Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-11-14 / 90. szám

Szatmár-Németi 1915. november 14.

SZAlMÁRI HÍRLAP

3

Az alapszabályok 36. §-a alapján

évről-évre választandó felülvizsgáló-bizottsá- got a közgyűlés a következőkép alakitja meg:

a bizottság elnöke: Szabó István apát-kanonok, alapitó tag; a bizottság tagjai : Hoffmann József és Plank Antal: ez utóbbiakat távollétük esetére helyettesítik: Bodnár Alajos és Jankovics "János.

Végül az elnök köszönetét fejezvén ki a megjelent alapitó, vidéki és helybeli tagoknak, a tanácskozás körül tanúsított élénk közreműködésükért, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította.

¥i§zik a harangot.

— Magyar Bálint. —

Viszik a harangot, Elviszik estére,

Hogy ne zokogtasson, Hogy ne hivogasson Szomorú misére.

Viszik a harangot, Ágyú lesz belSle, Ágyú lesz a nyelve, Hívogató, hivó Tábori misére.

Harang már nem kondul, Se reggel, se délbe’,

Csak mikor a véres Felhók megjelennek: Vész, vihar elébe.

Mikor egy marok nép A világra támad És megsuhogtatja Távol hegyek ormán Kardját Attilának.

Harangok, harangok, Legyetek csodásak! Villant tüzeteknél Csak hősöket: ősi Magyarokat lássak.

Úgy zengjen az érczhang, Hogy ifjak, vének,

Kik a harangszóra Ünnepi misére Csendesen gyűlnének:

Akkor csak ott szólal Már a mi harangunk, Mikor a halállal Sziklahegyek ormán Szembe kell rohannunk.

Hegyeket rengetve, Sziklákat szakasztva Törjenek előre, Mindig csak előre — Ágyuszavatokra 1

Mit csinált a szentendrei polgármester ?

Ebben a koplaltató világban jól esik hallanunk azt a szinte duslakodó jólétnek pevezhető állapotot, ami Szentendrén boldogítja a lakosokat. A város előrelátó polgár- mestere még január havában beszerzett a város részére annyi zsirt, hogy még most is januári árakban kapja a közönség ezen nélkülözhetetlen élelmiczikket és néhány havi készlettel rendelkezik még. Hogy a város ne szenvedjen hús hiányban, maga a polgármester utazott el Erdélybe, ahol még olcsóbban tudott beszerezni, birkát és egész falkákat vett a város részére. Észrevette a polgár- mester éles szeme, hogy a káposztának szintén felmegy az ára — ezt is szerzett a lakosságnak.

Irigykedve pislogatunk Szentendre felé s azt mondjuk, hja, nem lehet minden polgármester ezermester és gazda-geniálitás. De azt mondotttuk már egy év előtt és mondjuk most is, hogy a mi mozdithatlan és igenleges képviselőtestületünk, a mi városatyáink közül akadhatott volna egy-két kereskedő-gazda- szellem, a kik már akkor, mikor a szentendrei polgármester belelátott az elkövetkező időkbe, azt mondhatták volna:

— Uraim, van a városnak néhány millió vagyona. Vegyünk fel egy hatalmas élelmezési kölcsönt; mi jót állunk érte, hiszen a mi városunk bukni nem bukhat, mi _ nekünk érette fizetnünk nem fog kelleni. És e hatalmas kölcsönnel csináljuk meg azt, amit Szentendrén a polgármester megcsinál. Ez a cselekedet aztán már olyan tett lett volna, a melyért ezt a képviselőtestületet egyhangúan és újra meg lehetett volna választani egész életükre, az emberi kor legvégsőbb határáig.

Ismételten kérjük azon olvasóinkat, akik előfizetési dijukkal hátralékban vannak, szíveskedjenek e hátralékukat postafordultával kiegyenlíteni, mert nekünk a nyomdával szemben sürgős kötelezettségünk van.

Cholnoky Imrét csütörtökön d. u. 3 órakor temették el a közönség nagy részvétével. Az elhunyt közjegyző nem volt tucatember. Tehetséges, tanult, sokat olvasott fej, a beszédnek nagy készségével és könnyed stilü Írásnak gyakorlatával. Részt vett a politikai életben is, de inkább, mint gazdasági tényező, iró és nem egyszer a jogi irodalomban is részt kérő ember volt, a kinek cikkei, füzetei, munkái figyelmet ébresztettek. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület lapjában Rusztikus név alatt irt, sőt a „Köztelek“ is nem egy tartalmas czikket hozott tőle. 1851-ben született Bölcskén, Tolna megyében. A jogi pályára lépett. Bírói és ügyvédi vizsgálatot tett, ügyvéd is volt. 1877-ben Marczaliba közjegyzőnek nevezték ki, majd 1894. évben szatmári közjegyző lett. Halála széles körökben, de főleg Szatmár vármegyében, (melynek 21 évi ittléte alatt tevékeny embere volt) nagy részvétet keltett. A temetési szertartást Szentgyörgyi Jordán Károly dr., apát kanonok végezte; a temetőben pedig a hit vigasztalásával és melegséggel töltött remek beszédet mondott.

Szooziális kurzus. A Szatmári Hírlap jelezte, hogy az irgalmas nénők kolostorában az elmúlt hét elején néhány napig tartó szo- cziális kurzus lesz, melyet a fővárosból érkezett missziós testvér Rónai Petra fog tartani az irgalmas nénék házában levő óvónő, tanítónő és polgári isk. nőképző növendékeinek. A kurzust nagy sikerrel meg is tartotta a testvér; szép, tartlamas, mindig élénk figyelmet és érdeklődést keltett előadásaiban a szocziális tevékenységnek azt az irányát magyarázva és bonczolgatva, a mely téren a női buzgólkodás és szocziális tevékenység lesz áldásoknak forrásává. Magyarországnak nem az a baja, hogy nincsenek szocziális intézményei. Bőségében vagyunk. De ezen intézmények szervezete és áldásos volta, csak határolt területeken ismertes. Most pár száz növendék nézett bele a szocziális intézmények forrásaiba és tanulta megismerni azon sugarakat, melyek szétterjedése a magyar földre is jobb, emberségesebb időket hoz.

Kérelem. Munkatársainkat ismételten szeretettel kérjük, hogy kézirataikat ne a kiadóhivatalba, hanem a szerkesztőségbe (Szatmár, Arany János utcza 44. szám) küldjék. Csak azokat az ügyeket bonyolítsák le olvasóink a kiadóhivatalban, (Pázmány-sajtó) melyek a kiadühivaiali főnökhöz tartoznak ; (reklamácziók elő és utófizetések és más a a lap anyagi ügyeihez tartozó dolgokat) Minden, a lap szellemi részéhez tartozó ügyek, levelek, kéziratok stb. a szerkesztő nevére és lakására irányitandók, mert különben köny- nyen késedelmezés történhetik, a mi a szerkesztőre és munkatársakra is kellemetlen következményekkel jár. Szerkesztőség.

A tanfelügyelőség; köréből. Sprenger Ferenczet, a szatmári tanfelügyelőséghez beosztott tanfelügyelőt Csik vármegyébe nevezték ki e vármegye önálló vezetésével megbízott tanfelügyelőnek. A miniszter most Sprenger Ferencznek (a maga kérésére) kinevezését hatályon kívül helyezte és meghagyta a szatmári tanfelügyelőségben tanfelügyelői czimmel és jeleggel — beosztott tanfelügyelőnek.

Az orosz és dán Vöröskeresztes misszió meglátogatja fogolytáborunkat.

A Vöröskeresztnek egyik nemes, igen jelentős feladata, hogy felkeresik a hadviselőknek fogoly táborait, ott nemcsak vigasztalást, balzsamot öntenek a sebek fájdalmaira és a hazafájás szomorú érzéseire. De egyszersmind tapasztalatokat szereznek a foglyokkal való bánásmódról, hogy megnyugtathassák a hadakozó nemzeteket s ha kell, megvédjék a nemzetközi jogokat. Ez a misszió kölcsönös. És bizony ennek a jognak megvédésére és az embertelenségek megbélyegzésére nem egyszer ok is van, mint pl. Oroszországban, még a szellem, kulturvezetóssel dicsekvő Francziaországban is. Hát az orosz és dán Vöröskeresztesek ilyen misszióban érkeznek Szatmárra is, hogy szinről-szinre lássák és tanulmányozzák a nemeslelkü hölgyek a mi

városunkban levő fogolytábort és Vöröskeresztes intézményeinket. Mi örvendünk e látogatásnak. Lelkiismeretünk nyugodt, ember- baráti szeretetünk még a foglyok iránt is szinte beczéző. Hát hasonlítsanak itt és Oroszországban levő foglyok közt. De legyenek őszinték és mondják meg a női léleknek részvétével és érzelmeivel, mint szenvednek, dideregnek a mi foglyaink Szibériában és általában Oroszországban. Mert mi — mindent, sok mindent hitelesen tudunk.

A maximális árak és a gazdasági egyesületek. A maximális árak meghatározásánál eddig kizárólag a közigazgatási hatóságokat hallgatta meg az alispán vagy a polgármester. Minap rendelet érkezett a minisztertől, amelyben meghagyja, hogy a jövőben a maximális árak meghatározásánál lehetőleg a gazdasági egyesületeket is meg kell hallgatni.

Emberismeret. Látja barátom, maga nagyon el van hanyagolva. jA ruhája a fehérneműje, a haja egész mivolta azt mondja, hogy magának meg kellene nősülnie. Én nagy emberismerő vagyok. Ki gondozza most magát mondja csak ?

— (Nagy sóhajtással) A harmadik feleségem.

Az orosz foglyokkal jól bánni, nekik megfelelő táplálkozást nyújtani, nemcsak emberséges dolog, de magyar virtus is. De hogy szinte tüntessünk ezzel a bánásmóddal: bántó ízetlenség. Hogy tömjük ebben a nehéz időben, mikor itthon a mieink uzsoraárakon szerzik be a létminimumra szükséges eleségeket. . . már bocsánat, de az ilyen be- czézés, az ilyen virtuskodás nem felel meg sem a komolyságnak, sem az erkölcsi rendnek. Még ha nem is gondolunk a mi foglyainkra, a kik Szibériában dideregnek s kölcsönt kölcsönnel fizetni nem tudunk, egyet jegyezzünk meg: azt, hogy e szertelenséggel az idők komolysága és más kötelessége ellen vétünk.

Iskolában. Tanító: „A gyümölcsökből szeszes italokat készítenek. így például a szilvából szilvó- riumot, almából pedig különösen Németországban . . Pistike (kezét nyújtogatja.) Tanító : „No mondd meg Pistike, mily szeszes italt csinálnak az almából?“ Pistike : , Almáriumot.“

A m. kir. és posta távírda vezérigazgatóságnak leirata alapján felkérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék becses lapja legközele%)i számában díjmentes közlemény alakjában figyelmeztetni a közönséget arra, hogy gyorsan romló tartalmú küldemények feladásától a hidegebb idő beálltáig a saját jól felfogott érdekében tartózkodjék, mert a mai vasúti közlekedési viszonyok mellett a postai csomagok, még a Budapestre szólók is, legfeljebb a feladást követő negyedik napon juthatnak a czimzett kezébe. Nagyváradi Posta Igazgatóság.

A kormány lefoglalja a zsákokat ? A gabonatőzsdén beszélik, hogy a kormány a közeljövőben a zsákokat rekviráltatni fogja, — hogy az egyre nagyobbodó szükségletet kielégítse. — A hir természetesen nagy ijedelmet keltett azok közt, akik érdekelve vannak és akik nagy készleteket tartanak raktáron. A forgalom élénkebbó vált és előreláthatólag maga a hir, akár megfelel a valóságnak akár nem, hozzá fog járulni ahhoz, hogy a mai horribilis árak csökkenjenek.

Vasúton. — Szobád kérdeznem, hány umstand za őro! — kérdi a vasúti kocsiban egyik utas a másiktól.

— Nem tudom, áll az órám.

— Különös: mégis fulytunosan nézi.

— No igen, folyton nézem, hogy meg van-e

még ?

Hadiárvaügy. A háborúban elesettek és meghaltak árvái érdekében az Országos Katholikus Szövetség részéről alakított Országos Hadiárvaiigyi Bizottság már régebben megindult működése annyira előrehaladt, hogy sok árvának elhelyezéséről gondoskodhatott. A működés tovább folytatása érdekében most felhívja mindazokat, akik árvákat elhelyezni akarnak, vagy árvákat gondozásra elvállalnak, hogy erre vonatkozó bejelentésüket a bizottságnál (Országos Katholikus Szövetség, IV. Ferencziek-tere 7. sz. III. lépcső I. e. 8.) tegyék meg.