Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-16 / 160. szám
2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 16. 160 szám. amit vele kezeltessen, mire használja a számvevőt, ha nincs amit számontart- son, mit csináljon a felesleges Írnokkal. Jobb leczkét sohasem kaphattak a vármegyék tisztviselői. íme, most már látják, hogy fizetésük rendezése csak az önkormányzat utján törvény- hozással lehetséges. Ne igyekezzenek az államtól kérni fizetésük rendezését, mert a lex Szapárynak végrehajtására készen áll az ut s ha az állami akarat meg nem törik a törvényhozáson, a Szent István alkotta nemzeti vármegyét porosz, franczia vagy osztrák álla mositott rendszer váltja fel. Ennek az országnak ereje a nemzeti vármegyéken feküdt a múltban, a jövőben pedig ezen épülhet fel a nagy Magyarország. De még az sem kérdéses, hogy az uj rendszernek ezer meg ezer vármegyei tisztviselő lessz az áldozatja. Papp Ferencz. Á tiszabecsi Rákóczi emlékmű. Viharos gyűlés a városházán. Szatmár, julius 15. (Saját tudósítónktól.) Rákóczi emlékezetét, kimagasló nagyságát szoborral és emlékművekkel örökíti meg a hálás utókor. Szatmárvármegye is — mint ismételten jelezzük — mozgalmat indított, hogy a hozzánk oly közel eső, történelmi nevezetességű helyen, Tisza-Becsen, a dicső Rákóczi korszaknak megfelelő impozáns emlékmű állíttassák fel, hogy az az idők végeztéig hirdesse a magyar népnek a letűnt hősi kurucz idők lángoló honszerelmét, hogy az a vérrel megpecsételt szent korszak örök példája legyen a magyarnak. Igazi hazafiui lelkesedéssel karolták fel a nemes eszmét Szatmárvármegye és Szatmár város vezető férfiai, a kik válvetve igyekeznek a nemes eszmének testet adni. Az emlékmű felállítását és ünnepélyes leleplezését szeptemberre tervezik. Az idő tehát rövid és igy e rövid idő alatt ugyancsak derekas munkát kell végezni a rendezőségnek, hogy a nagy ünnepélyes napra minden készen legyen. Ebben a tárgyban a városháza közgyűlési termében népes értekezletet tartottak ma délelőtt. Az értekezlet lefolyásáról tudósítónk az alábbiakban számol be : A távollevő Nagy László alispán helyett a gyűlést Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyző nyitotta meg. Az elnök bemutatta Kepes Sándor szinérváraljai andesit és márványbánya tulajdonosnak a tiszabecsi emlékműre beadott ajánlatát. Az ajánlat szerint az emlékmű oszlopa andesit köböl lenne, melynek oldalfalazatán fekete márványtáblázatok lesznek el helyezve arany felírással. Az oszlop tetején bronzból készült hatalmas turulmadár lesz. Az egész emlékmű 637 cm. magasságra van tervezve. Az emlékoszlopot csinos vasrácskerités fogja körülvenni. Előállítási költsége 10687 koronát tesz ki. Ezt a szép konczepczióju emlékmű tervet valamennyi érdekelt törvény- hatóság szakközege és a szatmári m. kir. államépitészeti hivatal felülvizsgálta és azt a szakközegek egyértelmü- leg helyesnek és a megvalósulásra teljesen megfelelőnek találták. ügy az emlékmű tervezete, mint. annak ez idő szerint még fedezetlen költségelőirányzata, nemkülönben a szükséges fedezet előteremtése tárgyában igen érdekes és figyelemre méltó vita indult meg. A vitában Buttykay Viktor, Vetzák Ede dr., Böszörményi Sándor orsz. képviselő, Fechtel János, dr., Luby Géza orsz. képviselő, Doma- hidy Sándor és Lénárd István dr. vettek részt. A felszólalók mindegyike egyetértett abban, hogy az emlékművet okvetlen meg kell valósítani. Lelkesedéssel, hévvel szólották a tárgyhoz. A vita anyagából csupán két figyelemreméltó indítványt kívánunk kiemelni. Vetzák Ede dr. azt indítványozta, hogy az emlékművet árlejtés utján valósítsák meg, mely esetben ugyanazon pénzért nagyobb művészi becsesei biró emlékművet kaphatunk. A felvetett eszme igen helyes, de a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő miatt megvalósithatatlan. A gyűlés ezen okból az indítványt nem fogadhatta el. Lénárd István dr. az emlékmű költségeinek előteremtésére tett érdekes indítványt. Proponálta, hogy a költségeket az érdekelt törvényhatóságok viseljék és pedig a következő hozzájárulási arányban: Szatmár vármegye 6000 koronát, Ugocsa vármegye 3000 koronát, Szatmár város pedig 1000 koronát. Az indítvány megokolásánál rámutatott arra a szégyenletes körülményre, hogy egy monumentális emlékmű tízezer koronát kitevő költségeinek fedezésénél a hazafias eszme megvalósítására egyesült három törvény- hatóság fennakad. Az indítványt a gyűlés egyhangúlag elfogadta és ennek alapján sürgősen megkeresik a törvényhatóságokat a kitüntetett összegek megadása végett. Erre pedig feltétlenül és pedig igen sürgősen szükség van, mert a közadakozásból eddig befolyt és ezután várható összeg megközelítőleg sem fedezi az emlékműre előirányzott költségeket. Az érdekes gyűlés ezzel befejezést nyert. A mint a seniorok távoztak a tanácsteremből, felvonult a lelkes ifjúság, hogy ugyanazon hazafias eszme szolgálatában, de más irányban kifejtendő agilitásával járuljon a lélekemelőnek ígérkező ünnepély sikeréhez és fényéhez. A fiatalság ezúttal csupán szervezkedett és a továbbiakra nézve az augusztus 1-én tartandó értekezleten, hoznak érdemleges határozatokat. A rendezőség a következőleg alakult meg: Fechtel János dr. diszel- nök, Jékey István elnök, Vetzák Ede dr., és Domahidy Pál alelnökök Szatmárvármegye részéről. Lator István elnök, Újhelyi Vittkay Sándor és Szentpáli Miklós alelnökök Ugocsa- megye részéről. Bartha Kálmán elnök, Helmeczy Pál és Veréczy Ernő alelnökök Szatmár város részéről. Lénárd István dr. bálbizottsági jegyző, Ferencz Ágoston pénztáros, Buttykay Menyhért és ifj. Péchy, László ellenőrök és Galgóczy Árpád háznagy. Ezekhez jön aztán a két vármegye és Szatmár város fiatalsága, a kiknek neveit — hely szűke miatt — nem kő zölhetjük. A szatmármegyei jegyzők memoranduma A jegyzők közgyűlése. Szatmár, julius 15. (Saját tudósítónktól.) A Szat- márvármegyei községi és körjegyzők e hó 15-én, szerdán délelőtt 11 órakor, a „Károlyi-házban“ évi rendes közgyűlést tartottak, melyen mintegy negyvenen vettek részt. A közgyűlést Bodoky Róla kis- majtényi körjegyző, az egyesület elnöke vezette, aki melegen üdvözölte a nagyszámban megjelent egyesületi tagokat. A gyűlés megnyitása után Bodoky Béla elnök előterjesztette a körös községi jegyzők memorandumát, melyet a legközelebbi vármegyei közgyűléshez terjesztenek be. A memorandum főbb pontjai a következők : 1. 1200 kor. minimális fizetés megállapítása és az adó ügyek kezelésének a jegyzői hatáskörből való kivonása. 2. az ügyviteli szabályok egyöntetűségét szabályozó, és nem az egyszerűsítést elrendelő rendszernek a behozatala, mivel az ügyviteli szabályok egyöntetűséget parancsolnak, és egy kalap alá óhajtják venni a községi viszonyok különbözőségét. Az uj ügyviteli szabályok — mint a jegyzők a memorandumban kifej tik — csak dolgot adnak, többet, mint ezelőtt, de hogy a komplikáltabb dolgot ki hajtsa végre, arról intézkedés nincsen téve. A jegyző pedig fizikai idő hiányában ilyenekre nem képes. Egyszóval dolog van, munkaerő pedig nincs. Ezután a zalavármegyei jegyzöi- egylet emlékiratát olvasták fel, mely mindenben megegyezik a szatmári jegyzői egylet memorandumával; de miután az 1200 korona minimális fizetés iránt úgyis memorandumot terjesztenek a megyei törvényhatóság elé, a gyűlés a zalamegyei jegyzők memorandumát tárgytalannak mondotta. A közgyűlés a fővárosban megtartandó központi gyűlésre a kővetkező egyesületi tagokat fogja kiküldeni az egyesület képviseletében : Bodoky Béla elnök, Komoróczy Jenő alelnök és Szabó Dezső egyleti jegyzőt. Végül a közgyűlés, a fővárosban megtartandó országos kongresszus tárgyában kiadott központi körlevelet felolvastatta, annak minden pontját magáévá tette s a közgyűlés idejéről az összes tagokat értesíteni fogják. A közgyűlést a „Károlyi ház“ éttermében a szokásos bankett zárta be, amelyen — more patria — számos felköszöntő hangzott el. ÚJDONSÁGOK * Az idei ujonezok kiképzése. Megbízható katonai körből vesszük a következő érdekes hirt: Most már eldöntött tény, hogy az idén besorozandó ujonezok csak január elsején lógnak bevonulni. Az intéző körök — mivel a kérdés már aktuális lett — most azzal foglalkoznak, hogy a három évet kitöltött katonákat szabadságolják-e. Általánosabb az a vélemény, hogy a már teljesen kiképzett katonák szolgálati idejét — tekintve, hogy az törvénytelen is volna — nem hosszabbitják meg, hanem január elsejéig berendelik a póttartalékosok egy részét. Az ujonezok bevonulása idején, január és február hóban a hideg időjárás miatt teljes lehetetlenség a gyakorlati kiképzés, s igy a tél folyamán csak elméleti kiképzésre szorítkoznak, a gyakorlati kiképzés pedig márczi- usban történik meg. November elsejéről igy a katonák felesketése is elmarad s az ünnepélyes esküt a kiképzett ujonezok április elsején fogják letenni. * Az állatvásártér körülkerítése. A rendőrkapitányi hivatal megkereste a város gazdasági hivatalát, hogy az állatvásárteret korláttal kerítse körül. Ezen intézkedésre azért van szükség, mivel igen gyakran van rá eset, hogy a korlát nélküli vásártérről az állatok elbitangolnak. * Festik a Pannóniát A Pannónia kupolája büszkén emelkedik az imponáló magasba, mintha csak hirdetni akarná, hogy Szatmár város köz és magánépületei felett teljes suveré- nitással uralkodik. És ez a büszkeség jogosult is, mert a Pannónia Ízléses, csinos és imponáló — kívülről. Belül is kényelmes, nagy és tetszetős, de mintha mégis egy kis szépséghibája volna. A kávéházban és az étteremben a nedves falakra rekedt festés lepattogzott és a falak úgy meghámlottak, mint a csicsergő kanári madár virágos tavaszszal. A tágas konczertterem pedig éppenséggel kopasz, mint a patkányfiók. Ezeket a szépséghiányokat most aztán eltüntetik, mert úgy a táneztermet, mint a kávéházat és éttermet újonnan festik. A tánezteremben már meg is kezdte egy fővárosi piktor hat segéddel a nagyszabású munkát, a melyben azonban — tegyük mindjárt hozzá — nincs köszönet. A t. piktor ur ugyanis elfelejtette bemutatni a terveket. Pap Géza polgármester figyelmeztette is, hogy a menye- zeten csak egy mezöt fessen be és ha azt megfelelőnek találják, folytathatja a munkát. Mikor aztán Pap Géza polgármester tegnap megnézte a festést, legnagyobb meglepetésére már az egész plafon be volt festve, de olyan ízléstelenül, hogy a polgármester azonnal tudtára adta a festőnek, hogy a munkát csakis saját felelősségére folytathatja. Mint értesülünk, ebbe a dologba az építészeti bizottság is beleszól. Mindenesetre kívánatos, hogy ha már a város ilyen luxusbeli kiadást teljesít, a végzett munka minden tekintetben megfeleljen a követelményeknek. _ * Átiratok. Napról-napra érkeznek Szatmár városához a városok és vármegyék átiratai a legkülönbözőbb dolgokban. Rendszerint valamely, a képviselőházhoz intézett felirathoz való csatlakozást kíván az átiratok mindegyike. Emberemlékezet óta nem volt arra eset, hogy a képviselőház valamely ilyen feliratot teljesített volna, legfölebb egy-egy fölvetett eszmének lett később képviselőházi bizottsági ülések alkalmából foganatja. Pedig az átiratok között számos fontos van. Ámde van olyan is az átiratok között, amelyek Szatmár érdekeit nem érintik. Fontos a városhoz legutóbb érkezett átiratok közöl Pozsony átirata a vidéki városok és községek által kölcsöneik után fizetett kamatoknak adó- és bélyegmentessége iránt. Mosonvármegye közönségének átirata, a Magyarország és Alsó-Ausztria közötti határok helyreállítása ügyében, némileg a maga helyi ügye. Kolozsvár város közönségének megkeresése a hazai ipar támogatása ügyében elintézett dolog. Kassa város átirata az ingó zálogtárgyak 30 koronán aluli értékének illetékmentesi- tése tárgyában és Hont vármegye átirata az 1879. LX. t.-cz. 92. §. XIV. t.-ez. 50. §-ának törvényhozási intézkedéssel kibővítése iránt törvénymódosításokat kívánnak. A többi fontosabb átiratot, ami újabban érkezett a városhoz, már ismertettük, sőt részben el is intézte azokat a tanács, vagy a törvényhatóság. * A telefonos hölgyek egyenruhában. A telefonos kisasszonyok csinos egyenruhát kapnak. Szürkének tervezték, de a hölgyek tiltakoztak a fád hétköznapi szin ellen. Az intéző körök figyelembe vették a hölgyek tiltakozását s kék szinü egyenruhát rendeltek el. Az uniformis bizonyára nagyban elöfogja segíteni a telefon forgalom pontos lebonyolítását. Az igazgatóság nyilván úgy gondolkozik, hogy akinek az isten uniformist ád, annak észt is ad hozzá. Amitől azonban leghatározottabban várják a reform üdvös hatását, az az igazgatóságnak uj intézkedése, amely szerint a hölgyeknek sem rizsporozott arczczal, sem lakezipőben nem szabad a hivatalban megjelenni. Ilyen körülmények között természetesen lehetetlen a tévedés, tehát most már a pontos, gyors kapcsolást illetőleg, nyugodt lehet a közönség. Azt mondják, hogy a hölgyek zúgolódnak az uj rendszer ellen s nem tetszik nekik az egyenruha. Hisszük azonban, hogy nagyon hamar meg fognak vigasztalódni, mert az uniformis,
