Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-23 / 166. szám
izaimar, íyuj. juiiuszd. maouuirv oviuiyam iwu- oii. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre Fél évre Negyedévre Egy hóra 16 kor. 8 kor. 4 kor. 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utoza 6. szám. Lapvezér: ü R A Y GÉZ Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Megjele. 'k naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Felelős szerkesztő:' HARSÁNYI SÁNDOR Aratás. Szatmár. Julius 22. Arany-kalászos róná® egész érvi fáradságos, verejtékee munkájának gyümölcsét aratja a földmives. Peng a kasza, dűl a kalász, nő a tarló s hosszú, dús rend-efcre fekint wissza a koronkint pihenő ember, mikor a nap fórrá hevében magfcöríi izzadt homlokát. Ment hát nagy az Istennek as ő hatalma, kegyelme, hogy a piezinyke magból due kalászt termelt, életet adott a 'fekete rögön. — Miközben a kasza ;alatt egymásra hull az aranykalász, szá- miígatja, taglalgatja magában, hogy mit is adott i menyibéli Or laten. Hiszen attól a darab föleitől függ az ö egész létezése, a magból ka- lásEt nevelő rög az ő mindensége, s a felette elterülő kék ég a reménysége. Mennyi aggodalom, mennyi kétség kiséri a. magtól a kalászig. Hányszor tekint borongva az égre, ha látja a kavargó felleget, a jég- gyüjtő szürke réteget s milyen félő tisztelettel fordul a magasságos Istenhez, hogy vegye kegyelmébe. A xozsda, az üszög, & bogár, az eső, az aszály mennyit nyugtalanítják csendes álmát, mig kalászt nevel a nap heve. — És ez az aggodalom, ez a félelem, ez az Istenben vetett bizalom alapja a magyar földmi vés hazafiságának. Csak az tudja, csak az érzi ezt, a ki vetette a magot, s várta ezivszakadva, aggodalmaskodva a termést. Nincs az Isten ege alatt nép, mely jobban szeretné a hazáját, mint a magyar fóldmives. Nem kiván mást, csupán egy darabka földet, a míg él, s ez a föld az ő mindensége. Arat a magyar gazda, lelkének csupán egy gondolatja van: a betakarítás. Mert hát nagy az Isten kegyelme, ha megadta a kalászt megadja a magot Í6. Egy hosszú esztendőre mindene az neki, élelme ruházata, adója. Mikor a kormány az uj katonai javaslatokat tette a Ház asztalára, ott hagyta a magyar földmi- vés tavaszi időben az ekét, lovastól szekerestől, egész háza népével jött a parlament elé; és oly magasztos, oly méltóságteljes volt mikor egy-egy falu népe, apraja, nagyja felvonult a körutakon. Ám mikor elmúlt a veszedelem, szakadhattak az urak, veszekedhettek is, nem érdekelte már az őket. És igaza van a magyar föld- mivesEék, nagyobb az ő politikája minden úri politikánál. Apponyi beszélt A kápviselőház ülése. Budapest, julius 22. \ßaját tudósitónktól.) Az a politikai esemény, a mely elé politikai körökben »napok óta olyan érdeklődéssel tekintettek, ma megtörtént. Apponyi Albert, a képviselőház elnöke beszélt a helyzetről, hogy a napok óta elterjedt hír szülte izgató kíváncsiságnak eleget tegyen. Leszállóit az elnöki emelvényről -és sokat beszélt, áe keveset mondott. Ez a politikai pikantéria napok óta méltán izgatta a kedélyeket, s a beszédet megelőzőleg csak annyi szivárgott a nyilvánosságra, hogy Apponyi nem fog különöset mondani. A Ház folyosóján tegnap és tegnapelőtt egyre találgatták vájjon mi lesz a nagy be-’' széd tárgya ? Lesz-e benne olyas valami, a mire a jövőben építeni lehet? :Sokan sejtették, hogy Apponyi nem tesz valami nagy-fontosságú kijelentést és tudták, hogy a nagy kérdőjel mögött aligha rejtőzfaetik a kibontakozásnak szelleme. Nos hát ezeknek, akik ezt hitték igazuk volt, a 'sejtelem nem csalt Apponyi nagy beszéde olyan volt m int az a szappan buborék, a melyet a gyermekek szalmaszálból eregetnek a levegőbe, a hol aztán szétpattan és — vége. Legföllebb magának tett szolgá latot a beszéddel, hogy fölfelé egyengesse az útját azon esetre, ha a gra niesár beadja a lemondását. Töbdek között Héderváryról is beszélt. Földicsérte az égig, s úgy be szélt róla, mintha Héderváry volna az egyedüli, aki üdvösséget szerezhet en nek az országnak. No, és aztán nem hagyta szónélkül a harezot. Mint egy szelidlelkü gyóntató atya, úgy beszélt a harcziasok lelkére, mondván nekik, hogy ne vigyék rombolásba az országot. Végül áttért az ő elveire, a melyek — sajnos — régóta szögön függenek. Elmondta és kivédte újra a fityegő elveket, noha azokat ma már három negyedrészben se vallhatja a nemzeti követeléseknek és hiszi, hogy azok teljesülni is fognak. Hogy menynyire hívője, azt láttuk eddig. Szó a mi szó Apponyi beszéde nem hozta meg a kibontakozáshoz vezető útnak halavány árnyékát sem. Ö csak beszélt, kielégítette a kíváncsiságot. Hire járt, hogy Héderváry is szót fog emelni, de hát nem tette. Jobbnak látta nem beszólni, mert hátha el találja magát szólni? A Ház képe régen volt olyan érdekes, mint ma. A karzaton óriási közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa a nagy szónokot, a kinek beszéde egyéb se volt mint egy virágos frázisokból összeállított gyönyörű szónoki bokréta. Részletes tudósításunk a következő : A képviselőház mai ülésén Tál- lián Gábor elnökölt. Napirend előtt Apponyi Albert emelkedett szólásra. A miniszterelnök programmját részletezte s kijelentette, hogy Khuen-Hé- derváry iránt a legnagyobb bizalommal viseltetik, mert az ő általános politikája a helyes utón halad. Éppen ezért helyteleníti politikai megtámadtatását s azon államférfiak egyikének tartja, akik bonyodalmas helyzet kibontakozásánál mindenkor a helyes irányt válasszák. Majd áttért arra a sokat hangoztatott kérdésre, mintha horvát bán nem lehetne Magyarország miniszterelnöke. Kijelentette, hogy elvéhez hü maradt s ellenzéki korából konkrét obligója nem maradt, de általános kötelezettsége arra készteti, hogy a nemzeti eszméket előbbre kell vinnie. A létszám emelést indokoltnak tartja, a melyből nagy teher nem hárul a nemzetre. Ő is azon a nézeten van, hogy újabb terheket nemzeti rekompeezáezió nélkü nem kell elfogadni. A magyar tisztek áthelyezését valamint a katonai bűn tető perrendtartásban a magyar nyelv érvényesítését kívánja. Beszéde végén mély hazafiui aggonalmának adott kifejezést és az obstrukeziót elítélte. Hivatkozott az ellenzék hazafiságára és ^.retettel kérte az obstruáló kép vise löket, hogy hagyják abba a harezot, mely kimondhatatlan kárára van a ha zának. Hamis pénzverde a barlangban. Apponyi beszédét a jobboldal tetszéssel fegadta, Utána Beöthy Ákos személyes kérdésben szólalt fel s két rövid interpelláczióra adott válasz után az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Válasz Apponyi beszédére. Budapest, julius 22. (Saját tudósítónktól.) Apponyi Albert mai beszédére Ugrón Gábor a Ház holnapi (csütörtöki) ülésén válaszolni fog. A beszéd iránt politikai körökben óriási érdeklődés mutatkozik. Öngyilkos zenetanár. Szeged, julius 20. (Saját tudósítónktól.) Itt ma megdöbbentő ön- gyilkosság történt Szögedi Endre zeneiskolai igazgatót holtan találták meg szobájában. Szögedi világitó gázzal mérgezte meg magát. Az öngyilkosság okát nem tudják. A régi szerető bosszúja. Budapest, julius 22. (Saját tudósítónktól.) Brunner Sándor a Budapesten állomásozó vadászezredben szolgáló katona ma szabadult ki a katonai oörtönböl. Útja régi kedveséhez vitte. A leány időközben Barta Béla ügynökhöz ment feleségül. Brunner megtudta az asszony lakását, oda sietett és öt revolver-lövéssel leteritette. A gyilkos katonát elfogták. Erdődön Letartóztatott pénzhamisító banda. Szatmár, julius 22, (Saját tudósítónktól.) Mintegy öt-hat hónap óta Szatmárvármegye területén nagy mennyiségben terjedtek el a külömböző nemű hamis pénzek. Különösen hamisított öt koronások és tiz és huszfilléres nikkel pénzek kerültek igen sűrűn forgalomba a szatmári piaczon is. Valahányszor egy-egy ilyen hamis pénzdarab a rendőrség birtokába került, mindannyiszer hirt adtunk róla lapunkban is, s jeleztük, hogy a rendőrség az ismeretlen pénzhamisítók kézrekeritésére a legszélesebb nyomozást indította meg. S az erélyes nyomozás, mivel a hamis pénzek az egész vármegyében mindinkább közkézen forogtak, hónapok óta tényleg megszakítás nélkül folyik, mig most egy nyomozó képességéről elismert esendőrőrmester: Domahidi András, erdődi esendőrőrsparancsnok, a hamis pénzek gyártóját elfogta és a pénz- gyártásához használt préseket és egyéb bűnjeleket elkobozta. Domahidi csen- dőrörmester, aki annak idején a hírhedté vált Hradil Alfonz rablógyilkost fogta el, mostani fogásával ismét fényes tanujelét adta kiváló nyomozói képességének és pályájára való rátermettségének. Addig, mig a szatmári, nagykárolyi, nagybányai és a többi megyebeli városok rendőrsége a csendőrötökkel együtt, hónapokon keresztül hamis nyomon kutattak a pénzhamisítók után, Domahidi csendőrőrmester egyes-egyedül, csöndben, előre megállapított terv szerint folytatta szakadatlanul a nyomozást, s az első percztől kezdve helyes nyomon indult el, a midőn nyomozásának szálait, helyes gyanuokok alapján, csakis Erdőd környékére terjesztette ki. Erre pedig az a körülméuy szolgáltatott neki alapot, hogy mintegy másfél esztendővel ezelőtt hamispénz forgalomba hozása miatt Erdődön letartóztattak egy Florucza Péter nevű rovottmultu csavargót, aki egyizben már fegyházbüntetést állott ki hamis- pénz gyártása miatt, és aki azóta a debreczeni királyi ügyészség foglya. Florucza állhatatosan tagadta, hogy a nála talált hamis pénzt maga gyártotta, s ama rendületlen vallomásával szemben, hogy a hamis pénzeket mástól, ismeretlen egyéntől kapta, Domahidi erdődi csendőrőrsvezető meg volt róla győződve, hogy a vármegyében elterjedt hamis pénzek gyártója csakis a debreczeni ügyészség foglya: Florucza Péter lehet. Ebben az irányban indította meg Domahidi András esendőrőrmester a nyomozást és hónapokig tartó fáradságos, de rendkívül ügyes kutatás után, e hó 20-án, hétfőn az erdődi határban levő gróf Károlyi-féle erdőben egy, a sürü bozóttól szinte hozzáférhetetlen kisebbszerü barlangban megtalálta a
