Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-09-01 / 69. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 szeptember 1. Maga haza. Maga nemzet. A nemzetnek jövendő élete. . . . Jöjjetek, menjetek tehát a nemzet iskoláiba. A szeptember hervadó virágai közt a jövő .Magyar- országnak örök ifjúsága. Örök virágai, melyeknek gyökérszálai az égben teremtek és a földön ujhod- nak meg a beláthatatlan időknek nemzeti utjain. Isten szeme néz reátok most. A nemzet tekintete csügg rajtatok — édes gyermekeim. Nemzetem fakadó virágai. Bodnár Gáspár. Érkeznek — érkeznek elveszettnek hitt hőseink Oroszországból. Csonkán, megrokkanva, de mégis, élve . . , hazakerülnek övéikhez. Öröm, boldogság ez igy is . . a mi azokba a tűzhelyekbe költözik ezzel a megérkezéssel. S mikor az első szállítmány útnak indult éppen ... a hatalmas német birodalomnak kanczellárja, Betthmann-Hol- weg a birodalmi gyűlésnek szine előtt az egész világnak szólva, tehát nekünk és helyettünk is beszélve, igy nyilatkozott: „A hála különös kifejezésével vagyok Őszentsége a pápa iránt, aki a fogolykicse- rélés gondolatának és az emberszeretet oly sok müvének először kifejezést adott és annak kivitelénél mértékadó érdemeket szerzett, hogy ezeknek a foglyoknak szenvedései enyhüljenek.“ Az egész müveit világ tudja, elismeri, hogy a foglyok kicseréiében a pápának van legtöbb része. Ha az ántánt lapjai ennek daczára bántották a pápát az egyházellenes sajtóban, azon nem csudálkozuk. De, hogy a „magyar“ sajtóban is akadt egy-két újság, melyek, noha a pápa.a magyar érdekek ellen soha nem vétett . . mégis a gúnyolódás tot túlélni nem akarja, még ha máskülönben egészséges is marad. Inkább a halál. Fegyver, mellyel végezzen. További megfigyeléseink : Megtörténik az amputálás. A láb elválik a testtől. Jön a felébredés . . . Mi az első kérdése ? — Milyen az a faláb . . ? Az életösztön most már bele kapaszkodik a falábba. Mert már előbb vergődései közt is előkerült lelkében halaványan a szalmaszál . . . hát a faláb ? A falábbal már mozoghatok. A mozgás pedig már élet. — Lehet-e vele lépni, járkálni . . Mert akkor,. . . És társul rögtön az élet ösztönének társösztöne: a munka ösztönének kitörése: — Csak dolgozni, dolgozni lehet e ? Czipész vagyok, Fogok-e vele dolgozhatni ? És boldog volt a szegény rokkant katona, mikor megnyugtatták, hogy dolgozni fog. * * * Ebből világosan láthatjuk, hogy a rokkantak segítségének, segítő akcziójának nem ae a súlypontja, hogy mi a rokkantaknak segítséget, kenyeret adjunk, melyből gondtalanul élhessenek. Oh nem! (Kivételek vannak, lesznek, hiszen a lelkeknek és fizikumoknak annyi sokféle kilengései, abbernácziói vannak ; pl. a munkától való irtó.zás is. A henyeség, a tétlenség, amelynek rabja volt egyik-másik rokkant a szerencsétlensége előtt is.) Hanem az arravaló törekvés, hogy amennyire csak emberileg véve lehetséges, munkaképessé tegyük. Az akczio tehát, mely ily irányban indult meg a rokkantak érdekében . . . hogy t. i. munkaképessé tegyük, teljesen és helyesen a lélektani utakon halad. Talán egy más alkalommal kifejtem azt is, mily értéke van lélektanilag annak a tervnek, hogy a rokkant katonáknak egy kis gazdálkodást teremtsünk vagy inkább és lehetőleg ipari munká kópesitük. és élczelődós czéltáblájává tették ... azt igazán sajnáljuk. Mert ezzel azt mutatják, hogy nem érzik és nincs érzékük hozzá, mit teszen az, mikor a német birodalmi gyűlésen tapsokkal fogadják azt a köszönetét, melyet a pápa békeakcziójáért a kanczellár mondott. Hanem feledve az emberszeretet nagy munkáját, mert a pápa cselekedte .... inkább majmolják, követik papagály módjára a mi ellenségeink sajtójának kultur néphez nem illő eljárását. De hiszen nem baj. A magyar társadalom figyel, okul és megjegyez. És Ítél is. A háborús esztendő népmozgalmi adatai. A központi statisztikai hivatal kiadta ez év január — májusi népmozgalmi adatait. Tizenöt évre visszatekintő összehasonlitásból kitűnik, hogy sohasem volt oly csekély a házasságkötések és a születések, száma sem a népszaporodásé, mint az idén. 26.624 volt a házasságkötések száma az év első öt hónapjára (ezer lélekre 3'4), mig eddig a legkisebb átlag az 1901—1905. években 75.561 volt. A születések száma negyvenezerrel kevesebb volt, mint az elmúlt másfél évtized esztendeiben (ezer lélekre 300-al szemben). Viszont a halálozás két százalékkal nagyobb volt, mint az előző három esztendőben. A népszaporodás ennek folytán kerek számban csak huszonháromezer lélek, a múlt évtized hasonló időszakának 70—80 ezrével szemben. (Sőt tavaly 86.000 volt a népszaporodás az év első öt hónapjában.) Ezer lélekre mindössze 30 szaporodás jutott, mig ez évtized legkisebb eredménye 8.8 az 1911. évben. Maga május hónap összehasonlítva a múlt év májusával, még silányabb. Házasságkötés ezer lélekre csak 3.5 jutott az előző év 10'2-jével szemben, élveszületés ezer lélekre 21-3 jutott a 34 4 gyei szemben és a 98—11.8 között váltakozó népszaporodással szemben csaknem három léleknyi (2.8) apadás mutatkozik ezer lólekre számítva. Ez itthon. S a harcztéren ? A hadifoglyok száma. Egy pontosnak látszó legújabb számítás szerint a háború első évében, azaz 1914 augusztus 1-től 1915 augusztus 1-ig a német csapatok foglyul ejtettek, illetve zsákmányoltak : az orosztól . a francziától . az angoltól . a belgától embert . 1,082.916 . 280.000 26.500 42 500 ágyút 1720 1000 199 1000 gépf.-t 2000 400 85 200 összesen . . . 1,431.916 a monarchia csapatai: 2820 2685 az orosztól . . 551.461 500 700 a szerbtől 45.000 130 100 összesen . . . 596.461 640 800 Vagyis a szövetséges csapatok elfogtak, összesen 2,028.377 ellenséges katonát és zsákmányoltak : 4450 ágyút, 3485 gépfegyvert; ebből orosz 1,634.377 ember, 2220 ágyú és 27000 gépfegyver. Ezek a számok augusztus 1-ig vannak számítva. A hivatalos jelentések szerint a fenti számokhoz hozzájárul még az augusztusban eddig ejtett mintegy 200.000 fogoly, 1500 ágyú és 300 gépfegyver; nincsenek számítva az olasz foglyok (mintegy 10 000) és a törökök hadifoglyai, úgy hogy a három szövetséges állam hadifoglyainak száma augusztus 23-ig mintegy 2 millió 250 000 re tehető. A zsákmányolt ágyuk száma kis hijján hatezerre nőtt, a gépfegyverek száma pedig négyezer felé jár. A foglyok ágyuk és gépfegyverek számai ehhez képest egy roppant hadsereg arányait adják. Éppen olyanok, mint az emberek. Egy falusi földmives kis fiával a városban volt. Útjuk a gimnázium (iskola) felé vitt, hol a diákok nagy csomóban állottak. A kis fiú, ki még nem látott diákot, kérdi apjától: — Micsodák ezek ides apám ? — Diákok, kis fiam: A kis fiti meglepetve igy kiáltott fel: — Ni ippen olyanok, mint az emberek! Az ifjúságnak serege hullámzik utcáinkon, intézeteink, iskoláink körül rövidesen a reánk következő napokban. Kibontakozik Szatmárnak igazi képe ... az iskolák, intézetek hatalmas városának képe. Ritka város, hol a nevelés és tanítás intézményeinek oly méretei és határai fogadnák be az ifjúságot. A nevelő oktatásnak egy nagy köre. Papnevelő. Két főgimnázium. Felsőkereskedelmi iskola. Tanítóképző. Két tani- tónőképző. Felső leányiskola. Zene iskola. Polgári fiúiskola és leányiskola stb., oly területe az oktatásnak, melyet csak megfelelő internátusok segítségével lehet vezetni és ellátni. Örülünk, hogy iskoláink és interná- tusaink nagy része a hadiszolgálatból felszabadult. Kitüntetett apáczák, A király Inno- cencia (Muhr Teréz) és Marina (Vogel Katarina) Paulai Szent-Vincéről nevezett irgalmas nővéreknek és kórházi ápolónőknek, a balkáni háború alatt a sebesültek ápolása körül kifejtett tevékenységükért a Szent-Erzsébet- érmet adományozta. Kulcsár állomásfőnök kitüntetése. Őfelsége a király nevében Ferencz Salvator főherczeg Kulcsár Lajos főellenőrnek, szatmári állomásfőnöknek a Vöröskereszt II. osztályú tiszteletjelvényét — a hadi ékítményekkel — díjmentesen adományozta. A szatmári közönségnek nem kell arról irni, hogy Kulcsár állomásfőnökünk a háború kezdete óta milyen áldozatos teljesítményekkel érdemelte meg kitüntetéseit. Másodszor kitüntetett tábori lelkész. Mint a hivatalos lap közli, őfelsége dr. Tóth Tihamér, egri theol. tanár, tábori lelkésznek az ellenség előtt tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálataiért a lelkészi érdemkereszt II. osztályát adományozta piros fehér szalagon. Dr. Tóth, aki még a részleges mozgósítás óta megszakítás nélkül működik a háborúban, nem régen kapta meg a Vörös Kereszt II. osztályú hadiókitményes jelvényét is. Emlékeztető. A helybeli Oltáregyesület szentségimádással egybekötött ájtatosságát — szeptember hó 5-én, a hónap első vasárnapján tartja a zárdatemplomban délután 5 órakor. A törvényhatóságoknak hódolata. A magyar szent korona országainak törvényhatóságai szeptember 2-án, holnap jelennek meg agg uralkodónk előtt hódolatukkal. Mennyi erő, egységes érzés, büszke öröm; mennyi remény, átélt szenvedés, könyes öröm rejlik ebben a találkozásban — édes Istenünk, de milyen, de mennyi. A küldöttség összesen öt-hatszáz tagból fog állani. A résztvevők diszmagyarban lesznek. A lehetőség szerint együttesen indulnak el a magyar fővárosból s e czélra már augusztus 31-ére oda érkeztek az ország minden részéből. Megsemmisített jegyzőválasztás. Szatmárvármegye törvényhatósága legutóbbi közgyűlésén az annak idején nagy port vert vállaji körjegyzői választást megsemmisítette és uj választást rendelt el. Adjunk párnát, fehérneműt sebesültjeinknek. Múlt óv nyarán a város, de még inkább a környék nemesszivü lakossága, rengeteg mennyiségű párnát, fehérneműt stb. hordott össze — egyszerű hírlapi felhívásra — a katonai kórházak felszerelésére. Mintegy kötelességének ismerte mindenki, hogy az értünk küzdő és szenvedő sebesültek fájdalmait, tőle telhetőleg enyhítse. Azok a felszerelések azonban a sok hurcol- kodásban, váltásban és tisztogatásban már nagyrészt tönkre mentek. Az egyesületek újabban érkezett adományai sem tudják azokat ma már pótolni. Arra kérjük azért a hőseinkért való áldozathozataiban soha kinem fáradó közönséget, szíveskedjenek sebesültjeink számára ismét: párnát, huzatot, vagy párnahuzatnak való vásznat, törülközőt, zsebkendőt stb. adományozni és azokat a Rákó
