Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-25 / 32. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 április 25. Egy hős temetése. Pénteken temették el a barak kórházból Érendrédi Endrédi Kornél önkéntest, ki az északi harcztéren szerzett betegsége következtében 21 éves korában elhunyt. Gondos ápolásban részesült, de a kór megtörte az ifjú életét. Az elhunyt néhai Endródy Kornél közjegyző fia volt. Mégis bevonulnak. Megjelent tehát a rendelet, melyet az ifjúság oly lázas érdeklődéssel várt, hogy t. i. a 20. és 24 éves népfelkelők (1891. és 1895. évben született népfelkelők) május 15-ére tartoznak bevonulni. Ugyanezen időben kell Tievonulniok a velük együtt besorozott önkénteseknek, a ki nem képzett póttartalékosoknak, továbbá a besorozott azon fölszentelt papoknak, kik még nincsenek szolgálatban. A háború. Mindinkább erősebben hangoztatják a külföldi lapok tudósítói, hogy elrendelték a kárpáti orosz hadseregnek visz- szavonulását — a kárpátokban beállott időváltozás miatt. (Vájjon? Szerk.) Hősök megbecsülése. A dicsőség és becsület mezejéről haza-hazakerül egy-egy koszorús hős. Itt jár közöttünk kitüntetéseivel, aranyérmével, arany-, ezüst- és vaskeresztjével és az emberek idegenül néznek rá, megnézik az aranyat, az ezüstöt, a vasat, de nem tekintik az érdemet, amelynek ezek a jelei. A tisztavérü és jólelkü német, az nem állja ezt igy. A német városokban egy uj köszöntés kezd egyre sűrűbben megjelenni az ut- czán, a kóváházban, a vasúton és ez a hősök üdvözlése. Ahol a kitüntetett hősök megjelennek, kalapot emelnek az emberek és dis- kréten, de temperamentumos nyomatékkai mondják: „IJurrá!“ így megy ez a korzón is, oly egyszerűen, diskréten, lárma és tüntetés nélkül, mint mikor az emberek egymásnak jó napot kívánnak. És nálunk ? Szó nélkül, kíváncsian — nézzük, és suttogunk egymásnak. Hősi halál, A szatmári kis iparos osztályából is sokan áldozták fel életüket a hazáért. Most is egy ilyen hősről kell meg emlékeznünk. Kiss József szobafestőt sokan ismerték és voltak vele üzleti összeköttetésben. Most a tábori lelkésztől levél érkezett, melyben azt közli családjával, hogy Kiss József a 48. h. gy. e. közvitóze a kárpáti harczokban hősi halált halt. A derék iparos ott nyugszik most már a vendégi (Zemplén) gör. kath. temető kizöldült fái alatt. Emlékét a nemzet és Szatmár városa kegyelete- sen fogja őrizni. A főkapitány vizsgálati fogságban. Tankóczy Gyula rendőrfőkapitányt pénteken délután, a kir. törv. vizsgáló bírája törvényszéki vádtanácsnak határozata folytán letartóztatta és a vádtanács ellene elrendelte a vizsgálati fogságot. A vizsgálati fogságot azért rendelték el ellene, mert megszökéstől alaposan lehet tartani (a perrendtartás 141. §. 2. pontja alapján.) Ki mit szállított a hadseregnek ? Minden magyarázat mellőzésével legyen elegendő megállapítani, hogy a hadseregnek a következők szállítottak, írja egy fővárosi újság : egy kávés és 1 szabó csizmát „ faszenes . . . bakkancsot „ bérlő .... schrapnell-felszerelést „ volt ügyvéd . . lovat „ bank .... marhát „ fűző-gyáros . . bundát „ bank füszer-oszt. bekecset „ másik bank . . pokróczot „ ügyvédjelölt . . pokróczot „ hangszergyáros . bőrszíjat. Az 1873. 74, 75, 76 és 77 évben született népfelkelők sorozása. A (városi) katonai ügyosztály vezetője az alább következő hirdetményt teszi közzé: „Tudatom a városunkban tartózkodó, itt összeírásra jelentkezett helybeli és idegen illetőségű 1873., 1874., 1875., 1876, és 1877. évben született népfölkelőkkel, — hogy a reájuk nézve a 2000—1915. sz. honvédelmi miniszteri rendelettel elrendelt népfölkelői bemutató szemle folyó évi május hó 3. és 4. napján a Guba- szin emeleti helyiségében lesz megtartva. Május hó 3-án jönnek a Szatmárnémetiben született és azok a népfölkelők, akik mint itteni illetőségűek lettek az összeírásba felvéve. Május hó 4-én jönnek az összes idegen illetőségű népfölkelők. A szemle mindkét napon reggel 7 órakor kezdődik és figyelmeztetem a népfölkelőket, hogy a szemlén a legszigorúbb büntetés terhe alatt jelenjenek meg. Szatmár, 1914. ápr. 16. Hajdú Károly s. k., tb. rendőrfőkapitány. A tanítójelöltek oklevele ügyében illetékes helyről a következő kijelentést kaptuk : Az igazgatóságnak kezében más, mint a kormányzat tiltó rendelete ezeddig nincs. Az egyházmegyei hatóság utján ezen intézkedést a kultuszminiszter ur tette, még mielőtt az oklevelek kiadhatók lettek volna. Az igazgatóság az egyházmegye utján nemcsak a már képesítettek érdekében tett, súlyos indokoknál fogva előterjesztést a rendes időnél előbb való elbocsátására, de az intézet minden növendékeire vonatkozólag is. Most, (hogy a május 15-ére való bevonulás ideje meg van határozva) az igazgatóság magasabb intézkedés nélkül sem járhat el másképpen, mint eddig, a hogyan eljárt. A hatósági liszt-kiosztás helyesebb útja felé. A hatóságoknak végre is bekellett látnia, hogy a sajtó felszólalásának forrása valóban a nagy közönségnek elementáris erővel kitört panasza — sérelme. Gyorsan és dicséretes gondossággal már úgy intézkedett, hogy a hatósági lisztet hat helyen mérik most már. És pedig: 1) A Deák-téri bérház Farkas Antal utczai részében; 2) Az Iparos Otthon épületében ; 3) Az Árpád és Széchenyi utczák sarkán (Uray Géza-féle ház); 4) Kazinczy utcza 15. (Dr. Wallon Gyula házában); 5. Hunyady és Attilla-utczák sarkán, (Majercsik ház); 6) Kossuth-utcza és Bányai- ut sarkán, Kolb Vilmosnó házában. Ezzel egyidejűleg azonban az a változtatás is történt, hogy a már kiosztott lisztutalványokra az eddigi mennyiség megváltoztatásával a következő lisztmennyiségek fognak kiadatni: Nullásliszt: az összes járandóságnak legfeljebb 30 százaléka; Kenyérliszt: az összes járandóság82 százaléka : Főzőliszt: az összes járandóság 15 százaléka. Cz-vel vagy ö vei írjunk e ? Ezt a kérdést tárgyalták egy társaságban. Egy szót- lan ur végre megszólal és igy beszól : — Az urak vitáját hallgatván, eszembe szökik Ozuczor Gergelynek egy önvalllo- mása. — Halljuk 1 — Tanár koromban egy nap kissé későbben mentem be órámra az iskolába. A táblára vetem tekintetemet s látom, hogy rája ezeket irta valamelyik nebuló : „Cucore? Kukor-e ? Vagy Czuczor-e ? Égy arczom izma sem mozdult. Egy hangot nem adtam, hanem veszem a krétát és a táblára irt kérdésekre ezt a feleletet írtam : „A ki e kérdésekkel nincs tisztában, az senem czaczi, senem kaki, hanem csacsi. Vettem észre, hogy egy arcz lángba borul. De mégsem szóltam. Megkezdtem a tanítást. Eltitkolt gabona. A kukoriczalisztnek forgalomba hozatala óta merész és meggondolatlan hírek terjedtek el nálunk is, melyek úgy tüntetik fel a kukoricza lisztnek kötelező használatát, mintha óriási búza- és rozsliszt mennyiségek lennének felhalmozva egyes eltitkolt helyeken s mintha csakis ezek az állítólagos lelkiismeretlen zsugoriak okozták volna a kevésbbé élvezetes kukoricza liszt fogyasztást. Megengedjük, akadnak törvényt, rendeletét megszegő gazda emberek, kik eltitkolják fölösleges gabonakészleteiket, valamint akadnak talán még nagyobb számban üzérkedő hazafiatlan úgynevezett közvetítők, kik spekuláczióból s mások megszorult helyzetéből vagyont óhajtanak majd szerezni; de éppen ezekre vonatkozik most a pénzügyminiszter szigorú rendelete, melyben utasítja a pénzügyőrségeket, hogy kutassák fel az eltitkolt gabona- és lisztkészleteket. Jön tehát a nemzet igazságszolgáltatása is mihamarább azokra, akik nem akarják megérteni, hogy háborúban mi a kötelesség. Siket Traján a nagyváradi posta-tá- virda kerület igazgatója legfelsőbb elismerésben részesült. O felsége a magyar posta- és távirda intézmény fejlesztése körül kifejtett buzgó munkálkodásáért a czimzetes főigazgatói méltóságra emelte. Egy hosszú, eredményekben gazdag tevékenység jól kiérdemelt jutalma. Hogy a magyar posta-távirda ügyeinek központi irányitó és vezetői szintén ismerik Siket Traján kiváló egyéni tulajdonságait, nagyszabású szervező képességét, annak kifejezést adtak már évekkel azelőtt azzal is, hogy az ország legnagyobb posta- távirda igazgatóságának vezetését és gondozását az ő kipróbált kezeire bízták. Szatmár vármegye, benne városunk is sokat köszönhet annak a felfogásnak, érdeklődésnek, tevékenységnek, a mivel Szatmár földrajzi fekvésének, kulturális fejlettségének jelentőségét felfogta és szivén hordozta. Négy testvér közül három hősi halált halt. Nagyon sok olyan családapa van, kinek 3—4 gyermeke küzd a harczmezőn, de mégis ritka azok száma,kinek négy gyermeke közül ezideig három hősi halált halt volna. Egy ilyen apa: Ferenczy János nyugalmazott kiskomáromi körjegyző, a koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa, nagykanizsai lakos. Nagy gonddal, sok anyagi áldozattal négy gyermeket nevelt fel és mind a négy katona lett. Fiai: dr. Ferenczy György ügyvéd, tartalékos hadnagy, nagykanizsai lakos a kárpáti harczokban esett el, feleséget és egy 4 éves gyermeket hagyva hátra. Éerenczy János okleveles gazdász, biztositó társasági főkárbecslő, tartalékos zászlós, kassai lakost a Strij folyó menti harczokban érte a hősi halál, támasz nélkül hagyva feleségét és három gyermekét. A harmadik és legfiatalabb Ferenczy Pál posta- és távirdatiszt-jelölt egy éves önkéntes 19 éves korában Orosz Lengyelországban vérzett el. íme a négy közül három ; a negyedik : Ferenczy Géza fővárosi r. katholikus hitoktató, mint kórházi lelkész a tábori kötözőhelyen teljesiti magas hivatását. Mind a négy testvér a keszthelyi gimnáziumnak volt jeles növendéke. Virágos kertek helyett zöldséges vetemények. Az irgalmas nénikék vezetése alatt levő helybeli leány-növendékek megértették a nemzet helyzetét; a kormányzat tanácsát, hogy az itthon levő harczunknak sikerétől is függ a mi diadalunk és közeli jövendőnk. Mint annak idején jelentettük, a szeretet munkájából is kivették részüket. Most hogy kibontotta szárny út a gyönyörű tavasz... ők feláldozzák virágos kertjeiket, kisebb területre szorítják gyönyörűségüknek határait... és ki-ki a maga kis kertjét úgy műveli, hogy azokban a földekben a zöldséges vetemények egész sora és különfélesóge teremhessen. Naponkint (ha az idő engedi) levonul az önkéntes leány-munkás csapat, ásót, kapát, gereblyét vesznek kézbe és mintha csak valami kis közös birtok volna az a zárdái kert, oly lelkesen, kitartóan művelik, rendezik és vetik be a közeli, érlelő hónapok számára. És köztük, velük dolgoznak a vezető irgalmas nénikék is. Milyen gyönyörűsége telnék bennük a megboldogult „gazda sveszter“-nek — Melinda maternek 1 Ő bizony nincs már, jobb hazába költözött. De ott van az uj „gazda“ nővér csudás tevékenységgel, ifjontan és boldog derűvel nézi az ő honleányait, a kik nem a körmüknek manikurozásában lelik gyönyörűségüket, de a jóságos földnek művelésében, honleányi kötelességük teljesítésében. Nem baj, ha az a leánykéz most kissé feltörik is. Kárpótolja majd és tiszta örömöt nyújt a zsendülő vetés és az a boldog tudat, hogy a kis gazdasszonykák egykor nagy, dolgozó gazdasszonyokká nőnek. Iskoláink. Lapzártakor vesszük a hirt, hogy a nmélt. vallás- és közokratásügyi minisztérium 2404. sz. alatt a mezőgazdasággal foglalkozó vidékek elemi iskoláinak április hó végén való befejezését. Enyhítő körülmény. Becsületsértési pörben tárgyal a biró. — De hát miért nevezte ön a panaszost vén szamárnak ? — Mert kérem alássan, én már harmincé esztendeje hogy ismerem..
