Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-23 / 18. szám
Szombat Szatmár, 1904, január 23. Szombat. Harmadik évfolyam 18. szám. A SZATMÁRI és SZATMÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI ás 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ARAK: Helyben házhoz hordva: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. Egyes szám ára 2 kr, (4 fill.') Vidékre postán küldve: Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 K. Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. Felelős szerkesztő : BALASSA SÁNDOR. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való nap-j.t kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATA : Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők A gyülekezési szabadság. Szatmár, január 22. Tisza István gróf miniszterelnök nyíltan bevallja, / hogy korlátozza a gyülekezési jogot és ezáltal a szabadságot. Furcsa, hogy mindazonáltal ez az ember szabadelvűnek mondja magát. Még furcsább, hogy ezt róla el is hiszik. Na, de hát nálunk Magyarországon, ebben az európai jelszavakkal fölcziczomázott kis Ázsiában minden lehetséges. Azt mondja a miniszterelnök, hogy ■csak territorális jellegű korlátokról van szó. Ott fogja békóba verni a gyülékezés jogát, ahol az a közbéke tartós megzavarását eredményezheti. Például a bihari oláhok táján, ahol a zendülések egymást érik. Kormányférfinak, aki ily elvek mellett kormányoz, eféle szép kibúvókat meg nem engedhetünk. Azt se hiszszük el, hogy a XX. században, ahol bizony a kormányzás nagyon tövises és kényes dolog, egy középkori deszpota kényelmével akar kormányozni. Nem, itt másról van szó. Az átsiklási elmélet gyakorlati megvalósításának szagát érezzük. Az átsiklás egyik dologról a másikra, a békeföntartás tisztes igyekezetéről a politikai bilincsbeverés gonosz szándékára csak egy gondolat. Úgy látjuk, hogy ebben a gondolatban töri a fejét Magyarország ifjú miniszterelnöke is. Szégyen, gyalázat, hogy szabadelvű államban ily eset történhetik. Hogy a re- akcziő hősét a liberalizmus pajzsán vezérré emelik. Azt gondolják, hogy politikai szabadságot tipor sárba Tisza? A mi ferde fogalmaink szerint igen. Pedig a gyülekezési jog nem politikai jog, hanem a magán-ember személyes joga. Az angol alkotmány nagyon is ismeri a gyülekezés jogának jelentőségét. Az ösz- szes angol közszabadságok gyökere a szabad összejövet joga. Ez ama közszabadságok éltető forrása, föntartója és bástyája. És mégis, az angol alkotmánytanok a politikai jogok közt nem is említik a gyülekezési szabadságot. Nálunk korcsként jelenik meg minden telivér szabadelvű gondolat. Nálunk a magyar nemzetnél, amely a gyülekezés jogában vált nemzetté, amely a szó szabadságát egész 48-ig megőrizte. Tisza István választatni akar, de fázik a választásoktól. Nosza, kiad éppen a választások előtt egy rendeletet és mást mondva, de máshova czélozva oly rendelkezést tesz, amelynek birtokában a hatóságok minden ellenzéki választási mozgalmat csirájában megölhetnek. De ilyen a magyar közvélemény. Föl se veszi a hurkot, a melybe karjait kötik, ha az selyemből van. Selyemgondolatnak tartja a burzsoá észjárás a szocziálisták megfékezését. Ezenközben nem veszi észre, hogy voltaképpen az ő csuklói kerülnek bilincsekbe. Aztán meg micsoda pokoli tanulságot nyújtott nekünk Tisza István ezzel a gyülekezési jog-korlátozó rendelkezésével? Imhol: alkotmányos állam vagyunk, parlamenttel, felelős kormányzással. Azt hiszszük, az történik az országban, amit az ország akar. Óh, dehogy. Egyetlen egy fő, egy szál ember tartja a tenyerén mindenünket, még személyes szabadságunkat is. Tisza István gróf nem kéríe a szabad- elvüpárt beleegyezését a gyülekezési jog kormányzására. Pedig már ez igazán főbenjáró kérdés. Nem szólt talán még minisztertársainak sem. Geszti uradalmában sincs akkora ur, mint Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása nem egyéb, mint egy éretlen miniszterelnöki csíny. Óh jaj, hogy e három szó ily vonatkozásban egymás mellé kerülhetett. Ma még, midőn Tisza István közeli bukásában alaposan reménykedhetünk, azzal biztatjuk magunkat, hogy majd egy jobb esztendő eltakarítja e vásott siheder csinyte- véseinek nyomát. De ha e siheder megfészkeli magát ott a bársonyszékben, ha ily korlátlan ura marad hazánknak: sirva fogjuk megemlegetni kezének súlyát, amely századok nemes vívmányait gonoszul megtépázta. Szatmár, január 22. Függetlenségi képviselők — és a Bánffy- párt. Illetékes helyről nyert fölhatalmazás alapján jelenti a Polititikai Értesítő: Az a hir, mintha a függetlenségi és 48-as pártban több olyan képviselő volna, aki Bánffy Dezső báró pártjához kíván csatlakozni, merő kombináczió. A függetlénségi párt ugyanis a maga elvi álláspontján oly szilárdan áll, hogy semmiféle formákba öltöztetett mellékprogramokkal a maga elvi alapjairól letériteni nem lehet. Aki akarja az önálló vámterületet és aki akarja a magyar hadsereget, annak nem szükséges más öltönyt venni magára, annak ott a 48-as program, a- melynek ezek sarkalatos részei. Ennek folytán minden olyan kísérlet, — akárhonnan származzék is — amely a függetlenségi pártot ez elvi alapjaiban megingatni akarná, hiú kisérle tnél egyébnek nem tekinthető. A függetlensági párt elvi alapon áll és ezen megmarad, akárhonnan jönnek is feléje a csábítások. — így ir a kőnyomatos. De hát nem mind bizonyos amit ir. TÁVIRATOK. Isép’sriselcÉb.ázi Tö-lése. Budapest, január 22. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház mai ülésén Percei Dezső elnökölt. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasásakor Ugrón Gábor szólalt fel és több rendbeli fogásokat emelt. Lovászy Márton is szintén csatlakozott az Ugrón felszólalásáhoe s ebből aztán órák hosszat tartó vita fejlődött ki. Tisza István nem helyeselte a vitatkozást, mire óriási zaj és lárma keletkezett. Majd zárt ülést kértek, mit elnök el is rendelt. A zárt ülés után Maróthy László beterjesztette a mentelmi bizottság ülésének Lengyel Zoltánra vonatko zó határozatát, a mely szerint Lengyel a Ház tiz egymásután következő üléséből kizáratik. A baloldal óriási lármával fogadta a határozatot. Buzáth Jenő, Kaas Ivor, Szederkényi és Okoli- csányi László szólaltak a tárgyhoz. Végül Lengyel Zoltán kért szól, mit elnök engedélyezett s a személyes kérdében való felszólalása után az ülés véget ért. Választás Nagykikindán. Budapest, január 22. (Saját tudósitónktól.) Zichy Vladimir gróf, a kerület jelöltje vasárnap fogja megtartani programmbeszédjét. A képviselőválasztás e hó 26-án, kedden lesz. Lengyel Zoltán kirekesztése. Budapest, január 22. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház mentelmi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, a melyen a Ház tegnapi üléséből folyólag Lengyel Zoltán mentelmi ügyét tárgyalták. Az ülésén Maróthy László azt indítványozta, hogy Lengyel Zoltán megrovásban részesüljön viselkedéséért. Büntetésből 10 egymásután következő ülésből zárják ki és választó kerületének közönségével tudassák. Holló Lajos Zichy Aladár nem csatlakoznak az indítványhoz, azonban javasolják, hogy Lengyel a Ház megkövetésére Ítéltessék. A mentelmi bizottság elfogadta Maróthy indítványát, a melyet a Ház tudomására hoztak. Czipőfiü Róth Fülöp ^ESZöz^retlen a, Pannónia szálloda, mellett. kapísfiadi czipdpakíápáí ajánljuk a í. DeDÖ- közönségnek, mini íegolcsóök BeDásáríási .... foppásí. . Sz atmár és -vld-ékre leg'n.a.g,;yo'b'b c zápora, irtára. Figyelmeztetés!! Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli árult gyári áron. alul is heszereziietők.
