Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-04 / 150. szám
2 Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 4. 150 szám. nyilatkozzék meg a nemzet jogos követeléseivel szemben. Hieronymi Károly, az uj kor- mány-elnöket üdvözli, majd polemizál Eötvössel, a kormányelnök programmját helyesnek tartva, végül kívánja a jelenlegi oldatlan helyzetből a kibontakozást. Hieronymi beszédje után rövid szünet következett, szünet után szólásra állott fel Csávolszky Lajos, ki beszédében az obstrukczió folytatását kívánta. Aki — úgymond — meghátrál, az a kutyák pártjához tartozik. Khuen-Héderváryt vissza kell küldeni oda, ahonnan jött! Ezután áttért Kossuth Ferencz manifesztumára, mely szerinte nem világos. Rákossy Viktor: Lehet helytelen, de világos ! Csávolszky Lajos folytatva beszédét, azt állítja, hogy még a bán sem szerkeszthette volna jobban azt a manifesztumot. Endrey Gyula : Csávolszky mondja azt ? Szégyen, gyalázat 1 Szatmári Mór: Egész múltja ellenkezik ezzel. Csávolszky Lajos: Kossuth Lajos, egy olyan beszédre, mint amilyet fia, Kossuth Ferencz, mostanában egy czikkben megirt, azt mondotta, hogy otromba beszéd és ilyen vezért akartok követni, — mondja a függetlenségi párt felé fordulva. Ezen kijelentésre az egész függetlenségi párt felugrott helyéről, Szatmári, Pichler és Lukács heves szemrehányásokkal illetik Csávolsz- kyt, aki kijelentette, hogy ha maga marad is, folytatni fogja az obstruk- cziót. Ezután Okolicsányi László kérte a házat, hogy beszédét holnapra halaszthassa, mire az ülés véget ért. táviratok! Politikai affér. Budapest, julius 3. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Csávolszky beszéde közben, izgatott szóváltások közepette Bartha Miklós valamit közbekiáltott, amit a jobb oldalon úgy hallottak, hogy: „Ön nem ide való!“ Ezért Bánity Miklós gróf, aki a közbeszóllást magára vonatkoztatta, úgyszintén Kiss Ernő, ma délután magyarázatotkérettek Barthá- tól, aki kijelentette, hogy félreértették szavait, mert ő ezt kiáltotta: „Ezen beszéd nem ide való.“ A megbízottak a kijelentést tudomásul vették. A vita rendezők pártja. Budapest, julius 3. (Saját tudósitónktól) Összesen húszra teszik ama függetlenségi képviselők számát, akik ki fognak lépni a pártból, ha a pártonkivüliekkel és UgronÍ8tákkal szövetkezhetnek. Akkor együttesen negyvenen lesznek, semmiféle pártjellegök nem lesz, csupán vitarendező bizottságot választanak, írásban kötelezve magukat, hogy a harczot folytatják. — Kossuth Ferencz legközelebb értekezletre hívja össze politikai barátait. Újabb gyilkosság az Avasban. A bosszú. Szatmár, julius 3. {Saját tudósitónktól.) Az Avas kezd immár a gyilkosságok örökös fészkének fogalmává válni. Alig ocsúdott fel a közönség a komorzáni borzalmas gyilkosság hatása alól, az Avas termékeny talaja újabb embervért fakasztott, melynek lassú kicsergedezésé- vel ismét elpusztult egy emberélet. Ez a gyilkosság méltán sorakozhatok az Avas vadállatias kegyetlenséggel végrehajtott gyilkossági eseteihez. A megsértett önérzetből fakadt bosszú, mint a vérre éhes erdei bestiát, űzte, hajtotta a gyilkost, hogy vérét vegye áldozatának. Nem öntudatos emberi akarat az, mely a gyilkost vezérelte, hanem az állat vadsága, mely vérre éhezve, lesoe áll, orozva támad és gyilkol, hogy vérszomját kielégítse. És miért? Valósággal semmiért. Két paraszt ember leül pálinkázni. Lerészegednek, összevesznek és egyik a másikat kidobja. A kidobott sértve érzi magát, dühös, bosszút forral, meglesi a barátját és megöli, helyesebben agyonveri, mint a hogy agyonbun- kózzák a veszett kutyát. A véres gyilkosságról tudósítónk a következőkben számol be : Feketefalu, hol a gyilkosság történt, az avasi hegyláncznak a végén fekszik. A község lakói, mint általában az egész avasi nép, a pálinka élvezetnek hódol és igy könnyen érthető az, ha a minden műveltség nélküli oláh nép, a bosszuállás véres tettére vetemedik. A „ezine-mintyeu az oláh nép ezen bosszúálló jelszava már nem egy esetben adta kézbe a gyilkot, hogy arra embervér tapadjon. Lupucz Vaszilika, a legújabb áldozat. Feketefalunak tehetős gazdái közé tartozott. Volt háza, földje, azonkívül lábas jószága. De volt egy hibája, szeretett kötekedni, perlekedni; de hát ezt ott az Avasban nem is tartják valami nagy hibának. Még nem is ember az ott a hegyek között, ha békességesen, nyugodton él. Az ilyet a többiek rendesen megvetik, kigunyolják. így eshetett meg tehát ez a gyilkoság is, mely tegnap előtt a délutáni órákban Feketefalu község utczá- ján történt. A község korcsmájában vígan húzta a czigány, Lupucz Vaszilika mulatott ott és itta a pálinkát többek társaságában. A vig zeneszó becsalta Múzsa Juont, ki csakhamar a mulatozók közé ült, de alig volt ottan nehány perczig, Lupucz Vaszalika, ki már meglehetősen be volt rúgva belekötött és folyton szidalmazta, majd társai segítségével kidobta a korcsma helyiségből. A csuffátett Múzsa most bosz- szut forralt és lesbe állott a korcsmától pár száz lépésnyire levő Lupucz házának közelében. Egy nagy terebélyes fa mögött húzódott meg, kezében hatalmas karóval. Tovább mint egy óra hosszáig várt a leshelyben Múzsa, mig úgy hat óra tájban közeledni látta áldozatát. Most még jobban elhúzódott a sövény mellé, hogy esetleg észre ne vegye Lupucz, ki meglehetős részeg állapotban bandukolt haza felé. Mint a tigris, mikor áldozatára csap, úgy támadta meg, hátulról, orozva a mit sem sejtő Lupucz Vaszilikát, kit a kezében levő súlyos karóval néhányszor fejen ütött. De ezzel még nem elégedett meg Mózsa, mert az eszméletlenül elterülő áldozat fejét, a karóval addig ütötte, mig csak abban élet mutatkozott. Mikor a gyilkos, a kert színhelyéről el akart távozni, egy oláh asz- szonyt vett észre a kertek felől közeledni. A gyilkos gyorsan futásnak eredt és eltűnt a faluból. A gyilkosság hire csakhamar elterjedt a faluban és mindenki a helyszínére sietett, hol a meggyilkolt Lupucz Vaszilika feküdt. Feje több helyen teljesen össze volt törve és nagy vértócsa támadt körülötte. A község bírája azonnal jelentést tett a nagybányai csendőröknek, kik minden irányban megkezdették a gyilkos nyomozását. Két napig hiába keresték, nem lelték sehol a gyilkos Mózsát, kit úgy látszik lelkiismerete nem hagyott nyugodni, mert a gyilkosságot követő harmadnapi bujdosás után önként jelentkezett a nagybányai kir. járásbíróság előtt. A gyilkost azonnal letartóztatták és a vizsgálat befejeztével átkisérik a szatmári kir. ügyészséghez. ÚJDONSÁGOK Nyári kirándulás. Debreczeni tisztviselők Nagybányán. Szatmár vármegyének természeti szépségekben gazdagabb vidéke nincsen Nagybányánál. A ki valaha volt Nagybányán és környékén, az teljes mértékben méltányolni fogja a debreczeni vasúti üzletvezetőség tisztikarának azon elhatározását, hogy e hó 5-én, tehát holnap vasárnap kirándulnak Nagybányára. Nagybánya nemcsak páratlan szépségű kies fekvése miatt bir rendkívül vonzerővel a kirándulókra, hanem a benszülött lakosság előzékenysége és szeretetteljes figyelme is odavonzza az üdülést kereső közönséget. Hozzájárul ehhez, hogy Nagybányáról kellemes kirándulásokat lehet rendezni a szomszédos Felső-bányára és a távolabb fekvő Kapnik-bányára, a ki ezt az utat egyszer megtette, az előtt örökké emlékezetes marad annak a vidéknek képe. A lélek felüdül a káprázatosán szép vidék láttára s a város dohos levegőjéhez szokott hivatalnok ember mohó kéjjel, teli tüdővel szívja magába az üde, kristálytiszta, ózonos levegőt. A magyar fürdőző közönség ezrei külföldre vándorolnak nyaralni és nem látják meg vagy nem akarják meglátni a mi kincsünket, mily hi- vogatólag, szeretettel mosolyog felénk és egyre csak vár bennünket, vár . . . Ideje volna, hogy a hatóság tegye meg a kezdeményező lépést arra nézve, hogy a nyaralni vágyó közönség figyelmét Nagybányához kösse. A nemzet- vagyonnak kiszámíthatatlan gyarapodása lenne az, ha az évenként külföldre vándorolt milliókat itthon költenénk el. Nagybánya, mely a szőlők elpusztulása és a magán bányászat nagymérvű hanyatlása miatt főjövedelmi forrásait elvesztette, megérdemelné, hogy társadalmi és gazdasági szervezetébe az idegen forgalom által tápláló vért kapjon. A debreczeniek kirándulása jó ajánló levél — a jövőre. Az a kétszáz idegen ember, a ki holnap külön vonattal megy Nagybányára, elviszi hírét és terjeszti széles-e hazában a szép Nagybányának, mely üdülésre, nyaralásra egyike a legalkalmasabb és legolcsóbb helyeknek. Nagybányának kötelessége azonban sürgősen gondoskooni arról, hogy a nyaraló közönség részére kényelmes lakások, villák álljanak rendelkezésére. Eltekintve attól, bogy egy díszes villasor Nagybánya szépségét jelentékenyen emelné, ennek az eszmének megvalósítása elodázhatatlan fontos anyagi érdeke Nagybánya városának. A Szirmai-utcza rendezése. A közönség köréből kaptuk az alábbi közérdekű sorokat, melyeket minden kommentár nélkül, szó szerint közlünk : A városi hatóság ügyeimébe! Köztudomású dolog, hogy a villamos vasút megnyitása óta a kocsi forgalom nagy része a Kossuth-utezáról a Szirmai-utczára terelődött át. Mi nagyon természetes is, mert ezen az ut- czán egyrészről kellemesebb a közlekedés, mert nincsen mindenütt útban az S alakban lerakott kacskaringós villamos vasúti sínpár, másrészről meg ezen az utczán az elgázolás veszélyének sincsen az ember lépten-nyomon kitéve. Szirmai-utczának azonban van egy nagy hibája, mely úgy szépészeti, mint város rendezési okokból alig tűrhető. Ez az utcza ugyanis L alakú s épen hajlásánál van egy régi ház, a mely az utcza közepéig benyulik. Felére szorítja az utcza szélességét, azt annyira szűkké teszi e helyen, hogy ott két kocsi nem tud kitérni ; gyalog járóról pedig éppenséggel nem lehetett gondoskodni előtte, mert, ha még azt is készítenének, akkor már a kocsi közlekedést teljesen elzárná. Viz elvezetésről sincsen gondoskodva ez ut- czában ugyannyira, hogy esős időben ott a gyalog közlekedés szünetel. Pár hónappal ezelőtt, amikor az ezen évben készítendő mügyalogjárók építését tárgyalta a gazdasági szakosztály, történt is felszólalás a Szirmai-utcza rendezése iránt, meg is ígérték illetékes helyről a sürgős intézkedést, azonban tudomásom szerint nem történt semmiféle olyan intézkedés, a mi oda mutatna, hogy a sürgős rendezési üggyel foglalkozott volna a hatóság. Ezen okból felhívjuk az illetékes körök figyelmét a Szirmai-utcza mielőbbi rendezésére s az erre tett Ígéret mielőbbi beváltására. * A központi választmány ülése. A városháza kis tanácstermében tegnap d. u. 3 órakor a központi választmány ülést tartott. A központi választmány tegnap délátáni ülésében azokkal a felszólamlásokkal foglalkozott, melyeket az egyes választói jogosultsággal biró polgárok jelentettek be a névjegyzék kiigazítása tárgyában. A központi választmányi ülésen jelen voltak : Pap Géza polgármester, Fejes István dr. előadó, Keresztszeghy Lajos dr. Antal Kristóf, Litteczky Endre és Jákó Mihály. A választmány a képviselőválasztók névjegyzékébe a következőket vette fel: Pataki Lajos r, kath. áldozó papot, Mező Károly háztulajdonost, Feldmann Mór magánhivatalnokot, Csízek Ferencz iparost, Medveczky Jenő háztulajdonost, Papp Endre földbirtokost, Vagman Antal könyvelőt, Stréber Endre iparost, Görög Gyula földbirtokost, Mester József, Bozsár Gusztáv, Izsák Herman ház- tulajdonosokat Kun Lajos hivatalnokot és Szabó János járásbirót. Ellenben felszólamlásaikkal el lettek utasítva a következők ; Bertalan József, Blum Miksa, Eibenschütz Vilmos, Gönczi Károly, Márványi Lipót, Major Miksa, Oszbaldt Antal Porzsolt Jenő, Prizen- ger László, Zecher Gergely, Svertasek Rudolf, Oláh Feri, Bakó József, dr. Kovács Géza, Gerei Sándor, Haraszthy Béla, ifjú Boronkay József, Weinberger Mór, Reich Ézsaiás és Radák Arthur. Az elutasitottaknak joguk van a központi választmány határozata ellen a kúriához felebbezni. * Az uj kormány és a sajtó. Ami eddig Magyarországon lehetetlennek látszott, megtörtént most Khuen-Hé- derváry gróf kormányra léptével. Az egész számottevő magyar sajtó az uj kormánynyal szembe helyezkedett. A tekintélyesebb hírlapok állásfoglalásának oka különböző s talán czólja is
