Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-08-04 / 61. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. augusztus 4, rendtartományi-káptalan gyűlésüket. Tarto- mányfőnöknek újból egyhangúlag megvá­lasztották P. Ungváry Antalt; a tartomány őrévé szintén újból P. Tamás Alajos szatmári házfőnököt választották ; kormánytanácsosok lettek: P. Szendéi Ágoston, P. Rukavina József, P. Oslay Osvald és Zádrávecz István. Katonás nevelés a középiskolák­ban. A vallás és közoktatásügyi miniszter nevezetes újítást léptet életbe az uj tanév kezdetén a középiskolákban. A miniszter a honvédelem fokozódó követelményeire való tekintettel kívánatosnak tartja, hogy az or­szág ifjúsága a hadköteles kor előtt bizonyos katonai kiképzésben részesüljön. Egyelőre csupán kísérletről van szó, amelynek tanul­sága alapján a katonai gyakorlatot végleg beillesztik a középiskolai tanítás keretébe. A katonás nevelés módját a rendelet részben a rendes tanórákon, részben a játékdőlutánokon és a kirándulásokkal kapcsolatban akarja megoldani. A Szatmári Hírlap már az elmúlt tanévben jelezte, hogy az iskolákban katonás nevelésnek kell bekövetkezni. P, Irén szatmári ferenczrendi pap a harcztéren. M. kir. 305. honvéd gyalog­ezred parancsnoksaga. Fötisztelendö Tartomány- főnök ur! Harcztér, 1915. julius 20. Saját vallásos meggyőződésem késztet arra, hogy — mint katonai elöljáró — rövid értesítést küldjék Főtisztelendőségednek. P. Kiglits Ist­ván Irén ezred tábori lelkész itteni működé­séről. Több tábori lelkésszel volt már szeren­csém e háborúban együtt működhetni, de ily széntéletü, szerény viselkedésű és példásan tartózkodó életmódú 'derék fiatal szerzetest még nem láttam. Mondhatom, hogy hivatá­sát minden tekintetben kiváló szorgalommal és eredménnyel teljesiti úgy egyházi mint hazafias szempontból. Aki a háború vad for­gatagában is igy él, az kilátást nyújt arra, hogy a békés viszonyok közé hazaérve, lel­kiekben csak gyarapodva, s nem megfogyat­kozva fog egyházi hivatásába visszamenni. Biztosíthatom egyébként Főtisztelendőségedet, hogy ezredemnél magam is végtelenül nagy súlyt helyezek a vallásos és erkölcsös szel­lemre, amiért jogosan reményiem, hogy Kig- lis Főtisztelendő Ur is éppoly zavartalanul élheti közöttünk előirt életét, mint amily jó- jékony hatással van mireánk az ő egyéni­sége. Kérem ezeket tudomásul venni és igaz vallásos és hazafias tiszteletemet örömmel fogadni; igaz tisztelője: Márky István alezre­des ezredparancsnok. Személyi változások a nagykáro­lyi kegyesrendi házban. Lendvay János tanárt a piarista rendkormány Debreczenbe helyezte át, helyébe jön Berényi Jenő Ma­gyaróvárról. Szentiványi Béla, kegyesrendi tanárt és plébános segédet a rendkormány tanári minőségben Magyaróvárra helyezte át, helyébe Panyik-Tóth Lajos tanár jön Sátor­aljaújhelyről. Nyugtázás. A Vörös Kereszt Egylet részére a következő adományok folytak be újabban Bélteky Lajos pénztárnokhoz és Szlávy Dezsőné alelnöknőhöz. Készpénzben : Dr. Erdélyi Miksa édes anyja emlékére 500 K; Dr. Damokos Andorné, Páskuj Imre 20—20 K ; Roóz Samun é, özv. Ürményi Lászlóné, özv. Fábián Györgynó emlékére 10—10 K. Az üdítő állomás konyhájának jégszüksógletére május hóban: Gödör Gyula 4 K; Pathera József, Kulcsár Lajos, Dr. Rosenfeld József, Krausz Eissig, N. I. 2—2 K; Nagy Gábor, Dr. Reichmeyer Rudolf, László Mihály, Steiger Boldizsár, Bányai László, Székely Mór, Jaczkovics Béla, Barta Károly, Dr. Südy Tibor 1—1 K; Újabban erre a czélra: N. N. 6 K; Gödör Gyula, Pathera József, Krausz Eissig 4—4K; Nagy Gábor 2 K. Természetben való adományok : Kozma Ilona 6 fej káposzta, reform, leányin­ternátus 800 czigaretta, B. Tóth Róza 100 czigaretta, özv. Löwy Miksáné 500 czigarettta, Neviczky Jánosné 1 kosár ugorka és zöld bab, Kulcsár Lajosnó 200 czigaretta, zöld főzelék, ugorka és 6 liter tej, Belha István rendőr utján 90 sütemény, Rácz Miklósné gyűjtése 50 sótabot, Unger Istvánná 1 kenyér, Dr. Harcsár Gézánó 1 kenyér; Dr. Schönpflug Jenőné gyűjtése a helybeli füszerkereskedők- től; 12 kgr. czukor, 6Va liter rum, Jodeka thea, 14 csomag dohány, 20 szivarka. Nagy a vad állomány. Az ország minden részéből bőséges vadállományról ér­keznek jelentések. Különösen elszaporodott a nyúl. A galicziai harczok miatt sok duvad húzódott le a Kárpátok csendesebb részébe. Szövetségi gyűlés. Az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége György Endre elnöklésével f. hó 28-án délelőtt 10 órakor Szatmáron intéző bizottsági ülést tar­tott. György Endre a megjelenteket üdvö­zölve az ülést megnyitotta. A gyűlés tárgy- sorozatából kiemelendő a titkári jelentés a Szövetség 1914. évi juliusj.5—1915. julius 28-ig terjedő működéséről. Ebből megláthat­juk, hogy a szövetség kötelékébe 152 szö­vetkezet tartozik. Múlt évi közgyűlést a há­ború kitörése miatt nem tarthatták meg. A szövetség saját vagyonából 800 korona hadi- kölcsönt jegyzett. Találkozás a fogságban. Heipke Ká­roly fővárosi tanárnak két fia van a hábo­rúban. A fiuk jó hosszú ideig Írogattak haza, de aztán elmaradtak a levelek, a szülők megsiratták halottnak hitt gyermekeiket. Most aztán levél érkezett a fiuktól, melyben meg­írták, hogy orosz fogságban találkoztak. El­képzelhető a testvérek és a szülők öröme is, amikor megtudták, hogy mind a két katona fiuk él. Az uj tanév. A háborús tanév befe­jezése után több oldalról felmerült az a hir, hogy az uj tanévet már uj beosztással és — legalább is részben — az iskolák otthonai­ban lehet megkezdeni. Több oldalról portálták azt a hirt is, hogy a közoktatás érdekében a tanárokat és a tanítók egy részét felmentik a katonai szolgálat alól. Ilyen irányú megbe­szélések folytak is a vallás és közoktatásügyi minisztériumban, de a mai hadihelyzetre való tekintettel egyelőre a háborús tanítás eddigi módon való továbbfolytatása mellett döntöttek. A miniszter most leiratot intézett az ország összes középiskoláihoz és tudatta velük, hogy a szeptemberben megkezdődő uj tanévben a múlt tanév elején kiadott utasítások értelmé­ben mindenütt az eddigi ideiglenes helyisé­gekben rendelkezésre álló tanerők maximális óraszámmal való igénybevétele mellett, a múlt tanévben történt módon kezdjék meg a tanítást, mert a mai helyzet lényeges vál­toztatásokat előrelátható időn belül nem enged. Revideálják a felmentéseket. A belügyminiszter iendeletet bocsátott ki vala­mennyi törvényhatósághoz, melyben elrendeli, hogy a katonai szolgálat alól felmentett tiszt­viselők névsorát újból revideálni kell, hogy a netán nélkülözhetők katonai szolgálatra be­hívhatok legyenek. Augusztus 16-án kell bevonulni az 1878—1890., 1892., 1893. és 1894. évfolyam­beli népfölkelőknek, kiket a legutóbbi pót- szemlén soroztak be, valamint az önként je­lentkezetteknek is. kodásaiért. A közgyűlés után a máramaros- megyei görög-katolikus rutén papság és rutén lakosság küldöttsége tisztelgett Balogh Mi­hály püspöki helynök vezetésével a főispán­nál, a ki előtt a máramarosi rutónség törhe­tetlen hazafiui érzését, királyhüségét és áldo­zatkészségét hangoztatta. Köszönetét mondott a főispánnak, hogy pillanatnyilag meggya­núsított rutén népet pártfogásába vette és büszkén rámutatott arra, hogy a rutén pap­ságnak Tisza István miniszterelnök szolgál­tatott fényes elégtételt. Végül annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a rutén nép boldogulását csak a Magyarországba való teljes beolvadás biztosíthatja, s igéretett tett, hogy ez irányban látja élethivatását. Nyegre főispán melegen üdvözölte sa papságnak a ruténség beolvasztására vonatkozólag tett ki­jelentéseit s nyomatékosan kérte a papságot, igyekezzék a nép leikéből kiszakítani minden szálat, a mely a skizmatikus eszmékkel va­lamely vonatkozásban van. — Ugyanaznap tisztelgett a főispán előtt a román papság és intelligenczia, Búd Titusz görög-katolikus ro­mán püspöki helynök vezetésével s kifejezésre juttatta a románság lojális és hazafias érzé­sét, ^ mely érzésben a románokat a haza egyetlen polgára sem múlhatja felül. Hábor us-apr ó ságok. Aratás májusban. A raj vonal egy hatalmas rozstábla közepén húzódott meg. Á leleményes oroszok a magas gabona ol­talma alatt mintegy 100 lépésnyire megkö­zelítették vonalunkat, miből baj is lehetett volna, ha egy ügyes hanvéd észre nem veszi. Be is jelenti iziben a század parancsnoknak, aki mindjárt ki adja a parancsot : — „Le kell kaszálni a rozsot“' Nem tellett bele félóra, a baka újból megjelenik a százados előtt s jelenti, hogy im már le van aratva a rozs, mire a ka­pitány mosolyogva megjegyzi: — „Most már jöhetnek a muszkák“. Galicziában még sohasem aratták ilyen ko­rán a rozsot. A világlátott baka. Takács József káplár tizenkét hónapja van a fronton. Test­vérének most Tirolból irt levelet, a amelyben többek között ezeket írja : Először Szerbiában voltam Sabácznál meg Obrenovácznál. Voltam Montenegro tá­ján Avtovácznál meg Grahovácznál. Innen Dalmácziába kerültem és Cattaróban bámul­tunk a Lovczenre. A tengerpartról felkerül­tem Petrikauba, meg Lodzba, Oroszlengyel- országba. Onnét Przemyslbe vittek, majd a Kárpátokban harczoltam. A kárpátokból nemrég az Isonzó folyóhoz jutottam, most meg Tirolban vagyok, de hogy melyik vá­rosban, azt nem szabad megírnom. Hol késik ? Mi ? A város csatoméinak beömlésénél még mindig hiányzik a fertőtle­nítő. Megírtuk, mikor a csatornákról tárgyal­tunk, hogy ellen fogjuk őrizni. És időnként erről beszámolunk. Jelezzük, hogy még most sem történt semmi. Csak Ígéret. Ki felelős ezért ? Lassúbb lesz a tábori posta. A kö­zel jövőben az eddiginél valamivel késedel­mesebb lesz a harcztér és a békés területek között való postai közlekedés. Ennek magya­rázata az, hogy az egyes helyeken feltámadó járványok elterjedésének meggátlása végett, a katonai parancsnokságok a harcztérre kül­dött levelek, levelezőlapok és csomagok min­den egyes példányának vegyi és technikai utón való fertőtlenítéséről gondoskodnak. Ne okozzon tehát a posta késedelmessége feles­leges, hiába való aggodalmakat az itthonma- radottak körében ; a késedelmet helyes egész­ségügyi követelmény okozza. Máramarosból. A orosz invásió után első közgyűlését az elmúlt héten tartotta meg a megye. Nyegre főispán élénken állította a közgyűlés elé a megyében történt súlyos és felemelő eseményeket. A beszéd hatása alatt hódoló táviratban üdvözölte a királyt a köz­gyűlés. Üdvözölte Ghilány földmivelési mi­nisztert is a megye iránt tanúsított gondos- I Kivágta magát. Haza jött az öreg népfölkelő váratlanul Szerbiából. — Hát osztég látott e kigyelmed eleven „srapnelét“ András bá’ ? — Láttam-e ? Hát a lábom sebe kutya nektek ? — De ’iszen mán nem is látszik. — Tudjátok meg ti itthon levők, hogy az én sebemet apácza kezek ápolták . . . H. Felsővisó. kérését szívesen teljesítem. Igaza van. Nagyon jól emlékszem önre. Egy kis ropogós czikket arról a — tájról. VerltáB. Abban igaszsága van, hogy a szerkesztés nem gyerekjáték. Kivált a mostani világban. Dehát ezt mindenki tudja, nem szükséges az újságban tárgyalni. B. Szatmar. Kö­szönettel vettük a küldeményeket, de már akkor la­punk ki volt nyomva. Ennek megfelelően most em­lékezünk meg a rokkantak vasánapjáról és a nyug­tázást is közöljük. Amennyiben a helyünk engedi a jövőben is. A kérelmet és felhívást akkor kaptuk máshonnan, mikor minden lap egy héttel előbb lekö­zölte. Azért — a jó ügy érdekében mai számunkban megemlékezünk róla. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sí. Nyomatott a Pázmény-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents