Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-16 / 160. szám
Szatmár, 1903. július 16. Csütörtök. Második évfolyam 130- szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 4S-as PÁRT KÖZLÖNYE. YL Megjele. ’^naponta (hétfő kivételével.) ■ Hirdetéseket méltányos, szabott pírban és egyezség szeriM*jfeíí(fesz a kiadóhivatal, Kágfnczy^ti 6. • Apró hirdetések é C, 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : B A R T H A KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNY! SÁNDOR Mit várhatunk? Szatmár, julius 15. A több mint fél év óta tartó politikai válság mai stádiumában fenti kérdésünkre röviden azt lehetne jó lelkiismerettel felelni, hogy semmi jót! S igy annak a lelkes küzdelemnek, melyet az ellenzék igazi magas színvonalon vívott annyi időn keresztül a hatalommal szemben, a nemzeti jogok elérése szempontjából ugv szólva semmi eredménye sem volt. Mert az, hogy az uj kormány a katonai javaslatokat egyelőre levette a napirendről, nem tekinthető nagy eredménynek, mennyiben a horvát bánból lett miniszterelnök elég érthetően kijelentette, hogy a gyűlölt katonai terhek — bár más ruházatban — újra beköszöntenek talán még fokozottabb követelésekkel. A kijelentés természetesen meg nem nyugtathatta a kedélyeket, mert amit kidobtak az ajtón, ime visz- szajön az ablakon. A balsikerért nem akarunk vádolni senkit sem. Ismerjük a bécsi észjárást, ismerjük a militarizmus telhetetlenségét, s ezekkel szemben okvetlenül szükséges, hogy a törvényekben gyökeredző nemzeti jogok érvényesülése mellett minél erőteljesebb ellenzék szálljon sikra, s minden megengedhető eszközzel igyekezzék a megvalósuláshoz vezetni a nemzeti jogos követelményeket. A bánból átvedlett miniszter- elnökkel az ország nincs, s nem is lehet tisztában, mert minél többször szólal fel, annál nagyobb bizonyta- larságba ejti a nemzetet, egyedül azt erősítve meg, hogy rejtett czél- jai, titkolt törekvései vannak, melyeket a közel jövőben, ha mindjárt az alkotmány lábbal tiprásával is, meg fog valósítani. Halljuk a sok „egyelőre“ kijelentést, a sok kiigazítást, de tisztán csak azt értjük, hogy ide lett parancsolva rendet csinálni. Ugyanezt a meggyőződést erősíti az úgynevezett hadügyi kormányzat, melynek szándékaival az uj honvédelmi minister a véderő bizottság üléseiben ismertette meg az országot. Úgy beszélt erről a hadügyi kormányzatról, mintha önálló hatalommal és szuverén hatáskörrel rendelkező hatóság lenne, a mely üzeneteit a miniszter által közli az országgal, melyet olybá vesz, mintha az megszállott tartomány volna. Az uj véderő törvény szerint a két évi katonai szolgálat csak ürügy arra, hogy a militarizmus fejlesztésében egy uj korszakot nyissanak meg. A két évi szolgálattal nem a nemzet leterhelését, de éppen az ellenkezőjét akarják elérni. Hetvenezerrel több ujonczot s ennek megfelelöleg több százmilliónyi kiadást akarnak s ez óriási teher ellenszolgáltatásául semmit sem ígérnek. A nemzet törvényes, jogos követelményei elől egyszerűen elzárkózik a magas hadügyi kormány. Magyar nyelvről, magyar nevelésről, magyar jelvényekről egy árva szó sincs. Ha mindezekhez hozzávetjük, hogy a közel jövőben eljön a klo- tür, a ház feloszlatása s ex-lexes választás, az 1899. XXX. törvény- czikkely ki forgatása s a katonai német nyelvű büntető eljárás, akkor teljesen tisztában lehetünk azzal, hogy mit várhatunk. Ebben még jobban megerősít a nagyváradi szégyenletes erőszak, a békés polgárokra való lövöldözés. És ilyen kilátások mellett — kérdjük — nem jogosult-e az ellenzék harczi pártjának a nemzeti jogok kivívásáért folytatandó harca ? Feleljen reá mindenkinek a lelkiismerete. A granicsár ismét kertelt, A képviselőház ülése. Budapest, julius 15. (Saját tudósítónktól.) A függet lenségi párt harczias csoportjának tegnap esteli határozatához képest, a mai ülésen Barabás, Polónyi, Bakonyi és Rátkay ismételten felszólították Khuen Héderváry miniszterelnököt, hogy adjon nyílt, határozott programmot, nyilatkozzék őszintén a nemzeti követelményekről, az 1899: 30-ik törvény- czikkről, mert mindaddig míg ezt nem teszi, mig a nemzetetnem engedi tisztán belelátni a kártyájába, nem lesz béke, az obstrukcziót folytatni fogják. És a miniszterelnök mit csinált ? Ismét kertelt. A granicsár nem adott nyilt, őszinte választ, hanem újólag hivatkozott a függetlenségi párt leszerelési határozatára, kijelentvén, ha Kossuth Ferencz nem biztatta volna a leszerelésről, nem fogadta volna el a megbízást a kabinetalakitásra. Még azt is megmondta, hogy ő már világosabban, mint a hogy eddig nyilatkozott, ezután sem tud nyilatkozni. — Eddig azt mondta, hogy csak „egyelőre“ vonta vissza a katonai javaslatokat, most is csak azt mondhatja. Eddig sem biztosította a függetlenségi pártot, hogy ősszel, az uj katonai javaslatok mellett ott lesznek a nemzeti követelések, most sem biztosíthatja erről. Csak egyet tud a granicsár: azt, hogy ősszel ismét előhozakodik a katonai javaslatokkal. Ez bizonyos. Többet nem mond, mert nem hagyja ma gát senki emberfiától — sarokba szorítani. A mai ülésen Dániel Gábor elnökölt, aki nehány meleg szóban el- parentálta a Ház halottját : Fluger Károlyt. Ugrón Gábornak a napirend előtti személyes kérdésben való felszólalása után. Barabás Béla, Polónyi Géza, Bakonyi Samu, Bátkay László és Mezőssy Béla egymásután szólaltak fel, egyértelműen felszólítva Khuen- Héderváry miniszterelnököt, hogy adjon végre olyan programmot, a melyik nem ad okot félreértésekre és hogy nyilatkozzék nyíltan, egyenesen a nemzeti kívánságok tekintetében, mert az obstrukcziót mindaddig folytatni fogják, mig a nemzeti engedmények tárgyában biztosítékot nem kapnak. Khuen-Héderváry miniszterelnök kijelenti, hogy eddig is világosan nyilatkozott minden hozzája intézett kérdésben. Ismételten hivatkozik a függetlenségi párt megbizottaival folytatott tárgyalásaira, a melyeknek alapján a függetlenségi párt egyhangú határozatot hozott, hogy az obstrukcziót ab- banhagyja. Ha a függetlenségi párt részéről — úgymond — nem kapott volna garancziákat a leszerelésről, nem is vállalta volna el a kabinetalakitást. A katonai kérdések tárgyában ezúttal sem mondhat egyebet, mint azt, hogy az előző kormány kijelentéseit teljesen . Magáévá tette s mindazon nemzeti törekvéseket, a melyek a hadügyi szervezetbe beilleszthetők, a maga részéről is előmozdítani kívánja. Annak idején, midőn a véderöjavaslatok tárgyalása napirendre kerül, a maga részéről nem fog elzárkózni a hadsereg reformjára vonatkozó tüzetes megbeszélések elől, de most egyes kérdések feltevésével nem engedi magát sarokba szorítani. TÁVIRATOK. A képviselőház feloszlatása. Budapest, julius 15. (Saját tudósítónktól.) Képviselői körökben elterjedt hírek szerint Khuen- Héderváry miniszterelnök julius 17-19-ik napjára az összes főispánokat Budapestre rendelte, s ha az ellenzék az obstrukcziót folytatja, a képviselöházat exlex ben is feloszlatja. A pápa haldoklása. Róma, julius 15. (Saját tudósítónktól.) XIII. Leó pápa ereje az utolsó orvosi jelentések szerint, folyton hanyatlik. A szent atya azért eszméleténél van. Zágrábi állapotok. Zágráb, julius 15. (Saját tudósítónktól.) Zágrábban ma az akadémia terén egy dinamitbombát találtak, melyet a rendőrök szedtek fel a térről. A rendőrség az ügyben vizsgálatot inditott, de a tetteseknek mindezideig semmi nyoma. A vármegyei tisztviselők. Az állam és a vármegyék. Ez év tavaszán, márczius 25-én, a mikor az állami tisztviselők fizetésrendezési javaslata már a képviselöház asztalán volt, a vármegyék tisztviselői is gyűlésen jöttek össze Pestvármegye székházában. E gyűlésen felhozták összes bajaikat. Hogy a hány vármegye, annyi fizetés, s egyik-másik vármegyében a kisebb tisztviselő fizetése nem ér fel egy állami szolga fizetésével. Hogy a vármegye állami teendőket végez, tehát az állam fizessen a teendőkért éspedig úgy, és annyit, hogy a vármegyei tisztviselők az állami tisztviselők fizetési fokozatába jussanak. Kérdést sem szenved : igazságos és jogos e mozgalom, ám ennél a kér- désnél már az államosítás ismérvei jelentkeznek. Mert a vármegyei tisztviselőket az önkormányzati joggal felruházott vármegye törvényhatósági bizottsága választja, az is fizeti, az is függeszti fel, az is ejti el. Mi jogon várhatja tehát az államosítás nélkül a vármegye tisztviselője az államtól, hogy az 5 fizetését az rendezze, és váljon jogosult-e az állam az önkormányzat beléletébe ily módon beavatkozni.» Azt a gyűlés is belátta, hogy olyan ponthoz érkézéit, melyen ha túl megy, maga kéri a vármegye államosítását. Nem is ment tovább, hanem hogy helyre hozza a hibát, elhatározta mozgalmát a belügyi kormánynak bejelenteni. A bejelentés megtörtént és az akkori kormányelnök válasza is ismeretes: „Nem veszem jö néven a vármegyei tisztviselők mozgalmát.“ Ez a nyilatkozat, de még inkább a vármegye önkormányzati jogának féltékeny őrzése arra indította egyikmásik törvényhatósági bizottságot, hogy saját hatáskörében pótadó utján rendezze tisztviselőinek fizetését. Ám mi lesz a többi vármegyékkel, azokkal, a melyek pótadót sem képesek kivetni ? Ki fog segíteni itt ? A felelet világos : az állam, mert ha az állam összes teendőinek elvégzésében részesévé tette a vármegyét, elvonva azt ezerszerte fontosabb teendőitől, ezt a munkát fizetnie kell, ennek a munkának elvégzésére módot kell nyújtania. A kormányzati politikának más czéljai vannak, a vármegyei önkormányzat megszüntetésével állami közigazgatást akar bevezetni. Erre irányult a közigazgatás egyszerűsítése és a megyei pénztáraknak állami kezelés alá vonása. íme ma már tulajdon vagyonát sem kezeli a vármegye! A megyei pénztárakat bevonták, a pénztáraknál és számvevőségeknél alkalmazott tisztviselőket az állam az átvételnél rendelkezési állapotba helyezte. V íóságos jóleső érzéssel arra gondoltak akkor ezek a tisztviselők, hogy mihelyt a megyei pénzkezelés az állami rendszerbe beilleszkedik, ők jól dotált állami tisztviselőkké válnak. Az állam azonban ma már más húrokat penget. Azt mondja, hogy ezek közül a tisztviselők közül átveszem azokat, a kiket akarok, a többit visszaadom neked tekintetes vármegye, mert a te embered. Ám mit csináljon a vármegye a pénztárnokkal, ha nincs pénze j ajánljuk a t. sörkedvelő közönségnek, mint a legjobb és legolcsóbb forrást. Kitűnő magyar konyha. Olcsó ár. Minden este jé czigányzene a kerthelyiségben.
