Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-20 / 48. szám

Szatmár-Németi 1915. juinus 20. funkczionálni látja vagy beszélni hallja: kénytelen elismerni hogy igaz ember, apos­tol, rendithetlen hazafi és az ifjúságnak nagy ismerője. Ez a beszélgetés is, melyet a szatmári diákokkal folytatott azt tanusitotta, hogy lelkében hordozza a magyar nemzet virágait. Hogy ezen ifjúsággal rendkívüli sokat fog­lalkozott. Hogy tisztában van azzal, mely- szerint a nemzet igaz kincseit az ifjúság révén lehet átadni a jövő számára. Sajnáljuk, hogy a beszélgetését nem közölhetjük egész terjedelmében. Ez a be­szélgetés annyi közvetlenséget, szépséget, eredetiséget tartalmazott, hogy azt hallani kell és nem olvasni. Mikor például arról beszélt, mit érez ő, valahányszor a középiskola ifjúságát látja és velük érintkezik. Mikor az ifjú lelkének fehérségérők be­szélt. Mikor csudásan eltalált őszinteséggel a jövő családapákat rajzolta és beszélt azon szent és megengedett érzelemről, melyen az ifjúságnak leendő családi élete alapul. Mikor felhozta apját, a kit 32 esztendő előtt, anyját, a kit a múlt nyáron vesztett el ... és a kikért mindennap imádkozik, bálát ad az Istennek, hogy úgy nevelték, mi­ként ő érzi, hogy nevelve van. Mikor az élet szépségéről és értékéről szólott az ifjúságnak és kérte őket, hogy az élet értékét ne fecséreljék. Mikor a lélek, az ifjú lélek táplálásáról, a gyakori áldozásról, a bűn ellen váló harcz- ról szólott . . . mikor végre lelki szerződést kötött az ifjúsággal . . . igazán be kellett látni mindnyájunknak, hogy ez a főpap nagy apostola az ifjúságnak és hogy magasabb forrásokból merit az apostolkodásra. * A beszélgetés után megáldotta az ifjú­ságot és a jelenlevő tanárokat és megkez­dette az ifjúság — gyóntatását. Fáj a lelkünk, hogy az ifjúságnak e nagy apostola nem akkor tette itt magas látogatását, mikor a diákság" nagy,^hatalmas serege városunkban tartózkodik. De igy is feledhetlen emléket hagyott maga után a lelkekben e rendkívüli ember. Gombok. Amit e sorok fölé czimül odairtunk, igy is lehetne módosítani: a gyermek és a há­ború. Olt csillognak az orosz sáros, domború apróságok a kezében, ki ezüstös, ki sárga, ki sötótes bronzszinü s nem tud betelni a gyönyörűséggel, mit szemléletük belesugároz a leikébe. A szeme ragyog, mint két csillogó gyémántkő; beszél, magyaráz, megolvassa mindet szép sorjába, leteszi, felveszi s oda is adja mindjárt társának, hogy aztán újból másikat szerezzen a helyébe. Igen, másikat szerezzen a helyébe, mert mig a nagyok aggódó tekintettel és szorongó érzésekkel a harczok mezejére figyelnek, ad­dig ő, kicsiny és gondtalan játéknak tekinti a háborút, ideálizálja azt. Lecsiszolja róla a borzalmast, a fájdalomtól véreset s trofeumo- kat, hadi emlékeket indul gyűjteni magának. Ha betegek érkeznek a kórházba, fog­lyok a városba, mindenképen módját ejti annak, hogy közelükbe férkőzhessék, talál­kozzék velük. Nem kell sokat vesződnie, hogy megértesse szándékát. Késsel a kezé­ben egyenesen a köpenynek tart s levágja róla a sok viszontagságon keresztül ment záró fémeket, mintha az érthető és egészen természetes lenne. Kaczag a fogoly, bólint, helyesel s a műveletet még biztató szóval is kiséri. Legtöbbször nem megy ez ilyen kimé- letlenül. A kaukázusi cserkesz, a krimi és kubáni tatár, a szakállas, harczban félvad kozák éhesen kerül a pihenő állomásra s pár fillé­rért, kenyérért, meleg ételért megjuhászodik mint az agyoncsigázott komondor s pillanat­nyi kielégülésért mindent odaadja: büsz­keségét, méltóságát, önrendelkezését, mi a katonának még a fogságban is jellemző sa­játsága. Tudják ezt nagyon jól a kis Dávidok s a megvesztegetés és erkölcsi fölény parity­„SZATMÁRI HÍRLAP“ tyáival teszik lehetetlenné az életünkre és hazánk megsemmisítésére törő Góliátot. A jelenet mit vázolni igyekeztünk, leg­többször ezerféle változatban megismétlődik s az eredmény mindig egy: a játékos gye­rek kerül felül a maga akaratával. Mintha kicsiben lejátszódnék előttünk ez a világren­gető, életre-halálra menő háború 1 Jönnek az Ural és Ázsia rejtelmes népei a kenyérfo­gyasztók számát szaporítva s gombjaik a gyermek zsebébe kerülnek. Mint sok másból, úgy ebből is meg kellene a kishitüeknek és nagyoknak érezniök, hogy győzünk, hogy győzni fogunk. B. BS Királyi kiüntetés. A király a Ferencz József-rend lovagkeresztjét a katonai érdem- kereszt szalagján adományozta az ellenség előtt teljesített bátor és hü kötelességteljesi- tésért Babies Sándor szatmári m. kir. távirda építési osztályvézetőnek. Dr. nemestóti Szabó Albert teme­tése. Nagykárolyból jelentik : A kárpáti har- ezokban hősi halált halt dr. nemestóthi Szabó Albert nagykárolyi ügyvéd holttetemét családja hazaszálíittatta és Nagykárolyban a családi sírboltban helyezték el nagy részvét mellett. A román papság mozgalmat indított a két Lucaciu ellen. Tudott dolog, hogy a Lu- caciu testvérek mily bűnt követtek el a mi nemzetünk ellen. Bejelentés, hamis ürügy­gyei itt hagyták plébániájukat és elmentek agitálni ellenünk. Vármegyénk hazafias, ro­mán papsága már politkai téren megtette kötelességét e két hazaárulóval szemben. Most a papság egyházkerületi gyűlésen, tehát egyházi téren kezd mozgalmat. A nagybányai gör. kath. esperesi kerület legutóbbi gyűlésén Brebán Sándor esperes azt indítványozta, hogy írjon fel a gyűlés Hosszú Vazul sza- mosujvári püspökhöz és kérje hogy az árulóvá lett két Lucaciu-testvért törölje az egyház- megye papjainak sorából. A felirat szövegét pártolás végett megküldik az összes szatmár- megyei esperesi kerületeknek. Nincs benne kétség, hogy az egyházmegye minden papja újra nyílt és határozottt bizonyságot fog nyújtani dicséretes és önzetlen hazafiságának. A szatmári városi felsőkereske delmi iskolában f. hó 14 tői 16-ig tartot­ták meg az érettségi vizsgálatot Havas Miksa budapesti akadémiai tanár s Kótay Pál, a helybeli faipari szakiskola igazgatójának ve­zetése mellett. Az eredmény a következő: Jelesen feleltek meg: Gödény Imre, Jordán Ernő, Kallus Salamon, Kolb Sándor és Taub Ábríthám. Jól feleltek meg: Dominus Jenő, Fadgyas István, Feuerstein Kálmán, Fränkel Samu, Frenkel Jenő, Glósz Lajos, Grünfeld Miklós, Hajdú Ádám, Jónap Lajos, Popper Máyer Sujánszki Sándor, Szatmári Géza és Weisz Imre. Megfeleltek: Bay Zoltán, Brüll Ernő, Dávidovits Emanuel, Heinrich Ernő, Herskovits Sándor, Illyés József, Izrael,Lajos Katz Náthán, Kroó Miklós, Lichtman Ármin, Markovits Elek, Messinger Péter., Prém Jó­zsef, Reich Jenő, Sámuel Adolf, Schreiber Jenő, Schwartz Henrik, Steiner Simon, Szabó János, Träger László, Thurczer Béla, Tankóczi Béla, Weisz Péter, Wohl István és Zsolnay Andor. Hősi halál. A szatmári vasúti interná­tusbán levő tartalékkórházban hosszas szen­vedés után meghalt Szentiványi László had- apródőrmester. Az elhunyt igen előkelő és dúsgazdag család gyermeke, aki ezelőtt hat héttel súlyos mellkasi sebével az északi harcztérről került a kórházba. Két héttel ezelőtt a sebe vérzeni kezdett és azóta álla­pota napról-napra súlyosabbra fordult. Ag­gódó családja Jehozatta dr. Verebélyi egye­temi orvostanárt, aki dr. Daschek és dr. Liikő ezredorvosok közbenjöttével vasárnap este igen súlyos műtétet hajtott végre a be­tegen. A műtét a betegség lényegét a baj természete miatt megoldatlanul hagyta úgy hogy a halál a műtét idejétől számítva 8 óra múlva bekövetkezett, éppen azon a na­pon, mikor a hareztéren szerzett érdemeiért a vitézségi érmet kapta. Az elhunyt Szitányi Ödönnek, a Magyar Általános Hitelbank ve­zérigazgatójának leányát birla nőül, ki azon 3 idő alatt mig férje a hazáért vérét ontá, egy kis gyermeknek adott életet, kit az apa éle­tében sohasem láthatott. Holttestét a család Budapestre szállítja, hol a családi sírboltba helyezik örök nyugvóhelyre Németország rólunk. A jövőben mind­annyiszor, mikor a tartományi hatóságok zász- lódisz alkalmazását rendelik el, az osztrák szö­vetséges zászlója mellett a szövetséges Magyar- ország zászlója is kitűzendő. Ez a rendelet most jelent meg Németországban. Több ez, mint puszta udvariassági cselekedet. Ismer­jük a német egyenes, becsületes nyílt lelket. Cselekedetének rugója sohasem az udvarias­ság, mindig .a szeretet, a megbecsülés. Két­színű politikát nem üz, az érzelmekkel nem játszik. Mennyi harcz, mennyi küzdelem volt a jelvónykérdésekben Ausztriával, s mit nem adtunk volna az engedményért! - A nemzet­nek ilyen óhajai bezárt párnás ajtókra talál­tak, s inkább szabad folyást engedtek a tor­zsalkodásnak, elégedetlenségnek nem egyszer veszélyes politikai harezoknak, de a kíván­ság nem teljesülhetett. Úgy látszik, Német­országnak kell megtanítani Ausztriát az igaz­ságosságra és okosságra. Ezzel kapcsolatban ne feledjük el azt sem, hogy Hindenburg magyar nyelven is kiadja napiparancsait. Az elesett hősök exhumálása. A belügyminisztertől körrendelet érkezett a me­gyékhez a hareztéren elesett hősök exhumá­lása és hazaszállítása tárgyában. A rendelet értelmében minden elesett hős holttestének hazaszállítása érdekében a hazaszállítás iránti kérelmeket mindig a kérelmező tartózkodási helyén illetékes katonai parancsnoksághoz kell intézni. A belügyminiszter különben fi­gyelmezteti az érdekelteket, hogy az eleset­tek hazaszállítását leghelyesebb a háború végére halasztani. Akkor a hazaszállítás is kedvezményes áron fog megtörténni. Minden elesett hős tetemeinek hazaszállításánál 50 százalék engedményt ad a vasút igazgató­sága. de csak a háború befejezése után. Igen kívánatos tehát, ha a hazaszállítás iránt csa­kis a háború befejeztével tesznek lépéseket. Az uj kenyér. Kormányhoz közelálló lapok Írják : A fogyasztó közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy a kormány augusztus hónap táján felfüggeszteni szán­dékszik a lisztkeverésre vonatkozó rendeletet, olyképpen, hogy azontúl sem árpa, sem ten­geri lisztet nem kell majd a főzéshez hasz­nálnunk. Lesz tehát tiszta búza és rozske­nyerünk és lesz ugyanilyen minőségű főző­lisztünk, — mindez a mainál nagyobb meny- nyiségben. Á szatmári barakkot nem bővítik, mint a hogyan az tervbe volt véve. Csak hat uj barakkot építenek, 24 et pedig Gali- cziában helyeznek el. A tartolezi uzsorások pőre. ítéletet hozott a debreczeni kir. tábla a Tartolcz Népbank R.-T. igazgatója és igazgatósági tagjai bünperében. A tábla büntető tanácsa 2619 uzsoraesetben találta bűnösöknek a vádlottakat s ezért a szatmári kir. törvény­széknek Izsák Sámuel igazgató és társaira kiszabott hathónapi fogházbüntetést helyben­hagyta. A tábla a mellékbüntetés czimén ki­rótt pénzbüntetéseket emelte fel és pedig Izsák Sámuel és Izrael Herskó terhére 1000— 1000 koronára, Izrael Mózes és Fried Abra- hám terhére 600—600 koronára, Goldberger Ignácz terhére 500 koronára, Fried Mihály büntetését pedig 400 koronával emelte fel. Az ítélet ellen Jeney László kir. főügyész­helyettes és a vádlottak védője, semmisé'gi panaszt je entettek be. Felszabadult a megyei telefonhá­lózat. A következő értesülést vettük! Folyó évi junius 15-től kezdve a törvényhatósági és környékbeli távbeszélő forgalom Jász-Nagy- Kun-Szolnok, Heves, Csongrád, Csanád, Bé­kés, Bihar, Szabolcs, Hajdú, Szatmár, Kolozs és Szilágy vármegyék területén életbelép. A szomszédos vármegyék szomszédos közigaz­gatási járásainak egymásközt való beszélge­tése is engedélyeztetett. Derék életmentők. Imre János bér­kocsi tulajdonos kis fia a Szamos folyó vi­zének közepén, fáradságtól kimerültén már már a folyó áldozata lett. Két fiatal ember, Vajnay Árpád városi Írnok és Tankóczi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents