Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-24 / 19. szám
Szatmár, 1904. Január 24. Vasárnap. ff? ..... te * :xu Harmadik évfolyam 19. v*'' : :* . ‘ i. :/m. ^ ? A SZATMÁRI és SZATMÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helybe« házhoz hordva: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. Fél évre . 6 K. j Egy hóra I K. Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.’) Vidékre postán küldve: Egész évre 16 K.(Negyedévre 4 K. Fél évre . 8 K.jEgy hóra . 2 K. Felelős szerkesztő : BALASSA SÁNDOR. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napúk kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Kazinczy-ntoza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők Drágaság a vidéken. Szatmár, január 23. Mi abban a meglehetősen naiv hitben voltunk eleddig, hogy hiába, a legdrágább élet mégis csak a budapesti élet. Mert itt mindent duplán számítanak, megfizettetik velünk a nagy házbért, a drága világítást, a rengeteg adót, meg miegyebet, a mi az üzletembernél kiadás (rezsi) számba megy. És éppen ezért nagyon sokszor az olcsó vidéki élet után vágyakoztunk, a hol még a legcsekélyebb jövedelem is úri módon futja. Pedig bizony ma már a vidéki városok drágaság szempontjából jóval meghaladják a fővárost és ha ezelőtt a fővárosi ember vidékről küldetett magának szárnyas jószágot, miegymást, éppen az olcsó voltánál fogva, úgy ma már a vidéki ember kényszerül majd arra, hogy élelmezési szükségleteinek nagyrészét a fővárosból fedezze. Ez ugyan a fővárosra nézve károsodással nem jár, sőt határozottan nagy előnyt jelent a forgalom és a város vagyonoso- dása szempontjából, de viszont ezzel szemben a magyarországi vidékek, melyek pedig eleddig mindenkor bőviben voltak mindennek, különösen élelmezési szükségleteiknek, határozottan el fognak szegényedni. E fölött a dolog fölött érdemes és lehet is elmélkedni. A magyar vidék volt az, melyre mindenkor számíthatott a főváros, mint vagyonos és mindenben bőviben levő vidékre. A nemzet vagyonosodásának a vidék volt a gyűjtő pontja, itt érvényesült leginkább a »jut is, marad is« theoriája. Most pedig úgy látszik, ezek a gyűjtőpontok megszűnnek azokká lenni. Szegényedik a vidék! A nagy drágaság teszi szegénynyé és megélhetési viszonyainak a tarthatatlan volta. Hát ez bizony elég szomorú, ha igy van. Mert a vidék szegényedése az ország szegényedését is jelenti és ha az egyes vidéki városok tengődnek, abból bizony legalább is — uj adó lesz. Attól pedig mentsen Isten. Mi a vidéket gazdagnak és bőségben akarjuk látni. Úgy szeretnénk, ha ezután is megmaradna a magyar vidéki polgárnak az a kedves daczos önérzete, a melylyel a mellét verdesi nagy büszkén, ha ki kell vágni a rezet, mondván: hál’ Istennek, van miből l Bizony a kivándorlási vágyat is nagyban fokozná ez az elszegényedés, mert hát aki itt e hazában jó módhoz volt szokva, nem igen nélkülöz az aztán már itthon. Hanem hallgat a kivándorlási ügynök szavára, aki neki az Óceánon túl levő uj hazáról regél meseszerü fantasztikus, hazug dolgokat és gyűl aztán a kivándorlási statisztika, a mitől a politikusok a fejük búbját vakarják és ami fölött nagy bölcsen ankéteznek. Rossz doktorok ezek. Mert hát a fejfájásos embernek a jő doktor nem a fejét vizsgálja meg, hanem először is a gyomrát, meg az egész szervezetét, mert jól tudja, hogy a fejfájás az nemcsak fejfájás, hanem valami más betegségnek a jelensége. És akkor az a jó doktor a másik betegséget veszi kezelés alá, mert úgy is tudja, hogy ha az elmúlik, elmúlik akkor a főfájás is. Az egyik nagj Vajra mi is rámutattunk: a vidéki városé.. Aonetes elszegényedésére. Ezt meg kell akadályozni okvetlenül és a vidéki városok drága megélhetési viszonyai ellen is kell találni valamelyes panaceát. Mindezekről pedig abból az alkalomból Írunk, hogy a vidéki városok drága megélhetési viszonyainak a statisztikai adatait közzétették. Ezek a számok az adatoknak ahhoz a fajtájához tartoznak, amelyek megdöbbentő hatással bírnak és egyenesen rákényszerítik az illetékes köröket arra, hogy a cselekvés terére lépjenek. Szatmár, január 23. Lengyel Zoltán röpirata. A mai nap folyamán röpirat jelent meg Lengyel Zoltántól, a fiatal negyvennyolczas politikustól. »A függetlenségi pártpolitikáról« mondja el benne véleményét. Fejtegeti a lefolyt parlamenti harcz történetét, konstatálja eredménytelenségét s a hibát abban látja, hogy a Kossuth-pártnak soha sem volt szilárd vezetése, egysége és harczhüsége. A múlt hibáin okulva, a jövőben követendő irányelveket fejti ki. Föl kell venni a harczot a kormánypárttal az ország minden kerületében, — mondja — sőt még a megyei, városi és községi képviseletben is ; ki kell bővíteni a párt szocziális programmját, kérlelhetetlen hárczot kell folytatni a választói jog kiterjesztéséért ég be kell mennie a Kossuth-pártnak a delegáczíöba. Ezt az utolsó tételt érdekesen okolja meg Lengyel. Azt mondja, hogy a hadügyi reformo k megvalósítását és ellenőrzését nem szabad azokra bízni (t. i. a kormánypártra), akik ama reformokat nem akarták s akiktől azt úgy kellett kicsikarni. Aztán pedig — az ósztrákokkal, a bi- rodalomegységesitési törekvéssel föl kell venni a harczot a delegáczióbau is. Helytelennek mondja Lengyel azt az érvet, hogy nem kell bemenni a delegáczióba, mert ez által a 48-as párt elismeri a 67-et. A 67-et el kell ismerni, — mondja Lengyel — mert az 37 év óta fönnálló közjogi alap, amelyet kívülről tnegdönteni úgy se lehet, hanem csak a 67-es törvényekadta alapon hozandó uj törvényekkel. Az érdekes tanulmány a »Független Magyarország« kiadásában jelent meg, amely lapnak Lengyel Zol tán tudvalevőleg a főszerkesztője. TÁVIRATOK.-A- IstépvIselőiLáz: -ü.léss. Budapest, január 23. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnökölt. A napirend előtti felszólalások után Polo- nyi Géza mondta el tegnapról elmaradt beszédét. Szóló kijelentette, hogy őt és a pártot igen sokan azzal gyanúsítják, mintha ő a Kossuth párt leszerelését tisztességbe ütköző eszközökkel segítette volna elő. Ezt határozottan tagadja. Polonyit a néppárt és az Ugrón párt folyton zavarta, úgy hogy beszédét csak nagy nehezen fejezhette be. Beszélt a Pitreich és Körber féle támadásokról. Szünet után elmondta az okot, a mely miatt a Kossuth párt jobbnak látta letenni a fegyvert. Ezután Lengyel Zoltán szólalt fel. Bírálta az elnök eljárását és példákat hozott fel, hogy Apponyi elnökségének idejében is többször megtörtént az ő ügyéhez hasonló dolog, de soha sem nyúltak ilyen erőszakos eszközökhöz. Végül Eitner Zsigmond állót szólásra és az ülés végéig beszélt. Miniszter tanács. Budapest, január 23. (Saját tudósítónktól.) A miniszterelnöki palotában ma délután Tisza István gróf elnöklete alatt minisztertanács volt, a melyen az összes miniszterek megjelentek. Az ülésen a politikai helyzetről tanácskoztak. Politikai körökben elterjedt hirek szerint az is beszéd tárgyát képezte, hogy Tisza István újabb rendkívüli eszközöket fog már hétfőn életbe léptetni. Urak!!! ^sgérke3t8Jf a báli idényre le szalon valamint a legújabb báli mellények is WEISZ GYULA posztó és g'37-apj'CLSzö^T-at ■ü.zlété’b©.. Szatmár. Deáktér, Freund-ház.
