Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-25 / 32. szám

Szatmár-Németi 1915. április 25.

A német diákok mint gazdasági munkások. Németországban a diákok ösz- szeálltak, ásót, kapát vettek a kezükbe s kimentek a határba, ahol árok széleket találtak, felásták szépen s burgonyát vetettek bele. A német diákok megvalósították ezt a j Jmondatot, hogy egy talpalatnyi földet sem szabad parlagon hagyni. Megkeresték azokat a talpalatnyi földeket, amelyeket normális időkben nem szoktak bevetni, értékesíteni s bevetették, hogy bőven legyen élelem, hogy az ellenség alávaló szándéka a kiéheztetés csütörtököt mondjon. Mikor ezt hallottuk a német diákokról, a mi szatmári diákjaink is eszünkbe jutottak. A székesfehérvári diákok is. Ezek a lelkes ifjak ugyanis mint fentebb irtuk a Fejérmegyei Naplónak Írtak levelet, amelyben bejelentik, hogy ha karddal nem védhetik hazájukat, legalább két kezük munkájával akarják tenni. Nosza itten van a jó alkalom, épen diákoknak való; a gazdaember úgy sem ér rá ilyesmire. Szatmári diákok beszéljetek ti is össze s menjetek, vessetek be minden talpalatnyi földet! Sok szegény ember áldani fog érte benneteket, mikor abból a burgonyából eszik, amelyet a ti hazafias szorgalmatok termesztett.

Képek a Szatmárnémeti Jótékony Nőegylet múltjából.

1856. február 12-én Hám János püspök kivánatára és megbízásából Bodó Lászlóné Lonovics Katalin a Szatmári Nőegylet elnöknője és Nagy Vincze ideigl. jegyző gyűlésre hivták városunk nemeskeblü nőit, részint a működő tagok számát emelni óhajtván, ró szint az 1852. nov. 26 iki csász. kir. patens értelmében megszerkesztett egyesületi alapszabályok megbeszélésére.

E gyűlésre megjelent a 23 alapitó tag: Bodó Lászlóné, Asztay Tstvánnó, Becsky Antónia, Blaskovits Kálmánná, Bornemissza Antalné, Bröszler Ferenczné, Csetnek Mihály- né, Endrédy Lajosné, Fáy Imréné, Fridrich Györgyné, György Lajosné, Hartman Istvánná, Iván Józsefné, Kató Mihályné, Kende Lászlóné, Keresztszeghy Lajosné, Koós Lajosné, Kovács Ágostonná, Lengyel Zacharné, Nuri- csán Péterné, Olcsváry Pálné, Reich András- né, Thury Mihályné.

Nagy Vincze jegyző a Nőegyesület hivatásos munkaterét, a Szegények Intézetét ismertette, melyben évente 100-nál több szegény kap ápolást, élelmezést, ruhát és orvoslást, ezek közt 14 árva gyermek iskolai neveltetésben is részesül, továbbá 25 házi szegénynek heti pénzsegélyt ad az egyesület. Mivel azonban eddigi bevételei e célra elégtelenek, sőt az egyre fenyegetőbb drágasággal a szegények száma is növekedik, az intézet jövőjének biztosítására uj, szélesebb körű szervezkedésre van szükség.

Végigtárgyalták a kidolgozott alapszabályokat, melyeknek nevezetesebb pontjai:

A Szatmári Jótékony Nöegyesület Hám János püspök szellemében és az ö kivánatára szervezkedik.

Czélja: a szemérmes házi szegények segélyezése, gondoskodás az egészen magukra hagyott árvákról, továbbá koporsóval ellátni a Szegények Intézetében és azon kívül elhalt szegényeket, akadályoztatni az utczai és házaló koldulást.

Az egyesület jövedelmi forrásai: a tagok részvónydijai, kegyes admányok, tőkepénz után járó kamat s évenkint rendezendő tánczmulatságok, szinielőadások bevétele.

A nőegyesület feloszlása esetén minden vagyona az alapszabályok értelmében a Szegények Intézetére száll.

Az április 3 iki gyűlésen megválasztották a tisztikart: elnök Bodó Lászlóné, helyettes elnök Blaskovits Kálmánná, titkár Nagy Vincze igazgatótanitó, jegyző Horváth Illés törvényszéki tanácsos, pénztáros Reich András, majd György Lajos ref. lelkész, ügyész Vajay Károly. Az egylet pártfogójául br. Vécsey Miklósnét kérték fel, ki e méltóságot a csász. kir. megyefőnök, engedelmével fogadta el.

Eleinte minden gyűlésen jelen van a megyehatósági lag kirendelt cs. k. biztos; kó„SZATMÁRI HÍRLAP“

sőbb a Nőegyesület kérésére a választmányi gyűlésekről elmarad.

Az alapszabályokat némi kifogások után az 1852. november 26-iki csász. kir. patens értelmében kiegészítve 1856. november 16-án 3020. sz. alatt erősítette meg a cs. kir. kormány. Némi módosítás történt az 1859. aug.

11. gyűlésen a vezetőségben; ugyanekkor fő- védőjóiil Hildegard főherczegiisszonyt, Albrect főherczeg feleségét kérte fel az egyesület. Csekély változtatás történt az alapszabályokban még 1863. január 4-én.

HÍREK

Hadi levelek ...

A háború első időszakában jelentek már meg kis füzetek, sőt könyvek, melyekben hadileveleket olvashattunk, olvashatunk. Ezek a levelek azonban nem a harcztéren íródtak, nem a nép fiai, a mi hőseink agyából, érzéseiből, lelki világából származtak. Itthon születtek. Az Íróknak elképzelése, fántáziája vetette papirosra.

El kell ismerni, hogy vannak e füzetekben képzelt levelek, melyek csaknem hűségesen adják vissza a harcztéren, a kórházakban sebesülten fekvő hőseinknek lelki dispoziczióját. De e mü-levelek legtöbbje magán viseli a kombináczió jegyeit. Mü vi rágok ezek, melyek messze, távol esnek a falusi kerteknek, mezőknek természetes, egyszerű és mégis annyira lélekhez, szívhez szóló szépségétől, önmagukhoz való hűségűktől.

Az eredeti, a nép leikéből, a harcztéren küzdő magyar katona hangulatából fakadt leveleknek van csak igaz és természetes értékük. Mert ez az igaz hang kinyitja a harczos lelkének kohóját. Hogy beleláthas sunk és igaz, való tüzet, lelkesedést bizal mat, könnyes megbánást, Istenben való hívást ... a harcztér küzdelmei közt is hazajáró lelket szemlélhessünk.

Ezek a levelek lesznek örök tanúi a mi népünk nemes, önfeláldozó lelkének és maradnak bámulatosan bölcs, természetes gondolkodásának és logikájának emlékei.

A háború kezdete óta kész örömmel közöltünk mi is lapunkban ilyen leveleket. A tipikusabb, a megnyilatkozásnak eredeti forrásaiból. A mely forrásból átlátszó, tiszta, üde érzések csörgedeznek. íme most is közlünk egy ilyen hadi levelet; csak egyes részeit, de a maga eredeti voltában G. András turterebesi, hadbavonuló közvitóztől:

— Köszöntlek kedves feleségem emigyen . . . Dicsértessék a Jézus Krisztus. És tudatom veled, hogy hála Istennek egészséges vagyok, hogy e héten inuen (....) a harczba utazunk. Tehát szólok hozzád kedves feleségem, bocsáss meg, ha vétettem néked és maradjon veletek a jóságos Isten ... és engem is, hogy meglássalak még egyszer épen. Mert ezt nem tudja csak a jóságos Isten. Tehát imádkozom a jóságos Istennek, hogy bocsássa meg elkövetett vétkeimet, ha elesem talán a csatatéren, vegye fel a lelkeraet a magas égbe. Ti pedig kedves feleségem egy-egy imával segítsetek nekem, hogy ne hagyjak itten a földön egy özvegyet és három árva gyermeket. így kell védeni szegény magyar hazát. De az Isten segít minden magyar bakát, ki tiszta szivéből védi a hazáját Én erre esküdtem és eskümet híven teljesítem. Ha igy érez minden katona . . . akkor virágozna ez a szép haza így szólok hozzád szép szülőhazám, ki engemet eddig fentartottál, nem tudom, hogy én látlak e még valaha, vagy s >ha, elbúcsúzom tőled ... be fogad az idegen föld is talán, de tőled is búcsúzom kedves feleségem; ha rád gondolok fáj a lelkem, sir a szivem ... de hiába, nincs mit tenni, áldjon meg a Szentháromságban egy Isten . . . adjon neked türelmet, rátok gondolok kedves kis gyermekeim, kiket fel nem nevelhetek, fáj a szivem értetek. De a jó Isten segít benneteket ... a jóságos Istenre bizlak benneteket, kérem őt, segítsen, hogy felnevel- hesd őket . . . Viseld is gondját gyermekeimnek, hogy ne érezzék apjuk hiányát. Üt az óra .. . megyünk, a király küld, hogy megvédj ük ezt a drága hazát.

Ilyen a magyar katona. Lelke átérzi, hogy a hazát kell védenie — és azt is, hogy

3

miért ? Fáj, sir a szive, haza jár a lelke.. de első a haza. A melyért feláldozza családját és életét. Ezt. tudós nyelven morális erőnek hívják, melynek eredménye nem lehet más, mint fizikai és morális győzelem.

Dr. Lükő Béla előléptetése. Már a

háború első időszakában külön czikkben méltattuk Lükö Béla orvosunknak, városunk szülöttének kiváló, áldásos talentumát. S csuknék félve gondoltunk arra, hogy sikerei őt elviszik tőlünk valamelyik középponti kórházba, vagy egyetemre. Nem sok idő telt el, hogy városi kórházunknak is e jeles orvosát, mint katona-orvost segédorvossá nevezték ki. Azóta idő telt, események és esetek történtek, a sebesülteknek helyi kórházaiban, melyek közszájon forognak. Most örvendezve olvassuk, hogy dr. Lükö Bélát Dasek Bálint ezredorvos, kórházparancsnok előterjesztésére őfelsége főorvossá nevezte ki.

Nagy Lajos alezredes, április 3 iki kelettel képes levelező-lapot küldött Oroszországnak Éiagsk városából, melyben értesíti Szatmáron lakó családját, hogy egészséges. Hova fogják szállítani innen, még nem tudja. Vagy a Volga mellé, vagy Szibériába — gondolja, hogy viszik őket. Azonkívül Lator, Both László és Láday tiszttársairól is megemlékezik. Vele vannak. Tartózkodása helyén . . . még tél van. Lator tiszt felől éppen a napokban tudakozódtunk bizonytalanságukban levert családjánál s azt a feleletet kaptuk, hogy semmi értesülésük nincs még Latorról. Elképzelhető az öröm, a mikor a Nagy alezredes levelező lapjáról értesültek. Adja Isten, hogy lassan lassan minden szatmári hőstől megjöjjön a vigasztaló válasz.

A képviselő ház szombaton (24 én) vették tárgyalás alá első sorban-a honvédelmi javaslatokat. Azután sorrendben a közigazgatási, p 'nzügyi és igazságügyit tárgyalja.

Előléptetés. Kovács Pál erdőmórnök, járási erdőgondnokot a földmivelésügyi miniszter főerdőmérnökkó léptette elő. Kovács Pál néhány éve vezeti Szatmár székhellyel a járási erdőgondnokságot. Bár ő maga egészen hivatalának él, neje, leányai tevékeny részt vettek közreműködésükkel úgy a társadalmi, műkedvelői előadásokban, mint a jótékonyságnak, szeretetnek munkájában is.

A helybeli barakkórház működése. A barakkórház érdekes és tanulságos statisztikát állított össze működésének megvilágítására „Szamos“ laptársunk révén.

A kimutatás szerint a barakk megnyitása 1915. január 25. óta április 17-ig : a barakkban megfigyelt betegek száma: 17.724; ezek közül elhalt összesen 196. A 196 halálozási esetnél a halál oka volt: fertőző betegség . , 131 esetben, sebesülés 65 esetben. Tehát majdnem 18 ezer ember közül, akik mind betegen vagy sebesülten érkeztek a megfigyelőbe, összesen 196 ember halt meg. Hogy pedig a fertőző betegségeknél milyen szép eredményt ért el a barakk, azt bizonyítja, hogy fertőző betegséggel terhelten érkezett a megfigyelőbe 1522 beteg. Ezék közül meghalt 131, felgyógyult tehát 1391. A fertőző betegségben elhunytak mind a harcz- térröl hozták magukkal a betegséget. A barakkban nem fordult elő házi fertőzés A sebesültek halálozási statisztikájához hozzá kell még tennünk, hogy ott, ahol 65 katona halt meg sebesülés következtében, ott 16.402 sebesült ment keresztül, akik közül 1020 került eddig műtét alá. A műtéteket dr. Szőllős Zsigmond főorvos személyesen végzi, aki mint orvos működött a balkáni háborúban is.

Halálozás. Krassó Miksa fakereskodő, érdemes szatmári polgár rövid szenvedés után csütörtökön este elhunyt. Krassó Miksa munkás ember volt, müveit, tekintélyes alakja városunknak, a ki előzékenységével, úri modorával sokaknak becsülését megnyerte. Régi német nemes család ivadéka, de teljesen magyarra asszimilálódva nemzeti érzést hordozott lelkében. Több éven át képviselte a város egyik kerületét polgártársainak bizalmából. Halálát felesége és két nagykorú gyer- j meke gyászolja.