Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-07 / 179. szám

L ozaimar, pem k J /J XV X AU. XX XV X XX X XV XX TÁVIRATOK. A kabinet lemondása. Budapest, augusztus 6. (Sa­ját tudósítónktól.) A Pester Lloyd ma esti lapja irja, hogy Héderváry a királynak a legvég­sőre feszült parlamenti viszony fel­tárása mellett, valószinüleg be­nyújtja a kabinet lemondását. A nevezett lap, a mely mindég jól van értesülve, e hirre megjegyzi, hogy Ö felsége elhatározását még nem lehet tudni, de beavatot kö­rök azt tartják, hogy a kormány- válság kikerülhetetlen. A Pester Lloyd hire, általában nagy feltű­nést keltett. Forradalom Bulgáriában Szófia, augusztus 6 (Saját tudósítónktól.) Az egész monasz- tiri vilajetben kiütött a forra­dalom ; a felkelők elvágták az összes táviró vonalakat. Héderváry Isehlben. Ischl, augusztus 6. (Saját tudósítónktól-) Khuen Héder­váry gróf miniszterelnök ma Isehlbe érkezett. Lehet, hogy a király még ma, de legkésőbb hol­nap, kihallgatáson fogadja. Bomba a zágrábi törvényszék pinezéjében. Zágráb, augusztus 6. (Saját tudósitónktól.) A zágrábi tör­vényszék pinezéjében ma dynamit- bombát találtak. Az egész városban e miatt nagy az izgatottság. Mossák a szerecsent! A vesztegetések igaz története. Szatmár, augusztus 6. Csinálják már a hangulatot a bán mellett. Mosdatják már a fiumei volt kormányzót is, akire az ő „imádott“ mi­niszterelnöke körülbelül kimondta azt, hogy tökéletlen ifjú! A vidéki kormánypárti lapok kez­dik csinálni a hangulatot, hogy a józan vidék népe tudja meg legelsőbb azt, hogy néhány gazember „beugratta“ a nemes „tökéletlent“ a vesztegetések bűzös pocsolyájába, de a gróf ur ár­tatlan, mert nem tudta szegény mit cselekszik, a miniszterelnök meg egy­általán nem is szagolt oda, a hol a bűzös pocsolyának a — forrása volt. A „Vasvármegye“ kezdte meg a hangulat-csinálást és már ma és holnap az összes vidéki mameluk lapok nagy betűkkel fogják kinyomatni „A parlamenti vesztegetések igaz tör­ténetét. Mert, jó magyar nép, nem az az igaz, amit te eddig olvastál az orszá­gos lapokban, az se igaz, a mit a parlamenti bizottság előtt a volt fiumei kormányzó felolvasott (pedig három­szor huszonnégy óráig csinálta „val­lomását“ ő is, meg a többi kaszinó­beli jóbarátai és még a bánnak is megmutatta, hogy mit fog mondani: jó lesz-e imádott Kegyelmes gazdám ?) szóval semmi se igaz, az igaz az, a mit a „Vasvármegye“ . tudósítója“ bocsátott világgá „közvetlen és föltét­lenül hiteles“ forrásból. Megjegyzi a szerkesztőség nagyobb hitelesség oká­ból, hogy ezen foi'rás alatt nemSza- páry gróf értendő. Ez a „tudósító“ „amint megér­kezett a távirat, a parlamenti veszte­getésekről“ : haladéktalanul a fővá­rosba utazott és abból a bizonyos forrásból, hogy — amit a világon senki­nek el nem mond — kibugyogtassa ~a Vasvármegye részére, hogy ez aztán elárassza vele a jó vidéket. Tehát halljuk, mit mond ez a fel­tétlenül hiteles forrás ? A vesztegetések értelmi szerzője Barabás Albert kalandor természetű hirlapiró, aki egykor Győrött a kleri­kális „Dunántúli Hirlap“-mk volt felelős szerkesztője. Barabás, Győrből való távozása és különféle hányattatások után, a Fiúméban megjelenő „Magyar Ten­gerpart“ munkatársa lett, melynek szerkesztője Hegyi Jenő. Barabás Albert fiumei hirlapiróskodása alatt be lett mutatva Szapáry László gróf kor­mányzónak, aki a bőséges nyelvisme­rettel s kiváló tehetséggel biró hírlap­írót különösen kedvelte. Barabás Albert Budapesten szö­vetkezett régi kenyeres pajtásával: Oerő Menyhérttel, akivel már együtt ült vizsgálati fogságban s kieszelte az obstrukeziónak vesztegetés utján való leszerelésének a tervét, s ennek a tervnek keresztülvitele érdekében érint­kezésbe lépett Hegyi Jenövet a „Ma­gyar Tengerpart“ szerkesztőjével Singer Artúrral és Dienes Mártonnal s még egy volt függetlenségi kép­viselővel s meghányva vetve a terve­zetet, mint biztos sikert Ígérőt Hegyi Jenő és Barabás Albert utján terjesz­tették Szapáry László gróf fiumei kor­mányzó elé, akit Barabás és Dienes elámitották a dolog könnyű sikerét illetőleg s csábitó képet rajzoltak a fiatal gróf elé, hogy az obstrukezió leszerelése utján mekkora szolgálatot fog tenni a hazának és az uralko­dónak. Ezek a tárgyalások rögtön kez­detüket vették, amint f. évi ápril 24-én a fiumei kormányzó Kairóból visszaér­kezett, csakhogy akkor csak mint na­gyon könnyen keresztül vihető akcziót tárgyalták, a minek sikere előrelátható. Szapáry gróffal mindezeket elhi­tetvén, végre kivitelhez fogtak, miután az egészet akként körvonalozták előtte, hogy csak néhány szájas ember meg­vásárlása szükséges : akkor az obstruk czió végvonaglásba esik. —- Dienes Márton hivatkozott bizalmas összeköt­tetéseire a függetlenségi képviselőkkel s erősen hangsúlyozta, hogy kebelbeli barátai: Papp Zoltán és Nessi Pál utján, akik közül az első oly zilált vi­szonyok között él, hogy nem lehetet­len, miszerint a börtön kapuja is föl­tárul előtte, valamint Nessi Pál is azon desperádók közé tartozik, akik min­denre kaphatók. A csaló biztosítása­inak a kormányzó léprement s mi­után Hegyi Jenőtől, bizalmas emberé­től is, a kalandorok a logjobban voltak ajánlva, egyenesen azért, hogy hazafias érdemeket szerezzen, a legnagyobb titokban belement a dologba. A csalók az egyes szájhösök megvásárlására elegendő összeget 100.000 koronában fixirozták. Mikor a dolog pénzügyi oldalát a kormányzóval már rendbe hozták: akkor lépett föl a függetlenségi képvi­selő, akit, bár a tervekbe be volt avatva, később teljesen mellőzni és a zsákmányból kirekeszténi szándékoztak s tudtára adta Papp Zoltánnak, hogy ő mindenről értesülve van s rögtön le­leplezi az egész vesztegetést, ha azt maga Papp Zoltán nem eszközli a képviselőházban. Az ügy többi részlete bőven ismeretes. Így kezdődött az ügy s a fiumei kormányzó áldozatul esett bizalmi em­berei konspiráczióinak, akik őt oly válságba sodorták, melynek vége egy fényesnek Ígérkező politikai pálya ha­jótörése. Szapáry László gróf a leg­szigorúbb titokban csinálta a dolgát s meglepetésszerüleg szemkápráztató si­kerrel szándékozott működésére irá­nyozni a közfigyelmet. lm ebben áll az ügy hiteles története. Mindezen szó valóság s közvetlen érdekelt és beava­tott helyről származik.“ Eddig a czikk. — Micsoda zse­niális uj fordulat! A szegény „töké­letlen“ grófocskát — legbizalmasabb barátai becsapták és a „tökéletlen* mágnás „a legszigorúbb titokban csinálta a dolgát“ senki se tudott róla, csak néhány gazember és egy vagy két vagy tán több utczai — hölgy. A „tökéletlen“ ezzel a gyönyörű kompániával a gyalázatos merényletet csak azért csinálta meg titokban, hogy aztán „meglepetésszerüleg szem­kápráztató sikerrel irányozza „műkö­désére“ a közfigyelmet!“ így csinálják a vidék közvélemé­nyét ! Csak hogy a vidék nem fogja se a bánt, se a „tökéletlen“ grófocskát tisztának látni, bárhogy mosdatják is őket. Tanyai gazdálkodás. A telepítés czélszerüsége, Szatmár, augusztus 6. Hazánkban a falu és a szántó­föld közt uralkodó viszony mellett ko­rántsem szerencsétlenség a tanya, sőt inkább ez az egyetlen a szántóföldek megmivelését lehetségessé tevő mód. Néni a tanyás lakást, hanem a sze­rencsétlen viszonyokat kell hibáztatni, melyek erre szorítanak. A tanya tete­mesebb tőkebefektetést követel ugyan épületekre, bútorzatra és szerszámokra, a kettős háztartás se lehet takarékos, a család szétszakgatottsága és kótlaki- sága otthon és a tanyán épp úgy nem kellemes a családi életre nézve, mint gátolja e családi erők egyezményes egymásba fogódzását. Igen sok időt rabol a faluból a tanyára ki és be ló- tás-futás is. A tanyás remetés élete sem a népnevelőnek, sem a rendőrnek nem tűnhetik föl alkalmas képzőinté­zet szinében. De a tanya mindebben nem hibás. () minden perezben kész külön telekké átalakulni és urát mind­örökre befogadni, ebben azonban gá­tolják : a tél idején oly barátságtalan avar, a személy és vagyon miatti ag­gály s tán mindennél inkább a magyar ember természete, hogy egész télen az időt lopja és végre a magyar társa­dalmi élet különlegessége. Egyébiránt a magyar mezőgazdaság, mai alakjá­ban, meglehetősen megfér a falusi élettel, még ha ez a mezővel csak gyöuge összeköttetést tart is fenn. Mindez azonban meg fog változni, mihelyt más, tudniillik olyan lesz a magyar mezőgazdaság állapota, hogy a birtokos feliigye!ését mindenkor meg kívánja, mert a munkát minden év­szakban megköveteli. Ha a magyar mezőgazdaság belterjesebb lesz és ter­ményeiben nagyobb változatosságot fog elérni, ha majd a gabonatermesztés elveszti a kizárólagos birtoklást s az állattenyésztés emelkedtével a legkü­lönfélébb takarmánynemek vettetnek s a kereskedelmi növények nagyobb te­rületet nyernek, akkor a magyar me­zőgazdának is más életmód lesz ajánlatosabb. S ezzel a nagy falvak­beli élet lehetetlenség lesz s a mező­gazdának vagy tanyáját kell kényelmes lakká berendezni vagy az által ipar­kodnia fölöslegessé tenni a tanyát, hogy szomszédaival kisebb falvakká egyesül s az anyafalutól véglegesen elválik. Igaz, ok és okozat közti circulus vitiosusban járunk. Nemcsak a renge­teg helységek fölaprózását kell, hogy előidézze a majdani mezőgazdaság, hanem viszont és még inkább a gaz­dasági telep és a mező közti kedve­zőbb viszony is kell, hogy lehetővé tegye a mezőgazdaság amaz átalaku­lását Zajtalanabbul menne végbe a na­gyobb helységek feloszlása, ha a tanya hovatovább minden gazdálkodási te­vékenység és fölvigyázat központjává lenne és a család évről évre észrevét­lenül a tanyára húzódnék. Akkor igaz, egyik szélsőségből a másikra jutna az ember. Közgazdászatilag, szó sincs róla, legjobb a majoros rendszer, de az is megfontolandó, miképp hat az a nép szellemi fejlődésére. Nagyon emeli és előmozdítja a földmivelést, há a rengeteg helységek­ből apróbb falvak keletkezvén, a mező és gazda udvara közti régi helyzet megszűnik. És bizonyára nemzetgaz- dászati követelmény, kedvezmények nyújtásával serkenteni azt az ösztönt, buzgóbban és gondosabban igyekezni apróbb községeknek nagyobb anyafal­vaktól való elszakgatásán. Ennek egyik, mai viszonyaink szerint legajánlatosabb módja: a telepítés, melyet a földmi- velési miniszter nagy energiával és sok sikerrel — ott a hol lehetséges — tényleg alkalmaz is. SZÍNHÁZ — Műkedvelői előadás Dabol- czoii. A szatmár és környéke ifjaki da- bolczi ref. templom javára e hó 16-án műkedvelői szinielőadást rendeznek Dabolcz községben. A műkedvelői elő­adás alkalmával a legkitűnőbb magyar népszínmű Tóth Ede „Falu rosszá“- ja kerül szinre. A szereposztás igen jó, a mi már előre biztosítja az iparos ifjak fáradozásának sikerét. Az előadás után göröglüz mellett fognak a szerep­lők előkép alakjában bemutatkozni. A mükedvelós után tánczvigalom lesz. Az előadás szereposztása a következő: Személyek ; Feledi Gáspár, gazdag fa­lusi földmivelő — — — Borisba j gyermekei Bátki Tercsi, árva. Feledi Gáspár gyámsága alatt Göndör Sándor, szolga­legény — — — Finum Rózsi, menyecske Csapó, gazdaember — Csapóné, ) módos asszonyok Sulyokné, ) Tarisznyásné ) Egy öreg paraszt — — Megyei csendbiztos — Kónya, kántor-tanitó — Gonosz Pista, bakter — Gonoszáé — — — — Cserebogár Jóska, szőlő­pásztor — — — — Czene, ezigányprimás — Ádus, vén czimbalmos A „Makkhetes“ korcs- máros — — — — Jóska, béres — — — Viski F. Ferenczy I. Kemecsey Zs. Daróczy L. Sárközi L. Daróczy I. Szegedy F. Lévay J. _ Csernus Á. Kajdi Idus. Szilágyi J. Szegedy F. Mikó Lajos. Lgifj. Kürthy Buzi Zsuzska. Mikó Lajos. Tusa M. Ifj. Lévay G. Mikó Lajos. Babicsák J. ÚJDONSÁGOK Magyar rab-munka Amerikában, A börtönök exportja. (Saját tudósítónktól.) Iparosok, kereskedők nagyon sokat panaszkod­nak az olcsó rab munka konkurren- cziája miatt. Régen gondolkodnak már az igazságügyminisztériumban, hogy le­hetne a bajon segíteni. Kezdtek föld mivelést űzni a rabokkal és most az a terv merült föl, hogy export mun­kákat próbálnak velük csináltatni. Egy nagy jelentőségű ipari és kereskedelmi ügylet lebonyolítása már folyamatban is van az ország egyik legnagyobb fegyintézete; a szegedi csillagbörtön igazgatósága és egyik világ­hírű amerikai fürdő vezetősége között. Arról van szó ugyanis, hogy a szegedi börtön igazgatósága rövid időn belül szerződést fog kötni egy nagy, amerikai tengeri fürdő vezetőségével a részére szállítandó több százezer pár gyékényből készült fürdöpapucsokra. Az exportálás terve legelső sor­ban a helyi iparosok javát czélozza. Az által, hogy a rabmunkát kül­földön akarják értékesíteni, nagy terüle­tet fölszabadítanak a helyi iparosok számára. A börtön igazgatósága tehát a mellett, hogy elismerést szerez a kül­földön a magyar iparnak, még az ipa­ros osztálynak is jelentékeny hasznot biztosit. Érdekes, hogy ezt a szerfölött nagy jelentőségű ügyletet, amiből a kincstárnak tetemes haszna is lesz, egy szegedvidéki általánosan ismert földbirtokos közvetítette, — teljesen önzetlenül. Ez a földbirtokos gyakran meg­fordul a fővárosban. Néhány hét előtt értesült Budapesten, hogy a fönt jel­zett fürdő igazgatósága több százezer, gyékényből készült fürdöpapucs szállí­tása végett szerződést akar kötni vala­

Next

/
Thumbnails
Contents