Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-07 / 152. szám
SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julias 7. 3 ságok, szárnyparancsnokságok székhelyén egész csapatok legyenek beka- szárnyázva, amíg ahol tényleg szükség volna csendörségre, oda nem jut. Nem volt czélszerü eddigelé a vidéki beosztás is. Egy-egy szolgabirói járásban a viszonyokhoz képest 6—12 őrsparancsnokság van. Mindenik őrsparancsnokság önálló őrsparancsnok vezetése alatt áll, úgy hogy egy-egy szökevényt ugyanazon járásban egyik őrsparanes- nokság a másik nélkül nem keresheti, már azért se, mert a nyomozást vezető őrsparancsnok már a szomszédos területen nem otthonos és ismerős. A főszolgabíró munkáját is rendkívül nehezítette és nehezíti az a körülmény, hogy nincs a járáshoz tartozó őrsök között olyan kapcsolat, melynek szálai egy kézbe futnának össze s az egész járás közbiztossági és kihágási dolgait áttekintve minden megkeresésnek azonnal és egyöntetűen felelhetne meg. Az uj törvényjavaslat, mely a honvédelmi és belügyminisztériumnak közös munkája, ezeken a hiányokon végre segíteni fog. Míg egyfelől a csendőrséget minél jobban decentralizálja másfelől a járásőrmesteri intézménynyel olyan régen nélkülözött szükségletnek tesz eleget, mely úgy közigazgatási, mint büntetőjogi szempontból kellően alig méltányolható. A járásör- mesteri intézménynyel ugyanis meg lesz a szerves kapcsolat az egyes őrsparancsnokságok között s a közigazgatási rendőrhatóság a járásőrmesterben olyan hathatós segítséget nyer, mint aminő a régi dullók csendbiztosa volt. A reform ezenkívül kiterjeszkedik, a csendőr-legénység szolgálatának könnyebbitésére is. Eddig sok Olyan haszontalan dologgal iskoláztak és foglalták le idejét a csendőrnek, amire voltaképen semmi szüksége sem volt. Ilyenek voltak például a büntetőjogi distinkciók, melyeknek a csendőr abszolút semmi hasznát nem veszi, de azért bemagoltatják vele, pedig kellő előképzettség hiányában nem is értheti meg azokat. A készülő reformjavaslat ezeken a bajokon mind segít s a csendőrség nősülését is megengedi úgy, hogy a legénység állandóságát és ezzel megbízhatóságát is nagyban fokozza. Ha a javaslat készen lesz, közigazgatásunk és közbiztousápunk nagy lépést tesz vele a haladás után. * A gazdasági szakosztály ülése. A gazdasági szakbizottság a városháza közgyűlési termében ma d. u. 3 órakor ülést tart. Tekintve, hogy több nagyfontosságu ügy kerül tárgyalásra, a gazdasági szakbizottság tagjai bizonyára teljes számban fognak az ülésen megjelenni. * Meghosszabbított vasutépitési engedély. A Szatmár—mátészalkai vasút építésére az engedményt Szatmár városa szerezte meg. Minthogy vasútépítésre engedményt mindig csak egy évre adnak, a városnak adott engedmény pedig e hó 22-én lejár, a város az engedmény meghosszabbítását kérte, a mit a miniszter meg is adott. * Öngyilkos földbirtokos. Csak a napokban adtunk hirt Szeő- ke Ödön udvarii földbirtokos ön- gyilkosságáról, s most ismét önkezével vetett véget életének egyme- gyeszerte ismert, fiatal földbirtokos, aki a vármegye egyik legelőkelőbb családjának tagja volt. A szomszédos Berencze községben ugyanis berenczei Kovács Elemér földbirtokos vasárnap délután revolverrel halántékon lőtte magát, s nyom152 ssiám. Szatmár, hétfő ban meghalt. Az öngyilkos semmiféle irást nem hagyott hátra, a melyben végzetes tettének okát adta volna. Hozzátartozói azt hiszik, hogy a szerencsétlen embert anyagi zavarok üldözték a halálba. A valamikor dúsgazdag földbirtokos az utóbbi esztendőkben anyagi zavarokkal küzdött, úgy, hogy a mostoha gazdasági viszonyok egész a tönk szélére juttatták. Az öngyilkos 45 éves legényember volt, s az ön- gyilkosság gondolatával már több- izben gondolkozott, a mit egyikmásik bizalmasával sejtetett is Temetése ma, kedden délután lesz Berenczén. * Régi sirlelet Nagy-Szöllösön. A szomszédos Ugocsa vármegyei Kan- kóvár községben, mely Nagy-Szöllős és Tisza-Ujlak között fekszik, Valensz- ky Károly nagykiterjedésü birtokán igen érdekes régi sírra bukkantak a napokban. A nagy birtoktesten már javában folynak az aratási munkálatok A folyton jövő menő munkások alatt egy helyen a föld egyszerre csak sü- pedni kezdett. A babonás hitü nép megrémült s valami csodát képzelt hirtelenében, hogy most azonnal ketté nyílik a föld és elnyeli mindnyájukat. Persze a tulajdonost rögtön értesítették a csodáról. Valenszky Károly azonnal tisztában volt a helyzettel és néhány bátrabb emberrel megkezdte az ásatást. Az ásatás meglepő eredményre vezetett. Egy régi sírhelyre bukkantak s a szétmálló koporsóban egy férfi csontvázat találtak. A csontvázon vöröses szinü díszes papi öltöny volt. A koporsóban elavult régi iratok hevertek, melyekből kibetüzték, hogy az illető egy szerzetes volt s ha hinni lehet a halvány betűknek, akkkor a talált csontváz Iőapasztrán Jánosé, Hunyadi János régi barátjáé. Az eddigi kutatásból teljes bizonyossággal meg lehetett állapítani, hogy a sir a XV. századból való. A hatóság az érdekes leletről jelentést tett a nemzeti muzeum régészeti osztályának, a honnan legközelebb szakértői tudósok mennek le a további kutatások eszközlésére. A talált régi sirt addig is őrizet alá helyezték. * Gondatlan szülök. A szegény sorsú szülök gondatlanságának sok ártatlan gyermek esett már áldozatul. A férj és a feleség ki mennek a földekre dolgozni és magára hagyják a tehetetlen pólyás babát. Hiába, házőrző, gyermekgondozó szolgálóféle cselédre nem jut a szegény embernek. Örül az, ha a kenyérre valót megkeresheti. Domokos József krassói lakos is ilyen szegény ember, a ki nemcsak a maga, de a felesége munkaerejét is kénytelen volt igénybe venni, hogy a szükségeseket megkereshesse. Az elmúlt szombaton is, mint már annyiszor, kimentek a mezőre, a piczi babát a bölcsőben hagyták és rázárták az ajtót. Mire haza mentek, a kis baba meg volt halva. A piczinyke gyermek azokkal a csöpp hadonászó kezekkel valami módon magára rántotta a párnácskáját, a mi aztán megfojtotta, a szegény szülök kétségbeestek gyermekük váratlan elhalálozásán. A szerencsétlenség betetőzéséül még a bíróság elé kerülnek a szülők, mert gondatlanságból okozott gyermekülés miatt az ügyészség megindítja ellenük az eljárást. Méhészeti szakelőadás. A jövő vasárnap, julius 12-én Forgách Lajos V. kér. méhészeti vándor tanár Aradról, hol rendes állomáshelye van, városunkba érkezik, hogy az itteni méhészettel foglalkozó gazdaközönségnek szakelőádásokat tartson. Az előadás a városháza nagytermében lesz. * Elveszett tárgyak. Múlt hó 23-án egy darab arany karperecz, mely egy kis arany patkóval és öt darab gyöngygvel volt diszitve, továbbá a múlt hó 25-én egy darab kettős fedelű női ezüst óra, melynek fedelén egy szív és egy koszorú van kivésve, a város területén elveszett. A rendőrfőka- pitányi hivatal felhívja a megtalálót, hogy az elveszett tárgyakat a rendőrfőkapitányságnál szolgáltassa be. * A törvényhatóságok a tüdővész terjedése ellen. Szatmár város tanácsához érdekes átiratot küldött Pozsony város törvényhatósága nevében Brolly Tivadar polgármester. Az átirat ma érkezett meg, arra kéri az ország összes törvényhatóságait, hogy a tüdővész terjedésének meggátlása, valamint a munkás lakóházaknak adandó kedvezmények tárgyában. Pozsonyvá- rosnak az országgüléshez beterjesztett föliratát pártoló fölterjesztéssel erősítsék. A föliratban részletesen kivannak fejtve a sürgős intézkedéseket követelő hathatós okok. Az állategészségügy terén már eddig is jelentős intézkedések tétettek, csak e fontos közegészségügyi kérdés —áll még rendezetlenül. — Pedig Magyarországban évenkit állandóan 80 000 ember esik a tűdé vészesek áldozatául. A tüdövész terjedésének okait a következőkben állapítja meg a tartalmas felirat : rossz táplálkozás, tisztátlanság, egészségtelen lakások és a tüdőbetegek közvetlen érintkezése az egészsé- séges emberekkel. Végül még módozatokat is ajánl a fölterjesztés a betegség terjedésének meggátlására. MULATSÁGOK. )( Az „iparos ifjak köre“ mulatsága. Szépen sikerült nyári táncz mulatságot rendezett vasárnap este a szatmár-németii „Iparos-ifjak köre-1 a Rákóczi-utczai saját „Otthon“-uk kerthelyiségében. A csinosan feldíszített kerthelyiségben a közönség igen nagy számban mulatott a késő reggeli órákig. A mulatságon jelen volt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Bölönyi Lászlóné, Csapó Lajosné, Kondor Istvánné, Mónus Károlyné, Székely Sándorné, Szőllősi Gusztávné. Leányok : Ászner Annuska, Bakos Erzsiké, Balogh Juliska, Báthori Mariska, Csáki Juliska, Czégényi Mariska, Diószeghi Hermina, Haíuban nővérek, Jelenik nővérek, Keresztesi Annuska, Kerekes Erzsiké, Kondor nővérek, Kiss Vilma, Koresmáros Mariska, Nagy Berta, Nagy Piroska, Székely Etelka, Széles Emma, Székely Piroska. )(Tanczmulatság Atyában. Igen sikerült táncz mulatságot rendezett a közeli Atya községben e hó 4-én az atyai fiatalság. A mulatságon városunkból is legalább ötven en vettek részt. A tánczmulatság jövedelme, a mely közel 400 korona, az ev. ref. egyház javára van szánva. A mulatság a legkedélyesebb hangulatban reggelig tartott. TANŰGY. — Az iparos iskola helyiségei. Az iskolák államosítása ugyancsak megbolygatta a régi rendet. A szeptemberben megnyíló tanév alkalmával az államosított iskolákból nem lesz egysem, mely a régi helyén maradva. Az uj beosztást lapunkban már ismertettük. Éz a széttagolás az iparos iskolát, mely eddig az ev. ref. fő- gymnasiumban volt, hajléktalanná tette. Az iskola igazgatója, Kótai Lajos most azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy az iparos iskola számára jelöljön ki a város helyet. A tanács még nem intézkedett, de az iparos iskolát előre láthatólag a Rákóczi-utczai iskolában fogják elhelyezni. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. A. „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, julius 6. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.1í—7.16 Rozs 1903. augusztusra . . . 6.05—6.06 Zab 1903. angusztusra . . , . 5.35—5.36 Tengeri 1903, augusztusra . . . 6.32—6.33 Repcze 1903. augusztusra . . . 5.27—5.28 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény .......................... 660.60 Ma gyar hitelrószvény..........................731. — Leszá mitolóbank részvény .... J51.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 167.—• Osztrák-magyar államvasuti részvény . 667.— Közúti vasút......................................... 609.— Városi vi llamosvasút részvény . . . 300.—Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Julius hó 1 napján. Termény arak: Sorszám Termény neme kor. fi kor. fi 1 Tiszta búza 13 80 14 40 2 Kétszeres — — — — 3 Rozs 11 60 12 — 4 Árpa 10 20 10 40 6 Zab 1010 20 5 Tengeri 13 60 14 40 7 Kása 16 40 16 60 8 Paszuly fehér 21 — 21 60 9 Szilva 86 40 — 10 Krumpli 2 80 3 20 11 Szalonna 148 — 152 — Kiadó laptulajdonos: A szatmári függetlenségi és 48-as párt2906—1903. tksz. Árverési hitdetményi kivonat. A fehérgyarmati kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gerzsenyi Dávid kisari lakos vég- rehajtatónak Nagy Zsigmondné szül. Török Rozália nagyari lakos végrehajtást szenvedő elleni 100 korona tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a fehérgyarmati kir. járásbíróság területén levő Nagy-Ar községben fekvő a nagyari 72. sztjkvben A. I. 182 b, 186|b, 188|b, 173jb, 618|b, 500|h. hrsza. felvett ingatlanból Nagy Zsigmondné szül. Török Rozália B. 2O. alatti 12-ed rész illetőségére 258 koronában, a nagyari 244. sztjkvben A. f 15|a hrsza. felvett ingatlanra 835 koronában, a nagyari 379. sztjkvben A. I. 658|b, 664ib hrsza. felvett ingatlanra az árverést 82 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan illetőség és ingatlanokra az 1903. évi augusztus hó 4-ik napján d. e. 10 órakor Nagy-Ar községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan illetőség és ingatlanok becs- árának 10 százalékát, vagyis 25 kor. 80 fül., 83 k. 50 fillért és 8 korona 20 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t.- cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénzndk a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. H Kelt a fehérgyarmati kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1903. Junius 23-án. Szabó János, 587 kir. albiró.
