Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-08-08 / 62. szám

VJ

XXIV. évfolyam. Szatmár-Németi, 1915. augusztus 8.

62. szám.

mmmm

(HETI SZEMLE)

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

v'* '■>'

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egész évre 10 K — f. I Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , | Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollárt

Felelés szerkesztő :

BODNÁR GÁSPÁR.

Laptulajdonos

4 SZÄTM&R - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR.

A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. Or. Bakkay Kálmán kiadóhivatal, főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendőki Pályázati hirdetések: egyszeri közlése 5 korona ---------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------Me

gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap

A PAPA SZÓZATA

A HADVISELŐ NÉPEKHEZ ÉS FEJEIKHEZ.

A mikor mi érdemünkön kivül arra hivattunk, hogy az apostoli trónon utódjává legyünk a rendkívül kegyes életű X. Piusz pápának, a kinek szent és jótékony életét a röviddel azelőtt Európában kitört testvérgyilkos küzdelem megrövidítette, a véres csatamezők bennünk annak az atyának kínjait éreztették velünk, a kinek házát a dühöngő vihar elpusztította és kihalttá tette. És a mikor kimondhatatlan fájdalommal gondolunk fiainkra, a kiket ezerszámra öltek meg, Krisztus sze- retetétől áthatott szivünket eltöltötte az anyák minden jajveszékelése, az idő előtt özveggyé lettek és az arák bánata, valamint az idő előtt az apai vezetéstől megfosztott gyermekek vigasztalhatatlan keserűsége. Az a részvét, a melyet számtalan család gyötrelme iránt érzünk és ama kötelességünk tudata, mely ilyen szomorú időben a béke és szeretet magasztos missziója folytán reánk háramlik, azt a szilárd elhatározást keltette bennünk, hogj egész tevékenységünket és egész hatalmunkat a harcoló népek kibékitésére fordítsuk. Ezt fogadjuk ünnepiesen a Megváltónak, aki vére árán akarta minden testvérét megmenteni és a béke és szeretet sugallták amaz első szavakat, a melyeket mi, mint a lelkek legfőbb pásztora nemzetekhez és ve- vezetőikhöz intézünk.

De a mi szeretettel teljes és nyomatékos atyai és baráti tanácsunk meghallga- tatlan maradt. Ez fokozta fájdalmunkat, de nem ernyesztette el szándékunkat. Törhetetlen bizakodással fordultunk szakadatlanul a Mindenhatóhoz, a ki kezében tartja úgy az alattvalók, mint a királyok lelkét és szivét és hozzá fohászkodunk, hogy^ vessen véget a rettenetes mészárlásnak. Áhitatos és alázatos imánkban minden hívőnket részeltetni engedtük és hogy annak hatályosságát növeljük, gondoskodtunk arról, hogy keresztény jótékonysági müvek kisérjék. Ma pedig, a borzasztó konfliktus kitörésének szomorú évfordulóján szivünkből az óhajtás sarjadzik ki, hogy a háború gyorsan véget érjen és ez az atyai kívánságunk a mai napon még izzóbb és még hangosabb. Harsogja túl ez a szózat az ijesztő fegyverzörejt es jusson el azokhoz a népekhez és fejeikhez, a kik most háborút viselnek és másítsa meg gondolkozásukat. Mennyei Atyánk Isten szent nevében és Jézus akaratából, a kinek megszentelt vére az emberi megváltás dija volt. könyörtjünk nektek, a kiket az isteni Gondviselés nemzetek élére állított, vessetek véget ennek az iszonyú gyilkolásnak, mely már egy év óta vet homályt Európa becsületére.

Testvéreink vére az, a melyet szárazon és tengeren ontanak. Európa legszebb vidékei, a világ kertje hullákkal és romokkal van keresztül szántva. A hol nemrégen műhelyek és a földművelésre haszonhajtó értékeket teremtettek, ott az ágyuk rémes fenyegetése ijeszti a népeket és romboló dühükben nem kiméinek sem falvakat, sem városokat, hanem mindenütt pusztulást és halált terjesztenek. Ti viselitek Isten és az emberek előtt a háborúért és a békéért való rettentő felelősséget. Hallgassatok reánk, hallgassatok kéréseinkre az örök legfőbb bíró helytartójának atyai hangjára, mert ennek a bírónak felelősséggel tartoztok úgy nyilvános cselekedeteitekért, mint magándolgaitokért. A gazdaságoknak az a halmaza, a mely- lyel Isten, a Teremtő, a nektek alárendelt országokat ellátta, kétségtelenül megengedi nektek a háború folytatását, de milyen áron? Erre az a sok ezer fiatal emberélet válaszoljon, a mely nap-nap után kialszik a csatatereken. Valamint annyi sok városnak és falunak romja és az a sok elpusztult emlékmű, a melyet az elődök kegyes érzése és lángesze alkotott.

Azok a keserű könyek, a melyek csendes kunyhókban, vagy az oltárok lábánál szivárognak, vájjon ezek is nem azt ismétlik-e, hogy a mostani harc ára túlságosan nagy ? Ne is

mondják, hogy a mérhetetlen konfliktust nem lehet a fegyverek ereje mellőzésével elintézni. Mondjanak le a kölcsönös megsemmisítés szándékáról. Gondolják meg, hogy a nemzetek nem halandók. Ha a nemzetek meg vannak alázva és elnyomva, akkor türelmetlenül viselik a rájuk rótt igát és előkészítik a megszabadulást azzal, hogy nemzedékről-nemzedékre hagyományozzák a gyűlölet és bo- szuvágy szomorú örökségét. Miért nem mérlegelik már mostan elfogulatlan lelkiismerettel a népek jogait és jogos törekvéseit. Miért nem kezdik meg önként a nézőpontok közvetett, vagy közvetlen kicserélését a jogok és követelések lehető tekintetbe vételével, miért ne lehetne oda jutni, hogy a borzasztó küzdelemnek határt szabjanak, úgy a hogy korábban hasonló körülmények között megtörtént.

Áldott legyen az, a ki először veszi kezébe az olajágat és jobbját nyújtja az ellenségnek olyképen, hogy megfelelő békepontokat kínál. A világ egyensúlya és a nemzetek üdvhozó és biztos nyugalma a jog tiszteletére és a kölcsönös jóakaratra, valamint a mások méltóságának tiszteletére sokkal inkább van alapítva, mint a fegyverek tömegére és a rettenetes erőd- hálózatra. Ez a békeszózat, a mely e szomorú napon hangosabban tör ki lelkűnkből és fölszólítjuk a világ minden békebarátját, nyújtsák nekünk kezüket, hogy a háborúnak gyorsan vége legyen, annak a háborúnak, a mely egy év óta Európát egy nagy csatamezövé változtatta. Mutassa Jézus, az Irgalmas, fájdalmakkal teli Anyjának közben- jöttével egy ily borzalmas vihar után az enyhe és ragyogó békehirnöknek isteni ábrázatát, hangozzanak el rövidesen minden javak legfőbb adományozójához a hálahimnuszok, a hadakozó államok megbéküléséért. Térjenek vissza a népek testvérisülve a szeretetben, a tudományban, művészetben és iparban való békessé- ges versenyhez. És ha a jog uralma ismét helyre lesz állítva, akkor határozzák el magukat, hogy viszály-