Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-12-02 / 273. szám
nap nagy gyűlést tart, a melynek egyedüli tárgya ár obstrukcziő mellett való állásfoglalás tósz. Az ifjúság nagy gyűlése azonban elmarad litert a budapesti főkapitányság betiltotta a gyűlés megtartását. Egy község pusztulása. Vajda-ílunyad, deczember 1. (Saját tudósítón kiöl'.) A szomszédos Eabörnis községben tegnap este ismeretlen okból tűz keletkezett, mely az óriási szélben gyorsan terjedt tova. A tűz még ma reggel is tartott, A község háromnegyed része elhamvadt. Mentésről szó se lehetett. A tűzvésznek emberélet is áldozatul esett. Eddig négy ember holttestét kotorták ki a romok közül, de még igen sokan hiányzanak. A kár óriási. Megszökött kereskedő. Késmárk, deczember 1. /Saját tudósítónktól.) Ma városszerte óriási feltűnést keltett Róth Adolf fakereskedő eltűnése. Róth 80 ezer korona passzívával megszökött a városból. Körözését elrendelték. 2” '1903: deczember 2. Az országos fDggetlenségi és 48-as párt értekezlete. jä. Tőéire felél Szatmár, deczember 1. A politikai világ figyelme az országos függetlenségi és 48-as párt mai pártértekezlete felé irányult. A pártértekezlet országos jelentőségű kérdésben volt hivatva dönteni, t. i. czélravezető-e a jelenlegi viszonyok mellett a harcz folytatása, avagy — a párt elvi álláspontjának intakt fenntartása mellett — nem lenne-e helyesebb a törvényhozás zavartalan működését lehetővé tenni. Az országos függetlenségi párt számot vetett azzal, hogy eddigi küzdelme is oly értékes vívmányokat eredményezett, melyek megvalósit- hatását alig egy esztendővel ezelőtt nem remélhették ! Az országos függetlenségi párt a magyar nyelvnek az állam összes intézményeiben való érvényesítése melletti harczot nem adja fel, hanem politikai okokból elhalasztja arra az időre, a midőn a véderő revisiójára vonatkozó törvény- javaslat beterjesztésekor a harcz folytatására bőséges alkalma nyílik. Az országos függetlenségi és 48-as párt ezzel az elhatározással bebizonyította, hogy az államgépezetet az alkotmány keretén belül való működésében megakasztani nem akarja és ha eddig a kormányhatalom kezét bilincsekbe verte is, az elért eredmények igazolják, hogy ezt tenni oka, joga és kötelessége volt. A mai pártértekezleten hozott határozatok positiv formában még nem jutottak nyilvánosságra és csupán annyi szivárgott ki, hogy az obstrukcziő leszerelését pártkérdéssé tették, melynek eredményeként a párt zöme a leszerelés mellett nyilatkozott. A párt állásfoglalása az összes politikai körökre kedvező hatással volt. A helyzetre vonatkozólag fővárosi tudósítónk a következőket sürgönyzi: A függetlenségi Kossuth-párt ma este 6 órakor értekezletre gyűlt össze. Az értekezlet lapunk zártakor még egyre tart. A határozathozatalról eddig nagyon kevés adat szivárgott ki annyit azonban sikerült megtudni, hogy a Kossuth párt kérdéssé tétté az obstrukcziő leszerelését, a mire az ülésről 10 ellenzéki képviselő eltávozott. A párt határozatát az összes politikai körök feszült figyelemmel várják, különösen a szabadelvű pártkörben tartózkodnak a legtöbben. Tisza István gróf miniszterelnököt ma több politikus kereste fel. A látogatók között volt Héderváry Károly és Fejérváry Géza volt honvédelmi miniszter is. A délután folyamán Kossuth Ferencz és Tóth János képviselek is megjelentek Tiszánál, S Z A T M Á RÍ HIRLAP ■■ 27:!. -idm. áaUn.ir.. «.'nla. tíP a kik egy óra hosszat tartó tanácskozást tartottuk a miniszterelnökkel. A Kossuth-párt értekezlete valószínűleg éjfélig is elfog tartani, mert a felvetett béke pontokhoz csaknem mindegyik képviselő hozzá akar szólani. I3Caxcz a vasárnapi munkaszünet körül. A HÉT MŰSORA: Szerda: Drótostól, operette. Csütörtök : Titok, vígjáték. Péntek: Katalin, operette. Szombat: Drótöstóty operette. Vasárnap délután: Tündér eskü. este: Toloncz, népszínmű. Az ipari munka vasárnapi szünetelését elrendelő 1891. XIII. t.-cz. tudvalevőleg a kereskedelmi minisztert hatalmazza fel a törvényben kimondott elv érvényesítésével, illetve a vasárnapi munkaszünet szabályozásával. Az alapren- deíetet ez ügyben 14.837—1892. sz. a. még Baross bocsátotta ki, de a rendelet számos pontja is beleütközött az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók érdekeibe, minélfogva idők múltán több uj rendelet keletkezett a felmerült panaszok lehető orvoslása, s e czélból újabb kivételek kreálása végett. Időközben a kereskedelmi alkalmazottak egyesületei nagy mozgalmat indítottak az általános vasárnapi munkaszünet megvalósítása érdekében és ennek a mozgalomnak volt a következménye az ez évben Láng Lajos volt kereskedelmi miniszter által kibocsátott legújabb rendelet, amely az eddig életbeléptetett összes intézkedések eltörlésével a vasárnapi munkaszünetet újból szabályozta és ha nem is valósította meg teljesen a kereskedelmi alkalmazottak óhajtását, az eddigi kivételek egy részének eltörlésével, más részének szükebbre szabásával ezt a czélt kívánta szolgálni. Ez a szocziálpolitikai irányú uj rendelet azonban nemcsak a kereskedők és iparosok, hanem a fogyasztók köreiben is nagy visszatetszést szült, s egyik küldöttség a másik után járult a miniszterhez a rendelet módositása végett. A pékek, a hentesek, a vásárcsarnoki elárusítók, s a detailkereskedés minden szakmája állást foglalt a rendelet ellen, amelynek halározmányai a hazai viszonyokkal, népünk szokásaival és életmódjával nem számolnak. Különösen nagy volt azon vidéki kereskedők elkeseredése, akiknek üzleteit a környékbeli községekben és a tanyákon lakó fogyasztók kivált nyáron, csak vasárnap délelőtt kereshetik fel, de visszatetszést szült a rendelet a gyármunkások köreiben is, akik szombaton este kapják ki fizetésüket, de vasárnap zárt boltajtókra találnak. A különböző küldöttségek azonban hasztalan ostromolták a minisztert kérelmeikkel, az némi lényegtelen módositástól eltekintve, hajthatatlan maradt, sőt kijelentette, hogy a vasárnapi munkaszünetet tárgyazó rendelkezéseit kibővíteni igen. de szűkíteni egyáltalán nem hajlandó. Iparosok és kereskedők, valamint az érdekeiben sértett fogyasztók kénytelenek voltak tehát a rendeletben egyelőre megnyugodni, amelylyel egyébként az alkalmazottak nincsenek teljesen megelégedve, mert az az általános vasárnapi munkaszüneteket egész teljességében mégsem valósítja meg. Most azonban, amidőn a kereskedelmi íár- cza gazdát cserélt, a csak elodázott, de el nem aludt mozgalom újból felélénkült. A kereskedők és iparosok tudják, hogy Hieronymi Károly az uj kereskedelmi miniszter belátja, miszerint a túlnyomóan mezőgazdaságból élő magyár nép szokásait, nem lehet egy csapással, szocziál politikai eszmények kedvéért megváltoztatni, minélfogva remélték, hogy az uj miniszter elfogja törölni a rendelet inpraktikus intézkedéseit. Viszont a kereskedelmi alkalmazottak azt hiszik, hogy kivívhatják a teljes vasárnapi munkaszünetet s e czélból újabb mozgalomra készülnek. Megindul tehát a harcz a rendelet ellen az egész vonalon. A Magyar Kereskedők Lapja közelebb e tárgyban országos értekezlet megtartására hívja egybe a kereskedőket, illetékes helyről pedig arról értesülünk, hogy a keréskedelmi miniszter az iparosok és kerekedő képviselőiből álló ankét elé viszi az ügyet, hogy az a kérdést minden oldalról megvitassá. Mindenesetre hágjon kívánatos volna, hogy á vasárnapi munkaszünet ügje, amely több mint két év óta állandó vita tárgya, végre az érdekeltek általános megelégedésérte megoldassák. 1 ' ' l 1 kJ \ k i, • ‘ ’ « : — (A drótostót.) Ma este minden perczben bizonyára falrengető kaczaj fog felhangzani a színház nézőterén. A múlt szezon egyik óriási sikerű darabja a drótostót fog színre kerülni, a melyben az operett személyzet mutatkozik be a színházi közönségnek. A mulattató szövegű és kedves zenéjü operett főbb szerepeit Komái Margit, Sziklai Blanka, Szentes János, Tábori Emil, Papír Sándor stb. játszák. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. — (Márkus Aranka fellépése.) Krémer Sándor színigazgató egyre bővíti társulatát. A napokban a vidék egyik elsőrendű énekesnőjét, Márkus Arankát szerződtette. A művésznő pénteken mutatkozik be a szatmári közönségnek, a mikor is Béldi Izor és Fejér Jenő nagyoperettje, a »Katalin« kerül színre. Márkus Arankán kívül, ki a czimszerepet játsza, a fő női szerepet Sziklai Blanka creálja, akinek ez egyik pompás szerepe. ÚJDONSÁGOK. Váltóhamisitó n evei on ő. Hamisítás egy főispán nevére. A nagyváradi rendőrség — mint lapunknak írják — letartóztatott egy elegáns hölgyet, a ki hamis váltóval próbált szerencsét egyik pénzintézetnél, de rajtavesztett. A Nagyváradi Hitelbank részvénytársaság: Kossuth-utczai hivatalában Harsányi pénzügynök egy váltót mutatott föl ma reggel Weisz Izidor igazgatónak s 400 korona kölcsönt kért a papíron levő két aláírásra. A váltón elfogadóként Vidovits Aida neve szerepelt, teljesen ismeretlen név a pénzintézetnél. Ám annál ismertebb volt a kibocsátó neve, Beöthy László főispán aláírása volt a váltón s oly kitünően utánozva, hogy fel se tűnt volna, ha Weisz igazgató nem él a gyanúperrel, hogy a főispán aligha vállalt váltókezességet ily csekély összegért. Kérdezős- ködésére az ügynök elmondta, hogy egy előkelő fellépésű urikisasszony bízta rá a váltót, hogy eszkomptáltassa valamely intézetnél. A hölgy a. Rimanóczy fogadóban lakik s ott várja a pénzt. Az óvatos igazgató jobban szemügyre vette a váltót s hamarosan fölfedezte, hogy a főispán nevét hamisították. Harsányi ügynökkel erre elhajtatott Gerő Arnold főkapitányhoz, aki előtt, kifejezte gyanúját. A főkapitány megvizsgálta a váltót és maga is észrevette a turpisságot. Az: aláírás ügyes utánzat, de a Beöthy névből a H kimaradt, ami nyilvánvalóvá tette a hamisítást, A főkapitány erre Patüky Károly bűnügyi fogalmazót megbízta, hogy a rejtélyes hölgyet tartóztassa le. A fogalmazó a Rimanóczy szállóba sietett, s a kisasszonyt épen szobájában találta. Elegáns selyem pongyola csipkéi közül mosolygott a szobába lépő rendőrtiszt felé: — Ah, tudom engem keres! Pataky fogalmazó azonnal letartóztatta a váltóhamisitó dámát, aki hamarosan átöltözött s nemsokára Gerő főkapitány előtt tett beismerő vallomást. Elmondta, hogy Vildovics Aida a neve s Juricskay Vid földbirtokos előkelő házában volt hosszú ideig nevelőnö. Nemrég került el onnan és állás nélkül, kehyér nélkül maradt. — Valahogy pénzre kellett szert tennem, hát igy próbáltam — mondta — minden bün- bánás nélkül. VidoVics Aidát kihallgatása után átkisérték a kir. ügyészség fogházába: Azt hiszik, hogy a szélhámos nevelőhő léikét egyéb bűnök is terhelik, ' ’ ’ ' • M , • - ■ - • r ros TlM* YiriliMk névjegyzék» «Ilon. Szatmár yá- leglÖbb «áó.t .fizetőinék névjegyzéke ellep —SZÍNHÁZ.
