Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-06-02 / 43. szám
2 „SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 juuiire 2. lágkormányzatá(nak még lehetőségére is. És mi történt... ? Egy ellensége a pápaságnak maga vallotta be, hogy ha a pápaságnak, a világi hatalmától megfosztott pápának önkéntes fogságában való nagy tekintélyét mérlegeli: el kell ismernie, hogy minden földi hatalom, szuronyok és hadsereg nélkül erősebb és nagyobb, mint valaha volt. És e tekintetben — vallja tovább — talán kívánatosabb lenne, hogy világi hatalmának kihasználásával zavarokba, bonyodalmakba jusson; mert így szellemi erejének súlyával mindenek felett... megdönthetien és szilárd. Nincs kétség benne, hogy mikor a szabadkőmivesség ezt a szerencsétlen olasz népet a hitszegésbe, az árulásba, a becsülete elvesztésébe ugratta : egy csapásra két dolgot akarván felkavarni: a pápaságnak megbolygatására is gondolt. El akarja vágni a pápa összeköttetését a nemzetek millió és millió hiveitől. Meg akarja fosztani a pápaságot a nemzetek követeitől, a kik nekik — az olasz banditáknak — most főleg, de mindenkor igen kellemetlenek. Az ellenőrző szemek a banditáknak mindenhol kellemetlenek. És hogy a pápaságnak mi oka volt az olasz királyság iránt való bi zalmatlanságra, hogy nem hihetett nemzetközileg biztosított garanczia törvényeiben sem ; hogy fikczio volt a pápa személyének és sérthetetlenségének egész garantálása : az már akkor kitűnt, mikor a koporsójában fogságából kilépett pápa holttetemét is gyalázatosán megdobálták. Soksok mindenben kitűnt e megbizhat- lan, hitszegő, csaló nép psichéjének ocsmánysága. De kitűnt főleg most, mikor 33 esztendőnek meghittségével, szövetségese sok jóságával és bizalmával rutul visszaélt... És egyszersmind felborította a pápaságAsztala fejedelmi és parkjának virágaival, disztingvált Ízléssel terített volt. Hazaszeretete a legnagyobb áldozatokra is kész volt. Most is e világháború alatt, ki tudná elsorolni, mennyi kézimunkát, milyen nagy összegeket, milyen sok terményt tett a haza oltárára. Ezen kívül, ha egyházi, kulturális vagy társadalmi czélra kellett áldozni, mindig a legelsők között láttuk. Humanizmusa nem kevésbbé megkapó. Egy özvegy, egy beteg, egy árva nem volt a faluban, aki legelőször ne hozzá fordult volna. Mert tudták, hogy r eleg szive hamar siet segítségre. Minden üggyel-bajjal küzdő, vagy előre törekvő egyén az ő támogatását kérte, mert ismerték széleskörű ismeretségét, . És ez az ideális, az irodalomnak, művészetnek, emberszeretetnek élő nő, férje halála után milyen kitűnő gazda lett! Hogy redukálta igényeit, hogy akarta uradalmát a legelsők közé emelni s a berendezésben intenzívvé tenni Mennyire iparkodott gazdálkodását sok oldalúvá, intenzívvé tenni. Hogy törekedett a földbirtokos, gazdasági cselédek, munkások között a legszebb egyet értést kifejleszteni! Ideáival, elveivel egy, a munkások felizgatására a fővárosból Tisza-Becsre utazó szocziálista vezért egészen zavarba hozott. „Ha sok ilyen földbirtokos van a megyében, nak biztosított függetlenségét és sérthetetlenségét, a nemzetek követeinek járó tiszteletet és jogaikat. Nem baj! A nemzetek, azok, melyek a kereszténység talaján szigorúan megmaradva, látják a sarkcsillagnak világosságát, az örök elveknek nagy értékét: most még jobban meggyőződnek arról, mily szükséges, mily nagy kérdése a népeknek, hogy ezen csillagnak, ezen örök erkölcsöknek Istentől rendelt képviselője független, szabad legyen, A nemzetek közt, és felett független bíró és a lelkek ura maradhasson. Nem baj... Az egész világ katholikussága, de kereszténysége is ... és főleg a keresztény nemzetek láthatják, hogy az az önkéntes fogság, ott a banditák közt, nem makacsság, nem dölyf, hanem életszükség. A bandita olasz nemzetnek megbizhatlanságá- ból, csalfaságaiból, rablási szenvedélyeiből folyó logikai kétszer. Ki mondja meg, mi fog történni a huszadik század második tizedében ? Ki tudja, nein-e az Isten malma végzi most, fejezi be őrléseit? Az események, a borongó fellegek közt. .. az ágyu-bömbölések és füstölgő romok közt, a felemelő tettek és erkölcsi erőknek fényei között már milliók látják az Isten ujját. A pápaság nagyobb viharokat állott ki, mint a nemzetek. A nemzetek közül a századok folyásában sokan eltűntek. Sokan visszafordultak a kereszténység útjára . . . Ezeket a történeti tényeket mind látta. . . a pápaság, mely él és élni fog a világ végéig. Meg kell érnie, látnia kell az olasz nemzetnek megalázását és ve- zeklését is. Mert az Isten malma lassan, de biztosan őröl. Velenczét, mint az ideérkezett távira tokból már tegnap értesült a közönség ; hir- szeriyit kiürítették. akkor nekem nincs itt mit keresnem“, mondotta a demagóg vezér. Eszméi oly szépek voltak, tervei olyan élénken vibráltak lelkében ... és olyan kivi- hetőknek látszottak és ime . . . hirtelen, orvul lecsapott erre a nagy magyar nőre a halál. Az őt jól ismerők, a szivéhez közel állók felsóhajtottak a költővel: Én Istenem, feddj meg engem, Hadd tudjak hinni rendületlen, Ne hogy majd én is pogány zokogással, Oda boruljak vétkes gyászszal a koporsójára. * Temetése f. h. 27-én ment végbe Szat- már- Csekében. A gyönyörű parkban elhelyezett és szebbnél-szebb koszorúkkal borított ravatal körül nagy gyászoló közönség álott. A legközelebbi rokonságon kívül ott láttuk: Kende Zsigmond cs. kir. kamarást nejével. Butykay Ferencz beregi főispánt, Gulácsy, bsreg vármegye alispánját, Uray Bálint nagy- birtokost, Kölcsey Gábort családjával, Nede- czey Jánost, Jékey Sándor főszolgabírót, Jé- key Lászlót, Vanyek Ferencz esperest, Kö- vessy Győzőt a folyammérnöki hivatal főnökét, Kende Györgyöt, Bodnár Károlyt, Harcsár Gézát, továbbá a Uszly, Horváth, Bay családok több tagját. Lengyel József. Az olasz szabadkőművesség szégyenletes bilincsei. Dr. Bugatto reiahs- rathi képviselő „Olaszország meggyalázza az olasz becsületet“ czimen egyik lapban igy irt: — Mi, a határvidéken lakó olaszok, akik elb5; áldozatai vagyunk a megbocsáthatlan hibának, akik Olaszországon kívül annyit küzdöttünk népünk becsületéért — megtámadva, megalázva látjuk magunkat ama bűnösök által, akik felszabadításunk örve1 alatt az árulás gyilkát villogtatják. Soha sem sejtettük, hogy ily gyalázat történhetik, nemzeti érzésünket soha sem érte ilyen csapás. Nincsen erőnk, hogy feltartsuk e gyalázatos gonosz tettet, de tudja meg Olaszország és az egész világ, hogy Ausztria olaszai sajnálják, megvetik és átkozzák Olaszország eljárását. Nemzetiségünkbe vetett hitünk megerősítjük és meg- védjük a végső határig és csak a halállal szűnünk meg olaszok lenni, az Olaszság ellen irányuló legkegyetlenebb és legátkosabb lökés azonban az olasz királyságtól indult ki, most 1915. évi májusában. A történelem it élőszéke előtt mi leszünk a legelső és leghevesebb vádlók. Az ítélet is meg van már, a büntetés pedig isten kezében van. Ki tudja, lesz-e egyáltalán és mikor lesz bünbocsánat. Ausztria olaszai rejtsük el szégyenkező arczunkat ama nagy bűn láttára, mely nem a mi hibánk. De az a fájdalom, amely bennünket gyötört, ne hajlitson meg. Lelkiismeretünk tiszta és szégyenünkben, valamint fájdalmunkban osztoznak mindazon olaszok, akik nincsenek az olaszországi szabadkőmivesség bilincseiben. Jézus Szive ájtatossága a szatmári Kálvárián júniusban. Jézus Szive miséje minden hétköznap reggel 7 órakor s minden vasárnap és ünnepnap fél 8 órakor Jézus Szivének litániájával és áldással. Jézus Szive zsolozsmája minden este fél hét órakor áldással. Közben vasárnapokon és ünnepeken este 6 órakor a rendes szentbeszéd. Jézus Szive missiója junius 10—20-ig; minden este 6 órakor szentbeszéd áldással. Közben : Jézus Szive nagy búcsúja. Három nap. Junius 11, 12, 13. napján. Reggel fél 6, fél 7 órakor kismise, fél 8 órakor énekes nagymise szentségkitétellel. Jézus Szive körmenete. A vasárnapi nagy mise után nagy körmenetet tartunk az Oltáriszentséggel. Á hivek égő gyertyákkal kezűkben, a leányok fehérruhában s virággal kezűkben fogják kisérni a szentséget. Körmenet végén ünnepélyes felajánlás Jézus Szivének és szentbeszód künn a Kálvárián, Vasárnap délután fél két órakor litánia a vidékiek számára. Jézus Szive áldozása. Az egyház óhajtja, hogy a hivek e hónapban lehetőleg naponkint áldozzanak s akkor mindennap teljes búcsúban részesülhetnek. Gyónni elég heten- kint egyszer. Jézus Szive Porcinnkula-féle búcsúja a hónap utolsó vasárnap junius 27. Ezen egész nap a hivek annyiszor nyerhetnek teljes búcsút, ahányszor a Kálvária templomot meglátogatják, ott a pápa szándékára imádkoznak, például a templomot csendben körüljárják, újra betérnek oda s ott újra ájtatoskodnak. Jézus Szive teljes búcsúi. Első péntek, első vasárnap s a nagy búcsú napjain, ha megáldoznak és a pápa szándékára imádkoznak. Többi búcsúk. Junius hó minden egyes napján 7 évi és 7 negyvenedi búcsúban részesülnek, akik akár a délelőHi, akár az esti ájtatosságokon megjelennek. És aki igy legkevesebb tiz ájtatosságon vesz részt e hónap folyamán, az e czimen teljes búcsút nyerhet a szent áldozással. Akik ezen júniusi ájtatosságot terjesztik a hivek között, minden egyes jócselekedetükért 500 napi búcsút nyerhetnek. „Mindezek a búcsúk a tisztitóhelyen szenvedő telkekre is alkalmazhatók könyörgésképen.“ (XIII. Leo 1902. május 30 és X. Pius 1906. aug. 1908. január.) Gyónni bármikor lehet, csak szóljanak be a portánál vagy a sekrestyében. Az egész város mozduljon meg és siessen Jézus Szivéhez. Egy szív, egy lélek legyünk Jézus Szive szeretetében. M. I. N. D.
