Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-09 / 181. szám

I ozaimar, vasarnap XJ IJ XV V xu. XV XV--Ö--­A felirati javaslatot a választmány egy szavazat ellenében egyhangú­lag elfogadta. Az az egy szavazat a Móricz Lajosé volt. (Egyéb intézkedések.) A választmány ezután elhatá­rozta, hogy a most közölt felirati ja vaslatot hirlapilag hozza a közönség tudomására. Elhatározták továbbá, hogy a fel­irati javaslatot elfogadás végett a szat­mári szabadelvüpárt rendkívüli köz­gyűlése elé terjesztik. A közgyűlés e hó 15-én délelőtt fél 12 órakor lesz a Károlyi ház­ban, melyről az elnökség a szabad­elvüpárt tagjait plakát utján is érte­síteni fogja. Egyéb tárgy hiányában elnök a gyűlést fél 1*2 órakor berekesztette. TÁVIRATOK. A kormány lemondott. Budapest, augusztus 8. (Sa­ját tudósítónktól.) A miniszterel­nöki palotában ma délután 5 órá­tól esti 7 óráig Khuen Héderváry Károly minisztarelnök elnöklete alatt minisztertanács volt, a melyen a kabinet összes tagjai megjelentek. Ä tanácskozás tárgya a miniszter- elnök Ő felsége előtt történt kihall­gatásának eredménye és a király elé terjesztett javaslatok voltak. Tekintettel arra, hogy a ki­bontakozásnak a miniszterelnök programmjában foglalt előfeltételei megdőltek és a függetlenségi párt­nak ama része is, mely az obstruk- czió folytatása ellen foglalt állást, a képviselőház legutóbbi ülésen ki­jelentette, hogy a miniszterelnökkel erre vonatkozólag létrejött megálla­podást magára nézve kötelezőnek nem tartja, a'minisztertanács egy­hangúlag elhatározta az össz- kormány lemondását. Ezt a ha­tározatot a miniszterelnök a Ház hétfői ülésén bejelenti s ugyancsak hétfőn tesz jelentést a főrendiház­nak is. A kormány tanácskozás eredményét táviratilag tudatták a kabinétirodával. Körber Rátóton. Budapest, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) Körber osztrák mi­niszterelnök ma Rátótra érkezett, hogy Széli Kálmánt meglátogassa. A Körber látogatásának nincsen politikai jelen­tősége ; az utazás pusztán baráti ta­lálkozás. A függetlenségi párt ülése. Budapest, augusztus 8. (Sa­ját tudósítónktól.) Az országos függetlenségi és 48-as párt holnap, vasárnap este ülést tart, a melynek több igen fontos tárgya van. Agyonlőtt konzul. Budapest, augusztus 8 (Saját tudósítónktól) Szófiából érkezett táv­irat szerint Monoszteri orosz konzult ma agyonlőtték. A gyilkosság úgy tör­tént, hogy a konzul vidékről utazott haza s egy török ember útközben rövid szóváltás után lelőtte. A herczegprimás itthon. Budapest, augusztus 8. (Sa­ját tudósítónktól.) Vaszary Ko­loss herczegprimás ma délután ér­kezett vissza Rómából Budapestre. A parlamenti bizottság ülése. Budapest, augusztus 8. (Saját tudósitónktól.) A parlamenti bizottság mai ülésén az albizottság jelentést ter­jesztett elő, melyből kitűnt, hogy az útlevél jegyzékben törlések, vagy va- kargatások nincsenek s igy a vissza­élés ki van zárva. A bizottság ezután Som Pál hírlapírót, Herman Adolf hálókocsi ellenőrt hallgatta ki. A tanuk lényegtelen vallomásokat tettek. Medve Miklós joghallgató egy géppel Írott levelet nyújtott be, a melyet augusztus hó 3-án a Fiume kávéházban talált. A levelet felolvasták s meglepetve kon­statálták, hogy tartalma sejtetni engedi, hogy Héderváry tudott a megveszte­getésekről. Polónyi Géza kijelentette, hogy a levelet Hajdú Eielka, Szapáry volt szobalánya irta Oeiger Gizellának. Többen azt hiszik, hogy a levél misz- tifikáczió. A jószivüek. *) Irta : Dr. Kelemen Samu, Csodálatos, hogy a „Jó Szív* mennyire hódit Magyarországon. Az utóbbi napokban a jó szivüek száma nagyban megszaporodott. Minden polgárléleknek fölemelő érzés, hogy mint egyéb jótékonyczélu bazárok és sorsjátékoknál, úgy itt is az arisztokráczia vezet, az ő élükön pedig gróf Khuen-Héderváry, a minisz­terelnök. Most már értjük a Gajáry Géza túláradó lelkesedését. Gróf Khuen-Hé­derváry valóban „egész ember“, még jó szive is van. Méltányoljuk a Papp József üdvözlő kézszoritását is a mi­niszterelnök beszéd- és értelemgyakor­latai után és megértjük a Böszérményi Sándor ur hazafias fölbuzdulását, — melylyel elkeseredetten vágta oda Kos­suth Ferencznek, hogy már ő is meg­adta magát Polónyi Gézának. A miniszterelnök urnák tehát jó szive is van. Nem csodálom, ha meg­sajnálta gróf Szapáry Lászlót, vagy hogy az ő kifejezésével éljek, nagy kompasszióval volt a szegény fiumei kormányzó iránt. És nagy a kompasszióval visel- kedők száma. Ide s tova az egész mágnás kaszinó és mindazok, a kik oly készséggel szívják magukba a mág­nás gondolkodás parfümjét. ügy beszélnek a fiumei kormány zóról, mint aki jó fiú, — de szegényke megbotlott. A jó fiú, aki 38 éves korában követ el könnyelműséget — az alkot­mány és közszabadságok ellen. A jó fiú, aki tagja a kormány­zatnak és gubernátora Fiúménak. A jó fiú, aki kereskedelmi mi­niszterségre vágyott és kis hijja, hogy el nem érte — mert jó fiú volt, ami nálunk első rendű kvalifikáczió, — és nyilván értett is a kereskedéshez, mert tudott vásárolni lelkeket és meggyőző­déseket. Mi kár, hogy az első nagybb üz­lete után fizetésképtelenséget jelentett. Kissé túlhajtotta a spekulácziót és a gonosz kontreminőrök a csődbe ker­gették. Pedig csak most lett volna al­kalma szép üzletekhez, ha pályája nem törik itt ketté, ha valóban kereskedelmi miniszterré lesz és közhatalmat nyer egész Magyarországon; holott eddig csak Fiúméban kormányozhatot, ami valóságos szatócskodás a magyaror­szági nagykereskedéshez képest. Nem csoda, ha arnbicziói ide vonták a bér­ezés hazába ; amatörödött és schlusso- kat csinált a lelkeknek budapesti tőzs­déjén, holott itt eddig nem is volt be- jegyzet tőzsde látogató. Hát a részvét és szánalom fö­lötte nemes érzés és én nem is aka­rom azt kicsinyelni. Nekem csak néhány szerény és fölötte alázatos polgári kérdésem van. Teljes tisztelettel kérdem, hogy ha azt a két, három, négy vagy nem tudom hány képviselőt a mag anyagi szegénységében sikerült volna meg­vesztegetni, amint hogy hála Istennek *) A „Független Magyarország“ tegnapi számából vesszük át e czikket, a mely Kelemen Samu dr. pártunk e kiváló tagjának tollából ered. nem sikerült és nem sikerülhetett, — azok iránt is ilyen kompassizóval let­tek volna a jó szivü urak, mint a vesztegető gróf ur iránt ? Ha Nessi Pálnak, akit szeren­csétlenségére nem ringattak kincsek­kel bélelt bölcsőben, összevásárolták volna az adósságait és coute que coute tönkre teszik: ő iránta is olyan érző szívvel lettek volna a felsőbb tízezrek ? És ha Vészi Józsefnek, aki közel két évtizede küzd makulátlanul a fó­rumon tollal, élőszóval és a tiszta meg- győződésnes minden fegyverével és aki közel a hatalomnoz szinte mezí­telenül szegény maradt: összevásárol­ják a váltóit, amint hogy a kísérlet megtörtént, őt csődbe kergetik, az újságját, mandátumát kicsavarják a kezéből — ezt a bolond jó fiút is megsajnáltaa volna a mélyen tisztelt Kaszinó? . . . Mert az aljasságoknak abban a fertőjében, amelybe gróf Szápáry László belevetette magát, nem az a legmocs­kosabb rész, hogy ő képviselőtársainak lelkét akarta megvásárolni és igy sze­relni le egy nagy nemzeti küzdelmet. Ez szörnyű, konczepcziójában el­vetemedett, horderejűben, kiszámítha­tatlan cselekedet volt. De a szubjektív gonoszságnak tető­zete az, hogy ez az ur a mások anyagi és erkölcsi tönkretételére utazott. Az uzsoráskodás a Kaszinó-fo galmak szerint sem fair dolog. Ám minden uzsora ártatlan gyer­mek játék ahboz a politikai uzsórához képest, amelynek hálóját itt kifeszi- tették. Másképen meg nem közelíthető, meg nem ejthető embereknek össze­vásárolják az adósságait, hogy azok egy kérlelhetetlen kézben legyenek és azokkal egyszerre lehessen tönkretenni az adóst. Messziről vetik ki a hurkot észrevétlenül, hogy azután mind szo- rosobbra és szorosabbra húzzák és az áldozatot hirtelen fojtsák meg. A ke­zéből kiragadják a munkás szerszámo­kat, családja szájából a verejtékkel keresett falat kenyeret, az elkékült kadavert pedig temetetlenül dobja ki az utszél árkába. Ugyan kérem van-e, aki e dicső üzlet vállalkozója iránt ne érezne szá­nalmat ? Hiszen még a főkapitány ur szive is csordultig van részvéttel és nem győzte ellátni tanácscsal a kegyelmes lélek-kupecz urat. Ám az egyeseknek ki péczézésen kívül volt még egy másik dicsőbb terv is : az egész függetlenségi párt szá­mára volt felállítva a kelepcze. Naiv hit az, mintha akár gr. Sza­páry, akár azok, akik előtte, mellette és mögötte állottak, csak egy pillanatra is azt hihették volna, hogy 3, 4 vagy 10 képviselőnek a megvásárlásával is leszerelhető volna az obstrukezió. Más volt a terv. Csak 3 vagy 4 képviselőt kellett volna megvásárolni, hogy akiket előbb megvásároltak, azo­kat utólag le lehessen leleplezni és akik becsületes meggyőződésből hir­dették volt az obstrukezió leszerelését, azokra rá lehessen borítani a meg- vesztegetettségnek gyanúját. És a le­leplezéseknek ebbe a rettenetes ha­tásába fojtották volna bele az egész függetlenségi pártot küzdelmeivel, tö­rekvéseivel, vezetőivel és közkatonái­val együtt. Bíztak benne, hogy az ek­ként fölrobbantott bomba szétveti és darabokra szaggatja az ellenzéket. Tessék tehát illő részvéttel lenni a kormányzó iránt. Szegény, fölötte meg volt rendülve, mikor ez a bomba idő előtt robbant föl és az ő becsüle­tét szaggatta szét. A mások becsülete iránt nem volt ilyen érzékeny A miniszterelnök ur pedig mélyen meg volt hatva, mikor értesült barátjának balesetéről“. Kifejezte reményét, hogy ez az eset nem érinti gróf Szapáry László egyéni intaktságát. A Kaszinó még megmarad a számára és óh bol­dogság, ő is megmarad a Kaszinónak. Mondják, a miniszterelnök urnák könyek voltak a szemében. Talán di­csőítő verset is rendelt önfeláldozó ba­rátja számára. Hogyne, hiszen : „dalt érdemelt, mert költő, könyet mert szeretett. Dalt és könyet hát neki ! ÚJDONSÁGOK Te Deum az uj pápáért. Meszlényi püspök pásztorlevele. Még néhány hete, hogy a katho- iikus anyaszentegyház feje, XIII. Leo pápa örök álomra hunyta le szemeit s millió és millió ember ajkáról hang­zott el a forró imádság az elhunyt lelki üdvéért. Az árván maradt apostoli szék nem sokáig volt betöltetlen, a mig e hó 4-én a konklávé megválasztotta Krisztus földi helytartóját X. Pius pápát. A gyászt im újra öröm váltja fel. Mindenütt az egész világon csengnek, bongnak a harangok, amelyek hangjá­val együtt az embermilliók nagy soka­ságának buzgó hálaimája vegyül el a légben és száll, száll föl a menyek Urához . . . Meszlényi Gyula megyés püspök az uj pápa megválasztása alkalmából pásztorlevelet küldött szét a szatmári kath. egyházmegye papjainak. A pász­tor levél szószerint a következő : A végtelen irgalmu Isten meg­hallgatta buzgó imánkat, megszüntette anyaszentegyházának árvaságát. A szent kollégium tagjai Isten Szent lelke ál­lal vezéreltetve f. hó 4-én tartott he­tedik ülésükben Krisztus földi helytar­tójává, az anyaszentegyház látható fe­jévé választották Sartó József kardiná­list, velenczei patriárchát, aki X. PIUS nevet vett föl. Fiúi hódolattal üdvözöljük az apostolok méltó utódját, akit a föld né­péből választott ki az Ur, és rendelt földi országának fejedelmévé. Velencze szelíd lelkű, tudós főpapja kapott meg­hívást Szent Péter hajónak kormá­nyára, s mi hisszük, hogy aki elhagyva a lagúnák csodás városának néma csöndjét e hajón kiszált a tenger mér­hetetlen síkjára, erős kézzel s biztosan fogja kormányozni azt a fenyegető ve­szélyek között. Adjunk hálát Istennek a vigasz­taló kegyelemért, melylyel bánatos lel­künket felvidámitotta, a legkegyeseűb gondoskodásért, mely az anyaszentegy­ház élére X. Piust állította, akiben is­mét szerető atyát, bölcs főpásztort, fenkölt lelkű fejedelmet nyert a katho- likus világ. Kérjük egyszersmind a Mindenhatót, hogy Szent Atyánkat ke­gyelemajándékaival áraszsza el s az anyaszentegyház jólétére és dicsősé­gére munkás erőben sokáig éltesse. Elrendelem ezennel, hogy úgy a székesegyházban, mint az összes plé­bániai és szerzetesi templomokban f. hó 9-én, vasárnap ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartassák a hivő nép mi­nél tömegesebb részvétele mellett. A hová jelen rendelkezésem a jelzett ideig el nem juthat, a hálaadó szentmise f. hó 15-én, Nagy-Boldog- Asszony napján végeztessék. Az ünnepélyes misét megelőző szent beszédekben hirdessék a szóno­kok az anyaszentegyház örömét, a katholikus világot érdeklő nevezetes esemény jelentőségét, felhiva a hívő­ket, hogy Szent Atyánk dicső kor­mányzásáért s az anyaszentegyház jó­létért buzgón imádkozzanak. A Te Deumot megelőző napon este, az angyali üdvözletre való ha­rangozás után fél óráig az összes ha­rangok szóljanak. Szatmár-Németi, 1903. augusz­tus 6-án. Gyula s. k. püspök. Ma, vasárnap 9 órakor hálaadó istenitisztelet lesz a zárdatemplomban. Meszlényi Gyula megyés püspük a hálaadó istenitiszteletre az összes ha­tóságokat, testületeket, intézeteket meg­hívta. A meghívó szövege a következő : „A Rómában lefolyt pápa válasz­

Next

/
Thumbnails
Contents