Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-07-04 / 52. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 Julius 4 A Vöröskereszt Egylet helybeli fiókja rendkívüli gyűlést tartott. A gyűlésen kiegészítették, illetve pótolták az egyesület tisztviselőit. Alelnöknőnek Szlávy Dezsőnét, pénztárnoknak Bélteky Lajost választották meg. Beszámolt a titkár az üdítő állomás tevékenységéről. Az üdítő állomás éttermében mintegy 20,000 átutazó sebesült és lábba- dozó beteg katona nyert eddig ellátást. Tanácskoztak e jótékony intézet fennállásának további biztositásáról. Megbeszélték a módokat, mikkel az egyesület működését intenzivebbé tehetnék. Kérelemmel fognak fordulni a városi és vidéki közönséghez is, hogy aratás után vegye fel újra a közönség jótékonyságának szálait és tegye eredményessé az egyesület működését. Hadikölcsön jegyzés eredménye Szatmármegyében. A nemzet áldozatkészsége és kötelességérzete gyönyörűen nyilatkozott meg a második hadikölcsön jegyzésben. Szatmárvármegye is méltóan kivette részét ebből az áldozatkészségből. Közel 7 millió a tízatmárvármegye területén történt jegyzések összege. Ebből Szatmár város törvényhatósága területére 2,700.000 K esik, Nagykároly város 1.047,160, Nagybánya 363,800, Felsőbánya 160,600 K-t jegyzett. A járások a következő összeggel vettek részt a jegyzésben: az avasi járás 10,000, csengeri 156,450, erdődi 239,850, fehérgyarmati 400,000, mátészalkai 887,760, nagybányai 63,400, nagykárolyi 601,150, nagysomkuti 98,250, szatmári 235,000, szinérváraljai 30,700 korona. Uj vasúti összeköttetés. A kereskedelmi minisztérium egy évre szóló engedélyt adott arra, hogy egy uj vasúti összeköttetés létesittessék Fehérgyarmat végállomásnál — Börvely állomáson keresztül, a Nagykároly— Mátészalka—csapi vasúttal összeköttetésben. A 19—23 éves népfelkelők bevonulása. Az 1892, 1893, 1894. és 1896. évben született népfölkelőknek besorozottak július 15-én tartoznak bevonulni és pedig azok is, akiket besorozás után elbocsátottak, ha nincsenek névszerint felmentve. Templomrablás fényes nappal. Tudósítónk irja. — Fekésházán (Ung m.) a róm. kath. templom a falu végén áll. Alkalmas hely a betörésre. Junius 25-én reggel 9 órakor a falu egyik lakosa a templom előtt álló kereszt tövében imádkozott, egyszercsak dörömbölést hall. Föláll és körüljárva a templomot észreveszi, hogy egyik ablak be van törve, alatta pedig lócza van. Azonnal tisztában volt a helyzettel: a templomban tolvaj jár. Lesietett emberek után, kik jöttek is azonnal. A tolvaj észrevéve az embereket, egy másik ablakon keresztül kiugrott, a hívek utána és rövid hajsza után elfogták. A betörő neve: Manyuk Károly, czigány, katonaszökevény. A megkötözött czigányt egy csoport ember bekísérte, mig a többi a templomba sietett, megtudni a kárt. A tolvaj négy perselyt tört fel és 200 koronát vitt el; a pénzt azonban nem találták meg nála, menekülés közben eldobálta. — Ezenkívül a kár 50 kor. Szerencse, hogy ideiében észrevették ; az oltárt vagy a szentséget nem volt ideje bántani. Halmiban történt. Halmi városában is háborús piacz van. Az élelmiszer-árusok ott is hallatlanul uzsoráskodnak. Hát a tanács fogta magát és közéjük vágott. A ra- konczátian, engedetlen árusoktól elkoboztatta az élelmiszereket és nyilvános árverésen elhúzta rajtuk a port. És mi történt Halmiban hát? Az, hogy az árverésen magasabb árért keltek el az élelmiszerek a maximális árnál. Egyes „pénzes“ árverelők vették meg. Halmiban legcsattanósabbal bizonyult be, hogy a drágaságot maga a vevő közönség csinálja. (Hát miért árverezték? Miért nem árusították a megszabott maximális árakon. Szedő.) A hús maga segít a huskérdés megoldásán. Egyik nagyobb vidéki városból jő a hir, hogy a hallatlanul felemelt hús árak miatt — a közönség csak a legszorosabb módon reflektál a hús evésre, vásárlásra. Vannak mészárszékek, ahol valósággal több napig tart egy-egy vágás és a hol el is romlik a hús. Ügy látszik, á hús maga fog segíteni a huskérdésen. Egyébként figyelmébe ajánljuk közönségünknek mai czikkünket e czimen : Hogy állanak a hús árával ? Nem első eset. Az „Egyenlőség“ irja: Sz. gyalogos önkénteskáplár irja nekünk a nagyváradi kórházból: Súlyos betegen kerültem ide a napokban, térdlövéssel. Egy Kozáry Gyula nevű katholikus tábori lelkész végigjárta az ágyakat kegyes és vigasztaló szavakkal. Ágyamnál is megállt és — lázban feküdtem — őszinte sajnálattal kérdezi tőlem : — Van valamire szüksége ? — Eay imakönyvet szeretnék — feleltem. A lelkész erre, átad nekem egy katholikus imakönyvet. Én nemet intek : — Tisztelendő ur, én zsidó vagyok. Kozáry katholikus tábori lelkész erre benyúl a táskájába, kivesz egy pajzs és vértet, az országos rabbiegyesüíet kis háborús imakönyvét és szives szavakkal átadja nekem. (Közöljük ezt az esetet, de nem mint első esetet. Sok-sok ilyen bizonyítékot hoztunk már nyilvánosságra azon támadásokkal szemben, melyekkel a kath. tábori papokat és irgalmasnónéket vádolják a más vallásuak állítólagos figyelembe nem vevése miatt.) (Szerk.) Miért drágább a baromfi ? A falusi asszonyok a baromfiak árának 150—200 per- czentes emelésére is azt hozzák fel okul, hogy nincs kukoriczájuk, nem nevelhetnek baromfit. Minden drágaságnak szerintük a rekvirálás az oka, holott a rekvirálásnál eljáró kommisszió különös gondot fordított arra, hogy minden gazdának-saját gazdasági ezél jaira elegendő kukoricza hagyassák meg. Béke idején sem tartott meg a falusi gazda saját gazdasági czéljaira többet, mint most. Ami most rekvirálás alá került, azt máskor önként adták el, még pedig a maximális áraknak egynegyed, legföljebb egyharmad árán. A kukoriczahiánnyal a baromfiak horribilis drágaságát nem lehet megindokolni. A termelő közönség, azonban most mindent a háború rovására ir és minden rendkívüli terhet átutal a fogyasztó közönségre, melynek túlnyomó része tovább utalja a drágaságot azokra, akik megállapított havi fizetésből élnek és munkájuknak az árát nem emelhetik. A hivatalnokok mai helyzete olyan, mintha, csak fizetésüknek fél, vagy harmadrészét kapnák, mert a megélhetési szükségletek ára, kétszeresre, háromszorosra emelkedett. (É tárgyban vezető czikkünkre utalunk. Szerk.) A két és három korona a mai viszonyok közt a múlt évi árakhoz képest csak egy koronát ér, amennyiben ma két és három koronába kerül az, ami a múlt évben egy korona volt. És a nagyközönség ez a része, hazafias érzéssel nélkülöz, szenved és hallgat, mert e nehéz időben nem illik panaszkodni. Uj pénz. Néhány nap óta kezdi forgalomba hozni az Osztrák-Magyar Bank az uj két koronásokat, amelyek sokkal jobb papirosra vannak nyomva, mint az eddigiek, tehát rajzuk és felírásuk tisztább. A rajz, a felírás és a számozás változatlan, mert az uj bankjegyek a régi metszetek alapján készül tek. Az elrongyolódott két koronásokat a jegybank kezdi bevonni. Kedvezményes utazás a beteg katonákhoz. A belügyminisztérium értesítette a törvényhatóságokat, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a sebesült és beteg katonák látogatása czéljá- ból engedelmezett menetdij kedvezésre vonatkozik. A rendelet értelmében az államvasutak igazgatósága a beteg, vagy sebesült, az osztrák és magyar monarchiában orvosi kezelés alatt levő, osztrák és magyar harczo- sok hozzátartozói részére, a harczosok meglátogatására teendő utazáshoz a III. kocsiosztályban a személyvonatoknál és azoknál a gyors vonatoknál, amellyel a III. osztállyal közlekednek és más kezelésében álló helyi érdekű vasutaknál 50 százalékos kedvezést engedelmez. Hozzátartozóknak tekintendők a szülők, gyermekek, testvérek és a feleség. A kedvezést csak az 50 kilométernél nagyobb utazásoknál lehet igénybe venni. A féljegyeket a személypénztárak csak akkor szolgáltatják ki, ha az illető hozzátartozó értesítést mutat fel, amelyben annak a kórháznak a vezetősége, ahol a beteg vagy sebesült katonát ápolják, igazolja, hogy a katona tényleg, abban a kórházban van elhelyezve s meglátogatása akadályba nem ütközik. Szatmárvármegye fémadománya a hadsereg részére. Hazafias közönségünk készséggel bocsátotta a hadvezetőség rendelkezésére fölösleges fémkészletét. Szatmárvármegye területéről 54 és fél métermázsa fémet szállítottak be. Ez a mennyiség a városok és járások közt a következőképen oszlik meg: Nagybánya 14 és fél. Nagykároly 3 és fél, Szatmár 2 és fél. Felsőbánya 1 és fél mm. A fehérgyarmati járás 12, nagykárolyi járás 6, a mátészalkai 6, a csengeri 4, a nagysomkuti 3, a szinérváraljai 1 és fél métermázsa. Biztató. Szakácsnőt fogad az uj asszony és kérdi a jelentkezőtől: — Hát aztán tud-e főzni ebben a nehéz, drága világban ? — Hogyne. Már két nacscsága küldött el, hogy nem győz zsírral. Kis gazdák is kérhetnek orosz foglyokat az aratáshoz. Kormánybiztosunk kieszközölte ugyanis, hogy a nálunk elhelyezett orosz foglyokat kisebb csoportokban mezei munkára kikérhessék. De ezt a kívánságukat a kis gazdák legkésőbb jul. 4-ig jelentsék be a városi gazdasági hivatalban. A terminus bizony rövid, még köztudomásra se’ igen juthat. Mennyi pénzt küldtünk hadifoglyainknak? Az alábbi kimutatás arról számol be, hogy a háború alatt mennyi pénzt küldtünk a hadifoglyainknak és az internáltaknak. Október—november 294 tételben 11 306’22 korona és 99 tételben 2667 rubel, decemberben 434 tételben 15.639'30 korona és 117 tételben 2197 rubel, januárban 1799 tételben 54.626 97 korona és 15 tételben 314 rubel, februárban 1849 tételben 54.198'60 korona és 10 tételben 199 rubel, márcziusban 1733 tételben 52.305 55 korona és 4 tételben 65 rubel. Összesen : 6168 tételben 188.076’84 korona és 245 tételben 4442 rubel. Ezen kimutatás csak azon összegeket tartalmazza, amelyeket a Hadifoglyokat Gyámolitó Iroda közvetített. Az összeg természetesen sokkal nagyobb, ha beleszámítjuk a privát utón küldött pénzösszegeket. Leveles szekrényünkből. T. szerkesztő ur. A közönség érdekének megvédése kívánja, hogy a mészárszékekben a rendőrség gyakrabban inspicziáljon. A tisztaság erényében. Tessék továbbá a rendőrségnek gyakran próbaméréseket tenni, mert a kilók kisebbednek, az árak pedig felfelé szaladnak. Tessék végre mérleg-vizsgálatokat tartani, mint az kötelességévé van téve a rendőrségnek. Ha ezeket az eljárásokat foganatosítani fogja a rendőrség, meggyőződik, hogy felszólamlásunk jogos. Többen. Szatmár 1915. jul. 1-én. A legnagyobb fogolytábor Pozsonyban lesz. A „Neues Wiener Journál“ czimii lap irja, hogy Pozsonyban lesz Magyarország és Ausztria legnagyobb fogolytábora. Ott ez idő szerint 450 barakk készítésére készülnék, a melyek közül négyszáz, 80—100.000 hadifogoly befogadására fog szolgálni, Az óriási pozsonyi barakkvárost hasonlóan organizálják, mint a többi már meglevő fogolytábort és tizennégy csoportra osztják, főleg, hogy földrajzi és egészségügyi szempontból igen kedvezően fekvő karantén állomása legyen a Magyarországra és Ausztriába hozott hadi foglyoknak. Magyar ember eszejárása. Találkozik a kocsmáros Bundás András gazdával. — Bundás gazda, még a múlt évről hat liter bora van. — Ne mondja 1 No hát nem is bor a’ mán, csupa eczet. Bátran kiöntheti tőlem.
