Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-07 / 152. szám
2 Szatmár, hétfő SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 7. 1} szám. zisztenczia, tehát azokat az engedményeket Széli el sem fogadta. A pártokkal folytatott tanácskozásoknak során tett Ígéreteit beváltotta; a katonai javaslatokat visszavonta. A mi a jövőt illeti, arra nézve sem a kormányt, sem a pártokat lekötni nem akarja. Ivánkának minapi kérdésére kijelenti, hogy a Széli állal tett Ígéreteket teljes egészében föntartja. TÁVIRATOK. Kinos inezidens a képviselőházban. Budapest, julius 6. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésének végén Khuen-IIéderváry miniszterelnök kijelentette, hogy az 1890. évi XXX-ik törvényczikk megváltoztatását nem Kossuth Ferencz, hanem Lukács László pénzügyminiszter ajánlotta Erre Ugrón Gábor közbekiáltotta: — Tehát Lukács volt a csábitó ! Kossuth Ferencz izgatottan ugrott fel: — Semmi csábítás, legyen vége a rágalomnak — szólt oda Ugronnak. Mikor a miniszterelnök befejezte beszédét, Ugrón szót kért Apponyi gróf elnöktől, de Kossuth Ferencz megelőzte Ugront és kijelentette, hogy ezt a közbeszólást: legyen vége a rágalomnak, nem TJgronra értette, mert hiszen tudvalevő, hogy őt milyen oldalról rágalmazzák. Ebben a pillanatban Fenyő Sándor, az Egyetértés főszerkesztője, aki a baloldali irói karzat második padjában ült, a Kossuth meg- rágalmazására vonatkozva, egy mellette levő kollegájának megjegyezte: — Igen pimasz oldalról! Erre rögtön hátrafordult Pályi Ede, a Magyar Szó szerkesztője, aki Fenyő előtt az első padban ült, és a Fenyő megjegyzését magára vonatkoztatva, odaszólt Fenyőnek: — Ön szemtelen! Fenyő erre megfricskázta Pályit, a miből csaknem botrányos verekedés támadt, Pályi ugyanis az inzultus miatt dühösen Fenyőre akarta magát vetni, de az újságírók megakadályozták a további tettle- gességet. Fenyő Sándor ezután Apponyi gróf elnökhöz sietett, kinek elmondta a történteket és bocsánatot kért, hogy íelindulásában tettle- gességre ragadtatta magát. Apponyi azonnal jegyzőkönyvet vétetett fel az esetről. A wBudapesti Újságírók Egyesülete'1 az ügyben, holnap délután rendkívüli ülést tart. Lesz-e obstrukczió? Budapest, julius 6. (Saját tudósitónktól.) A függetlenségi Kossuth-párt ma este tartja meg értekezletét. Az értekezletet 6 órakor nyitotta meg Kossuth Ferencz. Az értekezlet, melyen a párt tagjai majdnem teljes számban vannak jelen, előreláthatólag a késő éjszakai órákba fog nyúlni. Ezen az értekezleten dől el az obstrukczió további folytatása. A nagybeteg pápa. Róma, julius 6. (Saját tudósítónktól.) A pápa az éjjet izgatottságban töltötte. Lapponi dr. 2 órakor a szent atya fekvőhelyéhez lépett a ki beszélgetést kezdett vele. A pápa azt mondta, hogy álmatlansága következtében fáradtnak érzi magát, azonban mint rendesen, ez alkalommal is tréfált. Kívüle a pápa mellett Pió Centra nevű komornyikja virrasztóit. Reggelfelé elaludt a pápa és délutánnig pihent, úgy, hogy Lapponi elhagyhatta a délelőttre a Vatikánt. Róma, julius 6. (Saját tudósítónktól.) A „Tribuna“ értesülése szerint a klérikális lapok utasítást nyertek, hogy gyengítsék a pápa betegségének komolyságáról szóló híreket és czáfoljarak meg minden riasztó jelentést. Róma, julius 6. (Saját tudósítónktól.) A pápa állapota tegnap este kissé rosszabbodott, orvosa szivgyenge- séget is észlelt, miért is az egész éjjelt a beteg ágyánál töltötte. Ma reggel állapota változatlan. Délelőtt Lapponi orvos konzíliumot tartott Mazzani tanárrab. A konzílium aggkori tüdőelkemé- nyedést konstatált. A szentaya általános állapota komoly, jbár imminens veszély nincs. A pápai gárdák parancsot kaptak, hogy együtt legyenek. Rampolla bíboros államtitkár tanácskozott délelőtt több bíborossal. A délután folyamán a pápa állapottá kissé rosszabra fordult. A diákok játszótere. Döntés a játszótér ügyében. Szatmár, julius 6. (Saját tudósitónktól.) A vallás- és közoktatásügyi kormánynak egy régebbi rendeleté kötelezi a törvény- hatóságokat, hogy a tanuló ifjúság részére megfelelő játszótereket létesít senek. A játék a gyermekek részére nem csupán a mulattatós, a szórakoztatás, tehát a léleknek felüditése czéljából szükséges, hanem szükséges főleg azért hogy a tervszerű játék gyakorlása mellett a test megedződjók, megizmosodjék. A játszóterek létesítésével a kultuszminiszter azt a klasszikus közmondást kívánja szolgálni, hogy csakis ép testben lakik ép lélek és igy, ha a diáksereg fizikailag a követelményeknek megfelelő szervezettel bir, úgy remélni lehet, hogy később, midőn a ma még zsenge ifjú kilép az élet küzdőterére, olyan lesz a gondolkozása, melyre örömmel alkalmazzuk a józan jelzőt. A rendszeres, tervszerű, helyesen beosztolt játék a gyermekek részére épen úgy szükséges, mint a kenyér a tejhez. Ebből a czélból a játszótér nélkülözhetetlen. Meg kell tehát azt csinálni nálunk is mihamarabb, a mint a vidék többi nagyobb városaiban is megcsinálták. Ebben a tárgyban a város gazdasági hivatalában szombat délután értekezletet tartottak, melyben részt vettek : Pethö György gazdasági tanácsos elnöklete alatt Erdélyi István városi főmérnök, Batkovszky Pál a róm. kath. főgymnasium igazgatója és Erdélyi Imre tornatanár. A törvényhatóság részéről Antal Dániel vett részt az értekezletben. A város tudvalevőleg a méntelepen túl, a Lókerttel szemben levő telket jelölte ki a játszótér számára. Az iskolák képviselői azonban ezt egyhangúlag elvetették, mert nagyon messze van és azt ajánlották, hogy a játszóteret a Kossuth-kerthez csatolt uj területen létesítsék. Erdélyi István főmérnök ezt ellenezte, mert a Kossuth-kerthez csatolt uj területnek szerinte más a rendeltetése. Minthogy az értekezlet nem tudott megállapodásra jutni, Antal Dániel azt indítványozta, hogy tartsanak helyszíni szemlét és a szemle eredményéhez képest hozzanak határozatot. Az értekezlet az indítványt elfogadta, s az után kimentek a Kossuth- kertbe. A Kossuth-kertben a helyszíni szemle megejtése után a bizottság egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a játszótér számára a Szamos- hidon túli luezernásnak az államvasutak és az országút közötti részéből 40 öl szélességben és megfelelő hosz- szuságban hasittassék ki egy megfelelő terület. A játékteret a város körülárkol- tatja, drót kerítéssel látja el, befásitja, ezenkívül egy szint épit a játék térre és játékeszközökkel felszereli. Az iskolák képviselői ezzel szemben kötelezik magukat, hogy a játéktér fenntartását elvállalják. Kilátásunk van tehát reá, hogy a régóta húzódó játéktér kérdése most már mielőbb teljes megoldást nyer. Tekintve, a kérdésnek úgy közegészségügyi, mint kulturális fontosságát, hiszsziik, hogy a város törvény- hatósága nem fogja a kérdés végleges megoldását késleltetni. Egy kis igyekezet mellett a játéktér az uj iskolai tanév megújítására kész is lehet. Halálos csónakázás. A könnyelműség áldozata. Ssatmár, julius 6. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap d. u. fél 6 órakor végzetes kimenetelű csónakozásánaic voltak szemtanúi azok, akik a jelzett időben a katonai uszoda közelében fürödtek. Székely Jenő, egy fiatal postatiszt, a katonai uszodába ment fürödni, a hol a 28. számú kabint foglalta el. A fürdőben egyik ember a másikkal nem igen szokott törődni. Székely Jenővel sem törődtek. Ott lubicz- kolt ő is a többivel a kosárfürdőben. Mikor ezt megunta, szerencsétlen ötlete támadt. Csónakázni fog. És ráült a kis lélekvesztőre, a vizet lasitva szelő szandolinra és teljes erővel hajtott fet az ár ellen. Még akkor sem törődött vele senki. Megszokott dolog az, hogy az evezéhez értő fiatalság a Szamoson csónakázik. Egyszer aztán eltűnt a fiatal ember a láthatárról, eltakarta a vashid kólába. A vashídon túl a fiatal ember fölevezett a Homoródba, a hol a viz azonban olyan alacsony állású volt, hogy ki kellett a szandolinból szállni és nagy erőlködéssel hajózható viz se vitte ismét a szandolint. A Szamos legmélyebb vize úgyszólván a Homoród betorkolásánál van. Itt a viz mélysége legalább 5—6 méter. A mély viz azonban még nem rejt magában veszélyt. De e helyet veszedelmessé teszi azon körülmény, hogy a védtöltés a túloldalról a vizet oda- szoritja, mi által ott sebesebb áradat, vagy mint mondani szokás, örvény keletkezik. Ezzel az örvénynyel a fiatal ember nem birt, mert a Homoródból kievezve nem lefelé, hanem még mindig felfelé igyekezett, a mi azután vesztét is okozta, mert a hatalmas vizár a könnyű lélekvesztőt felborította és a fiatal embert maga alá temette. A fiatal ember, látva a veszélyt teljes nagyságában, az alatt a néhány másodpercz alatt, a mikor levegőhöz juthatott, kétségbeesetten kiáltott segítségért. A parton állók rémülten látták a fiatal ember halálos veszedelmét és lázas sietséggel figyelmeztették a hídon álló rendőrt. A rendőr harmadmagával gyorsan csónakba ült, de a segítség későn érkezett, mert midőn a mjtő-csapat odaért, a fiatal ember má. eltűnt a hullámsirban őrökre. Ekkor aztán már érdekűtek a fiatal ember iránt. Egy kissé későn! Mert ha előbb érdeklődnek, ry megtudják azt a meglepő körülmény hogy az a fiatal ember nem tudott úszni. A rendőrség legalább azt állitjaEzzel szemben viszont a katonai uszoc alkalmazottai azt állítják, hogy idott úszni. Ma már nem lehet eldöieni, hogy melyik állítás igaz. Az oly tragikus véget ért fital ember özvegy édes anyját, Székfy Eleknét, ki Lázáriban postamesteré a rendőrség táviratilag értesítette a halálesetről. A fiatal ember holtteste még teg nap estig nem került meg. ÚJDONSÁGOK Merénylet a szultán ellen. Az eltitkolt merénylet részletei. Törökországban ügyesen titkol- ák a nép előtt a külföldön történt kedélyizgató eseményeket, hiszen, amint már megírtuk: a belgrádi véres éjszaka ma is ismeretlen újság a törökök előtt. Ep igy ellenőrzik Konstantinápolyban a külföldre küldött hireket is és a kellemetlen dolgokat vagy egyáltalán nem engedik nyilvánosságra hozni, vagy pedig meghamisítva, saját érdekeikhez mérten elferdítve kerülnek a napvilágra. így volt ez a szultán elleni merénylettel is, amelyről az európai sajtó a múlt hónap végén különböző formákban, tartalomban, kerülő utón beszerzett tudósítások alapján emlékezett meg. Most egy Budapestre érkezett magánlevélből értesülünk a következőkről: Az összeesküvők, akik a szultánt meg akarták trónjától fosztani, elhatározták, hogy a szultánnak Djubatí nevű öcscsét teszik a trónra. Djubati okos, nagytudásu ember, akire a szultán féltékeny. Őrizteti minden lépését és detektívek nélkül egy lépést sem szabad tennie. II. Aodul Hamid minden éjszaka az Yldiz kioszk más-más szobájában alszik, nehogy meglepjék, megtámadják. Álmai felett kivont karddal őrködik Ali Mellemet, a málhahordozóból pasává emelkedett cserkesz. A környezet soha sem tudja előre, hol tölti éjjelét a szultán. Az összeesküvők azonban kinyomozták és az emlékezetes éjjelen kibontották a szoba oldalfalait, menyezetét, azzal a szándékkal, hogy a szultánt lefogják és lemondásra kényszerítik. Tervük nem sikerült, mert abban a pillanatban, mikor a beyk a szobába rontottak, a fellármázott albán testőrség körülvette a kioszknak azt a részét és a szultán parancsára lekaszabolták a merénylőket. Számos fiatal török vérzett el az albán testőrök kardja alatt. És erről az eseményről hivatalos török értesítések alapján úgy emlékezett meg az európai sajtó, hogy „a felsőbb törők iskolákban a beyk fiai lázongtak, a miért is megrendszabályozták őket.“ A megrendszabályozás pedig úgy történt, ahogy fentebb számoltunk róla. Ezenkívül számos katonát tartóztattak le és börtönöztek be azért, mert állítólag tudomásuk volt ez összeesküvésről. Djubatit pedig most még szigorúbb őrizet alá helyezték. A csendőrség reformja, Az uj közigazgatási javaslatoknak a kihágási bíráskodás és járási rendőr- hatósági intézkedéseivel szoros kapcsolatban állana a csendörség reformja. Amint értesülünk, a közigazgatási reformoknak ez a része is készül. Első sorban a decentrálizáczió elve fog érvényesülni. Nincs is annak semmi értelme, hogy a kerületi parancsnok-
