Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-05-30 / 42. szám

Szatmár-Németi, 1915. május 30. ..SZATMÁRI HÍRLAP" 5 A szatmári kir. kath. tanitó-kép- zőben főpásztori intézkedéssel a tanévet ko­rábban fejezik be, mint befejezni szokták normális viszonyok közt. A tanitóképesitő, befejező vizsgálatokat junius 8. 9. és 10-én tartják meg, mely vizsgálatokon mint egy­házi elnök dr. szenlgyörgyi Jordán Károly és mint a kormány képviselője Bodnár György kir. tanfelügyelő jelennek meg. Az I. II. és III. éves tanítójelöltek már korábban, a pün­kösdi ünnepekre fejezték be a tanesztendőt. Es már otthonukba is tértek. Az évet bezáró Te Deum után feledhetetlen és az intézet életében történeti jelentőségű bucsuzás volt. A nagy teremben összegyűlt ifjúsághoz ér­telmet, szivet és akaratot fogó beszédet inté­zett az intézet igazgatója, Perényi János ez. kanonok. „Fiaim, mondotta mély csend és feszült figyelem közt az igazgató, társaitok egy tekintélyes része már elbúcsúzott az in­tézettől. Es elmentek hazafias kötelességüket teljesíteni. Részint már a hareztéren, részint az arra való készületben. Titeket is elbocsá­tunk, hogy otthon, szülőföldeteken, szüléitek körében teljesítsétek kötelességteket. Segít­setek nekik. Segítsetek a földnek, melynek munkásai a haza védelmében távol vannak a kalászos, a termő földektől. Dolgozzatok és munkálkodjatok, mert ti érettetek, az uj nemzedékért folyik aljáinknak és fiainknak vére; nektek sem szabad munka, kötelesség és erőfeszítések nélkül élni. A magyar ifjú­ságra, de főleg a tanítójelöltekre a magyar földön talán sohasem várt oly szép és haza­fias kötelesség, mint ebben a nagy, áldozatos időkben. Az ifjúság kipirult arcczal és mély megindulással hallgatta (a tanári kar jelen­létében) az igazgató beszédét. S aztán — az intézettől búcsút vettek. A hadikölcsön jegyzések határ­ideje. A jegyzésnek határidejét meghosszab­bították junius 7-éig. Nem azért, mintha a második hadikölcsön sekélyessége követelné ezt a kitolást, sőt ellenkezőleg oly tömeges a jelentkezés, hogy a lebonyolításhoz szük­séges munkálatokat a pénzintézeteknek meg­fogyatkozott munkaereje nem képes végezni. Másrészt, mert az olasz hadüzenet óta sok­kal élénkebbé lett a kölcsönjegyzés. E tárgy­ban a pénzügyminiszter hirdetményt is tett közzé a „Budapesti Közlönyében, melynek tartalmát a hadikölcsönt lebonyolító pénz­intézetek szívesen megismertetik a kölcsönt- jegyző felekkel. Signum laudis. Szép kitüntetés érte az 5. gyalogezred két vitéz tartalékos hadna­gyát, Kiss József Szatmár városi számvevőt és Szombati István fővárosi banktisztviselőt, kik a vasúti internátusbán levő tartalékkór­házban vannak ápolás alatt. Ugyanis a gali- cziai csatákban tanúsított hősies magatartá­sukért Őfelségétől a „Signum laudis“ kitün­tetést kapták. A hadseregszállitók szállitanak-e a hadikölcsönbe is egy kis summát? Ezt kér­dezik ma sokan, a második hadikölcsön al­kalmatosságával. Hiszen ez a szállítás nem megy ajándékba; tisztességes kamatot gyü­mölcsözik, ha nem is annyit, mint ama má­sik szállítás. Morális és hazafias kötelességük és ha nem teljesítenék e kötelességet, bizony nem érdemlik meg a nyereséget sem. Még a tisztességes nyereséget sem. Háborús ünnepély. Sikerült műsoros estélyt rendezett hétfőn este a szatmárnémeti ev. ref. felsőbb leányiskola Önképzőköre — jótékonyczélra. A műsor minden egyes pont­ját szép készültséggel, lelkesen, kedvesen vitték keresztül a szereplők. A családi ünne­pély igen kellemes estét szerzétt a meghívott vendégeknek. Különösen szép volt az élőkép. Halálozás. Délczeg Lajos nyug. ra. kir. posta- és távirda felügyelő, társadalmunknak régi, közkedvelt embere, életenek 65 eszten­dejében e hó 27-én rövid szenvedés után meghalt. A nemzet kér, nem ajándékot, hanem tisztességesen jövedelmező kölcsönt a nem­zettől. A nemzet zömét, gyökerét pedig a nép teszi. A nép millióinak fii éréi olyan, mint az áldásos eső, melynek cseppjei cso­dálatosan megtermékenyítik a földet. Magyar nép, akit józan ésszel, csodálatosan világos gondolkozással áldott meg a jó Isten, most nézz a jövődbe, hazádnak jövőjébe. Nincs pa­naszunk. A vidék megmozdult. Pedig Magyar- ország kultúrája a városokban, ős ereje a vidéken lakik. Ez az őserő dönti el mi itthon való harezunkat. Az érettségi vizsgálat eredménye. A szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumban tegnap fejezték be a szóbeli érettségi vizs­gálatokat Mázy Engelbert dr. kassai tanke­rületi kir. főig izgató elnöklete alatt. Jelesül érettek : Fischer Lejos, Grosz Sándor, Hau­ler Pál, Mikié János, Rácz Béla. Jól érettek : Botiinger Pál, Ficzere Jenő, Gönczy Antal, Handlovics Miklós, Honti Jenő, Pogány Ist­ván. Érettek : Grosz Nándor, Lővy Béla, Mayer Mihály, Méhely László, Perpék János, Spanyol Béla, Szerdahelyi István, Tímár György, Vincze Ferencz és Feldmann Sándor. Az „Irgalmas nővérek“ és a Pesti Hírlap. A Pesti Hírlap május 24-iki számá­ban „Rzezov az orosz uralom alatt“ czimen haditudósitást közöl, melyben a következő sorok foglaltatnak: „Á városparancsnok ekkor még Kara- pov volt, aki kényurként garázdálkodott a megszállott Rzezovban. Lakása állandó orgiák tanyája volt és reggel felé gyakran gyönyör­ködhettek a rzezoviak részeg orosz tisztekben és még részegebb irgalmas nővérekben.“ A Pesti Hirlap czikke „Irgalmas nővé­rekről“ beszél, de ezek nyilván nem az Ir- galmas-rendü ápoló nővérek, akikről köztu­domású, hogy római katholikusok s az orosz hadsereg ápolónői között már azért sem sze­repelhetnek. De, mert a nevezett lap a nála már nem szokatlan ezélzatos tévedésből az ápolónőket irgalmas nővéreknek nevezi, ezt a kis tévedést' szó nélkül hagyni nem lehe­tett, nehogy a Pesti Hírlapot mások is kö­vessék a tévedések utján. * Eddig az „Alkotmány“. Mi pedig éppen a na­pokban hallottunk nyilatkozatot egy nem kath., ha­nem előkelő evangélikus lelkésztől, a ki a kórházak gyakori látogatója. Uraim, az önök irgalmas nénéiknek, a mi hős betegápolóinknak nemcsak kezét, de lábait is meg­csókolhatjuk. Hősök ők . . a nemzet hősei. Hát ime a Pesti Hirlap oly vak és oly meg­rögzött ellensége a mi hőseinknek, hogy mint részeg apáczákat állítja a nagy közönség elé. Uraim, höl­gyeim, akik ismeritek az irgalmas nővéreket, mond­játok, lehetséges ez? Vonatközlekedés Szatmár—Buda­pest között. Indul Szatmárról az 1613-as postavonat éjjel 2 óra 56 perezkor és Buda­pestre érkezik este 7 órakor, az 1625-ös sze­mélyszállító vonat indul Szatmárról délután 12 óra 32 perezkor és Budapestre érkezik reggel 7 óra 20 perezkor. Ezeken kívül indul még Debreczenből Budapest felé a 6611-es reggel 8 óra 08 perezkor. Szállítók für fang ja. A katonaság ré­szére marhát szállító vállalkozók közül né- hányan nagyobb mennyiségű sót adtak az állatoknak, hogy azok a vizivástól nehezeb­bek legyenek. Az ilyen állatok közül azután sok elpusztult a szomjúságtól még mielőtt a hadtápállomásra ért volna. A hadvezetős’ég megindította az eljárást. Kétszeresen kitüntetett szerzetes. Az északi hareztéren diadalmasan előrenyo­muló katonáink közt szájról-szájra jár egy hős ferenezrendi szerzetesnek, Muha Ignácz- n'ak a neve. A lövészárkoknak legendás alakja lett a galambszivü pap. Mindenütt ott van, ahol legnagyobb a szükség, a vigaszta­lásra, bátorításra. De különösen két Ízben tűnt ki bámulatra méltó bátorságával, mikor egy roham alkalmával, az ezred zászlaját hősies elszántsággal mentette meg. A két­ségbeesett küzdelemben súlyosan megsebesült szerzetest első osztályú vitézségi éremmel tünte'te ki a király. Mikor felgyógyult, újra a frontra ment s itt a legborzasztóbb golyó­zápor közepette részesítette utolsó vigaszban a sebesülteket és egyenkint czipelte sebesült hőseinket biztos helyre. Ezért a hősiességéért a lelkészi kitüntetést kapta. Katonáink nem győzték magasztalni a hőslelkü szerzetes tü­neményes alakját. Jó lesz a gyümölcstermés. A korán nyíló gyümölcsfák már mind elvirágoztak; most már csak az almafák és körtefák virá­goznak. Amennyire a virágzásból megálla­pítható, az Ígérkező termés, ugylátszik, cse- resnve, meggy és szilva bőségesen terem. Baraczk kevés lesz, kajszin alig valami. A tavaszi kajszin és baraczktermés után a fák pihennek. Az alma és körtefólék közepes termést ígérnek ; egyes gazdagon termő fa­jok túlságosan megvannak rakva virággal. Az idei gyümölcstermés nagy jelentőséggel bir, mert amikor egyes élelmiszerekben nagy fogyatékosság áll be, mint ahogy előrelátha­tólag a húsfélékben különösen érezhető hiányt fogunk szenvedni; a gyümölcs igen jó pótló táplálékot fog nyújtani. Ha a most mutat­kozó cseresznyének, szilvának, almának, kör­tének csak egyharmada marad is meg, nagy­ban fogja enyhíteni az élelmiszerek érezhető hiányát. A hideg nem okozott kárt a gyü­mölcsösökben. Női utczaseprők. Kezdetben csak afféle kisegítő munkaerőnek vélték a nyitrai utczákon dolgozgató utczaseprő nőket. A há­ború úgy látszik állandósítani fogja őket, mert most már nemcsak hogy nem szokatlanok a női utczaseprők, hanem mint az eredmény mutatja, megbízhatók és munkájuk tisztább iá. (Hány és hány egészséges nő csavarog a szatmári utczákon és kéregetéssel zaklatja a közönséget. S ha mondjuk nekik: miért nem keresnek munkát? A felelet: nincs, nem ka­punk ! Itt a nyitrai példa. Nem lehetne ezt a példát követni ? Szerk.) A galicziai menekült tojást árult. Még ez is. Fül és szemtanuk beszélik, hogy egy galicziai menekült piaciunkon — tojá,st árult. A közeli falukban összeszedte a tojást és párját 32 fillérért kínálta. Miért ne? Hi­szen ha már itt tartózkodik, tétlenül csak nem maradhat. Azt mondják a rendőrség nyakon csípte. Személyszállító vonatok közleke­dése Debreczen—Máramarossziget között, f. hó 26-ától kezdődőleg az 1612-es, mely érk. Debreczen felől Szatmárra délután 5 óra 19 perezkor és indul Máramarossziget felé dél­után 6 óra 49 perezkor. Folyó hó 27-től kez­dődőleg az 1625 ös érkezik Máramarossziget felől Szatmárra délelőtt 11 óra 1 perezkor és indul Debreczen felé délután 12 óra 32 p. Bevonják a régi egy koronásokat és a 10 és 20 filléreseket. Nagyfontos- ságu s főleg a fémből vert pénzeket a köz­forgalomtól elvonó közönséget érdeklő kor­mány rendeletet közöl a pénzügyigazgatóság, mely szerint a 10 és 20 filléres pikkelpén- zeket valamint az 1914. előtti időből való 1 koronásokat az adóhivatalhoz 30 nap lefor­gása alatt be kell szolgáltatni, ahol azokat uj veretű pénzekkel cserélik ki. Aki ezt a rendeletet nem követi s fent megnevezett pénzeit egy hónapon belül nem cseréli át, az kötelességmulasztásának maga látja kárát, amennyiben ilyen pénzdarabjai értéküket vesztik, háztartás. Hónapos retket lehet az évnek bár­mely szakában termelni. A magot 24 óráig langyos vízben kell áztatni és aztán kis zsá­kokban a nap hatásának kitenni, télen az ablakon át, ha hideg van. mag már 24 óra múlva csírázik, ekkor jó kövér földdel megtöltött ládába kell elvetni és langyos víz­zel öntözni, 15 nap múlva lesz friss gyenge hónapos retek. így lehet télen át is mindig friss retket termelni, csakhogy nem nagyobb mennyiségben, ha melegház nincsen, mert akkor a ládát csak egy fütött szobának abla­kán lehet elhelyezni. Hogyan kell a halat pár napig frissen eltartani. Erre nézve egyik gazda­sági lapnak a következőket Írják: A halat lehintjük durván összetört faszénnel, azután csalán közé tesszük, úgy, hogy a csalán mindenütt érintse a halat saz egészet körül­kötjük kendővel. Ekkor hűvös helyen fel­akasztjuk ; ily módon 2—3 napig egészen frissen maradnak. Egy kevés konyhasó. A vizes üveg­nél gyakran előfordul azon eset, hogy azok aljára és belső falára sárgás szürke üledék ra­kodik le. Ezt pusztán vízzel nem igen lehet

Next

/
Thumbnails
Contents