Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-11-21 / 92. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. november 21. Lembergi emlékek Közeledtünk Lemberghez. Izgatottak voltunk, telve kíváncsisággal, hogy is fest ez a nagy, legszebb galiczia város, amely olyan sokáig volt orosz kézen ? Poros fehér országúton egyre közeledünk. Már távolban látunk kéményeket, füstöt, háztetőket, érez­zük, nincs már messze a város! Az utón át­megyünk ; az volt az orosz rajvonal. Mély árok húzódik, erős feltöltésekkel, előtte sok­szoros drótakadály. Az árok és drótsövény mentén hatalmas lyukak tátonganak a föld­ben, a mi nagy ágyúink gránátjai vágták azokát. Némelyik akkora, hogy kisebb föld­szintes ház .egész szépen beleférne. Olyan mélyre vannak verve, hogy a fenekén a viz is fölütött. Bakáink abba mosakodtak. Beérünk a külvárosba. Az ut mellett jobbra s balra végtelen hosszú sora húzódik a tréneknek. Itt füstölög a „pékek“ mozgó sütője is, körülüttük derékig mezítelen kato­nák sürgölődnek. Egy üres térségen vörös­keresztes kocsik sorakoznak példás rendben ; bokrok árnyában lovak vannak kikötve, mel­lette jóképű baka-legények pipáznak . . . Balról egy összelődözött óriási hangár ásitozik nagy repedésekkel és lyukakkal. Az utón hosszú sorokban német és a mi trénjeink húzódnak, majd üres municziós kocsik és sebesült vivő szekerek. Folyton jönnek-mennek nagy testű automobil herku- lesek, megtömve minden félével s letakarva zöld ponyvával. Az ut poros, ruháinkon fe­hérük a por; nem baj, nem vesszük észre, csak nézünk előre kimeredt szemekkel. Iste­nem ! mikor is láttunk utoljára emeletes há­zakat, elegánsan öltözött czivileket, kiköve­zett utczákat, csinos templomokat, villanyost, fényes kirakatokat, tereket, szobrokat, szín­házat ? . . . * Benn vagyunk a városban, kimered a szemünk, csak nézünk, nézünk : mintha soha város és embereket nem láttunk volna. Bolyongtunk a szegény galicziai fal­vakban ; láttunk piszkos ruthéneket, láttunk végtelen hosszú poros utakat, gyatrán össze­tákolt faviskókat, sovány teheneket, rozsot, krumplit, zabot, fáradt bakákat, nyikorgó szekereket, — aztán sok-sok romot, fölége­tett, kirabolt, összepiszkított falvakat, háza­kat, üszkös gerendákat, téglahalmokat, ha- musárokokat, — hallottunk sirást, panaszko­dást, sóhajt és hörgést eleget: sőt túlsókat . . . S im egyszer csak belépünk Galiczia kedves, csinos, aranyos városának, Lemberg- nek falai közé, oda, ahol minden van, amit már bosszú idők óta nélkülöztünk, oda, ahol nem látszik meg jóformán semmi nyoma a háborúnak, oda hol jól öltözött emberek kor­zóznak . . . szinte idegennek éreztük magun­kat . . . És az a kedves fogadtatás, melyben a lembergiek részesítettek bennünket. Az abla­kokból hullt alá a czigaretta, csokoládé, fe­hér kenyér, levelezőlapok és virágok. Diadal­menet volt ez ! Végig minden utczán és minden házon lobogók, örömmel néztük kö­zöttük a mi trikolórunkat is. Kiáltottak ránk „éljen“-t is, sokat, nagyon sokat. Különösen a zsidók tettek ki magukért. Biz ők sokat szenvedtek az orosz uralom alatt, kirabolták, sanyargatták őket, kaptak büntetést eleget, — nagy volt hát az örömük, hogy vége az orosz uralomnak. Ölelgették a mi bakáinkat, paroláztak velünk s dűlt az ennivaló, a virág, a czigaretta. Sok zsidó tudott magyarul is, — ezek magyarul be­széltek velünk; persze ennek meg mi örül­tünk. Mert hát szép az a magyar nyelv kü­lönösen messze — Lembergben. Hullámzott a sok nép a körúton, a tereken, meg kellett állania a villanyosoknak. A czivilek között igen nagy számmal katonák, német, magyar katonák, huszárok, gyalogosok tüzérek . . . Ettünk — fehér kenyeret; egészen fe­hér, finom álombéli fehér buzakenyeret s ittunk rá — sört; habzó, csillogó sört. Nagy volt a kedvünk, daloltunk véges­végig a városon ; de milyen jól hangzott a lembergi emeletesek között: »Gyere, kis angyalom kösd be: sebeimet, Gyógyítsd meg a bánatos szivemet . . .“ Kopogott a sok bakkancs a gránitkocz- kákon, ritmikusan hullámzott a sok virágos sipkás bakafej. Örültünk, nevettünk, pajkos- kodtünk, daloltunk . . . * ... Távol bömböltek az ágyuk, messze ke­letre . . . Még ma oda kell érnünk . .. Kilép­tünk hát, mögöttünk maradt a kedves város házaival, lármájával, haladtunk a poros or­szágúton >s figyeltük a távolban az égen meg-megvillanó shrapnell-felhőket . . . Háborús-apróságok. Hareztéri levelek. Sebesülten került haza a harcztérről egy csizmadiának a fia. Kérdi többek között az édesanyját: — Oszt’ elolvasták-e a sok levelet, amit’ írtam ? — Hát biz’ nem édes fiam. Gondoltuk, ha egyször hazagyüsz, majd elolvasod te ükét nekünk . . . A Zeppelin nagyságáról még annak se igen van tiszta fogalma, aki messziről látja röpülni, mert a légür optikája igen csal. A Zeppelin hajó teste egy óriási aluminium- váz, amelyet hosszában 24 rúd, széliében pedig 16 keresztgyürü tart szorosan össze. A hajótest 128 méter hosszú, az átmérője 11.7 m. Drótsodronyok, amelyek diagonálisan szelik át a keresztgyürüket, még szilárdab­ban tartják össze a vázat. A hajótest alatt, az elején és a végén van a két sajka, ezeket egy hidszerü konstrukció köti össze ugyan­csak szilárdan, hogy ezen a módon elejét vegyék mindenféle elhajlásnak. Magát a vázat gyapotburok veszi körül, amely nem olyan érzékeny a levegő súrlódása iránt és egyben a gázballont is védi a nap hősu­garától. A léghajónak összes gáz-köbtartalma 11.000 köbméter, ami a hajó számára 12.000 kgr. sulynyi vitelképességet adott. A szilárd fémvázon vannak alkalmazva a légpropel­lerek és a kormánylapát, nevezetesen a lég­csavarok az ellenálló pontnak síkjában a hajótest elején és végén. Mereven a hajótest alatt van a két sajka, amelyek mindegyiké­ben 16 lóerős motor dolgozik. Egy nélkülözhetetlen tűnődései. (A tükörbe nézeget.) Hát csakugyan nem szü­lettem a csatatérre ? Hát csakugyan nem való vagyok hősnek ? (Úgy képzeli, hogy a tükör „igent“ integet. Mérgesen lecsapja.) Még ez is igent integet. Ne integess szamár, irigy kutya. Hiszen te is itthon maradsz velem. Két nyomdásztanulót fizetéssel létez a Pázmány-sajtó Szatmár. \m |@ Szehkesztöi Űzhetek jj H s „Háborús háládatlauság.“ E levelet nem Írjuk alá. Azért nem is közöljük eczikkét. Kövessük (ha eszményi felfogását és e felfogásnak megfelelő cselekedeteit nem is érjük utói) a haza bölcsét, a ki sok embert háladatlanná tett, de senkit elégedetlenné. — K. K. Óhaja szerint fog történni. A modor néha több, mint a lényeg. Ha a fellépés ellenszenves, bele­pusztul az ügy. — Vidéki. Nem jutott hozzánk. Nem kaptuk még meg. A nemzetek története bizonyítja, hogy az államnak jogrendje, (főleg ilyen nagy idők­ben) nem fordult fel azért és a miatt, a mit a sajtó meg nem mondhatott. De attól, azoktól, a mit szükség nélkül, ösztönös indulatoktól elvakulva irt és vérbe mártott tintával irt: sokszor a jogrendnek és a nemzet legtöbb javainak sirja nyílott meg. — Válasz. Nem közöljük. Válaszoljon abban a vidéki lapban, ame­lyikben a kérdéses czikk megjelent. De tudja mit te­gyen ? Mint Arany János tett, aki igy ir egyik köl­teményében. .Ha úri ló csiszárral találkoztam s be­kent sárral ? Nem pöröltem; Félre álltam, letöröltem. — Egy öregasszony. Nagyon köszönjük. Tessék tovább is értékes tapasztalatait a fiatal asszonyok számára közkinccsé tenni. De az igazi nevet kérjük. Nem a közönség, a szerkesztő számára. A háborús koszthoz jó étvágyat kiván a szerkesztőnek a kedves ős fiatalos lelkű öreg asszony. Csak az Isten a mostanit tartsa meg. Baj volna, ha fokozódnék. Hadi ebéd-va­csoráért 100 korona. Van tehát koszt, csak enni nem adnak. Ilyen a háborús koszt ? Tessék erre is czik- ket Írni. Szeretnék újra kispap lenni. Négy tál ételes kitűnő koszt volt. És — ifjú étvágy . . de azért el ne tessék hinni, hogy épen a koszt miatt szeretnék még egyszer kispapnak lenni. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmíron, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hirnővnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből eredő rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...................................................1K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f . , nagy , .....................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea................1 dob. — K 40 f Fehér szalmiák czukor .... 1 » — K 40 f Antitussol porok........................1, 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelőséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta­rendeléseket azonnal eszközlök. 1 gözmosógyára és U H vegyi ruhatisztító Szatmár-Németi, Bem-u.l. Vidéki megbízásokat is pontosan eszközöl. Kilós mosást elvállalok. ORGONA GYÁR gvillamos gépekkel berendezve. "Rg Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikáé) tartós és nemeahangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGfBB OTTÓ os. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sír lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és póosi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villany erőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóbaD Szatmár-Némsti ^915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents