Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-17 / 237. szám
Szatmár, 1903. október 17. Szombat. Második évfolyam 23/- S2émElőfizetési árak: HeJyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Bgv hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Megjelenik napontahétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és, egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kaziriczy-u6,. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Telefon 106. Szerkesztőség : Kazinezy-uteza 6 szám. Lapvezér: URAY GÉZA Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Kiadóhivatal: Kazinezy-uteza 6. szám. A legutolsó szó. Szatmár, okt. L A kigondoló bizottság tchí mégis csak kigondolt valamit. Hog mit, ezt egyelőre még nem lein megtudni. Most még csak sejtei se lehet, micsoda programmot goi dőlt ki a kilenczek társasága ? A is van hát abban a programmbai amit Lukács is jónak látott és melyet a felség elé terjesztvén nemcsak a király, de a császár ii a hadúr is állítólag elfogadhat? Titkolózás dühöng már hóna pok óta. Titkolóznak itthon a kor mány tagjai, titkolóznak a szabac elvű pártárnyalatok, titkolóznak ; bölcsek, csak Bécs nem titkolózik Bécs és az osztrák urak nyílta izgattak Magyarország ellen, har gosan sértegették, gyalázták a neu zetet. A titkolózás a mi bölcs ál lamférfiaink krónikus betegsége Suba alatt csinálnak mindent é semmit se mernek a nemzettel kö zölni. Mért a titkolózás, ha nen másért, hogy a magyar nép csal jó későn tudja meg, hogy Bém nem enged, már pedig nekünk magyaroknak Bécstől és Bécsbő keli várni az „ engedményeket.1 Az „erős kéz“ lehanyatlott megbénult mielőtt sújthatott volna A Brebellis“ magyarokkal nen bir az erős kéz. Ezt jól tudjál már Ausztriában, jól tudják már a Burgban is. Mit csináljunk hát? Engedjünk a „Sohá“-ból ? Mi, akik azt a hatalmas hadparancsot vágtuk a magyar nemzet ar- czához: meghátráljunk? Az lehetetlen. Kimondtuk az utolsó szót. Mondjunk még egy legutolsót is? Hogy szóljon ez? Müven mézbe csavarjuk a madzagot, hogy ez a Rákóezi-Kossuth fajzat ne érezze meg az igazi ízét? Nos híveink, bölcs államférfiak, rajta, alakuljatok át kigondoló bizottsággá és gondoljatok ki olyat, amiben van valami, és a miben nincs semmi. A miben benne van a magyar nyelv, a magyar hadsereg, a magyar zászló — reménye. Magyarázzátok meg a nép nek, hogy az a sötét köd, ami az általatok készített programmot takarja, el fog oszlani egyszer: öt, tiz -- húsz év múlva, most elégedjenek meg az édes reménységgel, hisz az tartja az egyes emberben is, ha csügged, az életet és nem zúgolódik, nem dühöng, nem káromolja az eget és a görög isteneket, Megbékült úgy látszik ismét a szabadelvű párt. Tegnap Apponyi még visszautasította Széli előterjesztését, tegnap még kevés volt, amit Széli hozott, ma elégséges, amit Széli a kilenczes bizottsággal kigondoltatott. Elégséges a szabad elvű párt minden árnyalatának, de kérdés elég-e az ellenzéknek, elég e a magyar nemzetnek, Tiz hónap óta áll nyugodtan ez a magyar nemzet és bámulatos lelkierővel szenvedi el a bajok ezer fajtáját, látja, mint lesznek semmivé milliók és milliók, de küzdelmét szentnek tudja, érzi, hogy a leg- szentsóge’ebb jogért, édes hazánk zengő magyar nyelvéért harczol és ha itt győz, győzni fog mindenütt és ki fogja vívni Magyarország függetlenségét. A béke olajágát hozza-e visz sza ezen legutolsó szóban a leendő miniszterelnök: erre kiváncsi ma mindenki az országban, szabadelvű párti és ellenzéki egyaránt. A király még nem döntött, a legutolsó szót még most este se hallottuk meg, pedig az összes kihallgatott államférfiak már visszajöttek a ki rálytól. A felség meghallgatta az előterjesztéseket, hallotta a béke feltételeket és Magyarország visz- szafojtott lélegzettel várja a legutolsó szót. Vissza fojtott lélegzettel, de azzal a szent meggyőződéssel, hogy ha ebben a legutolsó szóban nem lesznek benne jogos követeléseink, ki fog mondatni még „a visszavonhatlanul legutolsó szó is !“ tisztviselői törvényjavaslat elintézhető lesz, a megalkotandó törvény szerint a tisztviselőket megillető többlet a pénzügyi tárcza átmeneti kiadásai között fog fölvétetni egy összegben s ez az összeg osztaíik fel az egyes tárczák között. Az 1901. évi költségvetésben a tisztviselők segélyezésére fölvett 3 millió korona iránt szintén újból kell intézkedni, mert az nem utalvánvoztat- ván ki a pótkezelési negyedben, csak akkor képezheti intézkedés tárgyát, ha a törvényhozás erre a felhatalmazást külön megadja. Szatmár október 16. Az 1904. évi költségelőirányzat. Az állami számvitelről szóló törvény értelmében a kormány a költségvetés előkészítésére vonatkozó munkálatokat már május hónapban megindította. Az egyes tárczák az általok elkészített íöltségvetési előirányzatot — mint a Budapesti Levelező értesül — augusztusban tették át a pénzügyminiszterhez. A politikai helyzetre való te- dntettel a minisztertanács nem volt abban a helyzetben, hogy a költségvetést tárgyalja, s igy a pénzügyminiszter ez ideig nem is terjeszthette az előirányzatot a korona jóváhagyása elé. Az előirányzat a tisztviselői fizetéseket illetőleg nem veszi tekintetbe a fizetéírendezési javaslatban prelimiuált magasabb fizetéseket. Abban az esetien, ha az 1903. évi költségvetés parlamenti elintézést nyer s mielőtt a jövő _évi_Jíöltségyetés tárgy altatnék, a TÁVIRATOK. Felfüggesztett megyei főjegyző. Székelyudvarhely, október 16. {Saját tudósítónktól.) A belügyminis- ter ma Lázár Ádám gróf vármegyei főjegyzőt felfüggesztette állásától. A felfüggesztésre az adott okot, hogy a főjegyző egy hadkötelesnek a belépési engedélyt az exlexre való tekintettel, megtagadta. Elhunyt festőművész. Budapest, október 16. {Saját tudósítónktól.) A magyar müvészvi 'tágnak gyásza van. Jantyik Mátyás a hírneves festőművész ma Budapesten elhunyt. Nincs döntés. (Miért vonult vissza Lukács? — A király nem enged. — Andrássy jön. — A katonai programm. — Döntés áliitólag hétfőn lesz.)- Politikai munkatársunktól — Budapest, okt. 16. Monarchikus áramokban, isten kegyelméből való királyságokban szinte természetes is, hogy az emberek nem látnak megalázást abban, ha az uralkodó szolgál; de igenis látnak abban, ha már náluknál szolgább szolgák akarnak felettük úrrá lenni. Ebben a tényben rejlik Lukács tegnapi visszavonulásának kulcsa ; az ő előterjesztését báró Beck bírálata alá bocsátották és ezt nem vette be Lukács önérzete. Lukács elhatározása úgy sem volt valami szilárd és inkább azzal ment, hogy ha lehet, ki bújik és ajánlja gróf Andrássyt. Báró Beck bevonulása teljesen kihozta sodrából, úgy, hogy a megbízatást sietett magáról elhárítani és legalább a tegnapi napon sem magát, sem Andrássyt nem ajánlotta. Magyar miniszter végezetül csak névleg szolga, a katona, még ha tá- lorszernagy is, valóban és az ő hadura előtt csak úgy áll glédában, mint a közönséges baka. Az ilyen az igazi szolga és a magyar államférfiak jól teszik, ha ők nem akarnak Beck ur szolgái lenni és nem akarnak az ő kegyelméből hivatalba lépni. Kívánatos, hogy egyetlen férfiú se akadjon Magyarországon, a ki Beck ur szolgája akar lenni. Király és nemzet közé ne álljon harmadik elem ; együtt alkotják a magyar szent koronát, majd megtalálják az összekötő kapcsot Beckek, Paarok és Frászok nélkül is. Magának a válságnak mai állásával és a várható fejleményekkel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csak le akartuk szegezni azt a tényt, hogy uj elem avatkozik Magyarország ügyeibe és riasztja el az embereket még a miniszterelnökségtől, olyan elem, melynek semmiféle törvény nem enged befolyást, sőt a törvény ezt az elemet egyenesen kizárja a politikából. Ha tehát Bécsben azt akarják, hogy valahára rend és béke legyen Magyarországon, akkor azt az elvet kell felállítani : — Hátrább a Beckekkel! Lukács László miniszterelnökségéből tehát nem lett semmi, a minthogy Tiszáéból sem lett, holott biztosra vették előbb ezt, utóbb amazt. Mindkét kombináczió abban dőlt meg, hogy a korona nem volt hajlandó az eléje terjesztett programmot elfogadni. Nem kellett neki a béke — engedmények árán és nem kellett neki akaratának érvényesitése — erőszak árán. Olyan miniszterelnököt keres a király, aki eleget tegyen katonáéknak, megteremtse a békét is, — de békén. Olyat pedig nem talál, mert lehetetlenségre senki sem vállalkozhatik. A mai nap sem vitte előbbre a válságot. Khuen-Héderváry gróf mai kihallgatása nem birt semmiféle érdemleges jelentőséggel, Egyzseriien jelentette a Felségnek, hogy a mára meghívott Andrássy és Tisza grófok megérkeztek és várják hihallgattatásukat. A király délelőtt fél tizenegykor Andrássyt, tizenegykor Tisza Istvánt és délután fél egykor újból Lukács Lászlót fogadta hosszabb kihallgatáson. Ezek a kihallgatások pedig nem azt jelentették, hogy a király a nevezetteket kapaezitálni akarta volna, hogy foglaljanak helyet egy esetleges Lukács- vagy AAuen-kabinetben. hanem azt, hogy egyiküket meg akarta bízni a kabinetalakitással. Hogy ennek daczára a megbízás még ma sem történt meg, ebből azt következtetik, hogy a Burgban még mindég több hive van az „erős kéz“ politikájának s egyedül csak a király nem tudta még w Róth Füiöp kárlsbádi czipőraktárat JlgHL ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ÍPS^ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb ciipffraktira iWWtfMfmJ) mm f a*M* \ \ az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek irmW fß“ m •• p.zipők és csizmák a legjobb kivitelben.--------
