Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-18 / 30. szám
XXIV. évfolyam 30. szám. Szatmár-Németi, 1915. április 18. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP V* V'** Ci ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. j Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , ( Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hír detések stb. Dr. lialduiy Kálmán kiadóhivatali főnők czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése S korona ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden béten kétszer: szerdán és vasárnap. Ne döbbenjünk meg1 azokon a jelenségeken, melyek az itthon való harczainkban, háborús teljesítményeink közben lelkünkre borulnak. Es ezekben a nehéz időkben fel-felcsillanó örömeinkbe, nemzeti büszkeségünknek jogos tudatába ürmöt vegyítenek. Mikor a tenger megvadul és bősz hullámai bömbölve harozolják az óriási tömeg víznek harczát: az igaz drága gyöngyökkel, az oczeán- nak értékes, csudás belső értékeivel piszkos salakok, rothadásnak indult bullák és ocsmányságok is felszínre kerülnek. így van ez, ilyen jelenségeknek vagyunk tanúi a mostani világfor- gatagban; bőszült, soha nem hitt — fergetegesen is. A dicső tettekkel, az önfeláldozásnak csudás forrásaival, felszínre kerülnek a hosszú, békésidőkben uralomra jutott hamis erkölcsi felfogásoknak, a szabadságnak szabados- ságá fejlődött forrásaiból a salakodnak, az ocsmányságok egész tömegei. Hullák úszkálnak majd a förgetegek nyomain, halottak és sebesültek lesznek itthon is; de minő halottak. Ott, a harcztéren dicső hősök vérzenek el. A nemzet martirai, kiknek sirhalmára már rátette koszorúját, pálmagágát maga a nemzet. Az itthon való harczoknak se- besíilljei és erkölcsi balottai elől elfordul a nemzef tekintete és igy fogja érezni lelkében a nagy tanulságokat a jövendőre. Hallgatva, némán, komolyan. Ne döbbenjünk meg és ne essünk kétségbe nerizeti közszellemünk fölött. Ne nagyítsuk a mi sebeinket ne üssük agyon pletykával azokat, a kik még az életnek megmenthetők. Gondoljuk meg, hogy a ragyogó Napnak is vannak foltjai, elhomályosodó perczei. Hogy a fénynek természeti törvénye a kisérő árny. Nemcsak a védelemnek, a felszabadító háborúnak idejét éljük. De a nagy tisztításnak, megtisztulásnak és nemzeti ujhodásnak idejét is. r Es kérjük — a nemzet nevében kérjük — azokat a nagy erkölcsbirdkat, a kik gilotinnal járnak közöttünk, hogy erkölcsileg mindenkit a halál fiává tegyenek, a kik gyanúsak nekik: ne bigyjék, hogy e földön az igazság teljes jogával mondjuk meztelenségével, egész erejével és fényességével járhat. . és diadalához juthat. ... A jó Isten egyszer — igy olvastam egy legendában — elkül- dötte a földre az Igazságosság angyalát. Hogy vizsgálja meg igaz-e, hogy itt a földön az igazság ellen annyit vétkeznek. Tárjon fel mindent majd a jó Isten előtt, a mi hamisságot a földön tapasztalt. Az Igazságosság angyala teljesítette a parancsot. Es vissza is röpült az égbe. Ott állott aztán az Igaz Biró előtt, az igazságnak Istene előtt. És kezdi vala az igazság ellen való tapasztalatait a maga teljes valóságában, meztelenségében feltárni. Hallgatja az Ur. De ime, már egy-kót igazságnak teljes, meztelen feltárása után, jóságos, szelíd atya módjára igy szól az Igaz Biró. Tanács. — Madarász Flóris dr. — Ok nemcsak verselési készség, Szív keíí oda s egy kis merészség, hogy dalra kelj. j§a, mely a szivedet betölti, Az érzés nem csupán csak földi, Am énekelj 1 jfj'inek szive mindig kitárva S kit vágya von le por6a, sárba, hallgasson el! fialod zeng mindig ákitattal § akit szeretsz, ragadd magaddal DKagasba fel ! Csak engem jól ápoljanak.., A világszabadságot hirdető és vezető franczia szellem, üldözi az apáczákat. A mint nem ad módot arra, hogy a harczban megsebesült s talán a halállal vivődő katonája elvégezze Istennel való ügyét; elveszi ezt a nagy és első szabadságát a telkeknek, melyet még a bitófa felé közeledő gonosztevőnek is megad az emberséges bíróság: úgy eltávolítja a harczterek közeléből, a kórházakból a világ legelső és legcsudálato- sabb ápolónőit: az apáczákat is. Valóságos katakombái élet ez — a franczia Gloria nagy dicsőségére és történelmi megörökítésére. A lelkeknek gyilkolása és az irgalmasság cselekedeteinek megakadályozása. Hogy miért ? Arra nem szükséges feleletet adni. A franczia nép maga szeretettel, rajongással veszi körül a kormányzattól még megtűrt apáczákat. De hogy van eset reá, a mikor a nagy apácza-iiídöző páholymesterek sem vetik meg az irgalmas nónikék jól ismert betegápolását: arra nézve szolgáljon bizonyítékul a következő hiteles adat, mely 1912 ben történt és a melyről az akkori franczia és magyar újságok bő tudósításokat hoztak. * Egyik tipikus alakja a nagy vallási üldözőknek, apácza gyűlölőknek Clemenczeau, köztársasági elnök ur megbetegszik. Operálni kellett, még pedig egyik kórházban, a ho) az ő jól fizetett, laikus erkölcsöket követő ápolónői begyeskedtek. A beteg nagy férfiú csak meg van nehány napig. Egyszer aztán . . avval a meglepő kéréssel fordul környezetéhez, hogy hívjanak tüstént az ő beteg testének ápolására apáczákat. A kérelmet (bár nagy szenzáczió számba ment) teljesitik. A nagy beteg ágya körül néhány óra múlva irgalmas nővérek serénykednek. És tapasztalja és érzi a beteg, az apáczákat üldöző nagy férfiú, hogy mi külömb- ség van az apáczáknak és az ö laikus ápolóinak gondossága, szakértelme és lelkiismeretessége közt. Bámulva látja Krisztus leányainak önfeláldozásán, végtelen türelmét és angyali szelídségét. És felkiált, kénytelen felsóhajtani : — Mit csinálnának az én helyzetemben a vén republikánusok ilyen önfeláldozó ápolás nélkül ? Ezen közben jönnek az ő, szintén apá- cza-gyülölő társai, nagy hires államférfiak a beteg látogatására. Szinte visszahőkölnek, mikor meglátják az irgalmas nővéreket a beteg ágya körül. Arczuk, tekintetük kérdőjellé változnak : — Mi ez? — Mi történt itt? A beteg megérti az arczokról, szó nélkül is a kérdéseket. És a legértbetőbben igy felel a néma kérdésekre. Hangosan . . . közérthetően : — Súlyt vetek arra, hogy jól ápoljanak. * Tehát, bogy őt jól ápolják. Hogy ő élvezze az igazi ápolásnak áldásait, legjobb gyógyító és gyógyulás erejét . . De . . de . . a kultúrának, a dicső szabadságnak, testvériességnek és egyenlőségnek czégére alatt üldözésekkel, embertelenségekkel, a szabadságnak megcsúfolásával követ el mindent, hogy a franczia nép, a franczia kórházakban szenvedő katonák, a harcztéren küzdő bősök hozzá ne juthassanak. Krisztus leányainak csudás ápolásához. ... A fő ae, hogy engem jól ápoljanak.. M-t-r.•
