Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-13 / 184. szám

Szatmár, 1903. augusztus 13.

Csütörtök.

Előfizetési árak:

Helyben házhoz hordva:

Egész évre . . 12 kor.

6 kor.

3 kor.

1 kor. küldve:

16 kor. 8 kor.

4 kor.

2 kor.

Fél évre Negyedévre Egy hóra Vidékre postán

Egész évre Fél évre Negyedévre E gy hóra .

Egyes szám ára 2 kr. (4 fii)

Ka^ey-urczat06Sésgzám A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE.

POLITIKAI NAPILAP

Meqjelenik.rnaponta

(létíl kivételével.)

Hirdetéseket

méltányos, szabett árban-és egyezség'szerint, felvesz a kiadóhivatEü)1 K^jnczy-U 6.

Apró hirdetések

10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér.

Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106.

Második évfolyam' 184- szám.

Lapvezér:

URAY GÉZ

Főszerkesztő :

B A R T H A KÁLMÁN

Felelős szerkesztő:

HARSÁN Yl SÁNDOR

A kormányválság.

Nem bocsátkozunk semmiféle birálatba, mert azt hisszük, hogy a jelen helyzetben a közönség nem kiváncsi semmiféle véleményre, sem a mienkre, sem másokéra; most mindenki csak arra kiváncsi, hogy van-e valami újság és mi ez az újság ? Erre a kérdésre akarunk válaszolni, mikor megrajzoljuk a helyzet képét informácziók alapján. Lehet, hogy a kialakulás más lesz, mint a mai kép után várni lehetne, de az bizonyos, hogy a kép, melyet nyújtani szándékozunk, ma teljesen megfelel a helyzetnek.

Mielőtt rátérnék annak taglalására, hogy ki lesz a miniszterelnök és kik lesznek miniszterei, foglalkoznunk kell a pártok magatartásával.

*

(A pártok magatartása.)

Előtérben áll a szabadelvüpárt, miután kétségtelen, hogy ennek soraiból fognak — talán egyetlen kivételével — kikerülni mindazok, a kiket a király meg fog hallgatni, ennek sorai bői fognak kikerülni miniszterelnökös tői az uj kabinet összes tagjai. A sza badelvüpártban természetesen igen nagy a forongás. Ezúttal kivételesen nemcsak a személyes kérdés izgatja a pártot, hanem az is, hogy milyen alapra kell helyezkednie az uj kormány nyal. Sőt akadtak olyanok is, akik irányt akartak adni a koronának és a megbízandó miniszterelnöknek a jövő kormányzási alap tekintetében.

Azt tervezgették, hogy a hét valamelyik estéjén, mindenesetre a király idejövetele, illetőleg a politikusok meghallgatása előtt pártértekezletet tartanak és ezen a debreczeni szabadelvű párt programmját, ha lehet egészben az országos szabadelvüpárt programmjívá avatják és ezzel a nemzeti követelések tárgyában magukhoz ragadják a vezetést és elhárítják magukról azt a gyanút, hogy ők alfa dályozzák meg a nemzeti óhajok megvalósulását. A terv azonban csak terv maradt; megvalósulásából semmi sem lesz. A párt elnöksége nem elég önálló, hogy a kormány engedélye nélkül ha mindjárt csak ideiglenes kormányról is van szó, értekezletet merjen ősz szehivni; tehát kérdést intézett az ideiglenes miniszterelnökhöz és miután ő azt mondta, hogy az értekezletnek nem volna semmi czélja, a pártkülömbb- ség is azonnal czéltalannak mondta az értekezletet, sőt azzal ütötte el a dolgot, hogy legfelsőbb helyen rossz benyomást tenne, ha a párt a válság közepette állást foglalna és mint egy prejudikálni akarna a korona elhatározásának ; azt is mondták, hogy a debreczeni álláspont proklamálása ez ellenzéki álláspont diadalát, illetőleg kisajátítását jelentené, és a párt félszeg helyzetbe jönne, ha utóbb a királyi döntés után kevesebb eredménynyel is be kellene érnie.

Legális elnökség nélkül az értekezletnek inkább forradalmi jellege volna és pártbomlásra vezetne. „Pártbomlás“ — ez a nagy mumus, ezzel lefegyvereznek mindenkit, nem akarnak bomlani, mert hatalmuknak rögtön vége, mihelyt a bomlási processus megindul, mert hirtelen három párt is alakulna a

nagy tömegből és egy sem volna kormányképes. A pártértekezlet terve tehát abban maradt.

(Három irányzat.)

A forrongás másik része már személyes motívumokra megy vissza; azaz, hogy ez sem egészen: mert a személyekkel csak annyiban függ össze, a mennyiben az egyes csoportok az ő felfogásuknak megfelelő egyéniséget akarnának a kormány élén látni. Főleg három irány van, mely szeretné a hegemóniát elnyerni. Az egyik a régi szabadelvű irány, a másik az úgynevezett kaszinópárt határozott konzervatív irányú és a kettő között áll a nemzetipárt, mely ma is kifejezetten vegyülök a két irány között; talán lényegileg közelebb áll a konzervativekhez, de külső nyilvánulásaiban határozottan szabdelvünek akar mutatkozni. Egyelőre tehát mind a három frakció oda fog törekedni, hogy az ő embere nyerje el miniszterelnökségei; de már abban egyetértenek, hogy a minisztériumnak úgy kell alakulnia, hogy a másik kettőnek miniszterjelöltjei és oszlopos emberei bent legyenek a kabinetben, hogy a párt együtt maradhasson és a kabinet tényleges kifejezője legyen a pártatlan összes véleményeknek. A minisz- terliszták, a melyeket kombinálnak, nevek tekintetében teljesen egyeznek és csak a sorrendben térnek el egymástól, a mennyiben hol az egyik, hol a másik név áll a lista élén.

Ilyen formán már ma is biztosra lehet venni, hogy a szabadelvű párt bele fog nyugodni bárminő miniszterelnökségbe és arra az esetre, ha a tárczákat az előzetes kombináczióknak megfelelőleg fogják betölteni, nemcsak szecesszió nem lesz — bárki legyen a miniszterelnök, — hanem egyesek is alig fognak a pártból kilépni.

(A függetlenségi-párt.)

A függetlenségi-párt álláspontja ismeretes; ez az álláspont nem változott és nem változik. A párt nemzeti engedmények nélkül nem fog leszerelni senkivel szemben sem, még ha szabad kezet adnának neki arra. hogy jelölje ki a miniszterelnököt. Az engedmények mérve iránt azonban a párt nem áll oly merev álláspontban, hogy a megegyezést kizártnak kellene tartani. Itt már sok függ az uj miniszterelnök egyéniségétől és megbízhatóságától. Ha az uj miniszterelnök pozitiv engedményekkel köszönt be és az esetleg azonnal nem teljesíthető kívánságok fokozatos kielégítést megéri; a béke megkötése — mindaddig az egyéni megbízhatóság feltételezése mellett — lehetséges lesz. A pártnak különben óhajtása volna, hogy az uj ember ne tárgyaljon egyes politikusokkal, sem a pártvezetőségekkel külőn-külön, hanem hívjon össze pártközi értekezletet; ott történjenek megállapodások és ezek kerüljenek még a kormány hivatalos bemutatkozása előtt az egyes pártkörök elbírálása alá, úgy hogy a parlement megnyitása napján tiszta legyen a helyzet és az uj alakulás nyomán ne járjon semmiféle meglepetés és ne legyen a kormányprogramm más, mint a mi az előzetesen egyezkedő dezignált miniszterelnök programmja volt.

Abból, hogy a párt valamelyik tagja a korona elé hivassék, bajosan lehet valami, még abban az esetben sem, ha a koronában meg volna a hajlandóság a meghívás kibocsátására. A párt delegáltja természetszerűen nem lehetne más, mint Kossuth Ferencz, ő pedig addig nem mehet a király elé, mig az udvar és kormány elutasítanak maguktól mindent, a mi Kossuth Lajos emlékének tiszteletben tartásával jár.

Mint kuriózumot feljegyezzük azt is, hogy a párt egyik igen tekintélyes tagja felvette azt az eszmét, hogy nem volna-e czélszerü, ha nemzeti koali- cziós kabinet alakulna és abba elveinek teljes épségben tartásával a függetlenségi párt is belemenne; a párt vezető férfiai azonban ezt a tervet legalább is korainak tartották és ezért az illető párt-tag egyelőre elejtette, a mi helyes is volt, mert ez a koaliczió egyet jelentene a bihari pon tok felfüggesztésével, mely annak idején egyszerűen fölemésztett egy nagy függetlenségi pártot.

A párttagok legtöbbje különben elhagyta a fővárost és megnyugodott abban, hogy szükség esetén az elnökség táviratilag fel fogja őket ismét hivni. A párt természetesen fölötte örvend a Khuen-Hóderváry-kabinet bukásán, de azért el nem bizza magát és elég erőt is érez magában, hogy ezentúl is útját állja minden alakulásnak, mely nem számolna kellően a nemzet óhajaival és jogaival.

(A néppárt.)

A néppártban legfeljebb négy ember van, a ki fenn akarja tartani a felekezeti jelleget. Még Mól nár János is, a párt megalapítója és volt elnöke, a radikális nemzeti alapra állott. Zichy Jánosék arról álmodoznak, hogy ők át fogják gyúrni a szabadelvű pártot konzer vativ párttá és Zichy János maga már miniszternek, kissé távolabb jövőben miniszterelnöknek látja magát. Zichyék nem fognak bemenni a szabadelvű-pártba: Zichy Jánost, noha erősen kolportálják a fairt nem fogják tanácsadásra a királyhoz hivni. Ha konzervatív pártot akar alakitani, jól teszi, de ez csak külön és uj párt lehet, melybe a konzervatív mágnások is beléphetnek, a kik jelenleg a szabadelvű-pártban vannak.

(Ki lesz a miniszterelnök ?)

A döntés közeledtével mind szü- kebb körre szorulnak a kombinácziók. Ma jóformán csak egy jelölt van. A múlt szerdai minisztertanács után még úgy volt, hogy gróf Khuen Andrássy Gyulát fogja utódul ajánlani. A mint ezt már szombaton megírtuk, a múlt heti kétszeri kihallgatás során nem jött szóba az utód kérdése. A péntek este tartott minisztertanácsban pedig Khuen gróf nézete is megváltozott: beavatottak állitása szerint Lukács László volt az, aki kapaczitálta Khuent, hogy Apponyi Albert grófot ajánlja a koronának.

Innen eredhetett az a hir, hogy gróf Khuen máris ajánlotta Apponyit. Ez nem áll, de biztos, hogy gróf Khuen a mai, szerdai kihallgatás alkalmával

Apponyit ajánlotta. Lukács Lászlóról már egyik-másik lap megírta, hogy nem vállalkozik a miniszterelnökségre; de azért igen sokan hiszik, hogy mégis ő lesz a miniszterelnök és azt azzal- indokolják, hogy ime Lukacs a válságos napokat Ischlbe tölti. Ez pedig nem indok, mert tény az, hogy Lukács csak azért marad a czukorügy elintézése után Ischlbe, mert mindennapos baráti köre most íschlben van és ebben a körben akar nehány napi pihenőt tartani. Feltett szándéka, hogy arra az esetre, ha a király őt a kabinet- alakitással meg akarná bízni, vagy véleményét kérné, egyenesen és egyszerűen Apponyit ajánlaná. Már tegnap jeleztük, hogy legfelsőbb helyen még csak Lukács és Apponyi között ingadoznak és ha most Lukács is, Khuen is határozottan Apponyit fogják ajánlani, szinte biztosra is lehet venni, hogy Apponyi lesz az, akinek a király a miniszterelnökséget kínálni fogja. Más kérdés az, hogy Apponyinak módjában lesz-e a felkínált elnökséget elfogadni ?

Teljesen megbízható forrásból vesszük a hirt, hogy Apponyi csak abban az esetben fogadja el a megbízást, ha a korona felhatalmazza öt arra, hogy teljes biztonsággal programm- jába veheti mindazt, a mit Szentiványi az ő ismeretes 7 pontjában formulá- zott, valamint ezenfelül a magyar nyelv behozatalát a katonai bíráskodásban. Végül pedig engedély kell neki arra, hogy jogosnak és törvényesnek jelezhesse, a magyar vezényszót is kilátásba helyezhesse, hogy ezt is meg fogja valósítani, ha erre az időt alkalmasnak és elérkezettnek fogja látni.

Miután nem tudni, hogy a katonai tanácsadók miféle véleményt adtak és még kevésbbé tudni, hogy ő Felsége mit és mennyit fogadott el ezekből a tanácsokból, még kétes, hogy Apponyi megkapja-e mindezekre a felhatalmazást ?

A miniszterelnök személyére vonatkozólag tehát csak az biztos, hogy a király első sorban Apponyit meg fogja kinálni a miniszterelnökséggel, melyet azonban Apponyi csak a jelzett esetben fogadja el. Mig tehát az a kérdés nem dől el, hogy mit kon- czedál vagy nem konczedál a korona a nemzeti téren, addig Apponyi az egyetlen pozitiv jetölt.

Mint különös és érdekes dolgot kiemeljük azt, hogy kezdettől fogva teljesen tiszta helyzetet akar kiráiy és nemzet között és ez iránt is előfogja adni nézetét. Apponyi barátai attól félnek, hogy ő oly erősen fog ragaszkodni álláspontjához, hogy a királynak bajos lesz öt megbízni. Arra az esetre gróf Csáky Albint tipelik miniszter- elnöknek.

(Meghívások.)

Ma már méteres listák vannak arról, hogy kiket fognak meghívni a király elé. Konstatálják, hogy Wekerle Sándor egyik listában sem szerepel és u —• tegnap megírtuk, hogy

csak akkor fogna

hogy mi mar Wekerle meghívása