Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-30 / 42. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 május 30. Egy hősnek özvegyéről írják az újságok, hogy májusnak szép, győzelmes verőfényében elment ura sírjához és ott öngyilkos lett. Az ura háborúban esett el. Némán, mélységes részvéttel állunk meg e tragikus eset előtt. És nem bírjuk elnyomni érzésünket, hogy ebben a tragikumban nincs felemelő. Nincs erkölcsi erő, tartalom. Sőt egészen leverő. Szánalmat órezünk a szerencsétlen özvegy iránt, nem a tettéért. Hanem a megelőző motívumokért. Hogy nem volt hite, mely őt fentartotta volna. Hogy lelke egyensúlyát megbillentette a felfogás, a mivel hős urának elestét kisérte. Hogy tehát e hit, a helyes felfogás, Ítélet hijján minden valószínűség szerint elborult a lelke és el kellett jönnie az önfeledett perczeknek, mikor el dobta magától az életet, melyet büszkén ünnepélyesen hordozhatott volna. Mint hordozzák itt közöttünk sokan. Százan. A kiknek urok a harczokban, mint hősök estek el. Ne mondja senki, hogy könnyű a szó. Nehéz, súlyos az, ha lelkünk mélyéig hatol értelme. Értjük, érezzük mi a lelki jelenségeknek kérlelhetetlen törvényeit. Ez a szerencsétlen özvegy is . . igen . . azon milliók közül való volt, a ki mjkor a háborúba indult egy-egy sereg ... a zene hangjai és kibontott zászlóknak szent lendületével . . visszamaradt: szemében könnyel és egy vasmaroknak, féltő, remegő gondnak szorításával szivében. A ki érzi, számol, hogy annak, a ki neki legkedvesebb, mennie kell. S ha megkérdezték volna tőle, ő maga — küldte volna is. Hiszen a hazáról, mindnyájunk sorsáról van szó. De szivében, lelke legmélyén mégis csak ember, asszony marad, a ki remeg, sir — és vár. De nem remegnek, sírnak és várnak ezren és több ezren ? Nem érezte-e annyi más feleség, anya azt a vasmarkot, azt a minduntalan megmozduló kínos gondot, mely az élet és halál gondolata közt vergődik ? S mikor megérkezik a szerető férjnek, apának hős halálhíre, még sem rohannak a sirhoz, hogy eldobják életüket . . Hanem felpattan lelkűkben a még erősebb hit, mely eddig is fentartotta őket, uralomra jut agyukban a helyes ítélet, a mellyel felfogják a tragédiát. Hanem könnyeiket, égő fájdalmukat, büszke, gyászos özvegységüket oda teszik a haza oltárára, a hoj az ő szeretettük feláldozta a maga életét. És viszik tovább, hordozzák ünnepélyesen hős özvegységüket az emberek, kegyeletétől és tiszteletétől környezetten. És most inég jobban ismerik életüknek értékét. Kötelességüket. Ha gyermekeik vannak, apjuk életét is a maguk leikébe öntik, hogy egészen azoké az árvákéi lehessenek. Ha nincsenek gyermekek, mennek a jótékonyságnak nagy mezeire és a sebesülteknek, az életben maradt hősöknek ápolására. Ez az erkölcsi erő, mely a tragikumba kiegyenlítést, felemelő, gyönyörű elemet és fenséget visz. így gondolták, igy akarták ezt a hősök is. Azok a lózsaszin levelek igenis, melyek a harcztérről érkeznek ide haza, a tűzhelyekhez, igenis vágyódást, epekedést is tartalmaznak, hogy az a vitéz katona, a ki mindig férj és apa marad: újra visszatérhessen a házba; hogy újra felhangozzék az ákáczok lombjai alatt a vidSm gyermek csevegés és nevetés. De azokban a rózsaszínű lapokban, czeruzával Írott hosszu-hosszu levelekben ott ragyog a hit, az elszántság, a megbékülós és a haza küldött tanács, hogy ha Isten úgy akarja és haza . . . elesem . . . nem térhetek haza .. vigyázz gyermekeinkre, kikben tovább folyik az én életem, te pedig viseld gyászos özvegységedet büszkén, hordozd éle tedet ünnepélyesen, és legyen emlékezetem szent előttetek, mert a hazáért estem el. Tisztelet, meghódolás illeti meg e szent, e mélységes felfogást, a nagy eszmének kölcsönös felfogását. Az ilyen asszony, a ki férjének, a hősnek üzenetét megérti és martirságát viseli: szintén a,hősök közé tartozik. A háború hősei közé. És fejét a győzelem fénye sugározza be, mert ő is legyőzi, viseli az áldozatot és a haza oltárára teszi. Mester. Szentháromság vasárnapja. Az egyházi óv második részének kezdetén tartja az Egyház Szentháromság ünnepét. Annak jeléül, hogy a megváltottaknak hálás feladata a Szentháromságnak dicsőítése. De azért is van ez az ünnep e vasárnapra rendelve, mert az apostolok, mihelyt őket a Szentlélek Isten felvilágosította, megerősítette . . nyíltan kezdettek a Szentháromság nevében tanítani, keresztelni, amint ezt a kötelességüket Krisztus Urunk nekik meghagyta. Ezen ünnep volta- kóp az egyház minden ünnepei közt első helyen áll, mert a Szentháromság titka minden, az egyházban ünnepelni szokott titkokat magában foglalja. De az egyház ezt az ünnepet még sem üli meg otyan fénnyel és külső pompával, mint a többi nagy ünnepet. Csak templomaiban. Amivel azt akarja jelezni az egyház, hogy ezt a legfőbb ünnepet eléggé méltóan és magasztos ünnepléssel megülni nem is tudhatná. A képviselőházat királyi kézirattal elnapolták. Az utolsó ülés történeti pillanat volt. Apponyi egy kérést intézett a kormányhoz. Hogy a háborúban és utána is kövessen el mindent, hogy biztosíthassuk azt, a mi nemzeti önállóságunkhoz szükséges; fokozza katonáinknak lelkesedését, hogy nemzeti jogainkat érvényesíteni kötelességének ismeri. (Az egész ház villanyütésre ugrott fel, tapsolt minden párt, Tisza miniszterelnökkel egyetemben.) Jézus Szive ájtatosság. Junius hóban minden este 6 órakor a Kálvárián. Részletek a jövő számban. Püspök ur Öméltósága a püspöki Konviktusban. Az atya megjelent fiai között. Ép a Szűz Anyát magasztalták énekekkel és szavalatokkal. Kigyultak a gyertyák a Szűz Anya szobra körül, kigyuladtak az örömtüzek a máriás ifjak mosolygó arczán. Befejezésül atyai szózatban gyönyörködtek vezérfonalul a szünidőre. Majd sorba járt közöttük, mindenkihez volt jó szava. Uj meglepetés 1 Az apostolok utóda a bérmálás szentségét Ígérte meg s osztotta ki péntek délután 4 órakor a Kálvárián 11 növendéknek az összes növrndóksóg jelenlétében. Napi áldozó ifjak ők, a Szentlélek erőssége se hiányozzék krisztusi lelkűkből. „Omne trinum perfectum.“ A bérmálás végeztével az intézet egy kis házi ünnepséget tartott az évi ,,Elismerések“ kihirdetését és elismerését, zene, ének kíséretében s májusi ájtatossággal. A jó főpásztor közöttünk termett. Látni a növendékeket, mily kedvesen csüggödtek püspök atyjukon I mint lesték minden szavát, mozdulatát mikor az önfegyelmezést ajánlotta különösen nekik a szünidőre és az intézettel való levelezést. Ezeken a növendékeken fog aztán az atyai áldás. Boldogok, hogy ily atyának gyermekei! Andrássy az olaszok ellen való első fellépésünkről: — Az, hogy az osztrák-magyar flotta ilyen nagy gyorsasággal, meglepetésszerü- leg tudott fellépni, haditengerészetünk hadi- képességét. bizonyítja. Ha a Yelencze és a Barletta között tlevő olasz keleti partvidék május 24-iki bombázása önmagában véve nem is döntő, mindenesetre alkalkalmas arra, hogy bizalommal töltsön el bennünket a haditengerészet iránt. Mi különben mindig biz tunk flottánkban, amely elsőrangú. Remélhetjük, hogy haditengerészetünk a túlerővel szemben levő nehéz és súlyos feladatát sikerrel fogja megoldani. A vármegye közgyűlése. A csütörtöki vármegyei közgyűlésen csak csekély számú bizottsági tag jelent meg, bizonyára a közlekedések nehézségei miatt. A főispán megnyitó beszéde tapintatosan érintette a vármegyében előforduló kínos és meglepően sajnálatos jelenségeket, melyeknek megtorlása és a jövőbe szóló prevencziója folyamatban van. Megemlékezett a főispán továbbá az újabb politikai, illetőleg háborús fordulatról, az olasz hitszegésről és arról, hogy a szenvedések, üldözések tisztitó tüzébőí a nemzetnek jogos bizalma szerint győztesen kell kikerülnie. A főjegyző bejelentette, hogy a belügyminisztérium kiküldöttei a vármegye önkormányzati ügyvitelét és pénzkezelését is megfogják vizsgálni. A főispán erre megtette a már ismeretes nyilatkozatát, hogy ő kérte és milyen okból kérte a vizsgálatot. A vármegye árvaszóke 320 ezer koronát jegyzett a hadikölcsönre. A Jókey Zsigmond helyére (közig, bizottsági tag helyére) Vetzák Edét (66 szavazattal) választották meg. A középponti rám. kath. főpapságnak és papságnak hadi kölcsön jegyzései. Megyés püspökünk több helyen együttvéve 100.000 (egyszázezer) koronát; A székeskáptalan és a kezelése alatt levő alapítványi pénztár 150.000 (egyszázötvenezer) koronát; a kanonokok és alsóbb papság testületé körülbelül 40.000 (negyvenezer) koronával vett részt a második hadi- kölcsöuben. Meghalt egy úrasszony. Városunknak társadalmi életéből a halottak városába költözött néhai urai Uray Géza szatmári ügyvédnek özvegye, szül., kőváraljai Kiss Izabella. Hatvankét évet élt. És az élet, melyet megfutott a nők világának szép életei közé tartozik. Temperamentumos, mozgékony, minden szépért, nemesért lelkesülő, tevékeny lélekkel áldotta meg az Isten. S bár gyermekei nem voltak, a tűzhely, a hol szelidlelkü, női egyéniségét megértő, jeles talentumokkal bőven megáldott urával szinte ideálisan szép életet dt; betöltvén házukat a társadalmi tevékenységnek, hazafias megnyilatkozásoknak és művészeti élet gyönyöreinek tartalmával. Az elhunyt úrasszonynak már korán, leánykorában és később, mint asszonynak is nyílt alkalma a mozgalmasabb politikai és társadalmi életben részt venni. Apja Kiss János nagyon népszerű ember volt a szatmári iparos világban. Több Ízben képviselte városunkat az országgyűlésen, mint követ. Népszerűsége olyan erős és hatalmas volt, hogy Ivánka Imrével szemben és sok-sok városunkra váró kedvezményekkel szemben győztesen került ki a választási küzdelemből. E küzdelmekben Kiss János leányai, főleg Izabella nagy szerepet játszottak. De ezen kívül is, urának tekintélye, páríelnöksége az Uray házba gyűjtötte a politikai világnak igen sok neves alakját. A művészetet szerető család gyakran látta vendégül az ország hírneves művészeit, színészeit. Valóban mozgalmasabb, élénkebb családi fészket alig lehetett találni • városunkban az Uray Géza családjánál. És el kell ismerni, hogy e család mindenki iránt előzékeny, párt és valláskülönbség nélkül koncziliáns és előzékeny, finom lelkületű volt. Maga az elhunyt matróna különös és szép lapokat hagyott a szatmári Jótékony Nőegyesület történetének lapjain. Ő maga is előljárván a jótékonyságban, az egyesületi életben évek hosszú során keresztül vezető helyén, mint elnöknő fáradhatatlan volt. S mikor érezte az időnek súlyát s főleg mikor jóságos férjének bekövetkezett halála is lesújtotta . . félre vonult. A nőegyesület iránt való háláját azzal fejezte ki, hogy örökös elnnknőjévé választotta. Feledhetlenek lesznek sokak előtt az Uray Gézánó előkelő megjelenése, a nő ajkán csudálatosán férfias, tüzes beszédei, melyeket úgy a nőegyesületi gyűléseken, mint a küldöttségek élén szép csengésű nyelvünkön elmondott. Egy fogadott, beczézett leánya és nagy kiterjedésű előkelő rokonság gyászolja. De Szatmár város közönsége, főleg a Jótékony Nőegyesület is nyilvánította a nagy részvétét a temetésen, mely 28-án d. u. 4 órakor ment végbe. Mester.
