Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-17 / 263. szám
2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 17. 263. szám. püket, pedig hát az egész csak komédia, szem- V fény vesztés volt. Mihdagy, a komédia mégis lejátszódott, néhány küldöttség alázatosan kelté görbült a kegyelmes ur előtt és a sok betanult hódoló üdvözletre kegyes volt a miniszter mindegyik küldöttségnek valami semmit mondó szavakkal válaszolni. A termet betöltötte a dicsőség mámora és az erélyes kezű bohózatszerzőt, Pap Géza polgármestert csak az bosszantotta, hogy a hodoló küldöttségek felvonulásának nagyon hamar vége szakadt. (A programmbeszéd.) A Pannónia tánczterme tizenegy órára szépen megtelt érdeklődő közönséggel. Sőt a karzatokon hölgyek is voltak láthatók. A minisztert a közönség közönyösen fogadta. Csupán néhány vékony torokból volt valami elfojtott, félénk éljenzés hallható. Keresztszeghy Lajos dr. kérelmére Hieronymi Károly megkezdte programmbeszédét. A beszéd a közönségből nagyon sokszor váltotta ki az erélyes tiltakozást, úgy hogy a miniszter csak megszakításokkal tudta nagy nehezen programmját elmondani. Az előadása színtelen, lassú, monoton volt. Hiányzott belőle a hév, az erő, a lendület. Mintha csak valami recitator állott volna a pódiumon, aki betanult mondókáját elhadarja. A közönség folyton zajongott, kopogott, lármázott és sokszor perczek teltek el, mig a miniszter szóhoz juthatott. A hevenyészett, pongyola beszéd rengeteg szóáradatában elveszett az igazság. Hogy mit mondott, azt a hallgatók közzül senki sem tudta volna a beszéd után megmondani, de érezte mindenki. hogy az elhangzott beszéd hamis tükröt tartott a közönség elé, melyben a politikai viszonyoknak a torzképét mutatta be. Persze, a t. miniszter ur alaposan megtépte az ellenzéket és amit arról letépett, azt mellverdesve rakta magára. De még ez az idegen toll sem tudta a közönségbe fagyott lelkesedést felolvasztani. A miniszter beszámolója, melylyel bevezető sorainkban is foglalkozunk és a melyre még lesz alkalmunk visszatérni, röviden a következő : Most, midőn a legközelebbi választásnál szavazataikat t polgártársaim le fogják adni, nemcsak arról fognak határozni, hogy én legyek-e Szatmár városának ezentúl képviselője vagy más, hanem egyúttal tanúságot fognak tenni arról, hogy ennek a városnak t. polgársága azok közé a polgárok közzé tartozik-e, akik a most már csaknem egy év óta tartó, törvényen kívüli, egészen rendetlen állapotnak, a mely hazánknak legvitálisabb érdekeit komolyan veszélyezteti, végét akarják vetni, vagy pedig szavazatuk által tápot akarnak adni annak, hogy újra folyjék az a meddő küzdelem, amely végnélküli hosszú olyan beszédekben nyilvánul, amelyeket a kép- viselőháznak alig egyötöd része hallgat meg — és zárt ülésekben, mesterségesen előidézett szavazásokban — amely eljárás által megakadályoz- tatik az országgyűlés abban, hogy az ország ügyeivel igazán foglalkozzék. De t. polgártársak, mikor én mélyen t. barátom gr. Tisza Istvánnak felszólítására beléptem az ő kabinetjébe, engemet ott is és illetőleg minket mindnyájunkat az a hit és az a meggyőződés vezérelt, hogy ez ország polgárainak többségénél meg van az az akarat, hogy ezek a mai állapotok szűnjenek meg. Arra baziroztuk egész jövőnket, egész reményünket, hogy az országnak ez a közvéleménye, amely teljes meggyőződésem szerint az ország polgárainak nagy többségét képezi, meg is fog nyilatkozni ; mert ha nem nyilatkozik meg, ha az ország nem foglal mellettünk állást, a mi egész tevékenységünk kárba vész. És én kérem az urakat, hogy mindazok, akik a komoly munkának, a komoly törekvésnek a barátai, emeljék fel szavukat ezen áldatlan izgatás ellen, mondják ki egyszer, hogy elég volt ebből ennyi. Ezután ismerteti a most folyó obstrukczió történetét kezdettől fogva. S rátér az ellenzéknek a magyar hadseregre nézve, s a magyar nyelvnek a hadseregben való érvényesülésére Vonatkozó követelésére. Azt hiszi, hogy nincsen ebben az országban senki sem, aki a magyar nemzeti nyelvnek az állami ügyek minden terén, s minden ágában érvényt szerezni melegen ne óhajtana. Csakhogy, uraim, ahhoz — úgymond — hogy egy létező állapotot törvényes alapon megváltoztassunk, a törvényhozás minden tényezőjének hozzájárulása szükséges. Ismerteti azokat a katonai reformokat, amelyek eddig elvileg elérettek s ezeket a kormány érdemének tulajdonítja. És magam örülnék, mondá, hogyha a magyar vezényleti nyelvet be lehetne hozni. De azt az állapotot, ami 200 évig fennáll, sőt 67 óta 35 évig nem volt ellene panasz, azt nem tudjuk ma valamennyi faktornak hozzájárulásával békésen elintézni. Hogy azért az országnak legdrágább érdekeit most feláldozzuk, folytassunk egy meddő harczot, hogy esetleg forradalom terére vigyük az országot, erre az én lelkiismeretem nem tudna rá vinni sohasem. Ezután körvonalazza a kormányzati irányát. A liberalizmust emeli ki. A tisztviselők fizetésének kérdésére nézve kifejti, hogy az a jelenlegi ‘állapotok miatt, a kormány legjobb akarata szerint is, csak 1904. őszén lesz megoldható, miután a közbeeső törvényjavaslatok a fizetés rendezési törvényjavaslatot addig hátráltatják. Megemlíti a tisztviselőknek juttatott pótlékot. A törvényhatósági közutak rosszaságát s kevés voltát is fölhozza s a vasút politika fontosságát emeli ki. És csatornázás kérdésére ki- térőleg a Duna-Tisza közti csatornázás égető szükségét hangoztatja. A védvámokat iparilag fejletlen országban, mint Magyarország is, — károsnak mondja. Példa rá Spanyolország. Németország pedig, látva a mi bizonytalan politikai állapotainkat, Oroszország felé fordul vámszerződések kötése végett, a mi kárunkra. Az ellenzék megakadályozza a tárgyalások megkezdését, miután makacsságával az autonom vámtarifa létrejöttét megakadályozza. Hivatkozik múltjára, eddig követett elveire, s a polgárságot felhívja, hogy meggyőződésük szerint járjanak el szavazatuk leadásában. A minden hatás nélkül elhangzott beszéd mellett két ismert Tisza-virág, Kubinyi Géza és Gajári Géza próbáltak hangüiatot kelteni a kormány mellett. A Gézák politikája ismeretes. Kár a szót fecsérelni reá. Csak kuriózumképpen kívánjuk Kubinyi Gézának azt a kijelentését megemlíteni, hogy a kormány a nemzeti követelések meletti érzelmeit elrejtve tartja. Harsogó ka- czajjal fogadták a frázisnak készült mondásban rejlő igazságot. (Az ebéd.) A beszámoló után társas ebéd következett- A 16 koronás ebédben harminczketlen vettek részt. Kutya teremtette, de kevesen. Más városban 3—400 ember telepszik a jelöltje asztala mellé. No de úgy látszik, hogy ezt az ebédet a nagy nyilvánosság kizárásával akarták elkölteni. Sikerült is. Persze, volt néhány dikczió is a kegyelmes ur egészségére. Az ebéd hamarosan véget ért. A miniszter este 7 órakor a társaságában volt országos képviselőkkel együtt elutazott. Az elutazás nagy csendben történt. Mintha csak szökött volna. Hátha csakugyan szökött ? (Programmbeszéd a hegyen.) A Szatmárhegyen vasárnap tartotta. Urai] Géza programrabeszédjét. Kíséretében voltak Kelemen Samu dr., Lévay József, Diószeghy István és még többen a párt tagjai közül. A szatmárhegyieft lelkes fogadtatásban részesítették a képviselőjelöltet. Uray Géza elsősorban a gazdasági kérdésekről beszélt, azt fejtegetvén, hogy a miként a magán ember gazdálkodása lehetetlen, ha abba a szomszéd beleszól és rendelkezik, úgy lehetetlen az állam boldogulása is, önállóság nélkül. Azután az aktuális katonai kérdésekről beszélt, majd a választói jog kiterjesztését vallotta a legközelebbi teendők gyanánt. Utána Kelemen Samu lelkesen ajánlotta az uj képviselőjelöltet a választók bizalmába és szeretetébe és ötletesen figurázta ki a nagy örömet, a melyet Hieronymi jelölése fölött az igazi meggyőződésnek hijjával mutatnak a kormánypárt vezetői. Délután a szatmárhegyi dalárda szerenádot rendezett s hazafiasdalok éneklésével járta be a választók tömege a dalárda vezetésével a Szatmárhegyet. Uray Géza és kísérete a legjobb benyomásokkal jött el a Szamárhegyről, mely a függetlenségi párt erős talajának bizonyult. TÁVIRATOK. J&. iteépTrlselóliáz; ülése. Budapest, novemcer 16. (Saját tudósítónktól), A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnökölt. Az ujonczjavaslat tárgyalása során elsőnek Nessi Pál szólalt fel. A javaslat ellen beszélt. Szünet után Jakabbfy Imre alelnök foglalta el az elnök helyét s Nessi tovább folytatta beszédét. Többek között fölemlítette a szegedi koszorú affért. Kubik Béla ekkor átkiáltott a jobboldalra : — Maguk osztrák szoldateszkák, a kik még az édes anyjukba is belelövetnének. Jakabbfy alelnök ezért a közbeszólásért rendreutasitotta /Kubikot. Kubik nem fogadta el a rendreutasítást, mert látta, hogy elnököt Tisza István gróf utasította erre. Jakabbfy ezt visszautasította. Nessi Pál ezután befejezte beszédét. Nessi beszéde után elnök bejelentette, hogy Podmaniczky Frigyes indítványt adott be arra nézve, hogy a Ház e hó 18-tól kezdve egy órával hosszabbítsa meg az ülések tartamát. Az indítvány felett holnap szavazni fognak. Ezután Molnár Ákos az olasz kereskedelmi szerződés ügyében interpellált. A kérdésre Tisza kijelentette? hogy a kormány felhatalmazást fog kérni a Háztól, hogy a szerződéses borvám klauzulát az 1899. évi XXX. tcz. ellenére rövid időre meghosszabbíthassák. Ezzel az ülés véget ért. IKIoss-atlh. Perencz születésnapja. Budapest, november 16. (Saját tudósítónktól.) Kossuth Ferencz, a függetlenségi párt elnöke holnap tölti be születésének 61 évfordulóját. Ez alkalomból a függetlenségi párt ma este testületileg jelent meg Kossuth Ferencznél és melegen üdvözölte. USTag-sr ikratasz tró fa. Budapest november 16. (Saját tudósítónktól.) New-Yorkból borzalmas vasúti katasztrófa hírét hozza a táviró. Keut-Vood város közelében ugyanis egy személyvonat egy futárvonattal ütközött össze. A vasúti karambol következtében az utasok közül negyvenen életüket vesztették, huszonhármán életveszélyesen megsebesültek. Letartóztatott éktezertolvajok: Budapest, november 16. (Saját tudósítónktól.) A budapesti államrendőrség ma letartóztatta Molnár Imre, volt szegedi építőmestert és nejét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az utóbbi időben elkövetett'nagyszámú betöréses lopásokban részük van. Molnárné beismerte, hogy 4 évvel ezelőtt férje követte el Szegeden a Fried-féle nagy ékszerlopást, amely annak idején országszerte szenzácziót keltett.. SZÍNHÁZ. — (Uj díszletek.) Lapunk több számában megirtuk, hogy Szatmár város a régi színházi diszletek kijavítását és uj, modern díszletek beszerzését határozta el. Az uj diszletek és a kijavított régiek tegnap érkeztek meg. A város gazdasági hivatala holnap fogja átvenni a színház festett világát, hogy a már legközelebb bevonuló színtársulat mindent rendben találjon. Az átvétel néhány napig fog eltartani. A diszletek igen szépek és sikerültek és a modern színpadi technika minden követelményének megfelelnek.
