Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-25 / 32. szám
XXIV. évfolyam. Szatmár-Németi, 1915. április 25. 32. szám (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona. Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Tolvaj módjára váratlanul, sőt orozva fognak lecsapni közénk a járványok. Mint a Nap szabadabban, erővel teljesebben kibontja szárnyait; a természet ébredését viruló élet fogja felváltani: mi pedig arra ébredünk, hogy a járványoknak, a betegségeknek százféle veszedelme kerít körül; hogy egy másik ellenség gyűrűjének közepében vagyunk. Hullanak majd a békés polgároknak ezrei. És különösen a mi gyermekeink, a kiknek seregére oly reményteljesen tekintünk. Nem kell ennek a háború következményeként megérkező jelenségnek konstatálására jóstehetség. A kinek gondolkozása rendben van, annak semmi nehézségbe nem kerül a biztos következtetés levonása. A kormányzat, a hatóságok már most egészen tisztában vannak ezen bekövetkező jelenségekkel. A járványok ellen való harczra készülnek is. A preventív, megelőző intézkedéseknek hangjai hallatszanak. Kérdés, mindenütt-e? A haza minden részén-e? A városokban és A vak harczos imája. Irta, zenéjei szerzettel EKKEE EA.TOS. fatert, kinek fiat a [ma Gyújtó szemünk világát; Jdallgasd a porka kulié Vak karczos kö imáját: Ssküm s a konszeretmem Vitt a csaták tüzéke $ küzdöttem szent nevedßen (győzelmi lázkan égve. f)e szörnyű ro66anás jött. . . SkJTajd fíosszu kinos álom . . . Azóta éj koritja S\ggyogó szép világom ! lírám, nem szállók perke én: Jßegyen, akogy akartad! Csak add, ktgy viruljon fegyverén ft a kér a kos DKagyarnak I Difiért drágáik százszor hazám szakad[sága ! DKint két szememnek elhunyt szép világa 1 Felelős szerkesztő . BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. községekben egyaránt-e? Minden téren, minden zugában e földnek. Mert nem az a baj, hogy nálunk a közegészségi intézkedések hiányzanak. Sőt európai kultur-nemzetek ismerik el, hogy magas színvonalon állanak. A baj ott van, hogy nem érvényesülnek. Általánossá nem lettek. A társadalom egésze nem érti meg. És nem értékeli ezeket a törvényeket, intézményeket és akcziókat. Még a hatóságok sem mindenütt. A közegei meg éppen nem hajtják végre. A közegészség őreire most nagy felelősség fog rászakadni. Hogy idejében teremtsék meg a védelemnek eszközeit. És mozgásba hozzák. Itt városunkban is. A hol sok tisztítani, sepern' való van. A hol a csatornázás és vízvezeték hiányában a járványok igen kedvező terephez juthatnak. Csatornáink vannak, melyekben a szennyvizek nem tudnak utat találni. A hulladékok hónapokig [ott rothadnak. A mellék-utczákat ritkán éri az a szerencse mostanában, hogy végig seperjék. Pedig eldobott ruSzent György napja régen... — Egyszer esik esztendőben nem csak karácsony, de szent György napja is — szól a régi mondás. Ebben a mondásban pedig benne rejlik szent György napjának jelentősége is, a régi magyar világban. Mert ma már bizonnyára ez a nap is más nap, mint sok-sok más idő más jelenség. Elveszett a zománcza, költészete. Hej bezzeg, hogy is volt egykor például ott a Tiszamentén szent György napján ? Már előestéjén. Künn a tanyán, a legeltető nagy pusztákon. Hosszasabban szólott a juhászoknak tilinkója. A gulyásoknak dudája. A kanászoknak marhaszaruból való kürtje. A csikósoknak pányvás ostor-durrogása. Ezek a jelek hirdették, hogy holnap beköszönt szent György napja, a gazdasági cselédségnek szerződési napja. De a városi cselédségé is. A tanyasorokon megindult a világ. A kik más gazdához akartak szerződni — ké- szülődtek-kászolódtak. Megnyíltak a tulipános ládák és megrakva ismét lezáródtak, és szekérderékbe kerültek. És oly békessége- sen folyt le a válás, hogy a régi gazda vitte el az uj gazdához a cselédembert. Ha t. i. kellett. Mert bizony a bucsuzkodás nehéz volt; sokszor öt, tiz, húsz és több évi szolgálat után. A béres „kimene a fűre és ott bucsuzkodék a nagy fehér ökörtől, melyet jóformán ő nevelt és nagy időn át ő viselő gondját.“ Ennek a bucsuzkodásnak meg sokA kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. X>r. Uukkay Kdlmán kiadóhivatali főnökczimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése S korona ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap. hadarabok, szennyes, járványterjesztő pocsolyák fertőzteük állandóan az utcza levegőjét. Szóljunk-e egyes udvaroknak lehetetlen állapotáról ? Távol legyen tőlünk, hogy mindezen állapotokért kizárólag a hatóságot tegyük felelőssé. El kell ismernünk, hogy a közegészség őrei erőfeszítéseket is tettek ezen jelenségeknek megszüntetésére. Meddő munka marad azonban az ő törekvésük és minden intézkedésük, ha a közönség nem segít; sőt a mint hatóság szemét nem érzi az utczán, a házak udvarain... ügyet sem vet a tisztaságra, az egészségi szabályrendeletekre; de sőt az önnön- maga érdekeit is bűnös közönyösséggel és kihágásokkal veszélyezteti. Minden ember élete nagy érték. De ma: az ifjúságé, a gyermekeké a legdrágább. A háború nagy rendeket vágott most: a gyermekek életére, mint a nemzet letéteményeseinek életére, jövendőjére ‘nagy felelősség terhe alatt kell vigyázni. A járvány pedig főleg gyermekeinket szokta pusztítani. Sokszor jajdul fel a szülői szív: szór a lett a vége, hogy maradt a cseléd és a szekérderékból le kellett emelni a tulipános ládát. Volt aztán „visszasirás“, meg hogy hát „nem is az én akaratom volt e“, hanem úgy vettem, hogy már mintha meg rá munt volna a nemzetes asszony, vagy a nemzetes kisasszony.“ Ott künn a tanyán meg, mikor kigyult milliárdja a csillagvilágnak, felhangzik a furulya szó, meg a régi szép nóta : Elszegődtem Tarnőczára bojtárnak, Jó legelője van ott a birkának.. . A gazdámmal leszek majd egy kenyéren. Szent György napkor jönnek értem szekéren: Felteszem a tulipános ládámat, Furulyámat, dudámat. Majd látható volt a hosszú szekérsor, a mint indulnak az elszegődöttek a városba. Mert nem volt földi embernek hatalma, a ki ezen a napon, szent György napján otthon tarthatta volna a cselédséget. Akár elszegődött, akár nem, megmaradt a régi gazdánál . . ma a városba kellett menni. Dalolászva vigadtak végig az utczán ... és „megszólalnak a korcsmán, vagy ki-hol“. Már várják az uj gazdák. Eljönnek „cselédfogadás“-ra. És kezdődik az alku. Kenvenczióban, kon- vencziós földben, állattartásban s pénzbeli járandóságban. Egy-egy nagy csattanás a gazdák tenyeréből a cseléd tenyerébe jelenti, hogy meg van — az alku. Most aztán következik — az „áldomás ivás“-a. Az áldomás szószólós beszéddel is járt. Egy ilyen áldomás beszéd pl. igy hangzott :
