Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-03-14 / 20. szám
XXIV. évfolyam. Szatmár-Németi, 1915. márczius 14. 20. ázám. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAJP M ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bgéas érre 10 K — l. ! Negyedévre — 2 K 50 t. Félévre — 6 , — , | Egye» síim ár* 6 fillér. Tanítólm*k és késmfiiparosoknak egy érre 8 koron* Amerikai Egyesült-Államokba — egéss érre 8 dollár. Feleié» »zerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. Dr. Bakkay Kálmán kiadóhiratali főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendők. Pilyintl hlrd.téa.k .gyanrl kOslés. I korona ---------------- Nyllttár sora 40 fillér. ---------------Me gjelenik minden héten kétsier: szerdán és vasárat). A külföld előtt a magyar nép, főleg a földmives magyar nép nem volt eléggé képviselve. Ezt hangoztatta nem régen Herczeg Ferencz azon előadásában, melyet „A háború és magyar nép“ czimmel tartott a régi képviselőház termében nagy közönség előtt. Csak most méltathatom ezt az előadást, melynek hatása alól nem tudok szabadulni. Hiszen két évtizeden keresztül sokaknak kicsinylő mosolygásai közt — ezt hangoztattam. A magyar nemzet egyik ma élő legnagyobb Írója kifejtette, hogy a magyar nemzetet, a melyet az értelmiség osztályai szoktak képviselni a külföld, tehát a világ előtt, most képviseli először a hadba vonult földmives uép. És meg lehet állapítani, hogy ez az osztály sohasem volt a külföld szemében oly jól képviselve, mint most. Az ország tekintélye, amelyet a politikai harczok leszállítottak, újból megnövekedett. És a mit az intellektuellek éveken át elrontottak, azt most már ugyancsak rendbe hozta a csukaszürke falusi legény. Mondom hozzá én: és népfelkelő. Felemelő tudat, büszkeséggel teljes jelenség, hogy Herczeg Ferencz, a ki igazán csakis a szalonoknak, az intellektuelleknek írója volt eddig, a magyar ,nép, a földmives nép felé fordul. És éles szemmel veszi észre, hogy hol és kikben van a magyar nemzet ereje, hatalma, reménye és jövendője. A magyar nép a magyar nemzetnek csaknem 70 százalékát teszi. A magyar földmives nép a nemzet gyökere. Véréből való vér, csontjából való csont. A nemzet lelke, tüze és élete is benne él. Mert tőle várjuk a felsőbb tagozatok, osztályok vérkeringésének, vóranyagá- nak megújulását és felfrissülését. Valljuk meg őszintén, hogy ezt a biológiai törvényt, erőt és értéket mi magunk sem fogtuk fel általában. Csak egy gazdasági és szocziá- lis csoport tartotta fenn és őrizte sok kicsinylés és félreértések közt rendíthetetlenül. Károlyi Sándor grófnak és társainak prófétai jóslása és csudás szívóssággal munkált iránya győzedelmét látjuk Herczegnek férfias, de a dolgok erejében rejlő nyilatkozatában. A német nemzet már régen tudatában van azon értéknek, melyet a nemzet tagozatában a földmives, a paraszt képvisel. Bülow volt német kanczellár mondotta egyszer a parlamentben. — Mindent meg és visszaszerezhetünk, a mi meggyengült és elveszett, de a földmives, a német paraszt osztályt, ha egyszer pusztulni hagyjuk, soha semmi kincsért visz- sza nem szerezhetjük. Nem félünk kimondani, hogy mi, magyar nemzet a földmivelő népünket, a falut egyidőben csaknem már-már elvesztettük. A külföld nem ismerte. Csikóst, betyárt, kultúrálatlan elemet látott benne. Mi is okai voltunk annak, hogy csak igy ismerte. Mi pedig itthon bódultunk a magasabb, európai kultúráért. Művelődésünknek, kulturális haladásunknak tornyait felülről kezdettük építeni. A gyökereket elhanyagoltuk, reájuk ügyet sem vetettünk. Egyes jobb, küldetést hordozó lelkek élték talán át a kulturális elbódulásoknak idején a legendát: — Rettenetes apály, elképzelhetetlen hosszú időn át tartó hőség borult a földre. A fák koronái elsárgulnak. Pusztulás, sorvadás fenyegette a fáknak csak nemrég dús lombjait. Végre egy piczike kis fel- leg kerekedett az izzó levegőben. A fák sóvárogva néztek felé és esedezve kérték: hullasd reánk csepp- jeidet, mert elveszünk, elhervadunk. És a felleg egyszerre a nemzet Géniuszát öltötte fel. És igy beszélt: — Mit értek ti, ha én üdítő eső cseppjeimet csak egyesekre és csak a fa felső koronáira, lombjaira hullatom. Hát nem tudjátok, hogy a gyökérben van a ti életetek, jövendő sorsotok és üdvötök. A gyökért féltsétek és arra kérjétek az életet. Akkor ti is élni fogtok. A nemzet most már talán meg fogja érteni a gyökereknek,, a népben rejlő erőnek értékét. És nemcsak egyes próféta szellemek. A külföld pedig látta a maga szemeivel, hogy a magyar nép Európának legértékesebb és legvitézebb népe. ___________________________________A_ Ha di emlékérem orosz ágyúból. Az oroszokkal vivott heroikus küzdelmünk első nagy diadalát a krasniki csatában arattuk. Legendás hirü huszárjainkat itt nevezték el ellenségeink vörös ördögöknek, itt esett birtokunkba először nagyobb mennyiségű hadi zsákmány, itt kezdtük meg a hatalmas túlerővel szemben győzelmes csatáink egész sorát. A krasniki csatát a világtörténelem nagy és örök emlékezetű csatái közé sorozzák majd a historikusok, és mig a történelem folián- sain arany betűkkel ragyog a magyar dicsőség, a jövőkor népei emléket is kapnak belőle. Emléket, amelyet a vas elpusztithatat- lanságával, a bronz örökkévalóságával őriz meg uj koroknak évezredekig. A krasniki diadal trofeumából egy orosz ágyút őfelsége a király az Auguszta-alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle „Hadi emlékérmeket! Az elzsákmányolt orosz ágyút azóta a zólyombrezói magyar kir. állami vasmüvek öntödéje érmek verésére alkalmas formában feldolgozta, lemezelte, bronz alkatrészeiből pedig a körmöczbányai magyar kir. pénzverő hivatal már veri; a vaslemezekből is nemsokára elkészül az első nagy győzelmi érem. Pheidon Argos királya verette az első érmet még Krisztus előtt 700 évvel és azóta a történelemirás legbecsesebb segítő forrása lett az érem. Piramisok mélyén görög és római temetkező helyeken eltemetett világok romjai között talált érmek vezették a történelem irót helyes nyomra és a nagy érem gyűjtemények még ma is élőszóval hirdetik rég múlt idők nagy eseményeit. A krasniki diadal érme is méltó helyet követel ebben a gyűjteményben, hogy majd akkor, amikor utódaink előtt az idő ködéből a mai nagy élet-balálharcznak csak kontúrjai látszanak, ott legyen az emléket felidéző vasba, bronzba öntött irás. „A krasniki diadalmas csatában az oroszoktól elvett ágyúból verette az Auguszta alap 1914—1915“. Az érem egyik oldalának ugyanis ez a felírása, fölötte a megrendithetetlen erő félelmetes szimbóluma, az oroszlánfej. Az érem másik oldala gyönyörű művészi relief, mely Murányi Gyula hírneves szobrász művészünk ihletett alkotása, csata jelenetet ábrázol. Egy orosz ágyút honvédek, huszárok hősi rohammal elfoglalnak, miután elűzték az ellenséget.
