Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-13 / 184. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 13. 184 szám. bekövetkezni, ha ő kapná a megbízást a kabinetalakitásra. Erősen korpoltálják gróf Zichy János nevét, de ebből a meghívásból sem lesz semmi. Az a tény, hogy a király ide jön, nem azt jelenti, hogy most már mindenkit meg akar hallgatni. A király teljesen tisztá­ban van a helyzettel és idejövetelének czélja inkább a közvélemény megnyug­tatása és a megbízandó jelölt támo­gatása. A dezignálandó jelöltek a pár­tokkal való érintkezés és a kabinet- alakítás során szüksége lehet a korona támogatására és ezért jön a király és itt fog maradni a kormány parlamen­táris bemutatkozásáig. A meghallgatá­sok csak szűk mederben fognak mo zogni. Eddig a kabinetirodában csak gróf Csáky Albin és gróf Apponyi Al­bert meghívására van utasítás, de azért biztos gróf Andrássy Gyula meg­hívása is. Ebben a meghívásban van gróf Khuen hálája azért a védelemért, melyben Andrássy a volt miniszterel­nököt részesirette. — A távozó mi­niszterelnök a tegnapi kihallgatás al­kalmával mutatta be ő felségének a meghívandók névsorát; ezen a névso­ron az említetteken kívül rajta van még Lukács László pénzügyminiszter és gróf Tisza István. Más meghívásról eddig nincsen semmiféle pozitiv hir; legfeljebb még az a negativ hir ke­ring, hogy Széli Kálmán szintén nem szerepel a meghívandók között. Ezzel a tudósítással szemben egy alkalmi tudósítás azt jelenti, hogy gróf Khuen által meghívásra előterjesztett lisztán a következők vannak: gróf Ap­ponyi Albert, gróf Csáky Albin, gróf Szápáry Gyula, Széli Kálmán, We- kerle Sándor, gróf Andrássy Gyula, Hieronymi Károly első-, továbbá gróf Zichy János, Beöthy Ákos és Just Gyula. Az illető tudósitó szerint az első sorban állók az itten adott sor­rendben jelöltek a miniszterelnökségre és amennyiben a király bármelyikkel megállapodásra jut, a többi kihallga­tás elmarad. Az ellenzékiek meghall­gatására csak akkor kerül a sor, ha a válság a kormánypártiak meghallgatása során nem intéződik el. A magunk ré­széről azt kell megjegyeznünk, hogy a Kossuth-párt részéről csak Kossuth meghívása volna képzelhető, de ez a fentebb kifejtett okból lehetetlen. (Az uj kabinet tagjai.) Mindenekelőtt konstatáljuk, hogy Kolossváry Dezső sehol és semmiféle formában nem nyilatkozott, hogy meg­elégelte volna a miniszterséget és hogy minden kombináczióban benne van. Felsőbb helyen régen neki szánták Fe- jérváry örökét és ebből kényszerítő szükség nélkül nem fogják kibocsátani. Kolossváry utóvégre még nem rontott semmit pozícióján és daczára annak, hogy katonai kérdésekről van szó, ő volt az egyetlen az uj miniszterek kö­zött, aki egy kis népszerűségre is tu­dott szert tenni. Érdekes változáson ment keresztül az esetleges Apponyi- kabinet listája ; még három nappal ez előtt úgy volt, hogy Apponyi-kabinet Wekerle nélkül nem képzelhető (és forditva) ma már azt mondják, hogy Wekerlének az Apponyi-kabinetben nem jutott hely, mert Wekerle csak pénz­ügyminiszter lehetne, ezt a helyet pe­dig Apponyi kénytelen Lukácsnak fenn­tartani, aki a maga biztos elnökségét elutasítja magától és Apponyit propa­gálja. A régi kabinetből csak egy tagot vesznek még kombináozióba: Plósz Sándor igazságügyminisztert. Azt mondják, hogy őt bajos volna nél­külözni, mig az uj polgári törvény- könyv készen nem lesz ; a volt nem­zeti-pártiak viszont Hódossy jelöltségét propagálják. Az Apponyi-kabinet a tegnap esti kombinációk szerint igy alakulnak : Elnök és belügy: Apponyi, pénzügy : Lukács László, kereskedelem: Hie­ronymi Károly, földmivelés : gróf Ti­sza István, közoktatás: Berzevicy Albert, honvédelem: Kolossváry De­zső, a latere: Andrássy Gyula, igaz­ságügy : Hódossy Imre (vagy Plósz Sándor) és horvát miniszter: Josi- povich. A fentebb másodsorban említett Csáky-kabinetet viszont igy kombinál­ják: Elnök és belügy: gróf Csáky Albin, pénzügy : Wekerle Sándor, kereskedelem: Hieronymi Károly, földmivelés: gróf Tisza István, köz­oktatás : Berzeviczy Albert, honvéde­lem : Kolossváry Dezső, a latere: gróf Andrássy Gyula, igasságügy : Hódosy Imre vagy Szivák Imre és horvát miniszter: Josipovich. Persze azt nem mondhatják meg a kombinácziók ké­szítői, hogy a nevezettek tényleg el is fogadják-e az illető tárczákat. — A kombinácziók egyaránt abból az óhaj­ból folynak, hogy u. n. erős kabinet legyen, melyben minden frakeziónak jut hely és amely együtt tartaná a szabadelvüpártot. Az agrárius mágná­sok közül azonban alig emlegetnek valakit; állítólag ki akarják őket tes­sékelni a pártból. Más oldalról viszont azt mondják, hogy nem Tisza, hanem gróf Dessewffy Aurél volna a földmi- velésügyi miniszter és ezen a réven bent maradnának az agrárius mágná­sok a pártban. (A legújabb kombinácziók.) Egy ma este érkezett bécsi távirat szerint, nincs kizárva, hogy ő Felsége a kettős ünnep közbe­jötté miatt, csak hétfőn érkezik Budapestre, s igy a válság a leg­jobb esetben csak a hét végén nyerhet elintézést. A politikai körökben újabban Darányit és Talliánt emlegetik leginkább, mint a jövő miniszter- elnökét. Apponyi sánszai mindin­kább gyengülnek. Zágrábban a bán környezeté­ből ma az a hir szivárgott ki, hogy Pejacsevics legközelebb leköszön a báni méltóságról. TÁVIRATOK. Ismét vasúti katasztrófa Parisban. PáriS, aug. 12. (Saját tudó­sitónktól.) A metropolitani va­súton tegnap este hasonló szeren­csétlenség töi’tént, mint tegnapelőtt a földalatti villamos vasúton, azzal a külömbséggel, hogy emez súlyo­sabb következmények nélkül tör­tént meg. Egy motorkocsi gyuladt ki, de a tüzet hamarosan eloltották. Az égő kocsiból két hölgy kiugrott. Könnyebb sérülést szenvedtek. A tegnapelőtti katasztrófának összesen 85 halottja volt, kik közül 79-et agnoskáltak. A bulgáriai forradalom. Szófia, augusztus 12. (Saját tudósitónktól.) A íölkelők ma föl akarták gyújtani Monastirt, de ter­vük nem sikerült. Szalonikiba 130 sebesült török katonát hoztak Mo- nasztirból. A forradalom egyre na­gyobb mérveket ölt. Földrengés Görögországban Athén, aug. 12. (Saját tu­dósítónktól.) Kythene szigetén ma reggel óriási földrengés volt. Az erős lökés, a mely három falut teljesen elpusztított, háromszor egymásután ismétlődött. Az erős földrengést egész Görögországban érezték. Wölfling Lipót Svájezban. Zürich, aug. 12. (Saját tu­dósítónktól.) Wölfling Lipót Schweizban, Zugi kantonban 100000 frankért egy villát vett, s ott fog megtelepedni. Elhunyt táborszernagy. Becs, aug. 12. (Saját tudó-\ sítónktól,) Schmidt Móritz tábor­szernagy, a 12-ik gyalogezred tu­lajdonosa, ma reggel Bécsben meghalt. Nagy tűz Szegeden. Szeged, aug. 12. (Saját tu­dósítónktól.) A Szeged-felsővárosi szérüskert az egész idei gabonater­méssel ma leégett. A tűz vigyázat­lanságból eredt. Minden biztosítva volt. Vizsgálat egy elöljáróság ellen, A fehérgyarmati tüzkárosultak pénze. Szatmár, augusztus 12. (Saját tudósítónktól.) Alig van még egy vármegye az országban, amely annyi dolgot adna a belügyminisztéri­umnak, mint Szatmárvármegye. Eb­ben a tekintetben, úgy látszik, a mi vármegyénk vezet az országban és gyönyörű rekordot ér el az itt-ott, lépten-nyomon megtartott miniszteri vizsgálatokban. Eltekintve attól, hogy Kaffka, a főfö vizsgáló már két Ízben szerencséltette a vármegyét b. látogatá­sával, a minisztériumnak más tisztviselői is, igen gyakran kopogtatnak a várme­gyei székház kapuján. A minisztériumnak kiküldött em­berei két nap óta ismét Nagykárolyban „dolgoznak.“ Ott van Bőmer minisz­teri tanácsos és Weisz számvizsgáló, no meg Fehérgyarmat lakosságának egy jó része — a tanuk. Mert ezúttal a fehérgyarmati volt elöljáróságnak és Bornemissza Imre jegyzőnek állítóla­gos visszaéléseit vizsgálják a minisz­tériumból kiküldött urak, nagy buzga­lommal. Különben két vád szolgálja a a vizsgálatnak anyagát. Az egyik, hogy a fehérgyarmati tüzkárosultak részére begyült adományokból sikkasztottak ; a másik pedig, hogy a fehérgyarmati községháza építése körül követett el szabálytalanságokat az elöljáróság. Hogy mi igaz a két vádból, egy­előre nem tudhatjuk, mert a vizsgálat a legnagyobb titokban folyik, s a bei­dézett tanuk vallomásából éppenséggel semmi sem kerül napfényre. Annyi azonban már eddig is kiszivárgott, hogy a tüzkárosultak részére begyült adományok kezelése körül tényleg történt mulasztás. A másik vádra nézve a feljelentők állítólag vissza­vonták panaszukat. A feljelentésről és a folyamatban levő vizsgálatról részletes tudósításunk a következő: Nehány hónappal ezelőtt tizen­egy fehérgyarmali gazda, Pásztor Gusztáv és társai, írásbeli feljelentést tettek Nagy László alispánnál Bor­nemissza Imre községi jegyző, Morvái László volt biró, és Nagy Ottó jelen- biró, a volt és a jelenlegi községi elöl­járóság ellen, többrendbeli visszaélések miatt. Az alispáni hivatal, annak rendje és módja szerint, hivatalosan beiktatta a följelentést, de ezzel egyidejűleg, úgy látszik, hogy az egészet ad acta is tette, mert hónapok teltek el s az alispáni vizsgálatnak semmi nyoma sem volt. Mivel Nagy László alispán egy­általán nem tartolta sürgősnek a vizs­gálat megindítását, a feljelentők fogták magukat és Luby Géza országgyűlési képviselő utján a belügyminisztérium­hoz adták be az alispáni hivatalban megfeneklett feljelentést, egyben Nagy László alispán ellen is panaszt emeltek a vizsgálatnak meg nem indítása miatt. E feljelentés folytán a belügy­minisztériumban haladóktal anul meg­indították a vizsgálatot, s mivel Pász­tor Gusztáv és társai több köztisztvi­selő ellen emeltek súlyos vádakat, a minisztériumból Römer miniszteri taná­csos és Weisz miniszteri számvizsgáló e hó 10-én hétfőn reggel Nagykárolyba érkeztek, hogy itt, a helyszínen tartsák meg a vizsgálatot és hallgassák ki a tanukat. A tanúkihallgatások tegn ap, kedden déletőtt vették kezdetüket. Römer miniszteri tanácsos leg­először Nagy Lászsló alispánt hall­gatta ki aziránt, hogy Pásztor Gusztáv és társainak feljelentése ügyében hó­napokon keresztül miért nem indította meg a hivatalos vizsgálatot? Hogy mivel védekezett az alispán, nem tudjuk, mert nemcsak ez a kihall­gatás, hanem a többi tanuknak kihall­gatása is szigorúan zárt ajtók mögött történik. Jékey Sándor főszolgabírót a tüzkárosultak részére begyült adomá­nyok kezelésére nézve hallgatták ki. A főszolgabíró maga is elismerte, hogy Bornemissza Imre jegyző e pénz keze­lése körül némi visszaélést követett el, de hogy a községháza építésénél is történt volna visszaélés, határozottan tagadja. Különben az építési-bizottság az utólag beterjesztett számadásokat teljesen rendben találta. Morvái László volt községi biró elismerte, hogy az adományok keze­lése körül némi szabálytalanság történt. Egy előljárósági ülésen, ame­lyen Jékey főszolgabíró és több elől­járósági tag nem vett részt, Bornem­issza jegyző előterjesztette, hogy a tüz­károsultak javára begyülö pénzből, a segély-kiosztások után, mintegy 800 korona megmaradt. Ebből a 800 koro­nából a jegyző 100 koronát szavazta­tott meg magának az elöljárósággal azért, mert a gyűlés és a kiosztás kö­röl sokat fáradozott. Ugyanilyen in­doklással két kisbirónak is, egyenként 40—40 koronát szavaztatott meg. Eb­ből az összegből hiányzik tehát 280 korona. Hogy más szabálytalanság történt volna, arról a volt biró semmit sem tud. Bornemissza Imre jegyző elis­meri hogy száz koronát a maga czél- jaira fordított a pénzből, de az elöljá­róság tudtával és beleegyezésé vei tette. Annyit tehát a vizsgálat már ed­dig is kiderített, hogy a tüzkárosultak részére begyült adományok kezelése körül, történtek visszaélések. Igen érdekes azonban, hogy a másik, igen lényeges vádra nézve, a feljelentőként szereplő Pásztor Gusztáv és társai tagadják, hogy a feljelentés tőlük ered s egybehangzóan kijelentik, hogy a feljelentésen a nevük aláírá­sát meghamisították. A miniszteri kiküldöttek most eb­ben az irányban is megindították a vizsgálatot, hogy megtudják ki, vagy kik lehettek, akik a Pásztor Gusztáv és társai nevében a feljelentést meg­tették ? A Nagykárolyban folytatott vizs­gálat még több napot fog igény be venni. ÚJDONSÁGOK Gyermekgyilkos anya. Szatmár, augusztus 12. (Saját tudósítónktól.) A gyer­mekgyilkos anyák száma mai napon megszaporodott egygyel. A közvéle­mény meg fog botránkozni a borzal­mas kegyetlenséggel végrehajtott gyil­kosság felett, felemeli sújtó szavát és irgalmatlanul rácsap arra a szeren­csétlen asszonyra, aki viharzó lelkiál­lapotában megölte lélektépő szenvedé­sei között világra hozott magzatát. Nagy Róza rossz viszonyban élt az urával. Közös elhatározással szét­váltak. Az asszony szolgálatba ment, a férj pedig fizette a kis csecsemő gyer­mekükért a tartásdijat, havonként 6 forintot. Egyszerre aztán beszüntette

Next

/
Thumbnails
Contents