Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-22 / 215. szám
kuruczok kardjukkal írtak meg, rettent- hetlen bátorsággal. Hasonló tettek csak mithikus világban élnek, olyan csoda tetteket csak a félistenek követtek el. A Rákóczi-harcz hatalmas nemzeti dráma, a melynek minden jelenete fenséges, minen alakja nemes szenvedélytől égő hős. A gondolatokban gazdag beszédet óriási lelkesedéssel fogadták és a szónokot perczegik tartó tapssal jutalmazták. Az ünnepi programm következő száma Illyés Bálint országgyűlési képviselő szavalata volt. Illyés Bálint hévvel szavalta „Rákóczi visszatér“ czimü ez alkalomra irt szép költeményét. Ezután Magos Gábor mármaros- szigeti ügyvédjelölt a czigány zenekar kísérete. mellett tárogatón adta elő: Hej Rákóczi Bercsényi“ kesergőjét. Nagy Sándor vármegyei főjegyző lépett ezután az előtérbe és hosszú beszédben adta elő a csataemlék történetét. A lelkes beszéd végén lehullott az emlékről a lepel és látható lett a csatajel felirata, a mely a következő: Az első táblán : Istenért, Hazáért, Szabadságért! II. Rákóczi Ferón ez szabadságliar- czának kezdetén vívott 1703. Julius 14-ki Tisza becsi győzelme 200 éves emlékezetére. A második táblán: Si Deus proúobis quis contra nos. A harmadik táblán : Emelte Szatmár és Ugocsa vármegyék és Szatmárnémeti szabad királyi város hazafias közönsége 1903. szeptember hó 20-án. Az emléket ezután Domahidy István szép beszéd kíséretében adta Ugocsa vármegye közönségének, a melynek nevében Varga János dr. megyei főjegyző mondott köszönetét. A hivatalos beszédek elhangzása után következtek a küldöttségek. Legelsőnek Ballagi Géza a Magyar Tudományos Akadémia nevében mondott üdvözlő beszédet, melynek az ország első kultusz intézményének igaz örömét fejezte ki. Utána Teleky Géza gróf, a Magyar Történelmi Társulat üdvözletét tolmácsolta, végül Zempléni Árpád, a jónevü poéta köszöntötte Rákóczi szellemét a Petőfi Társaság nevében. Az ünnepi programm utolsóelőtti száma az emlékmű megkoszorúzása volt. Az első koszorút Ugocsavármé- gye nevében Varga János dr. helyezte el. A koszorún e fölirat állott: .Rákóczi emlékének.“ Ezután Budapest székesfőváros hatalmas koszorúját tették az emlék talapzatára. Majd sorra következtek Szatmár, Már maros, Be reg. Abauj Torna és Szilágyvármegyék koszorúi, azután Kolozsvár, Nagykároly, Beregszász, Nagyszöllös, Nagybánya, Kassa városoké. Végül a beregszászi főgymnasium ifjúsága, a nagyszőllősi felsőbb leányiskola, a szat mari főgymnasium, a nagykárolyi és szatmári Kölcsey körök élővilágokból készült szép koszorúit helyezték el. A koszorúk elhelyezésével az ünnepély véget ért s az emlékmű kapuját megnyitották a közönségnek. Az idő jóval túl járt már a déli egy órán, a mikor a nagy emborsokaság Tiszaujlakra indult vissza. (A bankett) A tiszaujhiki „Korona“-szálló udvarán hatalmas sálor emelkedett, a melyben az ünnepi közebéd folyt le. A bankettről általánosságban két dolgot kell megjegyezni. Az egyik az, hogy talán közebéddel, rendezőség még olyan csúfos kudarezot sohasem vallott, mint itt, a másik pedig az, 5—6 ezernyi közönségből alig akadt száznyolezvan ember, a ki részt vett. E két „súlyos“ körülmény abban rejlett, hogy a bankettjegyeket „csekély“ 6 koronáért vesztegették, a mely összeget, légyen a hazafiui lelkesedés bármilyen nagy, nem nagyon volt kedve mindenkinek lefizetni. Hozzá meg, beszélték a bankettezök, a vendéglős bizony-bizony nem telt ki magáért. A bankett különben két órakor kezdődött. A második fogásnál a hivatalos „tósztjegyzék“ szerint Hugon- nai Béla gróf főispán állott fel és felköszontötte a királyt, a legalkotmá nyosabb uralkodót. A beszéd után körülbelül olyan hangulat uralkodott, amilyet a chlopi i hadiparancs keltett az egesz országban. A megállapított tósztok ezután sorra rendre következtek : Nagy László Rákóczi szelleméért emelt poharat dörgő éljenzés kíséretében. Varga János dr., Nagy László alispánt éltette, Domahidy István Ugocsavármegye közönségét és a rendezőséget köszöntötte fel, Fejes István dr. Illyés Bálint országos képviselő egészségéért ürített poharat. Kovács Dezső a megjelent hölgyekért, Buttykay Viktor a sajtó ért, Lénárd István dr pedig Kepes Sándorra, az emlék alkotójára ürítette poharát. Végül megjegyezzük, hogy a gra- nicsárra tervezett tószt elmaradt. Este haügversenynyel egybekö tötl tánczmulatság volt. A hangversenyen Fedák Sári és a többi fővárosi művésznő nem működtek közre. A tánczmulatság a kora reggeli órákban ért véget. A vendégek nagyrésze még vasárnap délután utazott el TÁVIRATOK. Az alkotmányválság. Budapest, szeptember 21. (Sajót tudósítónktól ) A helyzet egyelőre változatlan. Apponyi gróf ma délbe visszaérkezett Budapestre. A délután folyamán elment a képviselőházba, a hol sok képviselő kereste fel és hosszasan értekeztek vele. Visszaérkezett ma Sátoraljaújhelyről Kossuth Ferencz is, s vele egyidejűleg csaknem az összes függetlenségi képviselők is megjöttek a fővárosba. Bécsből táviratozza tudósitónk: A király ma ötnegyed órai kihallgatáson fogadta Khuen-Héder- váry grófot, aki ismételten részletes jelentést t At a felségnek a hadparancs nyomán támadt hangulatról Bécsből a szabadelvüpárt értesítést kapott ma Khuen gróftól, hogy a tervbevett értekezletét e hó 23- án, szerdán tartsa meg. Az esti órákban még a következő távirati értesítést vettük budapesti tudósítónktól : A király ma Héderváry kihallgatása előtt Körber osztrák miniszterelnököt és Guloeliovszky külügyminisztert fogadta kihallgatáson. A „Neue Freie Presse“ értesülése szerint a király kijelentette Héúervárynak, hogy egyelőre nem jön Budapestre és hogy töltetlenül ragaszkodik a német vezényleti nyelvhez, továbbá, hogy a magyar vezényleti nyelvre vonatkozólag ezidötájt még elvi kijelentést sem hajlandó tenni. Héderváry a mai kihallgatás alkalmával Wekerlét ajánlotta a királynak, mint akit a legalkalmasabbnak tart a miniszterelnökségre. A király erre azt felelte, hogy semmi kifogása sem volna a Wekerle személye ellen, de Wekerle most olyan követelésekkel állott elő, a melyeket lehetetlen teljesíteni. A függetlenségi párt holnap, kedden este tartja meg értekezletét, a melyen a további teendők és a párt magatartása fölött fognak határozni Az udvartól száműzött Iföherezeg. BéCS, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Bécsben elterjedt hirck szerint a király Ottó főher- czeget, bizonyos diszkrét természetű ügy miatt, száműzte a császárvárosból. A hir, a mely jólértesült udvari körökből szivárgott ki, még nincs hivatalosan megerősítve. Merénylethir a szerb király ellen. Szabadka, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Szabadkán ma hire terjedt, hogy Péter szerb király ellen merényletet követtek el. Az állítólagos merényletről illetékes helyen mit sem tudnak. Elhunyt tábornok. Budapest, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Schőber Károly tábornok, hadbíró Budapesten ma meghalt. Halálraitélt gyilkos. Miírovicza, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Az itteni törvényszék Miatovics Jovan borbély segédet rablógyilkosság elkövetése miatt, köléláltali halálra ítélte. Nagy sztrájk Újpesten. Budapest. szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Újpesten az összes ácsmunkások ma reggel óta sztrájkolnak. A sztrájkoló munkások csöndesen viselkednek. Rendzavarás nem történt. Gyilkosság, rendreutasítás miatt. Budapest, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) Tavy Károly budapesti főmérnök lakása előtt a múlt éjszaka nehány részeg ember garázdálkodott A főmérnök egy darabig tűrte a részeg emberek ordi- tását, de aztán kiment az utczára, hogy a garázdálkodókat rendreuta- sitsa. A mint a kapun kilépett, az egyik részeg ember kikapta élesre fent kését és a főmérnököt úgy halántékon szúrta, hQgy nyomban ösz- szerogyott és haldoklóit, midőn lakásába bevitték. Á kaakszentraártoni dráma. Esküdtszéki tárgyalásSzatmár, szept. 21. (Saját tudósítónktól.) A szatmári kir. törvényszék palotájának esküdtszéki termében a képzelet szárnyán vonult el ismét az a véres családi dráma, a mely ez év május hó 17. napján játszódott le Kaakszent- márton községben. Egy lélekben, szívben megtört ember ült a vádlottak padján, a ki a rettentő drámában elvesztette a feleségét, elvesztette az öcscsét, ezenkívül örökre megbélyegezte önönmagát, mert embert ölt. Berecz Ambrus, jómódú gazdaember ez a szerencsétlen, a ki pünkösd első napján megölte a feleségét és a testvéröcscsót. Véres tettét azért követte el, mert szivéhez férkőzött a féltékenység, ez az iszonyú féreg, a mely nappal munkálkodni, éjszaka pedig aludni nem hagyta. És ezt a rettenetes állapotot nem bírta legyőzni, nem tudott megszaoaduini a gondolat tói, hogy felesége, a kit szeretett, hüteten hozzá, megérlelte benne az ölés tervét, a melyet piros pünkösd napján végre is hajtott. Megtörve áll ma a birák előtt s valahányszor a felesége nevét említették, két szemébe temetve arczát, keservesen zokogott. A tárgyaló terein szokatlanul élénk képet nyújtott. A karzaton, a földszinten levő padsorokban nagyszámú érdeklődő közönség jelent meg, a mely a fordulatokban gazdag bűnügy minden részletét feszült kiváncsi- sággal kisérte. A bűnügyben 24 tanút hallgatott ki a törvényszék. A tanuk közül azonban csak kevés tudott arról a rettenetes családi állapotról, a melyben Berecz a feleségével ólt. A tárgyalás során kiderült, hogy a véres családi drámában jelentős szerepet játszott a „Magyar Figaró“ czimü lap, a melynek különös képei és szövege, megmételyezték az egyszerű falusi menyecskét. Hetenként elkölcsönözte a tanítótól ezt a lapot, a melyből szórakozást keresett, végül maga is bűnbe esett, ép úgy, mint a hogy ama képeslap szokta az „apré családi eseményeket^ illusztrálni. A különös felfedezés persze derültséget keltett úgy a bíróság, mint a hallgatóság körében, jóllehet ez az epizód inkább elszomorító . . . A tárgyalás lefolyásáról tudósitónk a következőket jelenti: (A tárgyalás megnyitása.) Pontban kilencz órakor vonultak be az esküdtek és a biróság tagjai a tárgyalóterembe. A tárgyaláson Papol- czy Gyula dr. elnökölt. Szavazó-birák voltak : Szabó József és Hunyor Ödön. Jegyző: Oláh Miklós. A vádat Néme- thy József dr. képviselte, a vádlottat Keresztszeghy Lajos dr. védte. Elnök a tárgyalás megnyitása után a következő esküdteket sorsolta ki: Réví Miklós, Asztalos Sándor, Májercsik János, Hebe József, Megyeri Sándor, Laky Sándor, Kocsis Gyula, Indrisch Miklós, Hajnal Géza, Klein Abrahám Adolf, Kiss Ferencz és Adtai József. Pótesküdtek kisorsolását elnök nem látta szükségesnek. (A vádlott kihallgatása.) Papolczy Gyula dr. elnök felolvasta a kir. ügyészség vádiratát s kihallgatta Berecz Ambrust. Vádlott az általános kérdésekre előadja, hogy 38 éves református, földmives, családos, vagyona van, büntetlen előéletű. Elnök azon kérdésére, hogy beismerje a terhére rótt cselekményt, bűnösnek érzi-e magát? vádlott zokogva felelt: — Beismerem és bűnösnek érzem magam. Majd folytatólag elmondta, hogy a gyilkosság napján reggeli 7 órakor borotválkozott, a midőn édesapja Berecz Pál valami tehénvételi ügyben jött hozzá és egy fél liter pálinkát hozott magával, a melyből sokat megivott. Ezután eltávozott hazulról és a korcsmárosnál, a ki egyszersmind mészáros húst vásárolt. A korcsmában is megivott néhány pohár szeszt, aztán hazament s egy széken elaludt. A mikor felébredt, kereste a feleségét, de nem találta. Kereste az udvaron is, a hol egyik kis gyermeke játszadozott. A gyermek azt mondta, hogy az édes anyja a nagyapjánál van. Erre Berecz Ambrus revolverrel a kezében átment az édesatyja telkére s a padlás előtt látta Géza öcscsét ácsorogni. Rögtön arra gondolt, hogy a felesége ott van s fel ment a padlásra, a hol lényleg megtalálta az asszonyt. A padláson rövid szóváltás után mellbe lőtte nejét, a ki nyomban összerogyott. A mikor megfordult maga előtt, látta az öcscsét s azt két lövéssel szintén leteritette. Elnök: Miért ölte meg őket? Vádlott: Nem tudom, bizony Isten nem tudom. — Hányszor lőtt? — Azt hiszem 2-szer, de azt mondják háromszor. — Mégis miért tette ? — Nem tudom. — Dehát mégis ? — Féltékeny voltam Géza öcsémre. — Tehát a féllékenység vitte rá. — Igen. Vádlott ezután elbeszéli, hogy Géza öcscse és a felesége mindig együtt voltak. Ö azonban sokáig ügyet se vetett rájuk, mert meg volt győződve, hogy az asszony szereti. Egyszer
