Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-04 / 52. szám

Szatmár-Németi 1915. julius 4.

ezek a kegyelmes bácsik megszokott fürdőhelyeiken ringassák puha testüket. Hát itt Magyarországban békességben vannak a fürdőhelyek. A Balaton hullámai boldog öleléssel kínálják bizonyos támogatásaikat. Á Tátra egész _ vidéke hiis levegőjével hívja a fürdőzőket. És a többiek is mind, de mind.*. A szatmáriak pedig újra divatba, hasznos divatba, hozhatják a „hegyezést“. Amint hogy már több család ki is vonult a „hegyre.“ ügy látszik ami halmos-dombos „hegyünk “-ön az idén, a háborús idők második nyarán élénk lesz az élet. Nem ismerjük még konkrétebben a „hegy“ piaczát, élelmezési viszonyait* Csak gondoljuk, hogy mégis talán könnyebben és jutányosabban élhetnek, mint mi, a kiket a kötelesség a nyáron által is — a városban tart. Ám mégis azt gondoljuk, hogy a mi hegyünk — nem utolsó nyaraló hely mostanában. Hátha még a Szamos alatta folynék és egy népfürdő épülne rajta. No de ez már mesébe való gondolat.

Magyar tojáskivitel Francziaor- szágba. Érdekes hirt ir meg a Wiener Lamvirtschaftliche Zeitung. Eszerint Budapestről nagymennyiségű tojást szállítanak Svájczba, ahonnan Francziaországba szállítják. Nincs okunk, hogy ennek a hírnek a valódiságában kételkedjünk, amely érdekes világításban mutatja be egyes kereskedelmi köreinket. Amíg ugyanis ellenségeink ki akarnak bennünket éheztetni, a mi élelmiszereinket, amelyek amúgy is mértéktelenül drágák, az ellenségeinknek küldik ki. Kormányunk valószínűleg megtalálja majd az eszközöket, amelyekkel ennek a rettenetes visszaélésnek véget vethet.

Éheznek az éheztetek. Anglia a ki- éheztetési politika főmozgatója és Franczia- ország, amely ma teljesen angol befolyás alatt áll, ugyancsak keservesen érzik az élelmiszerek mennyiségének csökkenését. Fran- cziaország állatállományának tiz százaléka fogyott el, Anglia pedig kénytelen husszük- gégletét, illetve fogyasztását minél inkább csökkenteni. A tengerentúli fagyasztott húshoz folyamodnak a szövetségesek és mi nagy megelégedéssel gondolunk a múlt küzdelmeire, az argentínai húsra, ami annyi zavart okozott. Mert ugyan mi lenne most nálunk és Németországban, ha a hazai állattenyésztés fejlesztése helyett a fagyasztott hús behozatalára törekedtünk volna 1 Bizonyos, hogy már régen csődöt mondott a közélelmezés.

Étvágy ! Különös, hogy a háborús időben az emberek nem mernek egymásnak, étkezés előtt jó étvágyat kívánni. Hanem igy formulázzák a régi jó appetitust.

— Jó ebédet kívánok 1

— Jó vacsorát kívánok.

Az étkezés a napnak melyik idejében legtanácsosabb ? Ezt kérdezték egyszer egy bölcstől, a ki igy válaszolt: „A gazdag számára az az idő, a mikor éhséget érez; a szegény számára az az idő, mikor van ennivalója.“ Való igaz, hogy az volna a legegészségesebb dolog úgy a gazdag, mint a szegény számára, ha csak akkor ehetnék, a mikor éhes. Csakhogy a magyar ember azt tartja ám, hogy „Evés közben jő meg az igazi étvágy!“ Apropos.

A női hozomány. Egy férfitársaságban a női hozományról beszélnek.

— Én 60 ezer koronát kaptam a feleségemmel dicsekszik egy hozományvadász. Igaz, hogy a legnagyobb része elúszott a feleségem ruhájára.

Én ezer hold földet, szól a másik férfi. Igaz, hogy már jól meg van teihelve. Mer’ a feleségem szereti, ha nagy lábon élünk.

— Én évenkint 2000 korona segítő pénzt kapok az apósomtól. Igaz, hogy a feleségem 100 koronás kalapokban jár.

Csak egy szerény kevés beszédű férfi hallgatott. Most az egész társaság feléje fordul és sürgetik, zaklatják, hogy ki vele — mit kapott ő ?

— Hm, szól jóizü mosolygással. Én mindnyájatoknál többet kaptam.

— Halljuk — Halljuk 1

— Kaptam egy áldott lelkű nőt, aki lemondani tud.

„SZATMÁRI HÍRLAP“

Hogyan védekezzék az egyes ember a kolera ellen ?

dr. Praisz Hugó egyetemi tanár után átírta Mester.

A kolera csirái nem röpködnek a levegőben.

Az újabb kor vívmányainak, felfedezésének ez a tudat, ez az emberileg vett bizonyosság felismerése — megbecsülhetetlen ám.

Az ember a belehelt levegővel nem veszi magába a kolera csiráit.

Bizony, hogy ezt még ma is csak kevesen tudják. És még a legműveltebb emberek sincsenek ezzel a vigasztaló jelenséggel tisztában.

Nem is csuda !

Iszen még alig harmincz éves orvosi könyvekben is azt olvashatjuk, hogy a kolera mérge a földből, a talajból a levegőbe száll. És innen lélegzi be az ember.

Ma már tudják, hogy a kolera méreg nem illékony. És ennek felismerése valóságos áldás az emberiségre.

Mi is lenne, ha a láthatatlan kicsiségü koleracsirák a levegőben úszkálnának, röpködnének ? Lebegnének. És áramlásukkal a széltől hajtva, kergetve mindenüvé elszálla- nának. Elillannának ? Még a legelrejtettebb zugokba, hasadékokba is.

Akkor bizony védekezésről szó sem lehetne. Iszen levegő nélkül nem élhetünk. És sohase tudhatnók: hol a tiszta levegő ? És mikor szivünk be kolerás levegőt ?

Meg aztán . . .

Ha a kolera méreg a betegből vagy váladékaiból a levegőbe szállna és ezen keresztül egészséges embereket fertőzni tudna: hogy maradhatnának épen, egészségesen az orvosok az ápolók, a papok, akik önfeláldozással forgolódnak a kolera betegek mellett ? (Hogy még is akad eset, hogy ezek is megkapják : az mit sem bizonyít ellenük. Csak abban erősít meg, hogy hibáztak és nem voltak elég óvatosak.)

A levegőtől tehát nincs mit félnünk.

Még a kolera beteg közvetlen szomszédságában sem.

A kolera csirák ugyanis a levegőbe nem szállanak fel.

De hát, hol a fészke, hol az eredője, kérdezed türelmetlenül szives olvasóm.

Arra is megfelelünk.

Egyházmegyei hírek. Vári Lajos beregszászi káplán Alsófernezelyre küldetett adminisztrátornak. Lőrincz István ungvári káplán adminisztrátornak ürdarmára. — Káplán áthelyezések': Merlák Ferencz Tibáról Ungvárra. Veisz József Máramarosszigetről Beregszászba. Radics István Nagybocskóról Beregszászba. Gyulai Mihály Tiszaujlakról Máramarosszigetre. Rés Lőrincz Felsőbányáról Máramarosszigetre. Fechtel Mihály Kál- mándról Felsőbányára. Pausz Aladár Fehérgyarmatról Nagybocskóra. Uj misézek: Czum- bel Lajos Mezőpetribe. Érdélyi Alajos Ti- szaujlakra. Faulvetter János Felsőbányára. Nemes István Fehérgyarmatra. Pirsalszky Ferencz Vinnára. Sörös János Tibára. Tőkés György Kálmándra. A julius 2-án megtartott második konkurzuson újabban felvétettek : Szegedi Jenő a beregszászi gimnázium ból a theologia I. évfolyamára: Schloszár István az ungvári gimnáziumból a gimnázium VIII. osztályára.

Hadiköicsön. Beregvárraegye területén közel két millió korona hadiköicsön jegyzés történt; a Tiszaháti járás 230.000 K, a Mezőkaszonyi járás 80.000, a Felvidéki járás 64.000, a Munkácsi járás 259.250, a La- torczai járás 50.950, Szolyvai járás 82.300, Beregszász r. t. város 431.900 Munkács r. t. város 673.200 Koronával szerepel a jegyzésben.

3

Az Osztrák Magyar Bank köréből.

Az O. M. B. főtanácsa Unger Istvánt, a szatmári fiók-intézet főnökét a főellenőri rangosztály II. fokozatába léptette elő. Unger Bankfőnök előléptetése nem lep meg minket. Szaktudás, tapintat, előrelátás, a mellyel nehéz helyzetek közt vezeti intézetének ügyeit felsőbbségének figyelmét sem kerülhette ki. A szatmári pénzpiacz pedig hálával adózik a fáradhatlan főnöknek, a ki szinte emberfeletti erővel nyúlt a szatmári válságos helyzethez, hogy a csőd mérhetetlen következményeitől megmentse. A hadiköicsön eredményeiben is része van Unger- nek, városunk, megyénk fia lévén, nem kis befolyást gyakorolt arra, hogy a siker örvendetes lehessen. Az intézetnél egy másik előléptetés is történt. Aczél Nándort felül- vizsgálónak nevezték ki.

Az oltár egyesület kőiéből. A helybeli Oltáregyesület f. hó 4-én megtartja szokásos könyörgő (a hónap első vasárnapján) áj tatosságát a zárdatemplomban d. u. 5 órakor, szentségimádással és szent beszéddel kapcsolatosan. Megelőzőleg az egyesület buzgó tagjai három napos (csütörtök, péntek, szombat) böjtöt tartottak, mely áldozatos cselekedetet felajánlották a jó Istennek, hogy hős katonáink vezessék a mi ügyünket a harcz- téren diadalmas győzelemre és e győzelemből eredő békességre.

A közellátási bizottság végre megállapította, julius 7 éig szóló időtartamra a piaczra kerülő élelmiszerek árát és ezen árakat hirdetésben közli a város a közönséggel. E hirdetésből megtudhatjuk, hogy a hús árának szabályozása elmaradt. Okul azt említik, hogy „a hús árának szabályozását oly okok gátolják, a melyek ellen a közellátási bizottságnak nem áll módjában cselekedni.“ Hát csak ki azokkal az okokkal! Ha az egész országban egyetemesen szabályoznák a hús árát, mindjárt enyhülnének azok az okok, melyek egyáltalán túlzottak, mesterségesen előidézettek és a közvetítések hallatlan nyereségvágyával állanak szoros összeköttetésben. Ha a hatóság valamiben segíteni akar polgárain épen itt, a hús áraknak szabályozásánál segíthetne legfőképen. Ha áldozni akar valamit egy kis befektetéssel: itt kellene áldozni. Ahol csak hatósági mészárszéket állítottak fel, ott mindenütt olcsóbb húshoz juthat a közönség. A városnak vannak legelői, a város szerezhetne és tarthatna marha- állományt, mint megcselekedte dicséretre- méltóan husvét táján a bárányoknak beszerzését. Hát hallatlan dolog az és igazságtalan is, hogy szabad vásár csak a marha kereskedelem terén legyen. Hogy ránk eresszék a közvetítők uzsoráskodását, akik csak egy két vaggon marhaállomány után ezreket nyernek. Hogy épen a mészárosok élvezzék azt a szabadságot, mellyel tetszésük szerint srófolhassák a hús árát. Ki azokkal az okokkal, hadd lássuk, hadd olvassuk. Hadd szerezzünk tapasztalatokat a marhakupecz- kedésnek bőséges, dúsgazdag forrásairól. És a mi koplalásunk okairól.

Halálozások. Fábián Lajost, helybeli ügyvédet súlyos csapás érte. Elvesztette édes anyját, a ki őt az anyai szeretetnek és áldozatkészségnek teljességével nevelte fel édes apja korai halála után. Özv. Fábián Györgyné hosszasabb betegségben, 55 éves korában hunyt el, de mégis váratlanul. Még a napokban is ott tevékenykedett közismert és kedvelt virágkereskedésében. Rendkívüli érzékkel és ízléssel volt megáldva a virágok tenyésztésében, ápolásában és csokroknak összeállításában. A gazdasági kiállításon az ő virágpavillonja közfeltünést keltett. Csokrai is kiváló művészetről tettek tanúságot. Most már az ő koporsójára kötötték a virág koszorút. Temetése általános részvét mellett pénteken d. u. ment végbe. — Kron Mi- hályné vérmérgezés következtében rövid szenvedés után elhunyt. Úgy mondják, hogy burgonyát hámozott, miközben megvágta kezét, melynek következtében rövidesen beállott a vérmérgezés. Kron Mihály vendéglős az elhunytban hitvesét gyászolja.

A gazdasági tanácsos helyettesitője. A főispán a városi gazdasági tanácsosi hivatal ideiglenes vezetésével Ferenczy Ágoston tanácsost bízta meg.