Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-02 / 43. szám

XXIV. évfolyam. Szatmáp-Németi, 1915. junius 2. 43. szám. V £ F.í*& i/ tV ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak ée kézműiparosoknak egy évre 8 korona _ Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos K SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. Dr. IiüUUay Kálmán kiadóhivatali főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 6 korona ------------------- Nyllttér sora 40 fillér. ------------------­Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap. Rosta. Nincs többé kétség, az olasz nép is tisz­tában van vele, hogy Olaszországot a világ- történelem leghitványabb árulásába a sza- badkömivesek rántották bele. Titkos, akna­munkával. Az olasz szabadkőmiveseknek se­gítettek a munkában a franczia vakolok. Tehát tények bizonyitják, világtörténeti felforgatá­sok, hogy a páholyok nem csak jótékony­sággal foglalkoznak, mint azt folyton hirde­tik, de politikával és vallásüldözésekkel. Sőt éppen ez az akna-munka legfőbb mester­ségük. Jótékonysággal is foglalkoznak ; hiszen már számokat is közölnek, melyik miniszter­nek mit és hány milliót juttattak, fizettek a francziák. Salandra egymillió frankot, Sonnino háromnegyed milliót kaptak. Hát D’Annuzió, a szabadkőmives olasz-franczia testvériesség­nek ez a csörgő-sipkás bohócza mit kaphatott ? Meg a szabadkőmives olasz sajtó. Bizony ezekre a testvérekre nézve a milliók jótéko­nyan hatottak. Más kérdés — mi hatással van-e jótékonyság a háborút ellenző és most már a háború miatt szenvedő olasz népre. * Megbízható forrásból értesülünk, hogy az olasz-franczia szabadkőmivesek cselekedetén felháborodván, a magyar városoknak páho­lyaiból is többen kiléptek; vagy legalább a kilépés gondolatával komolyan foglalkoznak. Kölesei Kende Béláné. — A Szatmári Hírlap eredeti tárczája. — Az Alpesek hegykoszorui között van­nak magukkal ragadó szépségek, melyekhez nem adhat egy vonást, egy szint sem a művész fantáziája, csak után festeni lehet, szabad azt. Az emberi lelkek között is vannak olyan harmonikus szépségek, kiknek belvilágához nem tehet semmit a psihologus, mert meg­bontaná az összhangot, — csak feltárni sza­bad azt. Ezek közé a lelkek közé tartozott Kende Béláné is. Á megboldogult urinő előkelő szülők gyermeke. Édes atyja Beregvármegye alis­pánja volt, aki nemcsak a megye közigaz­gatásában, hanem társadalmi életében is ve­zető szerepet jászott. A gyors felfogású le­ányka kitűnő nevelésben részesült úgy a szülei házban, mint később Budapesten. Ki­váló tanárai közül legnagyobb hatást tett lelkére Beöthy Zsolt, aki beleplántálta abba a legmagasabb esztétikai Ízlést és az iroda­lom iránti rajongó szeretetet. Alig végezte A magyar kormány lelkes felhívást intézett a nemzethez. Á felhívást Tisza István kormány­elnök irta alá. A felhívásban erős vonások­kal jellemzi a hitszegő olasz (volt) szövetsé­gesünket „aki felett 30 esztendőn keresztül tartottuk oltalmazó karunkat; aki a mi barát­ságunknak köszönhette békéjét, izmosodását, szellemben és anyagban való előhaladását. Bir­tokot szerzett Afrikában. Erre a mi támoga­tásunk nélkül álmában sem gondolhatott.“ Ez a drága szövetséges orvul támadott meg bennünket — úgymond Tisza — éppen akkor, a mikor önként át akartuk adni neki monar­chiánknak olaszlakta határszéleit... Győztes hadseregeink utálattal fordulnak az áruló felé, ujult erővel fegyvert szegezve az uj ellen­ség mellének. Az erélyes, sőt kemény leczke után a miniszterelnök a nemzethez fordul, hogy bocsássa rendelkezésére javait a kormánynak minden téren, hogy a mint hős katonáink a hareztéren pazar bőséggel öntik vérüket a haza oltárára : úgy az itthon levők egymás­sal versenyezve gazdasági téren, a hadikölcsön- nek bősegével siessenek a haza védelmére. A hadikölcsönben való részvétel becsületbeli kötelessége mindenkinek ... a ki a szüksé­ges anyagi eszközökkel rendelkezik. Mindent a hazáért tehát! E szent szó­zatot megérti a nemzet: jobban, mint va­laha. A második hadikölcsön sikere nem minket, de ellenségeinket fogja meglepni. iskoláit, férjhez ment Szatmár vármegye egyik legrégibb és legelőkelőbb gentri családjának ifjú sarjához : Kende Bélához. Miként daliás férje, a mátészalkai kerület volt országgyű­lési képviselője a megye egyik legszebb fórfia, úgy ő egyik legszebb úrasszonya volt Szat- márnak. Igazán nehéz lett volna eldönteni, hogy a maga nemében melyik szebb ? A férfiú vagy a nő. Bármerre mentek, „gyö­nyörű egy pár“ jegyezték meg rájuk az em­berek. Kisfaludy Sándor megénekelte a maga boldog családi életét, de lehet, hogy annak bensőségéhez, zavartalan édességéhez hozzá­tett a költő, magasan szárnyaló fantáziája. Ám az ifjú Kende pár nem énekelte meg, de átélte a legtisztább családi boldogságot. Nem vágytak ők az élet viharától, fagyától, védett meleg otthonukból kilépni és szere­pelni. A megyei élet azonban fontos felada­tókat rótt, a nagybirtokosra, a független gon- dolkozásu, nagyképzettségü, gyémántjellemü férfiúra. Az előtérbe kellett állania. Ország­gyűlési képviselő lett. Fennkölt neje mindig oldala mellett volt, biztatva, lelkesítve. Később Pesten állandó lakást tartottak. Szalonjuk az irodalmi, politikai és művész találkozási helye volt, A szalon lelke, a mindvégig szellemes, fordulatos, lelket felü- ditő társalgás vezetője a ház úrnője volt. A tavaszi napsugár rendesen haza hozta a fővárosból a kis faluba, Szatmár- Csekébe, ahol mégis legjobban szeretett tar­Az Isten malma lassan őröl, de biztosan. Ennek a közmondásnak igazságát a száza­dok és az idők nagy tanulsága, a történelem igazolja. Az Isten ujja nem csak a múl­takban intézte a népeknek sorsát. Nyomai nem csak az elmúlt száza­dokban voltak láthatók. Ma is. A büszke XX. században, az észnek, kultúrának szédítő vívmányai, de valóságai között is érezhető intése­ket ad az emberi társadalomnak. S bár a féktelen, a nyugtalan, a lázban, mámorban és dölvfben hen- tergő nemietek fittyet sem vetettek ennek az ujjnak intésére, a malom, az listen malma őrölt... bent a nemzetek életében, utjain, elbizako- dásaiknak határtalan határain. És el kell jönni csakhamar az időnek, mikor ennek az őrölésnek követ­kezményei rettenetes meglepetésben részesítik a világot. Már voltak ilyen meglepetések a múlt században is. Azt hitték igenis, hogy mikor a pápaságot megfosztották világi hatalmától, halálos csapást mértek egyszersmind a pápa tekintélyére, befolyására, függetlenségére és vi­tózkodni. Itt minden virágot, minden fűszá­lat ismert. Itt minden gyermek és felnőtt szerette őt. Megérkezése valóságos ünnep számba ment. Alig sétálta körül parkját, melyben minden virágnak, bokornak, fának ő maga jelölte ki helyét, felkereste a nagy Kölcsey elhagyatott sírját és feldíszítette. Abban a kis faluban sen&sem ismerte, senki sem értette meg jobban a jeles irót, mint ő. Hiszen rokon lelkek voltak. Fiatal asszony korában sok bájos verset irt, még többet fordított, de ezeket csalt a legbensőbb baráti körben olvasta fel. Könyvtára kincseket ér. A magyar klasszikusokon kívül az angol, franczia, német irodalom kiváló termékei képviselve voltak abban. A legtöbb irót ere­detiben olvasott. Ezekből, főleg a német, franczia költőkből, Írókból egész oldalakat tudott szószerint idézni. Ha különbséget lehet tenni a férfi és női műveltség között, akkor mondhatjuk, hogy Kende Béláné a női műveltség esz­ményi magaslatán állott. Nagy intelligen- cziája kiragyogolt szemeiből is. Amint a társalgásban a legkisebb két­értelműséget is perhorreskálta : úgy az iro­dalomban is elitélte a könnyű erkölcsű, de­kadens müveket. Morális felfogásának magas nívóját, tündöklő hitvesi és női erényeit kö­zelről szemlélve azt kívánta az ember: bár csak minden magyar úri nő ilyen volna I Vendégszeretete páratlan. Mindig keve- selte azt az időt, amit a vendég nála töltött. TT (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Next

/
Thumbnails
Contents