Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-23 / 18. szám
2 S ZA TM ÁRI HÍRLAP 18 szám. Szatmár, szombat 1904. január 23. Teleki Sándor gróf párbaja. A bortáska iitka. Budapest, január 22. (Saját tudósítónktól) A T eleki Sándor gróf és Bede Jób újságíró közt felmerült lovagias ügyen ma történt meg a párviadal. Az ellenfelek háromszor csaptak össze. Az első összecsapásnál Teleki Sándor gróf a karján és fején súlyosan megsebesült. Bede Job jelentéktelen horzsolást szenvedett. Felek nem békültek ki. A képviselőház felrobbantásai Budapest, január 22. (Saját tudósítónktól) A képviselőházban ma délelőtt óriási riadalom volt. Az országgyűlési képviselők egymásután hagyták el a parlament diszes palotáját, siettek, mert féltették életüket. A riadalomra az adott okol, hogy Percei Dezső, a képviselőház elnöke a mai postával levelet kapott, a melyben egy ismeretlen tudomására adja, hogy a t. Házat ma levegőbe röpítik. A levélíró tudatja továbbá, hogy a képviselőház pincéjében az éjszaka nagy mennyiségű dinamitot helyeztek el, a melylyel az egész parlamentet akarják felrobbantani. Percei Dezső a levél vétele után mérnökökkel átkutatta a Házat, de semmi gyanús dolgot nem talállak. A rendőrség az ismeretlen levélíró iránt széleskörű nyomzatot indított. Leiratok Szatmár városához. Miniszteri rendeletek. (Saját tudósítónktól.) Négy, sokakat érdeklő leirat érkezett a mai nap folyamán Szatmár városához. Az első a külföldön hitelesített mértékek ügyével, a második-az iparváltások megrendszabályozásával, a harmadik a székely- földi mnnkásközvetitéssel, a negyedik a szöci- álisták dolgával foglalkozik. A négy rendelelet a következőkben ismertetjük. * Eddig meg volt engedve, hogy egyes külföldi mértékhitelesítők és gyárosok mértékeiket külföldön hitelesíttessék s úgy bocsássák forgalomba hazánkban. A kereskedelemügyi miniszter ez engedélyt hatályon kívül helyezte s egyebekben oda utasította a szatmári törvény- hatóságot, hogy a mértékek körül tapasztalt csalásokat saját hatáskörükben is szigorúan megtorolják. * A kereskedelmügyi miniszter egy Szatmár városához intézett leiratban kimondta, hogy akik beszüntették iparukat, azok a volt engedély alapján nem kezdhetik meg később újra iparuk folytatását, hanem erre uj igazolványt kell váltaniok. Nagyon üdvös határozat ez, melynek intencióját nem ismerheti félre senki, aki figyelemmel kisérte a régi rend alatt folyt Üzletszerű manipulációkat. * A pusztulásnak induló székely testvéreink fel segélyezése lassan bár, de mégis fejlődik. A »székely kérdés« egyik legfontosabb része a Romániába való kivándorlás megakadályozása, mi végeredményében a székelyeknek itthon való megélhetésének biztosításával azonos. Ennél a pontnál pedig a székelyföldi munkaerőnek helyes, céltudatos és kamatozó elhelyezése játszik főszerepet. Most a közvetítéssel, a speciális viszonyokkal leginkább ismerős marosvásárhelyi székelyföldi miniszteri kirendeltséget bizta meg, amelynek kebelében munkásközvetitő osztályt alakítanak Koós Mihály miniszteri titkár vezetése alatt. Erről most értesítik a várost, * A belügyminiszter rendeletileg szólította föl a potgármestert, hogy küldjön részletes kimutatást a szatmári 1903. év folyamán fölmerült mozgalmakról, ügy látszik, hogy a kormány állandó ellenséget lát a szociálistákban, akiknek mozdulatát éber figyelemmel akarja kisérni. A megtaláló vallomása. (Saját tudósítónktól.) Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy a nagybányai csendőrség milyen ügyes fogást csinált akkor, midőn a Stoll Béla ügyvéd által elveszített 10 ezer korona megtalálóját kézre kerítette. Deutsch Jakab elég jómódban élő kores- máros az illető, aki nem volt tisztában azzal, hogy az, a mit az országúton találunk még nem a miénk. Reá sehogy sem illik a »becsületes« megtaláló czim. — A csendőrség letartóztatta Deutschot, aki azonban mindent tagad, noha Mol- dován Irma az ellenkezőt vágja a szemébe. A szenzácziós esetről nagybányai tudósítónk még a következőket irja: A nyár vége óta folytatja már a legerélye-» sebb vizsgálatot a nagybányai csendőrség. Hogy az elveszett összeg valamikor megkerüljön arra már a károsult Stoll Béla ügyvéd sem igen számított. Az egész ügyet mindenki elfelejtette már. Kálik József csendőrőrmestert azonban nagyon bántotta, hogy a tettest kinyomoznia nem sikerült, de azért nem adta fel a reményt és titokban nyomozott a 10 ezer korona megtalálója után. A rejtélyes ügyben a gyanú szálai egy Szolnok-Dobokamegyében lakó cselédhez, Moldo- ván Irmához vezettek, aki ezelőtt Deutsch Jakab misztmogyorósi korcsmáros szolgálatában állott s a 10 ezer korona elveszésekor is ott szolgált. Az ezelőtt, földhöz ragadt cselédleány több Ízben eldicsekedett a falubelije előtt, hogy neki pénze van a takarékpénztárban, sőt, hogy szavainak hitelt adjon, többeknek takarékpénztári könyvet is mutatott. Ez volt a veszte. A leány gazdagságának hire elterjedt a faluban, s ezután a csendőrség is érdeklődni kezdett. A titokban folyó nyomozás során^egyrc nagyobb gyanuokok merültek fel, hogy a cselédleánynak része van az összeg megtalálásában Midőn a bizonyítékok meg voltak, a csendőrőrmester letartóztatta a cselédet. A megszeppent leány csakhamar bevallotta, hogy a pénzt hallgatási dij fejében Deutsch Jakab gazdájától kapta, aki tavaly 30-án egy bőrtáskát talált az utón. A csendőrség a vallomás alapján Deutsch Jakabot is letartóztatta. A csendőrség váratlan megjelenése óriási meglepetést keltett Deutsch- nál úgy, hogy Deutschné, ki tüdőgyuladásban feküdt, az izgalmaktól meghalt. A letartóztatottakat Szenipéterí Ferencz nagybányai járásbiró többször kihallgatta, de Deutsch mindent tagad és a pénz hollétére nézve minden felvilágosítást megtagadott. Deutsch Jakab 38 éves, igen intelligens megjelenésű ember, jómódú családból származik. Atyja, Deutsch Simon bérlő volt, s mindig négyes fogaton járt. Sőt érdekes, hogy Deutsch mielőtt megnősült és korcsmát nyitott volna, esendő r volt. Nem érdektelen az esetben az sem, hogy ha Deutsch nem tudta volna kié a pénz, csak jogtalan elsajátítás vétségét követte volna el, mig így, hogy a tulajdonost ismerte, lopásért fogják felelősségre vonni. Deutschot a napokban fogják Szatmárra hozni. SZÍNHÁZ. — (Lili,) Tegnap este Hervé örökszép ze- néjü operettjét láttuk a színházban. A czimsze- repet Reviczky Rózsi játszotta. A darab többi szereplői Szentes, Papír, Ferenczi, Tábori, Sziklai stb. igyekeztek, hogy az előadás sikerüljön, a mi különben, tekintettel a zónára, nem volt nehéz dolog. Tpmjl ROJW.-A. rád.ru.na._ (Jelenet. A: Olvasott ön már a rádiumról ? B (ha.sbavágja:) Kenguruljon el édesem innét, ha ilyeneket kérdez. Egyebet sem teszek, csak rádiumról olvasok. A : No jó. Akkor mondja meg, hogy van-e a rádiumnak emlékező tehetsége, szokott-e a rádium gámmirádleren járni és egyáltalán van-e rádium, vagy ha nincs, akkor minek Írnak róla, ..ha pedig van, akkor miért nem tudják, hogy milyen a rádium ? A: Miért kérdi maga ezt épen tőlem ? A: S miért ne kérdezzem ezt éppen magától? Eötvös Lóránttól nem kérdezhetem. Mondja el mit tud a rádiumról? B: Sokat, édesem, sokat. Ha akarja, elmondok mindent, amit tudok róla. Először is a rádium olyan, mint a kávédaráló. Vagy van, vagy nincs. A: Ebben igaza van. B: Nekem mondja? Ha van rádium, akkor sokféleképpen lehet igénybe venni, ha nincs, akkor éppenséggel nem lehet hasznát venni, amiért is általános az az emberi törekvés, hogy rádiumunk legyen. Ha aztán sikerült rádiumot szereznünk, akkor jövünk csak az igazi dilemmába. Mert az első látnivaló dolog az, hogy a rádiumot nem látni lehet. Mert éppen ebben rejlik a rádium ereje, hogy látatlan maga í z anyag, látatlan a hatás, amelyet előidéz. A többféle batás között, amelyet a rádium előidéz, a legnevezetesebb az, amelyet az idegekre gyakorol. Hogy melyik idegre, azt még nem állapította meg a tudomány, de annyi tény, hogy e miatt kedvelik annyira orvosi körökben. Egy másik tulajdonsága az, hogy össze- férhetlen természetű. Még eddig nem találtak olyan emberre, aki a rádiummal összeférne. Összefért már maga a rádiummal ? A : Nem. A : Ugy-e mondtam! Olyan a rádium, mint Beck Marcell. Összeferhetetlen. Ellenben olyan is, mint Zichy Nándor gróf, vagyis egyik legjellemzőbb sajátsága, hogy nagyon öntelt. Egy csipetnyi rádiumban több a gőg, mint egy egész főrendben. A rádium mindig emelt fővel jár és magában hordja az önérzet tudatát. Némely rádiumnak vannak ősei, akikre roppant büszke. A : Furcsa. B: Bizony furcsa. Ami pedig a rádiumnak fizikai tulajdonságait illeti, külömbséget kell tenni olyan rádium közt, amely egyszer volt használva és olyan közt, amely még nem volt használatban. A még nem használt rádiumot semmire sem lehet használni. A rádiumnak erős családi hajlamai vannak. Alig találunk olyan rádiumot, amely névtelen volna. Ha az ifjú rádiumnak szülei elhalnak, akkor rendszerint adoptálja magát egy idegen rádiumcsaládnál. A sógorság a rádiumnál ismeretlen fogalom, mert ott is az egy gyermek rendszer uralkodik. Sőt beszélnek olyan rádiumcsaládokról, amelyek egyáltalán pártolás hiányában tűntek el a föld színéről. A rádiumnak ezenkívül ezer és ezer sajátsága van. Delejességre, villamosságra nagy hatással van, gyógyszernek is használják a Hirch-egyleteknél, különösen rendkívüli olcsóságánál fogva. A: Olcsó, olcsó, Olcsó János. Értem. A rádium olyan, mint a vashid. Eleje van, vége- van . . . Igen, igen . . . Hirsch báró . . . kórház . . . mentők . . . orvos . . . B: A rádium . . . A: Én vagyok Curie. Nekem mondja ? Én találtam föl a rádiumot. (Megőrül.) ÚJDONSÁGOK. A friss levegő. A »Pannónia« szálloda összes szobáit elfoglalták s az éjjeli 11 órakor Debreczen felől érkezett vonat egyik beszálló utasának nem jutott szoba. A szállodás mentegette magát, hogy nagyon sajnálja, de nem tehet róla. Az utas csak állt és várt. Már-már menni akart, akkor támadt a szállodásnak gondolata.
