Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-25 / 32. szám

Szatmár-Németi, 1915. április 25.

„SZATMÁRI HÍRLAP'

5

Állomásfőnökünk előléptetése. Kulcsár Lajos főellenört a kereskedelmi miniszter soron kívül a VI. rangfokozat 3. osztályából, ugyanezen rangfokozat 2-ik osztályába léptette elő. Rendkivüli erőfeszítések és munkák nehéz, nagy időkben rendkivüli jutalmakat és elismerést érdemelnek.

Tanév időelőtti befejezését rendelte el a vallás- és közokt. miniszter 2494—915. el. számú rendeletével s pedig az állami és községi elemi iskoláknál és az ismétlő iskoláknál is azon helyeken, hol a gazdasági munkaerők jelentékeny részének hadbavonu- lása folytán szükségessé vált a mezőgazda- sági munkálatoknál hiányzó munkaerők pótlása. Ilyen helyeken a tanév már áprilisban befejezhető. Á felek, iskoláknál az egyházi hatóságok jogosittattak fel hasonló eljárásra. Városokban s olyan helyeken ahol a lakosság nem foglalkozik kizárólag mezőgazdasággal, a tanév szokott időben fejezendő be.

Az oroszoknak pihenni kell. Ezt nem a magyarországi lapok Írják, de a Temps. „Mert a nagy operácziókat megakadályozza a hóolvadás. De ezen körülményen kívül is szünet állott volna be — Írja a nevezett angol lap — mert a csapatoknak pihenni kell és uj csoportosításokat kell rendezni.“

Vonat közlekedés Debreczen—P- ladány között. Naponta közlekedő személy és posta vonatok Debreczen—P-ladány között. Indul Debreczenből Püspökladány felé a 6611-es reggel 8 óra 08 pkor, a 6615-ös ind. d. u. 1 óra 04 pkor és a 6629-es ind. este 8 óra 46 pkor. Debreczenbe érkezik P.-la dány felől a 6620-as regg. 4 óra 35 pkor, a 6606 os délután 5 óra 23 pkor és a 228-as este 9 óra 23 pkor.

Foglyok kicserélése. A hadifoglyok kicserélésére bizonyos irányban az egyezség létrejött, igy Szentmiklóssy__ nagybányai kir. táblabirónak doktor fia: Ödön szüleinek s testvéreinek nagy örömére azt Írja, hogy nemsokára hazájába visszaérkezik.

Sült krumplit. Bécs város polgármestere elrendelte, hogy Bécs utczáin sült krumplit áruljanak. És pedig olyan áron, menynyibe magának a városnak kerül. Nem valami nagystílű intézkedés, de praktikus és hézagpótló. A sült krumpli egészséges, jóizü és sokszor nagy szükséget pótol. Olvassuk, hogy egy város piaczán a kenyérárus asszonyok, mert r őst patyolat szép fehér kenyeret nem árusíthatnak, szintén sült krumplit kinálgatnak a munkás népnek. Okos asszonyok, csak emberséges árat kérjenek érte.

A hadi-koszt. Férj uram csak eszi, szó nélkül eszi a hadiebédeket. Végre felpattan.

— De édes lelkem, hiszen ez tűrhetetlen, a mi most a mi konyhánkban történik. Ezt elbírni már nem lehet.

A feleség hozzásimul férjecskéjóhez . .. megczirógatja és igy beczézi.

— Édes angyalom, hiszen mindig azt mondtad, hogy te nem törődöl a konyhával. Az az én dolgom.

— Igaz; de lelkem az ebéd meg az én dolgom.

A „Vasárnapi Újság“ április 18-iki száma nagyon érdekes képeket közöl — odaküldött tudósítójától — bukovinai harcza- inkról, csapatainknak a besszarábiai határon elfoglalt állásairól, nemkülömben a kárpáti harcztérről is. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Strug András regényei, czikk az angolok kegyetlenségeiről. Egyéb közlemények : Képek a hadkiegészítő kiállításról, a háború napjai s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona. „Világkróniká“-val együtt hat korona. Mggrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

A vidék. Vármegyénkben a folyók áradása tett ugyan némi kárt a közelben fekvő földeken, de általában a kiáradt folyók vizei normális idő és körülmények közt térlek vissza medrükbe. A tavaszi munkák serényen folynak tovább, elég bő

területeken a földeken álló vizek és a talaj nedvessége késlelteti a szántást és vetéseket. Ilyen tudósításokat kaptunk a szomszédos megyékből is. Az őszi vetések kitűnőek. A munkások még mindig tartózkodók, de már jelentkezések történtek.

Suhancz volt Varga Béla jutalomjátéka. A darab a népszerű alkotások közé tartozik, melyet mindig szívesen néz végig a közönség. Varga Béla tánczoskomikus határozottan tehetség a maga nemébnn. Túlzásai miatt azoban sohasem fog a művészet fokáig emelkedni. Igen ritkán illeszkedik be a darab keretébe, ellenben túlzásaival sokszor elrontja az összhangot, mintpl. legutóbb a Kiskirályban is. Az előadás egyébként sikerült, különösen Tombor Olga és Nyáray, Hampel Ilonka és Galgóczy játszottak kedves pajzánsággal nemcsak a Suhancz, hanem a Kiskirály előadásánál is.

H. Bállá Mariska megérkezésével lázba hozta a közönséget, melynek éveken át dédelgetett kedvencze volt. Művésznő ritkán részesül olyan őszinte és meleg ünneplésben mint Bállá Mariska. Habár az akadályok miatt későn érkezett meg, a közönség türelmesen várt és mindvégig kitartott. Bállá Mariska próba nélkül játszotta végig a Kiskirályt művészettel, temperamentummal, pajzán jókedvvel, precziz énekkel és a közönség lelkes óvácziói között. Egyáltalán nem mutatta az utazás fáradalmait. A szereplők, zene, rendezés, díszletek mind derekasan hozzájárultak az est sikeréhez. Lengyelvérben és Sybillben fogja még gyönyörködtetni a szatmári közönséget és ezzel a színházi szezon véget ér.

GAZDÁK VILÁGA.

Csicsókát ültessünk. Régi időkben nem volt kert és krumpliföld, ahol hiányzott volna a csicsóka. Ma már nemcsak kertek és szántóföldekről hiányzik ez a rendkivüli hálás növény, hanem még a neve is annyira kiesett a közforgalomból, hogy sokan megnyúlt arcczal kérdik, mi fán terem a csicsóka ? És mert tápereje fölér a krumplival, sőt előnye az, hogy nyersen is fogyasztható kellemes ize miatt, helyes az a fölhívás, amely arra buzdítja a gazdálkodó közönséget, hogy termeljük a szapora és igen szerény igényű csicsókát.

Olosó lovakhoz jutnak a gazdák.

A gazdasági munkálatok kellő időben való elvégzésének egyik legnagyobb akadálya az, hogy a katonaság a csapatok szükségletére nagyszámú lovat vitt el a háborúba. Ézen- kivül a szállításokhoz is nagymennyiségű polgári fogatot rekviráltak. A hadvezetőség elhatározta, hogy a betegen, vagy sebesülten visszaérkező lovak számára kórházat rendez be, ahonnét a gyógyult, de nem harczképes lovakat mérsékelt áron adja el a gazdáknak. A hadvezetőség Magyarországon negyvenkét ilyen lókorházat rendezett be és minden kórházban átlag ötszáz lovat ápolnak. A lókórházakból Magyarországon eddig 3186 lovat adtak ki gazdáknak. A lovakat átlag száz koronáért engedik át a gazdáknak. A vásár már folyik.

A világ legjobb tejelő tehene. A

„Parole“ czimü lap Írja: Hogy egy tehén évente 11.000 liter tejet adjon, eddig lehetetlenségnek tartották ott, ahol a szolgáltatóképességére való tenyésztés ismeretlen s ahol 1500 liter évi tejhozammal megelégszenek s a 3000 litert tejelő tehén már ritkaszámba megy. Ennek daczára a Nómetbirodalomban nem egy helyütt sikerült a tejellenőrző egyesületeknek elérni, hogy egy-egy tehén 10.000 liter tejet adott évente. De oly tehén, amely évi 11.000 liternél is többet ad, még a Németbirodalomban sem tudnak. Ez a tehén svéd tulajdon, Tjölöholm községben tenyészik s minden bizonnyal a lejobb tejelő tehene a világnak.

TANÁCSADÓ

A tyúkok etetése. A tyúkok etetésének nem szabad egyoldalúnak lennie, vagyis helytelen a csupán liszttartalmu takarmányok (gabona, burgonya) alkalmazása. Hogy a baromfitenyésztés sikerrel járjon, ahhoz okvetlen szükséges a lisztes magvakon és gumókon kivül még nitrogéntartalmú zöldtakarmányok etetése is, melyek a tyúkok emésztésére kedvező hatást gyakorolnak. Ilyen nitrogéntartalmú anyagok még a takarmányhusliszt, hushulladók, megfőzött és apróra vágott lóhus. A zöldtakarmányt télen répa, vagy savanyított káposzta is pótolhatja. Szárított és megőrölt tölgymakk, vagy szelíd gesztenye, szárított gombahulladék, köles leforrázott állapotban szintén alkalmasak a tyúkok etetésére. Kedvelik a baromfiak ezeken kivül a nyári virágok magvait is. Egy 2—3 kg.-os tojóra számított napi takarmánynak annyi táplálóanyagot kell tartalmaznia, amennyit 45 g. buzakorpa, 40 g. burgonya és 15 g. husliszt foglal magában. Szemestakarmányt este, zöld- takarmányt, pedig reggel tanácsos etetni. Kevés zab alkalmazása az etetésnél előmozdítja a tukok tojóképességót s megakadályozza elhízásukat. A tyúkoknak olyan mennyiségű takarmányt kell adni, hogy abból semmit meg ne hagyjanak, de éhesek se legyenek. Ha a tyúkok a szemetetós után elszórt zabot érintetlenül hagyják, ez arra vall, hogy túlságosan jól tartottuk őket. A vér és a ku- kaczok szintén kiváló és kedvelt eledelei a tyúkoknak, de alkalmazásuk már nagyobb körültekintést igényel, azért az ilyen etetés már nem bizható rá bárkire.

Az erős asszonyok

szép példáiról és lelki nagyságairól olvashatunk napról-napra. Magunk tapasztalata szerint is felemelők, vigasztalók azon jelenségek, a mik egyes családokban e háború tartalma alatt szemünk elé tárulnak.

Hogy vannak kivételek, hogy magának a kormányzatnak kell felemelnie szavát és figyelmeztetését némelyek ellen, kik a hadisegély élvezetében a dologtól, munkától húzódoznak, az nem ronthatja le Ítéletünket, elismerésünket a magyar asszonynak lelki erősségéről, példás kitartásáról.

A magyar asszonyok ma is méltók a történelem azon alakjaihoz, kikről igazán csudás dolgokat beszélnek az elsárgult okmányok és levelek.

Az erős asszony lelke a háznak. Összetartozó kapcsa. Lélekjelenlétét nem veszti el a legrémületesebb időben sem. Sőt éppen az ő lelke tartja fenn a hitet, a bizalmat egész családja részére is.

Ilyen erős lelkű aszzonyok voltak a magyar nők minden időben.

A nemzet zivataros korszakaiban ezek az asszonyok tartották, ápolták a lelket a nemzetben. A bátor, a kenyérkereső férfi elment a csatákba. Török, német és más ellenségek verésére. Az erős lelkű asszonyra szakadt a család gondja. Sokszor karjával őrizte a tűzhelyet. Okos értelmével, szive melegével nevelte gyermekeit Emlitsek-e neveket? Zrínyi Ilonát, Barkóczy Borbálát, Fiáth Zsófiát, Révay Ferencznét, Lorántffy Zsuzsánnát. De egyszerű, földmives asszonyokról is vannak emlékeink.

Azok a levelek, melyeket ezek az erős lelkű asszonyok a táborban, fogságban, a távolban levő férjüknek, uroknak Írtak, igazán örök becsű okmányai lesznek mindig a magyar nők számára.

Azt olvassuk belőlük, hogy a magyar asszony soha kétségbe nem esett. Soha óbé- gató, jajgató, munkátlan lelki állapotot nem ismert. Sőt, folytatja a gazdaságot. Lelke marad a háznak. Egész életét ő is oda teszi a haza oltárára. Hű marad férjéhez, esküjéhez, mint mikor az oltárra helyezte ifjúságát és tiszta, szűz lelkét. Egész életét. Reggel a hasadó hajnallal ébrednek. Ott vannak naphosszat az égető nap tüzében — a munkásokkal. Főznek és sokszor velük dolgoznak. Özvegységre jutnak, de kétségbe még akkor sem esnek. Felveszik az élet csatáját. Embe-