Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-09-01 / 69. szám

Szatmár-Németi, 1915. szeptember 1. SZATMÁRI HÍRLAP 3 czi-utea 9. szám alatti egyházi bérházhoz elküldeni, hol beraktározzuk s onnan a ka­tonai kórházakba elismervény mellett szét­osztjuk. Bélteky Lajos reform, lelkész, Vörös Kereszt Egyleti pénztárnok. Szabolc smegy e nélkülözhetetlen- kedik. Székesfehérvár törvényhatósága ha­tározatot hozott a nélkülözhetetlenségről, amely szerint nem ismer nélkülözhetetlen tisztviselőket. A város minden törvényható­ságnak megküldötte ezen határozatát. Több helyről a válasz is megérkezett, amelyeknek egy része erősen pálcát tör a nélkülözhetet­lenség mellett. Legutóbb Szabolcsvármegye küldte meg a válaszát. Ő is a nélkülözhetet­lenek közé tartozik. Neki kipróbált tisztvi­selőkre van szüksége, tehát nem fogadja el Székesfehérvár indítványát. Szatmár elfo­gadta. A Tankóczi-ügyben harmadik fő­tárgyalás a helybeli törvényszéken tegnap d. e. kezdődött a gyorsított perrendtartás szerint való öttagból alakult tanács előtt. Tanács­elnök Némethy József; a tanács tagjai: Leit- ner, Knoll, Berényi és Szuhányi bírák. Tan- kóczit az ügyészség (Jákó Sándor) képvise­letében 13 olyan esettel vádolja, melyben megvesztegetést, vagy hivatalos voltának kihasználásával anyagi előnyökhöz való ju­tást lát. Tankóczi nem érzi magát bűnösnek. Az elnök felhívására pontról-pontra czáfolja az ellene felhozott vádakra. Tankóczi kihall­gatása után, mely csaknem egy és fél óráig tartott az ülést az elnök felfüggesztette és aznap délután 3 órára tűzte ki. Egy sereg tanúnak kihallgatása következett. A védel­met Szűcs Sándor ügyvéd képviseli. A tár­gyalás hosszabb időt igényel. Közönség nem nagyon érdeklődik. Ma a tanúkihallgatásokat folytatják. Az Ítélet kihirdetésének ideje a vád és védbeszédeknek terjedelmétől függ. A lisztárusitás. Lisztet a tegnapi naptól kezdve utalvány nélkül lehet vásá­rolni minden helybeli fűszer és lisztkereske­désben. A lisztárak a következők : barna ke­nyérliszt kg.-ja 45 f., fehér kenyérliszt 59 f., főzőliszt 65 f., 0-ás liszt 85 f. Magyar felirásuak legyenek a vi- tézségi érmek. Mindenesetre különösnek kell neveznünk a2on eljárást, hogy a magyar katonák német felirásu vitézségi érmet kap­nak. Pestvármegye ez ügyben már hozott ha­tározatot, amelyet a többi vármegyéknek is megküldött, hogy a magyar katonák magyar felirásu érmeket kapjanak. A magyarság vi­lágraszóló önfeláldozása és vitéz hősiessége méltán megérdemli, hogy nagy munkájáért az elismerő kitüntetést magyar felirásu vi­tézségi érmekkel honorálják, hogy ebben a nemzet önállósága és függetlensége is kidom­borodjék. Reméljük, hogy a hadvezetőség, az illetékes tényezők méltányolni fogják ezt az igazán nagyon szerény és igazságos kérést. A szeptemberi esküdtek, a szatmári törvényszéken a minap sorsolták ki a szep­temberi esküdtszéki ciklus esküdteit. Tekin­tettel arra, hogy az esküdtszéki tárgyalások napjai egybeesnek a zsidó ünnepekkel, a zsidó vallásu esküdteket kihagyták a névsorból és helyettük másokat sorsoltak ki. Rendes es­küdtek lettek: Agyó,Géza könyvkötő, Asz­talos Bálint kertész, Árokháti Vilmos nyug. tanácsos, Szentgyörgyi Béla ny. postatiszt, Nagy János ny. városi hivatalnok, Czégényi Károly vendéglős, Bakó József földbirtokos, Balog Károly csizmadia, Daróczy Endre, ügyvéd, Koós Kálmán kereskedő, Litteczky Pál asztalos, dr. Nagy Barna ügyvéd, Muhi Sándor háztulajdonos, Gyermán György ke­reskedő, Héti Lajos háztulajdonos, Markos György kovács, Mester József tímár, Scher- ling Antal fényképész, Sternischa János gép­tulajdonos, Wallon Lajos kereskedelmi ta­nácsos, Wéber János bádogos, Unger Ullman Sándor birtokos, Tóth Albert szobafestő, Simon István szappanos, Sepsy Gedeon gazdálkodó, Polonkay Imre ny. tanító, Papp János lakatos, Oláh Mihály borbély. Miklu- sovszki Antal mészáros, Májercsik János kovács. Pótesküdtek : Drágos Béla kereskedő, Félegyházi Pál gazdálkodó, Jurcsó József, órás, Krón Mihály vendéglős, R. Nagy Endre bizt. hivatalnok, Savanyu József ügyvéd, Szabó János nyug. albiró, K. Nagy Sándor utbiztos, Nagy József háztulajdonos, Puskás Gyula szabó. Termő vidék. — Olyan szép e vidéken min­den, mondá az adófelügyelő a falusi embernek, hogy szinte öröm nézni. — Már ha egyéb nem is nő szépen, de az adó, az minden évben nő. A Vidék, a munkácsi püspök, Papp An­tal egy héten át látogatta egyház- megyéjónek azon községeit, ahol az orosz horda pusztulást és romokat hagyott. Útjában Gébé Andor és Ungmegye alispánja, Lőrinczy kisérte. A püspök sorra járta FelsŐ-Ung és Zemplénmegye községeit, nem is jelezvén érke­zését. A szegény, sokat szenvedett népet mun­kái közt találták. Könnyes szemmel hálálkod­tak főpásztoruknak és kifejezték, mily jól esik nekik főpásztoruk látogatása. ISKQIá Az iskolák és a háború. Irta : JANKOVICS ZOLTÁN állami tanító. Elérkezett a második háborús tanév s mindjárt annak a legelején, már most az iskolai beiratások idején igyekszem felemlíteni egy néhány oly dolgot, tenni valót amelye­ket jobb mindjárt az iskolai év elején meg­kezdeni. A legtöbb olyan, amit megtettek a múlt tanévben is, de már most megindul a kezdeményezés, nagyobb kell, hogy legyen az eredmény is. * Sok szegényebb sorsú tanulónak atyja harczba vonult s az itthonmaradt anyának most az iskolai év kezdetével egy újabb gond nehezedik vállaira, az iskolai könyvek és tan­szerek beszerzése. — íme itt is kínálkozik egy újabb háborús jótékony missió. Minden egyes iskolánál — legyen az bár milyen jellegű és fokú — fel kellene egy perselyt állítani a beiratás helyiségében ezen felirattal: „Ado­mányok azon szegény tanulók könyv és tan­szer szükségletére, kiknek apjuk hadba vo­nult.“ A persely egész tanéven át a növen­dékek hozzáférhető helyen állhatna, hogy ők is adakozhassanak; a begyült összeget az igazgatók kezelnék s a szükséghez képest használnák fel. * Leányiskoláink a múlt tanévben is elis­merésre méltó munkásságot fejtettek ki ka­tonai téli dolgok (hósapka, érmelegitő stb.) készítésével. Ezt is már most el lehetne kez­deni, még pedig beillesztve a női kézimunka oktatás keretébe. Háború van, félre a hasz­navehetetlen luxus kézimunkákkal! Készítse­nek a leánynövendékek horgolt és kötött mintaszallagok, hasznavehetetlen hímzett dol­gok helyett katonáink által használható dol­gokat, hósapkákat érmelegitőket; kössenek részükre meleg harisnyákat, a nagyobb nö­vendékek, akiknek varrás a tananyagjuk, varrjanak katonaingeket, párnahuzatokat stb. A tehetősebb szülők szívesen áldoznak hoz­závalóra, a szegény tanulók által feldolgo­zandó anyagra pedig gyűjtést kellene indí­tani. Akinek van a harcztéren hozzátartozója, az elküldhetné az illető részére az általa ké­szített dolgokat, azokat a készítményeket pe­dig, amiket olyanok készítettek, akiknek nincs a harcztéren hozzátartozójuk össze­gyűjtve a Hadsegélyző Hivatal utján lehetne rendeltetési helyére juttatni. * Gyűjtöttek a múlt tanévben tea pótlónak szederfa levelet növendékeink, bizonyára fel is használták a tél folyamán s szükség lesz rá újból. Azt is idejében meg kellene tenni, nem várni rá újabb felhívást, mert az ta­valy is elég későn jött s a gyűjtésnek hamar végett vetett a dér. * Ugyancsak folytatni kell a hadi czélokra alkalmas fémek gyűjtését, a fiuk a vakáczió alatt bizonyára szereztek töltény gyűjteményt s felkutattak otthon hasznavehetetlen fémtár­gyakat, szívesen elhozzák ők azokat a haza oltárára. * Még csak egyet 1 A Szatmárvármegye által felépíteni szándékozott elpusztult kár­páti falunak ajándékozzon egy iskolai és népkönyvtárt Szatmár-németi tanuló ifjúsága. A könyvek nagyrészét össze lehetne gyűj­teni, a legtöbb tanulónak akad nem egy, már többször elolvasott olvasni való könyve, szí­vesen odaadja ily czélra, pláne ha nevét is is beleírhatja az adakozó. A gyűjtést minden iskola maga végezné, az összeállításra és rendezésre majd csak vállalkoznék valamelyik ahhoz értő tanférfiu. * Vitéz katonáink lelkesedése, hősiessége nem szűnik, ne szűnjünk meg mi sem itthon maradtak az ő érdekükben valamilyes módon munkálkodni. Minél előbb kezdünk valami­hez, annál nagyobb, szebb lesz az eredmény. A leányok pihent kezei hadd szorgoskodja­nak, fiaink hadd gyűjtsék a szederfalevelet 1 Úgy a fiuk, mint a leányok hadd hordják össze felesleges olvasni való könyveiket 1 Hadd tudják meg a küzdő hősök, hogy az itthon maradtak sem tétlenkednek, hanem kiki tehetsége szerint, de mindenki megteszi a tőle telhetőt 1 Értesítés. A róm. kath. püsp. fiú is­kolában a beiratások szept. 1., 2., 3. és 4.-én lesznek. Az igazgatóság. Az orosz tanító az orosz hadse­regben. A baranyamegyei Sellyéről Írják: Az orosz hadifoglyok közt van egy tanító is. A sellyei tanító hirt vevén a kollegáról, a káplánnal összerakva csekély szlávnyelvbeli tudományukat, elbeszélgettek a „ruszki“-val. Eleinte meglehetősen bizalmatlan volt. De utóbb megnyílt a szive. Érdekes dolgokat mesélt az oroszországi tanítók társadalmi vi­szonyairól s kiderült, hogy a tanítókat nem igen kegyeli az orosz hadvezetőség. Az orosz tanítót nem szeretik a hadseregben. Azt tart­ják róla, hogy csak bujtogat, anarchista és nihilista elveket hirdet a katonák közötti Épp ezért nem is igen sorozzák be békeidőn katonának a tanítókat. Inkább fölmentik őket a katonai szolgálat alól. Most azonbau a háború alkalmával őket is előránczigálták. Ugylátszik szükség van rájuk. De semmi „sarzsU-t nem adtak nekik. A legtöbbje, mint közlegény szolgál a hadseregben, ne­hogy a legénység előtt,tekintélyük legyen s rájuk hallgassanak. Ágyutölteléknek, mint közlegények is megfelelhetnek. Nyugdíjba helyezés. Magyar László felsőbányái róm. kath. tanítót a m. kir. val­lás és közoktatásügyi miniszter f. évi 33.827 sz. alatt kelt rendeletével ez évi ^szeptember 1-től kezdve nyugalomba helyezte s neki a kir. tanfelügyelő utján 40 évet meghaladó buzgó és eredményekben gazdag működé­séért elismerését fejezte ki. E kitüntető nyilat­kozathoz a tanfelügyelő a maga részéről is csatlakozva annak a hő óhajának adott kife­jezést, vajha a nevezett a 'jól megérdemelt nyugdijat minél hosszabb ideig élvezhetné s továbbra is lelkes munkatársa maradna a magyar népoktatás ügyének. A felvidéki népiskolák kára. Sá­toraljaújhelyről jelentik: Zemplénmegye fel- sővidókén az oroszok a többi házak között a népiskolákat is felgyújtották. Beregszászy István kir. tanfelügyelő bejárta a vármegye oroszdulta területét, a melyen még mindég láthatók a téli kárpáti harczok borzasztó nyomai. A tanfelügyelő és a vármegyei ha­tóság által kiküldött bizottság 162 iskolában összesen 518.975 koronát kitevő kárt állapí­tott meg, még pedig 124 hitvallásos iskolában 409.643, 35 állami iskolában 97 987 és 3 köz­ségi iskolában 11.350 korona a kár. Bizony­bizony csak az iskolák helyreállítására ren­geteg összeget kell áldoznunk. A második háborús év iskolai éle­téről Jankovich dr. v. és k. miniszter figye­lemre méltó rendeletben gondoskodik. Biz­tosítani kívánja az iskolák működésének egész körét, főleg pedig a népiskolákét, mely

Next

/
Thumbnails
Contents