Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-14 / 55. szám

Szatmár-Németi, 1915. julius 14.

.SZATMÁRI HÍRLAP“

nők ezek ; ugrándozó pojácok, érzéktelen figurák, amelyek nem képesek felismerni az élet igazi értékét. A világháború feneketlen örvénye fölkavarja az élet árját. Hiú versengés, pénzsóvár kapzsiság, ápolónői köntösbe bujtatott léhaság, czifra hamis gyász és sok salak úszik a fölszinen.“ Hát az itthonmaradt férfiakról ugyan mit mondott volna Dr. Váradi Erzsébet ? Nem tudjuk. De sajnosán tapasztapasztaljuk, hogy az úri férfi világnak egy ilyen tekintélyes százaléka — tisztelet, becsület a kivételeknek — ma is könnyelmű, léha és erkölcstelen élvezeteknek a rabja. Á lumpolás még ma is divat, még a férfiak legértékesebb elemei a fronton küzdenek, vérükkel és életükkel szentelik meg a haza szent rögét. Vájjon ezekért is hullott a magyar vér ? A kávéházak, vendéglők, színházak és mulatók léha törzsalakjai még ma se szálltak magukba, mikor minden könnyelműen kidobott fillérrel egy-egy árvának szomorú köny- nyét lehetett volna fölszántani. Vájjon mit szólnak ezekhez a hősök, ha haza jönnek ? Lesz e a lumpok számára bünhődés ? Hinnünk kell benne, ezt követeli az osztó igazság.

Sokan; százan, ezren ismerték. A kiknek ebben a háborús világban katona-ügyben dolguk akadt :

És ismertük mi is, mert a miénk volt leikével, meggyőződésével és szép tiszta életével.

Egy gavallér katonatiszt eszményi alakja testesült meg benne. Komoly volt, hogy szives lehessen. És szives volt mindenkihez, hogy lelke derűjét érezhesse mindenki, a ki vele érintkezett.

*

E sorok Írója érintkezett. Csaknem naponként tudtam, mennyi súlyos és felelőséggel terhes munkát végez.

— Csak az fáj, mondotta, hogy e munkát tintával végzem, mikor bajtársaim vérüket ontják.

Czélzott arra, hogy talán sokan azt hiszik : ő is körülkeringheti a harcztért, mint annyi százan és ezren.

Pedig nem.

Eljött az idő, mikor mondotta mosolygós komolysággal :

— Most már én is a harcztérre indulhatok.

A gondviselés máskép határozott. Oda való menetelését elhalasztották. Neki sorozni kellett. Haza — hazajöhetett. Égy kedves, szép, csevegni kezdő gyermeket ölelgetett apai szeretetének melegével. E sorozás alatt — közben kapta e rettenetes betegséget — a kiütéses tifuszt.

*

A mi emberi erőt és tudományt; gyöngéd és csudás ápolást kifejthet az emberi szív — az tiz nap alatt mind megtörtént.

Csaknem lehetetlen leírni, mi volt ebben a házban a tiznapi haláltusa alatt.

Orvosok, akik szerető beczézóssel vették körül mindig . . egymást váltották fel. Ki- jövet . . megrendítő látvány . . sokaknak szemében gyászkönnyü ült szent komolysággal. Az élettel való leszámolással keresi fel a nagy beteget P. Bóta az urak kongregá- cziójának vezetője, hogy hitben megerősítve, ellássa őt a haldoklók szentségével. Felesége páratlan tevékenységgel és lelki erővel végzi hitvesi hűségének munkáját. Egy katona pedig a betegtől távollevő szobában, az ablakban bobuskál egy gyermekkel, akinek halvány fogalma sincs arról, hogy édesapja haldokol. Künn az utczán, a kapuban rendőrök tartják vissza a kiváncsi, de egyben részvevő tömeget.

*

Es meg kellett halnia. Harmincznógy éves korában, miután 1902. év óta volt a katonai pályának egy páratlanul ideális alakja.

. . . Hónapokkal ennek előtte ott állott előttünk, hogy ősz püspöke feltüzze nemes mellére a pápai érdemrendet. Egy élete viru- lásában levő férfiúnak arcza sugárzott felénk, a ki hitt és szeretett. A pápának megemlékezése és magas figyelme után megérkezett a király elismerése is. Hit és honszerelem borult hát az ő nemesen szép, ideális leikébe. Az isteni gondviselés utjai kifürkész- hetetlenek. Miért kuttassuk, miért keressük okát annak, hogy ily embernek, mint a milyen Kari József kapitány vo]t emigyen kellett távoznia e földi élettől. Ő szép, nemes, igazán ideális életű ember volt, aki mindnyájunknak becsülósét és sokáig tartó emlékezetét érdemli ki. Az örök világosságot megadja 8 neki az Isten, akit mindig szeretett, imádott.

Egyházmegyei hírek. Havasi József ezüstmiséje. Akik ismerik, csak a lognagyobb szeretettel beszélhetnek róla. Szelíd, jóságos, erélyes. Mintája fiatalnak, öregnek. Példaképe mindenekelőtt a nyáját híven őrző papnak, a fáradhatatlan lelkipásztornak, az egyházat érintő legkisebb dologban és pedáns parochusnak. Gondos katechéta, tápláló, erősítő szavú buzgó prédikátor. A rendszeretet megtestesülése. Nála mindenre jut idő, ma- tutinuma és kompletoriuma közé szépen elrendez minden kovát és minden teendőt. Hozzá csak a leggyorsabb sietés szárnyán szárnyalunk, hiszen örülni, tanulni, felüdülni megyünk oda mindig. Most lett ezüstmisés. A szép ezüst múlt után — a szerednyei uj plébánián — szép aranyjövendőt kíván az Istentől számára legszeretőbb lelkünk. (Ungi.)

Az Irgalmas rend kórházainak működése. A magyar Irgalmas-rend most adta ki jelentését az 1914. évben kórházaiban és elmegyógyintézetében ápolt és gyógykezelt betegekről. Az elmúlt esztendőben a rend kórházaiban 14,342 beteget gyógykezeltek, közülők részben gyógyultan és részben ja- vultan 10,529 távozott. A bejáró betegek száma 156,021 volt, ebből a rengetek tömegből a nagyobbik rész a fogászati rendelő órákat látogatta. Csak a rend budapesti kórházában 3913 beteget ápoltak és a bejárók száma 75,237 volt. A betegek egyre növekedő száma bizonyítja legjobban, hogy Magyar- országon minő fontos helyet foglal el a közegészségügy terén a magyar Irgalmas- rend. Odaadó és áldozattal teljes hivatása itthonmaradt rendtagoktól ebben a nehéz időben kétszeres munkát követel, mivel a rendi orvosoknak és a rendtagoknak nagyrésze a harctéren teljesít szolgálatot.

A húshagyó napok. Amint tudva van, a kormányzat elrendelte, hogy a hétnek keddjén és péntekjén nem szabad sem marhahúst, sem borjú vagy sertéshúst forqalomba hozni. Azt mondják, hogy a rendőrség e határozat gyakorlati kivitelére meglehetősen — megmozdult. Utánanézett ugyancsak, hogy nem történt-e kihágás a rendelet ellen. Azt mondják, hogy a vendéglősök szabályellenességet ezen két nap alatt egyáltalán nem csináltak. Sőt kérni fogják a kormányzatot, hogy a húshagyó napokat sürgősen szaporítsa.

A világháború befejezéshez közeledik. Genfen keresztül az a hir érkezett Francziaországból. Egyik franczia szocziálista miniszter egy munkásküldöttségnek — állítólag — kijelentette, hogy igenis a világháború befejezéshez közeledik. Es pedig bárom hónap alatt — meg lesz a béke. Annyira nem hittek ebben a kijelentésben, hogy a miniszterhez — állítólag — kérdést intéztek, tette-e ezt a kijelentést? A miniszter úgy felélt: igen. A franczia lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak — állítólag — ennek a kijelentésnek. Mi is. Szerény, igénytelen lap. De e jelentőség csak akkor lesz meg, ha azok a francziák és azok az angok nemcsak meá kulpát kiáltanak, de e rettenetes vérten- gerért bűnhődnek, vezekelnek is.

Hatósági husmérés. Egyik laptársunk hir rovatából tudjuk meg a következő örvendetes esetet. Illetékes helyről nyert értesülés szerint a városi tanács rendszeres hatósági husmérés létesítését határozta el. A kimérés a Deák-téren felállított bódéban már ma,

3

szombaton megkezdődik. Borjú hús kilója 3 K 20 fillér, juh 2 K 80 fillér. A ki lapunkat, a Szatmári Hírlapot olvassa, az igazolni fogja, hogy a hatósági husmérést — más hatóságoknak próbamérésével támogatva — már hónapok óta mi sürgettük. A hatóságot mély tisztelettel, de komolyan kérjük, hogy az ily közérdekű dolgok közlesében ne csináljon monopóliumot. Tapasztaltuk, hogy ez a monopólium már egész uzussá lett Szatmáron. Teszünk róla, hogy máskép legyen.

Hát ne tessék megvenni! Panaszos levelet kaptunk, hogy a rendőrök úgy intézik el a közönség panaszát az elárusítóknak üzelmeivel szemben, hogy egyszerűen azt tanácsolják:

— Hát ne tessék megvenni . .

Ez a rendőr pedig nem megrovást érdemel, sőt inkább dicséretet. Mert ez a rendőr bizonyosan bőségesen tapasztalta, hogy a közönségnek az a gazdag része oka a kofák, élelem árusok kihágásainak, mely közönség egész kedélyesen tulfizeti a maximális árakat. Hát bizony csináljuk már egyszer úgy mindnyájan, hogy ne vegyük meg a maximális árakon felül kínált árukat és mindjárt másképpen lesz a piaczi helyzet.

Javaslatok a rokkant-kérdés megoldására. Irta Katona Béla. Vettük e czi- men megjelent füzetet és kiváló figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik ez emberbaráti kérdéssel foglalkoznak. Mi is nagy figyelemmel olvastuk és rajta leszünk, hogy bővebben ismertethessük.

Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én Csaba Adorján főispán elnöklésével a vármegyeháza kistermében ülést tartott. Az ülésen a közpoti előadókon kiviil jelenvoltak: Bodnár György kir. tan- felügyelő, dr. Böszörményi Emil ügyvéd, Fabó Zoltán kir. ügyész, Madarassy Dezső nagybirtokos, Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző, dr. Vetzák Ede ügyvéd. Távol- maradásukat igazolták: Domahidy Viktor orsz. gyűl. képviselő, Falussy Árpád nagy- birtokos, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás. Az egyes központi előadók jelentéseit tudomásul vette a bizottság. A közegészség- ügyi jelentésnél örömmel vette tndomásul a bizottság, hogy kolera-eset a megye területén nem fordult elő. Jelentős vitára adott alkalmat a burgonyaipar r.-t.-nek börvelyi birtokossággal a gyárterületre vonatkozó szerződése, melyet előadó jóvá nem hagyásra ajánlott, mivel a törvényes alakiságokat nélkülözi. Csaba Adorján főispán kifejtve, hogy mily nagy közgazdasági érdek, hogy a gyár létesüljön, elvileg hozzájárul a kötött szerződéshez s azt felterjesztésre ajánlja. A minisztérium utasítani fogja majd a szerződőket a hiányok pótlására. Nemestóthi Szabó Antal, Ilosvay Aladár és dr. Böszörményi Emil ellenző hozzászólása után a bizottság a szerződést felterjesztésre elfogadja. Dr. Böszörményi Emil bizottsági tag indítványozza, hogy a bizottság írjon fel, hogy amennyiben a hadvezetés érdekeit nem érinti, a Máv. igazgatósága. Debreczen és Szatmár között még egy vonatot állítson be. Indítványa elfogadtatott. Kissebb ügyek tárgyalása után az ülés véget ért.

Az arató muszka foglyok sorsa

majdnem rózsásnak mondható nálunk Írja laptársunk az Északkeleti újság. Mindenhol a legemberségesebben bánnak velük. Mint értesülünk Domahidán főispánunk birtokán a főispánná Öméltósága maga gondoskodik az ott dolgozó orosz foglyok emberséges ellátásáról. Nemesszivüen gondoskodik minden szükségletükről. Mindenkinek szalmakalapot vett, hogy meleg sipkájukban ne szenvedjenek a melegtől. Asztalt csináltatott nekik az étkezéshez. A főzést maga vizsgálja felül, hogy hiányt ne szenvedjenek. Ezek ha hazakó- szülnek, büszkén és hálatelt szívvel gondolnak majd magyar rabság idejére, mikor egy főispán neje áldásos gondoskodását élvezték. Bárha a mi foglyainkkal is igy bánnának. Oroszországban. Végtelen örömmel olvassuk e sorokat. A legerősebb küzdelmekben voltunk, mikor rémitő adatokkal ellátva, meg kellett arról győződnünk, hogy a magyar agrár szocializmusnak egyik legfőbb forrása

Kari József meghalt. * *