Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-12-02 / 273. szám
Szalmái*, 1903. deczember 2. Szerda Második évfolyam 2?3. szám. A SZATMÁRI és SZATMARMEGYE! FÜG TLENSÉ3I és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. i Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 K. Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. | Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. Egyes szám ára 2 kr (4 fill.'! Felelős szerkesztő: SÁVOR KÁLMÁN. |j Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 1 Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirde- |! tések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Magyar nihilisták. Szatmár, december 1. Gróf Tisza István elkábult a saját maga nagyságatói. Kicsinynek tartja nem is Maczedoniát, mint annak idején Nagy 'Sándor, hanem azt a térfogatot is, a melyet elfoglal. És ráragadt a baja azokra, a kik körülötte vannak. Ök is kicsinyük a maguk térfogatát, nekik is nagyobb hely kell: úgy cselekesznek tehát mint a mesebeli békák: fölfuvják magukat. A vezéren és táborán kitört a nagyzás hóbortja. A gesztusaik olyanok, a milyenek a Julius Cézáréi, ha valahol Bagosalján, a kocsiszínben, ripacs játsza. A fölháborodásuk olyan, a milyené a görög isteneké lehetett, ha valahogy úgy érezték, hogy a föld lakói nem respektálják őket. Csakhogy azoké a görög isteneké, a kik az Offenbach reczipéje szerint nyilvánulnak meg. Sajnos, hogy sem nem nevethetünk, sem nem sajnálkozhatunk rajtuk, mart a kezük ügyébe jutottak azok az eszközök, a melyekkel kárt tehetnek a nemzetben. A nagyzási hóbort, a hatalmi mánia, az erőszak elgázoltatja, összetipoftatja, szétromboltatja velük a nemzet legbecsesebb javát és jogát : a nemzeti ellentállást is. S hogy valamelyes sikert is értek a rombolásban: mámorosán füstölgetik önmagukat tömjénnel; s hogy valamelyes kudar- czot vallottak: fölháborodtan szidalmazzák a szentségtörőket, a kik az ő rombolásuknak útjába mernek állani. Azt mondotta gróf Tisza István a minap annak az ugrai deputácziának, a mely a hires mandátumot neki átadta, hogy azok, a kik a nemzeti követelményekért küzdve nem engednek s a kik a parlament törvényének fölrugását nem tűrik el:—nihilisták. Miért olyan szomorú a világ, hogy nem kaczaghat ezen magyarázaton? Tehát az a nihilista, aki megakarja szerezni az elvesztett jogot s aki megakarja védeni a megtámadott jogot. Az a nihilista, aki szaporítani akarja azokat az erőket, a melyektől hatalmas lesz az állam és aki a végletekig elszántan küzd azok ellen, a kik a parlament törvényét a maguk hatalmi érdeke alá rendelik. Nem hihetjük, hogy gróf Tisza István nem tudja, hogy mi a nihilizmus, éppen ezért megdöbbentő tünetnek kell tartanunk a miniszterelnöknek ezt az úgynevezett ,,kiszólását‘:. Annak a tünete, hogy gróf Tisza István és testőrsége vagy isteni magaslaton állónak tartja magát, vagy pedig együgyünek tartja az országot. Már pedig csalódik. Mert az ország lehet fáradt, lehet talán apátiába merülő, de még nem bárgyúit el: az erőszak kultuszától. Az ország megtudja, hogy a nemzeti ideál és a parlamenti jog nem semmi, hogy tehát nem lehetnek nihilisták azok, akik megküzde- nek érte. Kórságos állapot az, a mikor a cziniz- mus nihilizmussal vádolja az ideális törekvést. Hiszen eddig csak azért gáncsolták az obstrukcziósokat, a miért az ideálra meredve, nem akartak megalkudni a jelen TARCZA. EZumcz ZETeja, 3DávId.. Történelmi szinmü 4 felvonásban. Irta Fényes Samu dr. Szinre került Szatmáron 1903. decz. 1-én. Három év előtt a fővárosi színi évadok vége felé tele voltak az összes újságok egy uj történelmi szinmü kommünikéivel. Az állott bennük, hogy a Vígszínház márczius hó 15-én fogja bemutatni Fényes Samu dr. kassai ügyvéd darabját. A premier iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozott, mert a darabról már jóval előbb kedvező hírek keringtek, sőt azt is beszélték, hogy százszorta jobb, mint Herczeg Ferencz »Ócskái brigadérosa*. A bemutatói megtartották és a darabnak rendkívüli sikere volt, olyan siker, a mely valóban vetekedett az »Ócskái brigadéros«-sal. Hetekig volt műsoron Fényes Samu darabja, a Vígszínházban mintegy ötven előadást ért meg és a szerző nevét országos hírűvé tette. A Vigszinházi bemutató után a szinmü diadalmas körútra indult a vidéki színházakban és mindenütt óriási őszinte sikert aratott. Nekünk szatmáriaknak azonban csak most juthatott az osztályrészül, hogy a mély és nagy- tudásu szerző é kiváló munkáját megismerjük. Komoly, igazi kiforrt tehetség triuükájá a «.Kurucz Feja Dávid«, a melynek nyelvezete, drámai szerkezete, valamint a szereplő alakok megrajzolása, hivatott drámairó mesteri kezére vall. A »Kurucz Feja Dávid« tárgya Kassa város történetéből van merítve. Meséje röviden az, hogy Feja Dávid, ki Rákóczi szabadságharcza idején Kassa város főbírája volt, igazi kuruczsá- gával többször menti meg a várost az ellenségek pusztításától. Egyszer azonban egy asszony szemei elkápráztatják és önfeledt pillanatában a város az eperjesi hóhér kezére kerül. Ez az asszony Ráskainé, Caraffa, a vérszopó talián szeretője, a ki határozott Ígéretet tett a hóhérnak, hogy rövid idő alatt ugv Ka-sa város kapuinak kulcsait, mint Féja Dávid főbírót és a kurucz tanácsot a hatalmába ejti. Ráskainé lakása a városháza épülete mellett van s így sikerült neki a főbíró közelébe jutnia. Szerelmet hazudik Féja Dávidnak, a ki hisz neki. Mikor Ráskainé azt látta, hogy kurucz Féja Dávid szerelmétől megittasodott, postagalambot meneszt Eperjesre Caraffához, hogy minden sikerült. A gonosz tervet azonban Gábor deák észrevette és igy az egész munka dugába dől. Ráskainé uj cselhez folyamodik és sikerül az eperjesi hóhér kezére játszani az egész várost. Garaft'a a tanácsot és a főbirát halálra Ítéli. Ráskainé Féja Dávidban megszereti az igazi férfit, a ki azonban még akkor is, midőn már a vérpadra viszik többre becsüli a hazáját, mint a nő szörnyeteg szerelmét s ezért daczára, hogy .■ Ráskainé Féja Dávid egyetlen szaváért kész Ca- raffánál az életét kieszközölni, inkább meghal. viszonyokkal. Hiszen még egy minapi beszédében maga a miniszterelnök is elismerte, hogy még az ő úgynevezett vívmányait is annak köszönhetjük, kogy az ellenzék nem engedett. Most pedig egyszerre nihilizmussá lett a nemzeti ellenállás. A mig Tisza Istvánt és követőit besegítette a hatalomba; a nemzeti küzdelem neme3 és tiszteletreméltó volt, a mikor azonban az ő mindehalóságukat kérdéssé teszi: nihilistákká lesznek a nemzeti követelmények elszánt szószólói. A nemzeti küzdelemnek ilyenfajta lebecsülése ijedelmesen tetézi azt a czinizmust, a melylyel vérte- zetten most a jogok és szabadságok örökletes ellenségei pusztító útra indulnak. TÁVIRATOK. Kicserélt főispánok. Budapest, deczember 1. (Saját tudósi t ónk lói) Félhivatalos jelentések szerint a főispáni karban történő tömeges változásokról megjelent hirek nem felelnek meg a valóságnak. Szó van ugyan egy két főispán változásról. Eddig Deésy Zoltán Szolnok-Dobokít vármegye főispánjának lemondása befejezett tény. Veszprémmegyében Feuyvessy Ferencz elhalálozásával a főispáni széket Kolozsváry József eddigi alispánnal töltik be. Szilágymegye uj főispánja Kaizler György alispán lesz, mig Lázár István gróf, Maros-Torda vármegye főispánja Brassó vármegye főispán székét fogja elfoglalni. Betiltott ifjúsági gyűlés. Budapest, deczember 1. (Saját tudósitónktól.) Az egyetemi ifjúság elhatározta, hogy holA darabnak minden jelenete mesteri, de van benne egy néhány jelenet, a mely páratlan a hatás tekintetében. Ezzel a darabba! nyitotta meg Krémer Sándor színigazgató a szatmári szezont. Az előadást zsúfolt ház nézte végig. Az előadásnál legelőször is konstatálni kell, hogy első előadás volt s igy érthető az a hűvös fogadtatás, a melylyel úgy a darabot, mint az egyes szereplőket fogadta a közönség. A czimszerepet Pápay Antal játszotta, a kinek tehetségéről most még határozott véleményt nem lehet mondanunk. A tegnap esti fellépésével azt a benyomást keltette, hogy a szerző által oly mesterien megrajzolt Kurucz Féja Dávid kreálásához szükséges művészi talentum nála nem található meg. Lányi Irma (Ráskainé) tulajdonképen most mutatkozott be a közönségnek. Készséggel ismerjük el, hogy egyes részletekben külső sikereket is ért el, de az egész szerepen végig rezgő lelki harcz vissza- tükröztetésére irányuló törekvése meghiúsult. Különösen az átmenetek színárnyalatát nem tudta eltalálni, a mi a hatás rovására ment. Nagy Sándor igyekezettel szavalt Garai Ilusnak sikerült a közönségtől egy kis jóleső rokonszenvet kiváltani. A többi szereplők közül Szentes János kapta meg üdvözletül a régi közönségnek tapsait. (bs.)
