Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-22 / 215. szám
ozaimar, lyuj. szepiemutn zc. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor.E-v hóra . . 1'kor. Viűékre postán küldve: . Egész évre . ■ 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 4S-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) „—-r” Hirdetéseket méltinyos, szabott áriáin egyezség szerint telfdfá' a kiadóhivatal, Kazin</zy-ij(§> Apró hirdetőik ■ • 10 szóig 40 fillér, min.d®i. további szó 3 fl'IWry v *. Nyilttér sora 30 fill^A^/« } Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 10S. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : B A T{ T H A KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR A tiszabecsi síkon. A vasárnapi Rákóczi-ünnepek. Szatmár, szeptember 21. Üzenetem van General Sakra- mentumovÍGS-hoz, akinek fogyatékos osztrák koponyájában a magyar nemzethez, helyesebben : „néptörzs“ -hoz intézett „hadiparancs“ szerencsétlen eszméje megszületett... Hódolatteljes üzenetem van a legfőbb hadúr, 0 felsége, a magyar királyhoz, aki a famózus „hadiparancs“ -ot gonosz osztrák tanácsosainak reábeszélése folytán, legkegyelmesebben a magyarnemzet szemébe vágni kegyeskedett. . . . Azt üzenem a Lajthán túlra, hogy tegnap sok ezeren együtt, Ti- sza-Becsen voltunk, a hol II. Rákóczi Ferencz első győzelmének véráztatta, megszentelt földjén mindannyiunk szive egybeforrott a nemzet halhatatlan szabadság bajnoka, örökemlékü martyrja és dicső nera zeti hőse : II. Rákóczi Ferencz iránt való emlékezésben; az izzó hazaszeretetben. És a keblekből vulkán- szerüen kitörő lelkesedésből azt tapasztaltam ott, a tiszabecsi történelmi nevezetességű síkon, ahol ur és paraszt, szegény és gazdag, férfiak és nők, felnőttek és gyermekek együtt áldoztak a kiapadhatatlan hazaszeretet szent oltárán, hogy - a nemzet él! Azt tapasztaltam ott — General Sakramentumovics és t. társai — hogy az önök fekete-sárga, szűk koponyájukban motoszkáló „Ge- sannt-monarchie“ eszméje, csak hiú ábránd; hogy sem önök — futásban megedzett — egyébként rokkant generális urak, sem pedig az évszázadok őta szakadatlanul agyarkodó, osztrák kamarilla, a magyar nemzetet megfojtani nem fogják — soha! Azt tapasztaltam ott, felséges királyom, hogy a magyar nemzetet, a mely nemzedékről, nemzedékre, apáról, fiúra és unokáról, dédunokára szent ereklye gyanánt hagyja örökségül a szabadság iránt való, olthatatlan lelkesedést; és hosszú évszázadokon át szivébe zárja, szeretettel ápolja nemzeti hőseinek, martyrjainak dicső emlékét: nem lehet ezt a nemzetet rövidlátó, osztrák katonai elmékben megfogarn- zott „hadiparancs ‘-okkal megfélemlíteni, hogy ezredéves, sziklaszilárd alkotmányában gyökerező jogaiból, csak egy jottányit is engedjen. . . És azt is tapasztaltam ott, a tiszabecsi véráztatta síkon, felséges királyom, hogy valameddig a magyar király együttérez az ő hü séges, magyar nemzetével; valameddig legdrágább kincse, ezeréves alkotmánya ellen osztrák részről támadás nem éri és valameddig a magyar királyt — a nemzethez szólva — fel nem váltja az osztrák császár: pénzét és vérét szívesen áldozza a magyar nemzet, a magyar királyért. De az osztrák ármádia utján küldött hadüzenet; a feketelelkü, osztrák tanácsosok agyalágyult ko ponyáiból kipattant „hadparancs“ előtt a magyar nemzet nem fog meghajolni — soha ! Ezeket tapasztaltam én a ti- szabeesi síkon, s mindezt látva és átérezve, dehogy is van okunk aggódni a nemzet sorsa, a nemzet jövője fölött. És nincs okunk reá, hogy félelemmel tekintsünk azokra a vészterhes fekete fellegekre, amelyek a magyar közélet egén hónapok óta gomolyognak. Nincs okunk félni General Sakramentumovicsék- tól, mert él a nemzetben a Rákóczi szelleme és most, évszázadok után is, talpra állanak a Rákóczi kuruczai, ha a haza, az alkotmány veszedelemben forog. Egy kótszázéves, Rákóczi korabeli, megtépett zászlót láttam tiszabecsi ünnepségen. A daliás időknek szent ereklyéjéről ezt olvas' tam le: „Tarpa kurucz volt — és az is lesz /“ Az ünneplő sok ezernyi népnek határtalan lelkesedéséből pedig ezt olvastam ki: „A nemzet kurucz volt — és az is lesz!“ * Hogy milyen volt a tiszabecsi síkon az ünneplő ezernyi néptömeg nek lelkesedése, azt leírni, me£ sem kísérlem, mert fölül múlt az minden emberi képzeletet. A Rá kóczi győzedelmes hadainak egetverő „hurrá“ kiáltása bizonyára nem harsogta túl azt a hatalmas, sürü éljenzést, a mely Barabás Béla gyújtó beszédét szakította meg, pil- lanatról-pillanatra. Igen szép volt és nagy hatást keltett Osváth Elemér ünnepi beszéde, nemkülömben Szalay Károly ódája, a melyet az illu ztris szerző maga szavalt el. tomboló tetszés mellett. Hozzájárultak az ünnep lelkes hangulatához Uray Imre, Barta Ödön és Kelemen Samu dr. nagyhatású beszédeikkel. És végül, midőn e helyütt a tiszabecsi sikon szerzett impresszióimról számolok be, nem mulaszthatom el, hogy az ünneplők ezreinek nevében is, az elismerés babérkoszorúját le ne rakjam Luby Géza országgyűlési képviselő elé, aki ennek a szép, lelkes és hazafias ünnepnek a megteremtője volt; aki fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélve, három vármegyének függetlenségi polgárait rázta fel és gyűjtötte össze a tiszabecsi sikon. Luby Gézáé az érdem, hogy két emlékmű — az egyik a ti- szaujlaki hídfőnél, a másik a tiszabecsi templom előtt — hirdeti az utókornak II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának hőstetteit és mindörökké emlékeztetni fogják a nemzetet a daliás időkre, hogy volt egyszer egy labanczverő, hős kurucz, aki martiromságot szenvedett a hazáért és akinek szelleme örökké élni fog közöttünk . . . Harsányi Sándor. * A tiszabecsi ünnepság lefolyásáról tudósítónk az alábbiakban számol be : Vasárnap reggel hat órakor külön vonat indult Nagykárolyból, hogy a nagykárolyi és szatmári vendégeket Tisza-Becsre vigye. A vonat zsúfolásig megtelt utasokkal, akik részben Tisza- Ujlakra, nagyobbrészt pedig Tisza- Becsre mentek. Barabás Béla és Szalay Károly szombaton este fél tizenegykor érkeztek Szakmarra és vasárnap reggel innen utaztak Tisza-Becsre. A külön vonat délelőtt fél tízkor érkezett Tiszaujlakra, a hol a tiszabecsi vendégeket, csaknem beláthatatlan hosszú kocsisor és 3—400 főnyi lovasbandérium fogadta. A kocsikban való elhelyezkedés után, nemzeti szinü zászlók alatt indult meg a hosszú menet Tisza Újlakon keresztül Tiszabecsre, a hol már a kora reggeli órákban ezernyi néptömeg tolongott az utczákon. Az ünnepség és az emlékoszlop leleplezés, a mely a templom előtti óriási térségen folyt le, délelőtt tiz óra kor vette kezdetét. Luby Géza országgyűlési képviselő, az ünnepség főrendezője nyitotta meg az ünnepet. Hét-nyolczezerre tehető, óriási néptömeg vette körül a szónokok számára felállított emelvényt, a melyen ott voltak Barabás Béla, Uray Imre, Barta Ödön, Luby Géza, Jékey Zsigmond és Luby Béla ország- gyűlési képviselők, valamint a szatmári, ugocsai és beregi függetlenségi pártjainak a vezérférfiai. Luby Géza megnyitója után Osváth Elemér mondotta el gyönyörű ünnepi beszédét, majd Barabás Béla intézett gyújtó beszédet a néphez. Beszéltek még Barta Ödön és Uray Imre országos képviselők. Uray Imre beszéde után egyszerre csak minden oldalról felhangzott a kívánság : — Halljuk Kelement! Kelemen Samu drt meglehetős zavarba hozta a közkivánság, hogy a néphez beszédet intézzen, mert. egyáltalán nem gondolt arra, hogy az előtte elhangzott nagyhatású beszédek után a nép még őt is mehallgatni kívánja. De a mind sűrűbben felhangzó kivánl ' Ml > ijw lh» .. ■ -y7 * ság elől nem térhetett ki és kés és igen talpraesett beszédig létezett a sok ezernyi népt.ömegl|5£.r. Délben négyszáz teritékl ba^k#ttYT Q volt, a melynek során Baratts Bé^á,^ Barta Ödön, Uray Imre orszá^s .< viselők, Biky Károly és még számosán mondottak lelkes pohárköszöntöket.’’v~'~ Az országgyűlési képviselők és a vendégek nagyrésze délután öt órakor utaztak el Tiszabecsröl, a többiek pedig ott maradtak estére a tánczmulat- ságra : A tánczmulatság alatt történt az a szerencsétlen tüzeset, a melyről lapunk más helyén számolunk be: Tisza-Ujlakon. (A bevonulás.) A liszaujlaki vasútállomás és környéke mozgalmas képet uyujtott. Ember ember hátán állott; a „kimenet“ - nél felállított kapu előtt pedig a környék „diszmagyar“-jai állottak sorfalat- A rendes személy és külön vonattal megérkezett ezrekre menő közönség ki félé tódult a kijáraton, a hol kocsikra ülve lassan-lassan megindult a menet. A hatalmas kocsisornak, úgy látszott, vége nem akad. Mikor az első kocsik már a tiszai hídfőnél voltak, akkor indultak el az utolsó kocsik az állomásról. Tíszaujlak város képe ünnepi diszt öltött. A házakon nemzetisziriü zászlókat lengetett a szél s az utczák mindkét. oldalán ezrekre menő közönség éljenezte lelkesen az ünnephez vonuló vendégeket. Az ünnepség kezdete 10 órára volt kitűzve, de jóval elmúlt féltizenegy is, a mikor az ünnepi sereg leérkezett az emlékműhöz. A Tisza túlsó fele, a hol a csataemlék áll, élénk képet mutatott. Az emberek ezrei, a kocsik, a bandérium lovasai körben foglaltak helyet az óriási mezön, az úri közönség egyrésze az emlékmű tetején és a lépcsőkön két oldalt, a másik fele pedig a csata jellel szemközt felállított tribünökön helyezkedett el. A mikor az utolsó kocsi leérkezett a hídról, a nyüzsgő ember- sokadalorn egyszerre elhallgatott és némaság, áhitatos csöndben megnyílt* az ünnepély. (A leleplezés.) A nagy csöndességet egymásután három taraczklövés szakította meg, melyet dörgő éljenzés követelt. Az emlékmű tetején előlépett Csáky László gróf Ugocsa vármegye főispánja és megnyitotta az ünnepélyt. Üdvözölte az ösz- szeseregletteket, lelkesen beszélt Rákóczi Ferenczről, a kinek tiszabecsi győzelme — úgy mondta — nagy kihatással volt az egész szabadságharczra. Szép szavakkal vázolta a Rákóczi kor jelentőségét azokat az elévülhetetlen érdemeket, a melyek egyszersmind elvetett magvai voltak a magyar szabadságnak, Csáky gróf beszédét lelkesen megtapsolták. Ezután Fechtel János dr. a szatmári fögyrnnasium tanára állott, az emlékmű kapujához s magas röptű beszédet tartott Rákóczi Ferencz szelleméről, kuruczokról. A dicső szabadságharczot hőskölteményhez hasonlítá, a melyet a Figyelmezteted!! Rótta Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mini legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda meüett Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára előrehaladott nyári idépy miatt a njég raktáron leVő nyári szipes czipők eredeti gyári árakoa kaphatók. mammBaammummmmmtm tm
