Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-20 / 48. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP felső kereskedelmi iskolai tanuló a partról vette észre a gyermek biztos veszedelmét. Habozás nélkül a vízbe ugrottak és a gyer­meket kimentették a biztos haláltól . . (Nép­fürdő, hol késel az éji homályán?) A városi gazdasági szakbizottság folyó hó 18-án tartotta rendes ülését. Tár­gyalt a hadi-kölcsön ügyében, a „Kossuth- kerti gőzfürdő kazánjainak javításáról, a Köl- csey-körnek nyújtott segélyt (800 koronát) további 3 évre megújította. Legfontosabb ha­tározata ; javasolja a járványkórház kibővíté­sét, melynek munkálatait tekintettel a járvá­nyos időre — azonnal megkezdeti. Fölösleges pénzküldés. Illetékes hely­ről figyelmeztetik a közönséget, hogy tenge- részkatcnáknak ne küldjön senki élelmiszert vagy pénzt. A tengerészek táplálkozása bő­séges és kifogástalan és ritkán vannak oly helyzetben, hogy a pénzt elköltbessék. Lecsenték a Simon István Várdomb- utczai házának ablakait. A csendőrség a nyo­mozást megindította. A szatmárhegyi állami népiskola építkezésénél szerencsétlenség történt. Az áll­vány leszakadt és hat munkásfiut maga alá temetett. Egy súlyosan sérült. Az állványok lazán voltak szerkesztve. Olaszország kenyérkészlete. Az olasz kormánynak nagy gondot okoz a ke- nyérkérdés. Olaszország bár nagy gabona- termelő, de termése nem fedezi a szükség­letet s 1909-ben 13, 1910 és 1911-ben 14, 1612-ben pedig 28 millió métermázsát hozott be külföldről. Samokból fedezte. A háború kitörésekor az orosz, román, német, ausztráliai kiviteli tilalmak folytán a fedezés kérdése nehézségekbe ütközött. Az uj beszerzés elő­ször Amerikában történt, majd pedig Argen­tina felé fordultak, ahonnan azt a biztosítást nyerték, hogy 1,200.000 tonna gabonát, 2,000.000 tonna tengerit, 1,000.000 zabot szállíthatnak. Deczemberben e beszerzések dolgában tárgyalások folytak. Szeptember végén a gabonaellátás kezdett nehézségekbe ütközni, mert megállapították, hogy az uj termésig egy millió tonna gabonahiány van. A kérdés rendezését kénytelen volt a kor­mány a kezébe venni és a magánkereskede- delem idevágó működését kizárni. Intézkedé­seket tettek tehát a hajózás biztosítására s azóta az olasz hajók Amerikába járnak a gabonaszükséglet fedezhetése czéljából. Ok­tóber közepén a búza vámját 7.50 líráról 3 lírára, a tengeriét és szárított zöldségét 1,15-ről 0.50 lírára, a rozsét 4.50-ről 2 lírára, a zabét 4-ről 2 lirára szállították. A búzaliszt vámját ugyanekkor 11.30-ról 15.23-re a ten­geri és egyéb liszteket pedig 3.15-ről 2 lirára szállították. Nem félünk! Nem félünk az olasz blokádtól, nem félünk attól, hogy hazánkat a behozatal elől elzárják, mert hála Istennek termésünk jónak és elegendőnek Ígérkezik : igy Írnak ma azok a sajtóorgánumok, ame­lyek annak idején tüzet okádtak az agrár­vámok ellen és amelyek annyira óhajtoztak, sóhajtoztak az argentínai husért 1 És ha ez nem igy lett volna, ha a hazai termelés vé­delmét mindenki egyaránt szükségesnek tar­totta volna; ha a gazdák fölött nem lógott volna folyton a külföldi behozatal Damokles kardja; ha a gazda még jobban mert volna berendezkedni belterjes gazdálkodásra, akkor ma bizonyára még nagyobb lehetne a termés és még kevésbbé volna ok arra, hogy kié- heztetésről ellenfeleink csak álmodni is mer­nének. Tanuló felvétetik fizetéssel azonnal, Somlyay Gyula divatüzletében, Deák-tér 10. A huszárokról, A világháborúban bőségesen áldoz vért és életet a magyar nemzet. A szövetséges haditudósítói lelkes czikkekben számolnak be katonáink hősiességéről s a rólunk táp­lált és ellenségeinkről terjesztett balhiedel­meket örvendetesen szorítja vissza a tények ereje, nemzetünk ősi katonai erényeinek meg­nyilvánulásai. A német nemzet komolyságától és ala­posságától bizton remélhetjük, hogy rólunk szerzett tapasztalatait meg fogja őrizni a béke napjaira is s értelmiségi rétegeiben akkor is a maihoz hasonló egységes véle­ménnyel és megértéssel fog tekinteni nem­zeti életmegnyilvánulásaink felé. A hirlapirók czikkei közül álljon itt for­dításban az alábbi: A magyar huszárokról szól a lelkes czikk, írója Ernst Klein, A Neues Münchener Tagblatt haditudósítója. — Hegyi lovasság I Szinte tréfának hangzik, de ez a háború, mely egy ismert magasrangu tábornok szavai szerint minden költészetet megszüntet, lehetségessé tette a lehetetlent: elvette a lovat a vastól és oda­állította őt a gyalogos mellé a lövészárokba. Ahelyett, hogy vakmerő földerítő lovaglá­sokra vállalkoznék, messze az ellenség háta mögött, futóárkokon, lövészárkokon kell a lovaskatonának előlopkodnia az ellenség felé; lobogó zászlókkal, harsogó trombitákkal kí­sért huszárrohamok helyett rókalyukakon kell keresztül bujkálnia, vakondok túrásokba ugrálnia és az ellenséget kard helyett kara­bélyának csövével támadnia. Hogy az igazi lovas ehhez is ért, bebi­zonyították a hires Nádasdy-huszárok Lima- novánál, ahol az orosz hadállások kulcsát rohanták meg s eldöntötték vele a csata sorsát. S emellett nem is voltak karabélyaik — lapátokkal, fejszékkel, korbácsokkal tá­madták meg és tették tönkre az ellenséget. Mikor az oroszlengyelországi harczté- ren jártam, többször volt alkalmam lovaska­tonákat látni a lövészárokban, német és oszt­rák dragonyosokat és magyar huszárokat egyaránt. Lovaik messze hátul a Községek­ben voltak elhelyezve, a lovasok elől tartóz­kodtak a hadállásokban, drótsövényeket állí­tottak fel maguknak és gyalog végezték őr­járataikat. Egy sem volt köztük aki, ha meg­kérdezték, kilométerekre menő szitkozódás- sal ne könnyített volna huszárszivének a „degradálás“ fölött érzett fölháborodásán. A német lovasok szürke ruhája amellett még külsőleg is alkalmazkodott a háborús keret­hez, de osztrák és magyar fegyvertársaik vörös nadrágjukkal és sipkájukkal különösen szerencsétlen helyzetben voltak. Ebben az évben kellett volna megkap­nia a mi lovasságunknak is a csukaszürke egyenruhát, de közbejött a háború s egyelőre elodázott minden felszerelési tervet. De ki is gondolhatta eleinte, hogy huszárból „bakahuszár“ lesz ! „Baka“ az elnevezése a magyar gyalogosnak és körülbelül el lehet képzelni, hogy mit gondol magában a hu­szár, aki önmaga fölött való legkeserübb gunyjában „bakahuszár“ czimmel illeti ma­gát. A háború azonban még többet is csi­nált belőle. Rákényszeritette őt a puszta, az alföld fiát, hogy hegymászó turistává legyen. Lerántotta őt a lováról, megtanította a hegy­mászásra s ilyképpen hegyi lovaskatonát, hegyi huszárt csinált belőle. Magasszáru csizmákban, sarkantyusan őrjáratokat végezni hóboritotta őserdőkben, valóban nem cse­kélység. De mit csináljanak a lovasokkal ? Lenn hagyják őket a síkságon, mikor fönn szük­ség van minden újra, mely a fegyver rava­szát el tudja csattantani ? Megkísérelték te­hát a dolgot és — sikerült. A huszárok, a dragonyosok és az ulánusok is megtanulták. Fenn az uzsoki szorosnál áll például egy huszárbrigád és megszállva tart egy fon­tos állást, melyet az oroszok majdnem szün­telenül véres fejjel támadnak. Ez a brigád már megelőzőleg is kitűnt a hegyi harczban. Ez ama hadműveletek elején volt, amlyek- kel az uzsoki szorost az oroszoktól megtisz­tították. Akkor a Bothmer-huszárok azt a fela­datot kapták, hogy a hegység bizonyos vo­nalát zárják el. Feladatukat nagyszerűen ol­dották meg. Tapasztalt tiroli vadászok, vagy huczul lövészek módjára végezték őrjáratai­kat. Egy ellenséges kém vagy patrull sem jött át a lánczukon s ezen felül számos fog­lyot ejtettek. Velük született katona képes­ségeik, éles szemük, jó fülük, mindenek fe­lett büszkeségük és becsvágyuk vitássá tette tapasztalataik hiányát. Egy magyar huszár inkább elpusztul, sem hogy a rábízott pa­rancsot ne teljesítse. Csaplcay Sándor. _________Szatmár-Németi 1915 junius 20 Ny omatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Két nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmy-sajtí Szatmár. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből ered- rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...........................1K — f Cs aládi üveg ára................................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag......................1 K — f » » nagy , ......................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea................................1 dob. — K 40 f Fehér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok.....................................1 „ 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápolő szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt é* franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta­rendeléseket azonnal eszközlök. Makóczy Géza papl .óAbólsári Szatmár, Eötvös-utoza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. ORGONA GYÁR IÚT villamos gépekkel berendezve. Tl£31 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferenc* József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 39 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőra van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents