Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-10-17 / 82. szám
Szatmár-Németi 1915. október 17. SZATMÁRI HÍRLAP. 3 egészében külföldi kezekbe jutott. Ennek folytán a befektetett tőke is legnagyobbrészt külföldi pénz és megállapítható, hogy a román ipar jövedelmeinek négyötöde külföldre vándorol. A harczias asszony. Élt nem régen egy állatszeüditő. A vérszomjas tigrisekkel és oroszlánokkal megbirkózott; ezek féltek tőle és megalázódva lapultak lábai elé. De az állatszeüditő kikapós ember vala, szeretett elmaradozni, sőt kártyázni is. E miatt aztán asszony feleségétől volt mit hallania. Utoljára már reszketett a szegény állatszeditő, ha esetleg egyszer elmaradt. Meg is Ígérte, hogy többé soha el nem marad. Hanem hát .— hogy-hogy nem az állatszeüditő — ismét elmaradt. Remegve, félve osont aztán be a háza ajtaján, honnan már hallotta harczias felesége „fogadj Isteo“-ét. A szegény állat- szeüditő nem tudott hova bújni, kinyitotta az oroszlánok kelreczét és ott meghúzódott, magára zárván a ketrecz ajtaját. Az aszzony észrevette ezt, nyomban ott termett a ketrec előtt, csípőjére tette kezeit és igy kiáltott be a ketreczbe. — Gyere ki te gyáva! A. dicsőséges béke bár mikor érkezzék meg a mi heroszi nemzetünkre : óriási teendők, kötelességek és áldozatok is várakoznak reánk. A harczok megszűnnek. Elhallgatnak a folyton bömbölő ágyuk. Csattogó gépfegyverek és puskák hangja elül. Hazajőnek a csudával határos tetteknek hős vitézei. Mi itthon maradottak lárt karokkal öleljük őket. De az ünnepeltetés nem tarthat majd sokáig. Újra fel kell venni a nagy kötelességeknek és itthon való teljesítményeknek szálait. És munkához, gyors és körültekintő munkához kell látni. Most csak elképzeljük ennek a munkának, kötelességeknek, teljesítményeknek nagyságát. Kiterjedt határait. De akkor, ha megszűnik a nagy önvédélmi harcz, ha higgadtabban, a lelkek nyugalmával és lecsendesü- lésével nézünk körös-körül : csak akkor bontakozik ki tekintetünk előtt a mérhetlen tér, melyen dolgoznunk, áldoznunk, építenünk, gyógyitnunk és pótolnunk kell. Hányán ott maradtak, a kikről még ma sem tudjuk élnek-e? Vagy a kikről azt hiszik, remélik hozzátartozói, hegy életben vannak. És hányán lesznek itthon, a kikre, akiknek gyermekeire kezdődik az árvaságnak kenyere ? Mennyi betöltendő ür támad majd minden téren, hivatalokban, műhelyekben, a gazda nélkül maradt kereskedelemben és gazdaságokban ? Elosztva látjuk most a bírákat, munka- képteleneket, a kikről a nemzetnek és a tár sadalomnak is gondoskodni kell. Bizony a lélek, mely tudatában van mindezeknek, szinte megtelik gonddal és nyomasztó aggodalmakkal. De reménységgel is. Hogy ez a nemzet, mely olyan bámulatos kitartással harczolja végig ezt a nagy harezot, a hadak utján és az itthon való kötelességek és áldozatok utján is, ennek a nemzetnek megmarad lélekjelenléte, munkabírása és kitartása a dicsőséges béke után való időre is. A Kérelem. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az esztendő utolsó negyedében a lap előfizetési ügyét múlhatatlanul szíveskedjenek rendezni, a hátralékokat beküldeni, mert nekünk igen súlyos fizetési kötelezettséget kell teljesíteni havonkint s főleg az utolsó hónapokban. Kiadóhivatal. Uj országgyűlési képviselő. Besz- terczéről jelentik: Naszódon Ghetie János főgimnáziumi igazgatót munkapárti programmal országgyűlési képviselővé választották. Személyi hir. Schidló Ferenc, a Nemzeti áldozatkészség szobrának készítője és neje Undy Karola festőmüvésznő a szüretre Szatmárra érkeztek. Schidlóék Bene János százados vendégei. Megszűnt a kassai statárium. Kassáról Írják, hogy a kormány az ott március hóban kihirdetett rögtönitélő eljárást megszüntette. Hadikölcsön-jegyzés a postánál. Kádár Ödön, szatmári I. számú postahivatal vezetője tudatja velünk, a közönséggel való közlés czéljából, hogy a postahivatal szintén elfogad jegyzéseket a hadikölcsönre. A jegyzett összeget postatakarékpénztári betétkönyvvel is lehet fedezni. Erdőd a kárpáti falvakért. Erdőd község képviselőtestülete az ellenség által elpusztított felvidéki falvak felépítésére 200 K-t szavazott meg. Perdü. Annak idején hallotta a szobaleány, hogy az uraság megparancsolta családtagjainak : — A Comtessével pedig ne merjen senki máskép, mint francziául beszélni. Jött a háború . . a francziákkal is. A szobaleány most már nem tudta, mit csináljon. Végre megkérdezte a nevelőnőt, hogy kell mondani francziául, elveszett ! — Perdü — miért, kérdezi faggatja a nevelőnő a szobaleányt. — Hát ezért, mert a comtesse gyémánt gyűrűje Perdü. Nagyvárad tojást vásárolt. Szinte rosszul esik olvasnunk a vidéki lapok híreit, amelyek azt közlik, hogy más városok milyen nagy igyekezettel és áldozatokkal igyekeznek polgárságuk élelmiszer-szükségletén segíteni. Úgy érezzük magunkat, mint az éhes, fázos ember, aki benéz a gazdagok ablakán és a kályhában lobogni látja a tüzet, az asztalon párolog az étel. Sajnos, nálunk sem a kályha lobogó füzéről nem gondoskodik a város, sem a párolgó ételről. Százszorosán érezzük a nyomorúságunkat, a hótt szegénységünket, amikor ilyeneket olvasunk, mint most a nagyváradi lapokban, hogy Nagyvárad városa 79 200 darab tojást vásárolt. A város a tojás darabját 17 5 fillérért vette és 17 fillérért, tehát egy fél fillérért a beszerzési áron alul árusítja. Mindössze 396 korona ugyan az az összeg, amit a város veszít, de ez is élénken bizonyítja, hogy más város veszteségre is hajlandó, de akadályt nem ismer, ha arról van szó, hogy a polgárságot élelmiszerrel ellássa. Megfelelt. Kérdő tanító a lataiuer kis fiát: — No Pista, mondd meg, melyik az az állat, a melyik, legjobban kiszívja az ember vérét. Pista hallgat . . . — Csak gondolkozzál . . az ember testére ragad és alig lehet tőle szabadulni . . . Csak gondolkozzál. Pista gondolkozik . . . Aztán felel is. — A vásári piőczák . . . Földrengés Temesmegyében. Temesvárról jelentik: Hétfőn éjjel az egész Temes és Torontál megyékben két erős földlökést éreztek. A földindulás különösen Bánlak és Módos községekben volt erős, ahol a házké- mények is bedőltek. Tankóczi ügye a táblán. A debre- czeni kir. ítélő Tábla pénteken tárgyalta Tankóczi Gyula volt szatmári rendőrfőkapitány egyik bűnügyét, amely hivatali sikkasztás büntette miatt indult meg ellene azért, mert a vád szerint a galicziai menekültek által letett óvadékokat nem fizette be a városi pénztárba, hanem saját czéljaira fordította és a felfüggesztésével egyidejűleg tartott házkutatás alkalmával két részletben fizette vissza. A szatmári kir. törvényszék két napig tartó tárgyalás után felmentette Tan- kóczit a vád alól. A királyi ügyészség meg- fellebezte az Ítéletet. A pénteki felebbezési tárgyaláson a debreczeni Tábla helybenhagyta a törvényszék felmentő ítéletét. A főügyész a Tábla Ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be. Fáklyásmenet Bulgária tiszteletére. Vasárnap este a főváros közönsége abból az alkalomból, hogy Bulgária fegyvert ragadott és szövetségesünk lett, nagyszabású fáklyásmenetet rendez. A tüntető menet a bolgár konzulátushoz vonul, ahol a polgárság nevében üdvözölni fogjak a bolgár főkonzult. Elszámolás. A Jótékony Nőegylet által szept. 19-én és 26-án rendezett műkedvelői előadások bevétele volt 1394 K 20 f. Levonva a 371 K 08 f. kiadást a két előadás tiszta jövedelme 1023 K 12 f., mely összegből 200 koronát a Kárpáti falvak javára a városi pénztárba befizetett a vezetőség. Nincs kolera. Szamosszeg községet az alispán — a polgármesteri hivatalnak küldött távirat szerint — a kolera-zárlat alól feloldotta. Halálos végű baleset. Halmi László, 45 éves gazda, aki az Ujmajorban, a Veréczy- tanyán lakik tegnap este hazatérvén kétcsövű Lancaster fegyverét, amely meg volt töltve, végigfektette az ágyán és ráteritette a kabátját is. Később a kabátját fel akarta venni. A kabát beleakadt a fegyver ravaszába, a fegyver elsült és a sörétek Halmi László mellébe fúródtak. A szerencsétlen ember nyomban meghalt. A rendőri nyomozás megállapította, hogy öngyilkosság ki van zárva, véletlen baleset történt, amelyet az elhunyt vigyázatlansága idézett elő. A magyar ember eszejárása. Péter gazda : Ha kentek kitalálják, hogy hun terem a czitrony — no Isten neki, fizetek egy liter bort. Esván szomszéd : A czitrony ? No hát annyit csak tud a magunk eszejárásu ember is, hogy hát Taliánországba, verje meg az Isten. Péter gazda : Hát trefelte. Esván szomszéd: Ha azonban ke’d megmondja, hogy hát vő'taképen mitül sárga az czitrony, én biz' nyomban kőt litert fizetek. Péter gazda : Hm ! tudja mit komám ? Esván szomszéd : No hát, mit komám ? Péter gazda! Elsőbb igyuk meg a keed két literjét, meg az én egy literemet. Ha még akkor is sárgának látja keed a czitronyt, akkor — megmondom* Tanácsadó. A házépítés — saját számlára. Előfordul, hogy egyesek házakat saját számlájukra, úgynevezett házi kezelésben építenek. Emiatt egyik-másik iparhatóság jogosulatlan vállalkozás czimén eljárást indított az illetők ellen. A kereskedelmi miniszter elé került most egy ilyen ügy, harmadfok- bani elbirálás alá és 63167. sz. a. hozott harmadfokú ítéletével kimondotta, hogy aki a maga részére épit házat, annak tevékenysége iparűzésnek nem tekinthető s igy iparkihágást nem követ el. Mit ér ez a tehén. Egy debreczeni czivis a kapuban várta haza felé ballagásában hatalmas, mindenkitől megbámult tehenét . . Egy valaki: Mit őr most ez a tehén . . bátyám uram ? Czivis: Mit? A kupeeznek megér két-nőgy ezer koronát. Nekem pedig. . egy egész világot. Mer’ nincs az a rekviráló hatalom a mék el tudná rekvirálni ezt a jószágot . . 1 Az anyjok belehalna. Megszűnt a fekbérkedvezmény. A Máv. debreczeni üzletvezetősége a következő hirdetményt közli: A vasúti üzletszabályzat 80. § 2. pontjában foglalt határozmány alapján értesítjük a t. szállitóközönséget, hogy az átvevő által kirakandó árukra Szatmárnémeti Szentvér állomásunkon további intézkedésig az eddig érvényben volt és áruérte- sités napjára és az értesítést követő napra terjedő fekbérmentesség kedvezményét ezennel megszüntetjük és a vasúti árudijszabás I. rész B. szakasz J. XI. fejezetének B) pontjában felsorolt küldemények után a naponként és 100 kg.-ként fizetendő 2 filléres fekbért 10 fillérre felemeljük. A kereskedelemügyi m. kir. Miniszter urnák 1914. évi junius hó 24 -én kelt 46163—III. számú rendeletében gyökerező ezen intézkedésünk 1915. évi október hó 11-én lépett életbe. Dereczen, 1915. évi október hó 9-én. Az üzletvezetőség.
