Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-09 / 181. szám

Szatmár, 1903. augusztus 9.

Vasárnap.

Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva:

Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . . 6 kor.

Negyedévre . . 3 kor.

Egy hóra . . 1 kor.

Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor.

Negyedévre , . 4 kor.

Egy hóra ... 2 kor.

Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám.

Második évfolyam 181- szám.

Lapvezér:

URAY GÉZA

Főszerkesztő :

B A 1} T H A KÁLMÁN

Felelős'szerkesztő'iri.°"ßt7!

'ffoÁj R S Á N Y I SÁN DÖ# föíöY8--------------;—

| -ved

A szatmári szabadelvüpárt a nemzeti követelések mellett.

ÍJíl lL,”‘ ’ 1íoL;h! naplóm ß ßnlov h\sAA Jelevei b Ysbdj® nndi;y

5^ Választmányi ülés határozati javaslata.

Szatmár, augusztus 8.

Idestova kilenoz hónapja fo lyik az elkeseredett küzdelem a magyar parlamentben, a nemzeti jogok kivívása érdekében. Az ellenzéknek ez a bátor, lankadatlan harcza fellelkesitette az egész nem zetet, s ma már alig-alig akad hazafiasán gondolkozó magyar ember, aki ne kívánná a magyar vezényszót a közös hadseregben, a magyar katonai iskolát, a magyar tiszteket a magyar ezredekben és a magyar czimert és zászlót a hadseregben. A midőn tehát a szatmári szabadelvüpárt választmányának tegnap hozott határozatáról számolunk be, jóeleve meg kell jegyeznünk, hogy eszünk ágában sincs ezt oly patentirozott hazafias cselekedetté tüntetni fel, mintha e határozatért a t. ellenpárt különös dicséretét ér demelne. Viszont nem szándékunk a hazafias határozaton csorbát ejteni, s készséggel szemet hunyunk a t. ellentábor nyolcz hónapi tétlensége fölött, a melylyel nyugodtan nézte a nemzői egy nagy részének élet-halál küzdelmét, s nem jutott eszébe már hónapokkal ezelőtt fölemelni tiltakozó szavát az osztrák túlkapások ellen, a nemzet jogos követelései mellett. Készséggel saiváljuk tehát a mulasztást és javára Írjuk a hazafisá- gát, ha az mindjárt kissé czammogva is járt ez esetben. Ámbátor abban a szerény véleményben vagyunk — s ezt e sorok elején már hangsúlyoztuk — hogy a kötelesség teljesítése egyáltalán nem lehet holmi pártkeretek közé ékelve, s mivel a t. ellentábor az alant olvasható határozatának kimondásával, csak honpolgári kötelességét teljesítette, e tényt, a midőn e helyütt készséggel regisztráljuk, egyszerűen tudomásul vesszük. Hiszen magától érthető: ha a debreczeni kollega határozatával egyáltalán foglalkozni kívánt, nem is hozhatott volna más határozatot — hacsak a hazafiat- lanság bélyegét nem akarta volna magára süttetni.

Elég sajnálatos, hogy ez a határozat nem egyhangúlag hozatott, s hogy akadt a t. szabadelvüpárt kebelében valaki, aki — kíméletesen fejezzük ki magunkat — dissonans hangokat vegyitett, a különben elég lelkes hangulatba. E felszólalással szemben igazán jól esett hallanunk Fejes István dr. felszólalását, aki rövid, lelkes beszédben mutatott reá az ellenzék kilentíz hónapi csodálatos küzdelmére, s e küzdelem jogosságát vitatva, nagyon helyénvalónak találta a debreczeni hazafias határozatot.

9dv!őíiia ,n&

A párthatározat egyébként Ke- resztszéghy Lajos dr, a szabadelvüpárt elnökének munkája, a mely minden tekintetben korrekt és hűen fejezi ki a nemzet kívánságát Mielőtt a t. szabadelvüpárt választmányi ülésének részletes lefolyásáról számolunk be, legyen szabad még csak egy dologról említést tennünk. Bizonyára élénk em lókezetében van még a t. szabad- elvüpártnak és Hugonnay Béla gróf, főispán urnák is, hogy Puky Gyula Hajduvármegye főispánja mit válaszolt a debreczeni szabadelvű párt határozatára, a melyet vele — mivel éppen fürdőn időzött — táviratilag közöltek. Nem tudjuk, szándékozik-e a tisztelt szabadelvű- párt e határozatát Hugonnay gróf főispánnal hivatalosan közölni, dé semmiesetre sem ártana ez, mert a kormány képviselőjének szava nagy sulylyal esik az ilyen politikai határozatok mérlegébe, s szeretjük hinni, hogy Hugonnay gróf, főispán urban ez egyszer mégis fel fog fortyanni a szunnyadó bátorság és vétójával nem fog mögötte maradni debreczeni kollegájának. (H.)

*

Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő:

Az ülés megnyitása.)

A szatmári szabadelvüpárt választmánya tegnap délelőtt 1U órakor a Pannóniában ülést tartott.

A választmányi ülésen Kereszt- szeghy Lajos dr. a szatmári szabadelvüpárt elnöke elnökölt, a ki röviden ismertette az ülés egyetlen tárgyát, a debreczeni szabadelvüpárt átiratát, melyben a szatmári szabadelvüpártot már ismeretes feliratához való csatlakozásra hívja fel. Az átirat ismertetése kapcsán néhány szóval megemlékezett az elnök az összebogozott politikai helyzetről, melyből az ország érdekében szabadulni kell. A debreczeni szabadelvüpárt felirata nyíltan síkra száll a nemzeti követelések tel- jesitésénak szükségessége mellett, a mi az egyedüli helyes megoldása a zavaros helyzetnek. Ezek előrebocsájtása után elnök üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat és az ülést megnyitotta.

(Nyilvános ülés !)

Elnök feltette ezután a kérdést, hogy az ülés bizalmas legyen-e vagy nyilvános ?

A feltett kérdéshez senki sem szólott nyíltan, hanem egyetlen szóval nyilvánították akaratukat: bizalmas, nyilvános! Már-már úgy látszott, hogy a meglepő kérdés szavazás alá kerül, a midőn valaki elkiáltotta magát:

—- Alkotmányos országban volnánk tán ! Hát persze:, hogy nyilvános legyen az ülés !

Egyszerre csend lett és lassanként a keblekből kivált a közös akarat, hogy az ülés nyilvános legyen.

(A debreczeni átirat.)

Ezután tárgyalás alá Aették a debreczeni szabadelvüpárt feliratát.

Farkas Antal dó ismertette a debreczeni szabadelvüpárt feliratát, melyet egész terjedelmében felolvasott.

Móricz Lajos nem fogadja el a debreczeni feliratot, ahhoz semmiféle formában nem hajlandó hozzájárulni, mert a feliratot utasításnak tartja a kópviselőház részére. A rendi képviselet már régen eltöröltetett, ma népképviseleti rendszer uralkodik, a mi annyit jelent, hogy az ország sorsának intézését a népképviseletben nyugvó parlamentre bíztuk. így tehát mi nem szólhatunk bele, nincs is jogunk bele- szólani a dolgok folyásába. Különben meg van róla győződve, hogy ő felsége még akkor sem teljesítené a nemzet követeléseit, ha azokat a képviselő ház el is fogadná. Ezt a kijelentést az 1867. XII. tez ben foglalt kiegyezéssel indokolta, mert szerinte a kiegyezés kétoldalú szerződés, melyet mi nem változtathatunk meg. így hát akármit mond is az ellenzék, hogy az osztrákoknak semmi köze a magyar dolgokhoz, a valóság még is az, hogy ebbe a dologba az osztrákoknak beleszólása van. A debreczeni szabadelvüpárt feliratát nem fogadja el.

Vajay Károly dr. a felirathoz hozzájárul, de azzal a toldással, hogy a fontos nemzeti kérdések megoldását csakis az országos szabadelvüpárt vi heti keresztül. Az országos szábad- elvüpártnak történelmi múltja van, iránta tehát ki kell fejezni bizalmun kát és törhetlen ragaszkodásunkat.

Keresztszeghy Lajos dr. elnök a nemzet jogait elidegenithetetlennek tartja. A választópolgárságnak feltétlen joga van véleményt nyilvánítani és akaratának kifejezést adni. A lefolyt 85 év alatt gazdaságilag fejlődtünk ugyan, de a nemzeti követelmények tekintetében semmiféle positiv eredményt nem tudunk felmutatni. Elérkezettnek látja az időt, hogy a ma gyár nemzet jogainak érvényesítéséért síkra szálljunk, miért is a debreczeni feliratot egész terjedelmében magáévá teszi.

Frieder Adolf dr. reflektált Móricz Lajos fejtegetésére és figyelmezteti, hogy a választó polgárság akaratának megnyilatkozása nem képez utasítást a képviselőház részére.

Fejes István dr. szerint a kormány férfiaknak már régen kötelességük lett volna a magyar nem- zet jogait kivívni, de úgy látszik, hogy eddig még nem akadt kormány férfiú, a kinek bátorsága lett volna ezt ö felségével közölni. Persze most, hogy az ellenzék oly lel kesülten harczol e jogok érvényesítéséért, a dolog uj és meglepő. Az ellenzék elismerésreméltó nagy szolgálatot tett, hogy a nemzetet felverte letbargiájából. A felirati javaslathoz a legnagyobb örömmel járul hozzá.

(A határozati javaslat.)

Elnök megismerteti a választmánynyal a szatmári szabadelvüpárt felirati javaslatát. A javaslat következőleg hangzik :

A szatmáiá szabadelvüpárt egész terjedelmében magáévá teszi a debreczeni szabadelvüpártnak a

közös hadseregre vonatkozó nemzeti követelések tárgyában 1903. évi július hó 28-án hozott határozatát és kijelenti, hogy elérkezettnek látja annak idejét; hogy megvalósíttassanak és telj,építtessenek a nemzetnek elejétől fogva létezett és elidegeníthetetlen jogaiból eredő azon követelései, hogy a közös hadseregnek Magyarországból kiegészített részében a mágyar zászló, magyar czimer és a magyar közjognak megfelelő jelvények alkalmaztassanak, szolgálat és vezényleti ilyelv a magyar legyen, a magyar származású tisztek a Magyarországból kiegészített ezredekbe visszahelyeztessenek. az összes Magyarországon levő katonai nevelő intézetekben az oktatás nyelve magyar legyen, s az országban magasabb katonai tanintézetek állittassauak fel, a katonai büntetőügyekben pedig a tárgyalási nyelv az ország területén magyar legyen. ' ! sMöleeirqéi r

Semmi aggodalma ä pártiak a tekintetben nincs, hogy a nemzet ezen osztatlan kivonatainak életbe- ; léptetése a közös hadsereg harcz- képességét csökkentené; ellenkezőleg azt tartja, hogy a nemzeti eszmének a közös hadsereg magyar részében elnyomása hátrányos, $$. végzetes következményeket vonhat í maga után éppen a sikeres hadvi- í selés szempontjából, noá /. - Am

Meg van győződve a párt arról is, hogy a jelenlegi bonyolult és sajnálatos parlamenti helyzet a nemzet kívánságainak a kormányzat részéről való elismerése és a mielőbbi életbeléptetés ideje, sorrendje tárgyában félremagyarázhatatlán, ha-'K1 táró zott és kötelező kijelentés md^-s^ tétele által órvösolható lenne: Szűk- ! ségét látja ennélfogva, hogy ezök: a határozott és kötelező kormányt záti kijelentések mielőbb megijéteér senek és ezáltal a parlamentben a nyugalom helyreállittatván,,.,, az • ország anyagi érdekeit^^m^ymQ^^t^ • • fontos ügyek a közérdeknek^,, ^^^-^ felelőleg' elintézhetők legyenek, v v

Szükségét látja a párt. u hogy-'üi áj nemzpLsfzpn: eg^Wp Átkeléseinek keresztül vitelét az országos szabadelvüpárt tűzze zászlajára, jjojerí1, azójlr 'megvalósitásái^0^mmi’'J^ s^aoadelviipárt hjyáfötf’s'^a KCTefz-jn* tül vitel tekintetében f' gafähfeiäkkt>:m nyújtani egyedül képes; és nincs arra /ot',‘J'1feogjr! Höfels -Miede-Sßt*

leim terjedjen el á&'lJtáí’tadóJéiíJ minthQflíJ i fiMAfáéfff tJ^yiSáJöídiflt A

csak egy parlamentijpá^ö^ék

rangoztatná és eredmények;i ai&V törvényhozás [, rendes menetének megakasztásáral volnának elérhetők x 1