Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-07 / 179. szám
L ozaimar, pem k J /J XV X AU. XX XV X XX X XV XX TÁVIRATOK. A kabinet lemondása. Budapest, augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) A Pester Lloyd ma esti lapja irja, hogy Héderváry a királynak a legvégsőre feszült parlamenti viszony feltárása mellett, valószinüleg benyújtja a kabinet lemondását. A nevezett lap, a mely mindég jól van értesülve, e hirre megjegyzi, hogy Ö felsége elhatározását még nem lehet tudni, de beavatot körök azt tartják, hogy a kormány- válság kikerülhetetlen. A Pester Lloyd hire, általában nagy feltűnést keltett. Forradalom Bulgáriában Szófia, augusztus 6 (Saját tudósítónktól.) Az egész monasz- tiri vilajetben kiütött a forradalom ; a felkelők elvágták az összes táviró vonalakat. Héderváry Isehlben. Ischl, augusztus 6. (Saját tudósítónktól-) Khuen Héderváry gróf miniszterelnök ma Isehlbe érkezett. Lehet, hogy a király még ma, de legkésőbb holnap, kihallgatáson fogadja. Bomba a zágrábi törvényszék pinezéjében. Zágráb, augusztus 6. (Saját tudósitónktól.) A zágrábi törvényszék pinezéjében ma dynamit- bombát találtak. Az egész városban e miatt nagy az izgatottság. Mossák a szerecsent! A vesztegetések igaz története. Szatmár, augusztus 6. Csinálják már a hangulatot a bán mellett. Mosdatják már a fiumei volt kormányzót is, akire az ő „imádott“ miniszterelnöke körülbelül kimondta azt, hogy tökéletlen ifjú! A vidéki kormánypárti lapok kezdik csinálni a hangulatot, hogy a józan vidék népe tudja meg legelsőbb azt, hogy néhány gazember „beugratta“ a nemes „tökéletlent“ a vesztegetések bűzös pocsolyájába, de a gróf ur ártatlan, mert nem tudta szegény mit cselekszik, a miniszterelnök meg egyáltalán nem is szagolt oda, a hol a bűzös pocsolyának a — forrása volt. A „Vasvármegye“ kezdte meg a hangulat-csinálást és már ma és holnap az összes vidéki mameluk lapok nagy betűkkel fogják kinyomatni „A parlamenti vesztegetések igaz történetét. Mert, jó magyar nép, nem az az igaz, amit te eddig olvastál az országos lapokban, az se igaz, a mit a parlamenti bizottság előtt a volt fiumei kormányzó felolvasott (pedig háromszor huszonnégy óráig csinálta „vallomását“ ő is, meg a többi kaszinóbeli jóbarátai és még a bánnak is megmutatta, hogy mit fog mondani: jó lesz-e imádott Kegyelmes gazdám ?) szóval semmi se igaz, az igaz az, a mit a „Vasvármegye“ . tudósítója“ bocsátott világgá „közvetlen és föltétlenül hiteles“ forrásból. Megjegyzi a szerkesztőség nagyobb hitelesség okából, hogy ezen foi'rás alatt nemSza- páry gróf értendő. Ez a „tudósító“ „amint megérkezett a távirat, a parlamenti vesztegetésekről“ : haladéktalanul a fővárosba utazott és abból a bizonyos forrásból, hogy — amit a világon senkinek el nem mond — kibugyogtassa ~a Vasvármegye részére, hogy ez aztán elárassza vele a jó vidéket. Tehát halljuk, mit mond ez a feltétlenül hiteles forrás ? A vesztegetések értelmi szerzője Barabás Albert kalandor természetű hirlapiró, aki egykor Győrött a klerikális „Dunántúli Hirlap“-mk volt felelős szerkesztője. Barabás, Győrből való távozása és különféle hányattatások után, a Fiúméban megjelenő „Magyar Tengerpart“ munkatársa lett, melynek szerkesztője Hegyi Jenő. Barabás Albert fiumei hirlapiróskodása alatt be lett mutatva Szapáry László gróf kormányzónak, aki a bőséges nyelvismerettel s kiváló tehetséggel biró hírlapírót különösen kedvelte. Barabás Albert Budapesten szövetkezett régi kenyeres pajtásával: Oerő Menyhérttel, akivel már együtt ült vizsgálati fogságban s kieszelte az obstrukeziónak vesztegetés utján való leszerelésének a tervét, s ennek a tervnek keresztülvitele érdekében érintkezésbe lépett Hegyi Jenövet a „Magyar Tengerpart“ szerkesztőjével Singer Artúrral és Dienes Mártonnal s még egy volt függetlenségi képviselővel s meghányva vetve a tervezetet, mint biztos sikert Ígérőt Hegyi Jenő és Barabás Albert utján terjesztették Szapáry László gróf fiumei kormányzó elé, akit Barabás és Dienes elámitották a dolog könnyű sikerét illetőleg s csábitó képet rajzoltak a fiatal gróf elé, hogy az obstrukezió leszerelése utján mekkora szolgálatot fog tenni a hazának és az uralkodónak. Ezek a tárgyalások rögtön kezdetüket vették, amint f. évi ápril 24-én a fiumei kormányzó Kairóból visszaérkezett, csakhogy akkor csak mint nagyon könnyen keresztül vihető akcziót tárgyalták, a minek sikere előrelátható. Szapáry gróffal mindezeket elhitetvén, végre kivitelhez fogtak, miután az egészet akként körvonalozták előtte, hogy csak néhány szájas ember megvásárlása szükséges : akkor az obstruk czió végvonaglásba esik. —- Dienes Márton hivatkozott bizalmas összeköttetéseire a függetlenségi képviselőkkel s erősen hangsúlyozta, hogy kebelbeli barátai: Papp Zoltán és Nessi Pál utján, akik közül az első oly zilált viszonyok között él, hogy nem lehetetlen, miszerint a börtön kapuja is föltárul előtte, valamint Nessi Pál is azon desperádók közé tartozik, akik mindenre kaphatók. A csaló biztosításainak a kormányzó léprement s miután Hegyi Jenőtől, bizalmas emberétől is, a kalandorok a logjobban voltak ajánlva, egyenesen azért, hogy hazafias érdemeket szerezzen, a legnagyobb titokban belement a dologba. A csalók az egyes szájhösök megvásárlására elegendő összeget 100.000 koronában fixirozták. Mikor a dolog pénzügyi oldalát a kormányzóval már rendbe hozták: akkor lépett föl a függetlenségi képviselő, akit, bár a tervekbe be volt avatva, később teljesen mellőzni és a zsákmányból kirekeszténi szándékoztak s tudtára adta Papp Zoltánnak, hogy ő mindenről értesülve van s rögtön leleplezi az egész vesztegetést, ha azt maga Papp Zoltán nem eszközli a képviselőházban. Az ügy többi részlete bőven ismeretes. Így kezdődött az ügy s a fiumei kormányzó áldozatul esett bizalmi emberei konspiráczióinak, akik őt oly válságba sodorták, melynek vége egy fényesnek Ígérkező politikai pálya hajótörése. Szapáry László gróf a legszigorúbb titokban csinálta a dolgát s meglepetésszerüleg szemkápráztató sikerrel szándékozott működésére irányozni a közfigyelmet. lm ebben áll az ügy hiteles története. Mindezen szó valóság s közvetlen érdekelt és beavatott helyről származik.“ Eddig a czikk. — Micsoda zseniális uj fordulat! A szegény „tökéletlen“ grófocskát — legbizalmasabb barátai becsapták és a „tökéletlen* mágnás „a legszigorúbb titokban csinálta a dolgát“ senki se tudott róla, csak néhány gazember és egy vagy két vagy tán több utczai — hölgy. A „tökéletlen“ ezzel a gyönyörű kompániával a gyalázatos merényletet csak azért csinálta meg titokban, hogy aztán „meglepetésszerüleg szemkápráztató sikerrel irányozza „működésére“ a közfigyelmet!“ így csinálják a vidék közvéleményét ! Csak hogy a vidék nem fogja se a bánt, se a „tökéletlen“ grófocskát tisztának látni, bárhogy mosdatják is őket. Tanyai gazdálkodás. A telepítés czélszerüsége, Szatmár, augusztus 6. Hazánkban a falu és a szántóföld közt uralkodó viszony mellett korántsem szerencsétlenség a tanya, sőt inkább ez az egyetlen a szántóföldek megmivelését lehetségessé tevő mód. Néni a tanyás lakást, hanem a szerencsétlen viszonyokat kell hibáztatni, melyek erre szorítanak. A tanya tetemesebb tőkebefektetést követel ugyan épületekre, bútorzatra és szerszámokra, a kettős háztartás se lehet takarékos, a család szétszakgatottsága és kótlaki- sága otthon és a tanyán épp úgy nem kellemes a családi életre nézve, mint gátolja e családi erők egyezményes egymásba fogódzását. Igen sok időt rabol a faluból a tanyára ki és be ló- tás-futás is. A tanyás remetés élete sem a népnevelőnek, sem a rendőrnek nem tűnhetik föl alkalmas képzőintézet szinében. De a tanya mindebben nem hibás. () minden perezben kész külön telekké átalakulni és urát mindörökre befogadni, ebben azonban gátolják : a tél idején oly barátságtalan avar, a személy és vagyon miatti aggály s tán mindennél inkább a magyar ember természete, hogy egész télen az időt lopja és végre a magyar társadalmi élet különlegessége. Egyébiránt a magyar mezőgazdaság, mai alakjában, meglehetősen megfér a falusi élettel, még ha ez a mezővel csak gyöuge összeköttetést tart is fenn. Mindez azonban meg fog változni, mihelyt más, tudniillik olyan lesz a magyar mezőgazdaság állapota, hogy a birtokos feliigye!ését mindenkor meg kívánja, mert a munkát minden évszakban megköveteli. Ha a magyar mezőgazdaság belterjesebb lesz és terményeiben nagyobb változatosságot fog elérni, ha majd a gabonatermesztés elveszti a kizárólagos birtoklást s az állattenyésztés emelkedtével a legkülönfélébb takarmánynemek vettetnek s a kereskedelmi növények nagyobb területet nyernek, akkor a magyar mezőgazdának is más életmód lesz ajánlatosabb. S ezzel a nagy falvakbeli élet lehetetlenség lesz s a mezőgazdának vagy tanyáját kell kényelmes lakká berendezni vagy az által iparkodnia fölöslegessé tenni a tanyát, hogy szomszédaival kisebb falvakká egyesül s az anyafalutól véglegesen elválik. Igaz, ok és okozat közti circulus vitiosusban járunk. Nemcsak a rengeteg helységek fölaprózását kell, hogy előidézze a majdani mezőgazdaság, hanem viszont és még inkább a gazdasági telep és a mező közti kedvezőbb viszony is kell, hogy lehetővé tegye a mezőgazdaság amaz átalakulását Zajtalanabbul menne végbe a nagyobb helységek feloszlása, ha a tanya hovatovább minden gazdálkodási tevékenység és fölvigyázat központjává lenne és a család évről évre észrevétlenül a tanyára húzódnék. Akkor igaz, egyik szélsőségből a másikra jutna az ember. Közgazdászatilag, szó sincs róla, legjobb a majoros rendszer, de az is megfontolandó, miképp hat az a nép szellemi fejlődésére. Nagyon emeli és előmozdítja a földmivelést, há a rengeteg helységekből apróbb falvak keletkezvén, a mező és gazda udvara közti régi helyzet megszűnik. És bizonyára nemzetgaz- dászati követelmény, kedvezmények nyújtásával serkenteni azt az ösztönt, buzgóbban és gondosabban igyekezni apróbb községeknek nagyobb anyafalvaktól való elszakgatásán. Ennek egyik, mai viszonyaink szerint legajánlatosabb módja: a telepítés, melyet a földmi- velési miniszter nagy energiával és sok sikerrel — ott a hol lehetséges — tényleg alkalmaz is. SZÍNHÁZ — Műkedvelői előadás Dabol- czoii. A szatmár és környéke ifjaki da- bolczi ref. templom javára e hó 16-án műkedvelői szinielőadást rendeznek Dabolcz községben. A műkedvelői előadás alkalmával a legkitűnőbb magyar népszínmű Tóth Ede „Falu rosszá“- ja kerül szinre. A szereposztás igen jó, a mi már előre biztosítja az iparos ifjak fáradozásának sikerét. Az előadás után göröglüz mellett fognak a szereplők előkép alakjában bemutatkozni. A mükedvelós után tánczvigalom lesz. Az előadás szereposztása a következő: Személyek ; Feledi Gáspár, gazdag falusi földmivelő — — — Borisba j gyermekei Bátki Tercsi, árva. Feledi Gáspár gyámsága alatt Göndör Sándor, szolgalegény — — — Finum Rózsi, menyecske Csapó, gazdaember — Csapóné, ) módos asszonyok Sulyokné, ) Tarisznyásné ) Egy öreg paraszt — — Megyei csendbiztos — Kónya, kántor-tanitó — Gonosz Pista, bakter — Gonoszáé — — — — Cserebogár Jóska, szőlőpásztor — — — — Czene, ezigányprimás — Ádus, vén czimbalmos A „Makkhetes“ korcs- máros — — — — Jóska, béres — — — Viski F. Ferenczy I. Kemecsey Zs. Daróczy L. Sárközi L. Daróczy I. Szegedy F. Lévay J. _ Csernus Á. Kajdi Idus. Szilágyi J. Szegedy F. Mikó Lajos. Lgifj. Kürthy Buzi Zsuzska. Mikó Lajos. Tusa M. Ifj. Lévay G. Mikó Lajos. Babicsák J. ÚJDONSÁGOK Magyar rab-munka Amerikában, A börtönök exportja. (Saját tudósítónktól.) Iparosok, kereskedők nagyon sokat panaszkodnak az olcsó rab munka konkurren- cziája miatt. Régen gondolkodnak már az igazságügyminisztériumban, hogy lehetne a bajon segíteni. Kezdtek föld mivelést űzni a rabokkal és most az a terv merült föl, hogy export munkákat próbálnak velük csináltatni. Egy nagy jelentőségű ipari és kereskedelmi ügylet lebonyolítása már folyamatban is van az ország egyik legnagyobb fegyintézete; a szegedi csillagbörtön igazgatósága és egyik világhírű amerikai fürdő vezetősége között. Arról van szó ugyanis, hogy a szegedi börtön igazgatósága rövid időn belül szerződést fog kötni egy nagy, amerikai tengeri fürdő vezetőségével a részére szállítandó több százezer pár gyékényből készült fürdöpapucsokra. Az exportálás terve legelső sorban a helyi iparosok javát czélozza. Az által, hogy a rabmunkát külföldön akarják értékesíteni, nagy területet fölszabadítanak a helyi iparosok számára. A börtön igazgatósága tehát a mellett, hogy elismerést szerez a külföldön a magyar iparnak, még az iparos osztálynak is jelentékeny hasznot biztosit. Érdekes, hogy ezt a szerfölött nagy jelentőségű ügyletet, amiből a kincstárnak tetemes haszna is lesz, egy szegedvidéki általánosan ismert földbirtokos közvetítette, — teljesen önzetlenül. Ez a földbirtokos gyakran megfordul a fővárosban. Néhány hét előtt értesült Budapesten, hogy a fönt jelzett fürdő igazgatósága több százezer, gyékényből készült fürdöpapucs szállítása végett szerződést akar kötni vala
