Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-10-17 / 82. szám
4 „SZATMÁRI HÍRLAP» Szatmár-Nérueti 1915. október 17. GAZDÁK VILÁGA. Háztartás. Á megsavanyodott almabort ólvezhetóvó tenni már nem lehet, de jó eczetnek. Ezért ha van bnreczetágy, akkor azt kell hozzá tenni, ha pedig ez nincs, akkor öntsünk hozzá jó boreczetet és igy tegyük a melegre, hogy még jobban megerjedjen és ezután mint gyümöloseczetet lehet majd felhasználni. Háborús-apróságok. A német újságok és Magyarország czimen sok kedves apróságot közöl a „B H“. A német újságoknak csaknem minden számában van rólunk, magyarokról valami bensőséges közlemény, a mi nagy változás főleg azoknál a lapoknál, melyek a háború előtt a mig nem érintkeztek az igazi magyarsággal — gyöngédtelenül, sőt igazságtalanul Írtak rólunk. Most már törik a magyar szót is írásukban. Persze kemény dió az, — a magyar szavakat hiven leírni. Például az egyik hírbe azt Írja le, hogy a magyarok, kik az idegen herczegek iránt ugyancsak ritkán lelkesedtek, mily nagyon megszerették Vilmos császárt, a kinek arozképe mindenütt ott van, ahol a magyar királyé. E hírnek ilyen czimet adtak: — Eljén Vilmos Czaszár ... t. i. igy kiáltanak fel a magyarok, ha Vilmos császár nevét hallják. 8—10.000 achrapnellt készít naponta a marcheggi vasgyár. Ha az ember olvassa, szinte hihetetlen ez a számú összeg. Hogy lehet az, hogy egy kisebb, talán harmadrendű vasgyár ily óriási mennyiségű municziót képes előállítani, holott eddig létezéséről fogalmunk sem volt. Pedig a marcheggi vasgyár csakugyan fényesen működik. Naponta átlag 7—8000 srapnell kerül ki a gyárból, mely egyenesen mehet a harcztérre, de nagyon gyakran megesik, hogy a darabszám a tízezret is meghaladja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Ausztriában a legutolsó mezővároska is bir valamely gyárral, mely a hadsereget szolgálja, úgy igazán nem lehet okunk hitetlenségre. Hol van még ezenkívül az a sok municzió amit kizárólag Magyar- ország készít, hol maradnak a Skoda és Krupp czégek mesteri munkái ? Egytől-egyik működnek, mind a hadseregnek szállít s igy ha ki akarnánk azt a municzió összeget, amelyet a Monarchia egy nap alatt előállít, számokban fejezni képtelenek volnánk, mert erre csak azt tudjuk felelni: Rengeteg ! A katonák gyaloglása Csak nehezen lehetne kiszámítani, milyen távolságokat gyalogolt be a háború eleje óta egy-egy katona. Eddig még senkisem számította ki, hány lépést tesz a gyalogos átlagi napi menetelése 35—40 kilométetes ut közben. A felnőtt ember rendes lépése 65 czentimé- tenyi hossszu.'A.franczia katona 76-ot lép egy perczben, gyorsmenetben 100-at, rohamban 126-ot. Ebből kiderül, hogy a franczia gyalogos közönséges menetelésben két és féllábnyi utat tesz meg egy pillanat alatt, rohamban pedig három és felet. Az orosz katona 80 czentiméteres lépéseket tesz; közönséges marsban 112-őt, rohamban 120-at lép egy perczben. Az olasz bersagliere mindig gyors lépésben megy még béke idején is, aprókat lépnek gyorsan : 55 ezentiméteres lépéseket 118-at egy perczben. Természetes, hogy ennek következtében hamarabb fáradnak is el. Az angol gyalogos lépése 85 centiméteres és perczenkint 110-et lép, Rohamban 115 öt lépnek és lépteiket megnagyobbítják. A szines angolok és francziák nem lépdelnek szabályosan, sőt még békés menetelés közben sem váltják a lépést. Kutyából nem lesz szalona. Magyar fordításban és prózában a N. Bánya után. Te fájdalom forrása, haragnak háza tévedések iskolája, ihütlenség temploma: aki egykor Róma voltál, most pedig az elvetemült, hazug Babilon. Te érted árad annyi köny, sóhaj I Óh te hitszeges kohója, harag börtöne, ahol elhal ami jó, megterem és meghízik a gonosz. Te élők pokla. Nagy csodának kellene történnie, ha Krisztus föl nem bőszülne ellened. Tisztességben (szüzességben) és szerény alázatosságban fogamzottál., Alapítóid ellen döföd-é szarvaidat ? Mibe veted reménységeidet? Aljaságodba-e, vagy gonoszul szerzett nagy kincseidbe. (Lásd az angolok 3 milliárdos kölcsönét!) Konstantin (a nagy) most nem fog visszajönni. De pusztuljon el az a rossz világ, amely téged fönntart I Ezt Petrarca Írja ezelőtt 700 évvel. Vájjon ma egyebet irna-é, mikor az olasz költőből is — D’Annunzio válik ? Az ujságirásról. Az újságírás ama kevés eredeti találmányok egyike, amelyek a görög kultúrán nevelkedő rómaiaknak köszönik eredetüket. Az újságok terén a rómaiak a görögöktől teljesen függetlenül lépnek föl, egy olyan eredeti ötlettel, amelyre egyébként őket politikai fejlettségről és a római állam kiterjedt határai mintegy természetszerűleg rájuttatták. Az első újságszerkesztők — egy hírneves német filológus szerint — a pontifex maxi- musok voltak, akik feljegyezték a fontosabb eseményeket, amelyekből később az évkönyvek anyaga került ki. Az első hivatalos újságot Julius Caesar alapította, Kr. e, 59-ben. Ez a lapformáju hivatalos irás a senatus üléseit ismertette s később a császárság végéig naponkint jelent meg, tehát afféle ókori világlap volt. A lapnak „akta“ volt a neve. Volt aztán az „acta urbana“ is, amely főleg a városi ügyekkel foglalkozott. Ezt újságírással foglalkozó emberek csinálták és sokszorosították is. Hasonlított azokhoz a XVI. századbeli levelekhez, amelyekhez az akkori általános szokás alapján rendesen egy olyan részletet szoktak volt csatolni, amelyben általános érdekű, vagy mai nyelven szólva újságba való híreket, újdonságokat írtak le. Tudvalevő dolog, hogy régente az emberek magánlevelekben továbbított hírek utján értesültek, még országos érdekű eseményekről is. Ezen magánúton kapott értesítéseket, ha elég fontosaknak találták, a könyv- nyomtatás feltalálása után sokszorosítani kezdték s igy keletkeztek a hírlapok. Cicero említi egyik levélben az első hivatásos újságírót, aki f. i. újságok előállításával ipar- szerüleg foglalkozott, egy Crestus nevű ember személyében, Kr. e. 58 ban. A császárság kezdete óta volt már az actának hivatalos és nem hivatalos része de azért a mai értelemben vett újságírás kifejlődéséről még szó sem lehetett. És pedig azért nem, mert az egész lapot a császári udvarban csinálták s pl. Augusztus korában a lapszerkesztő egy „procurator ab actis ur- bis“ volt, aki egyúttal czensori tisztséget viselt. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi különlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hűtésből eredő rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ....................................................1K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f » , nagy , .....................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea..........................1 dob. — K 40 f Fe hér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok...............................1, 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vénusz arczviz. Legjobb fogápolő szer a Vénusz fogpaszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek valódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Postarendeléseket azonnal eszközlök. IOOOOO lábat tesz tőnkre a szüle czipö. Aki ennek ellensége, önmagának meg jő barátja, az rendelni fog Ízlése szerint cipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széelienyi-u. 7. Rnk fVntaés JUlUk) Imid vegyi ruhatisztitö Szatmár-Németi, Bem-u. 1. Vidéki megbízásokat is pontosan eszközöl. Kilós mosást elvállalok. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTATVÁNYOK ÉS TANSZEREK KAPHATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ ){OK KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR$&£ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza A ORGONA GYÁR BK3T villamos gépekkel berendezve. “S9 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitá8Qkat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-8ir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 39 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamti 80 változatú és villanyeröre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Fnlolős szerkesztő: Rodnár Gáspár.
