Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-07 / 179. szám

* • w M y u /j a í iti íi ii i ii 1 i\ L A t' 1903. augusztus 7. 3 mely gyárral. A földbirtokos azonnal a szegedi csillagbörtön gyékónyipari osz­tályára gondolt, tudva azt. hogy ez iparág terén elsőrendű íparczikkeket szokott produkálni a rabmühely. Közvetve érintkezésbe lépett a fürdő igazgatóságával és figyelmébe ajánlotta a börtön gyékényipari osztá­lyát. Erre körülbelül két hét előtt meg­kereső levél jött. Mecsér József börtön­igazgatóhoz, hogy mennyiért volna hajlandó első évben 82,000 gyékény­papucsot liferáltatni a tengeri fürdő számára. Az ajánlattal egyidejűleg azt is közölték, hogv csak első évben volna szükség 32,000 párra, a következő esztendőkben már százezrekre megy a száma az áruczikkeknek. Az igazgatóság ma küldötte el a szállítás föltételeit, A föltételek igen kedvezőek nem csak a kincstárra, ha nem a fürdőre nézve is, amely — több, mint valószinü — habozás nél­kül aláírja a szerződést. így aztán hosszú esztendőkre nyélbe lesz ütve a szegedi csillagbörtönnek amerikai ki­vitele, amely egyszersmind legelső ex­portja a hazai börtönöknek. * Hol legyen a tűzoltó őrto­rony ? A tűzoltó őrtorony intézménye nem képezi ugyan vitális érdekét egyetlen városnak sem, de azért annak közhasznú és praktikus voltát a legna­gyobb készséggel elismerjük. Ezen szempontból teljesen indokoltnak és jogosultnak tartjuk Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány akczióját, melylyel sürgősen dűlőre juttatni igyekszik az őrtorony eszméjének megvalósítását. Eltekintve attól, hogy a rendőrfőkapi­tány egyszermind tüzoltófőparancsnok is, mely körülmény erős subjektiv ala­pot nyújt a cselekvés gyorsaságára, sürgősnek tartjuk az őrtorony mielőbbi felépítését azon oknál fogva is, mert annak építési költsége nem terheli a várost. Tudvalevő ugyanis, hogy az őrtorony építésére Meszlényi Gyula püspök, v. b. t, t. 16000 koronát ado­mányozott és igy a várost nem terheli más kötelezettség, mint az, hogy he­lyet adjon az őrtorony felépítésére. Tankóczi Gyula rendőrkapitány erre a czélra a tűzoltó laktanya udvarát ajánlotta és pedig ott, a hol jelenleg a mászóház van; a mászóházat aztán az uj őrtorony alja pótolná. Ezzel kap­csolatban a rendőrfőkapitány óhajtotta, hogy a kis városháza is a központi laktanyán nyerjen elhelyezést és ugyan­csak itt helyeztessenek el a városi lovak. A felvetett terv nagy fontosságú és rendkívüli előnyei vannak, melyek­kel ezúttal nem szándékozunk foglal­kozni. A gazdasági szakosztály, mely tegnap foglalkozott a kérdéssel, nem ment bele a mellék kérdések tárgyalá­sába és csupán a helyre nézve igye­kezett határozatot hozni, a mi azonban sehogysen akart sikerülni. Végre is a szakosztály helyszíni szemle fogana­tosítására határozta el magát, a mit azonnal megejtettek. A bizottság három helyet nézett meg: a városi, a Pan­nónia és a laktanya telkét és eredmé­nyül egy vagylagos határozatot hoztak t. í. vagy a Pannónia vagy pedig a laktanya telkén ópitik fel az őrtornyot. Ha ugyanis a laktanya telkén a talaj nem lenne alkalmas az épí­tésre, — mivel a városi főmérnök szerint ott czölöpözésre és erős cze mentezésre lenne szükség — akkor nem maradna más hely, mint a Pan- nonnia telke. Ebbe azonban már Márkus Mártonnak is beleszólása van. A közgyűlés bizonyára meg fogja ta­lálni a helyes megoldási módozatot. * A városi zenede helyisége. A közönség Szokatlan érdeklődése mel­lett nyílik meg szeptember elsején vá­rosunkban a városi zenede, mely hi­vatva lesz zenei életünket fellendíteni és a fejlődés olyan fokára emelni, mely fényes bizonyítékul fog szolgálni arra nézve, hogy Szatmár zenei intelligen- cziája teljesen meg fog felelni a mü- értő közönség jogos várakozásainak. A zenedének azonban — mint lapunk tegnapi számában már említettük — hajlékra lesz szüksége, a mi már ed­dig is nem kis gondot okozott a ze­nede lelkes vezérférfiainak. A hosszas helyiségkeresés után végre a városi óvodát szemelték ki, mely a városi ze­nede czéljaira teljesen alkalmasnak látszik, A város gazdasági szakbizott­sága tegnap foglalkozott e kérdéssel és akként határozott, hogy a régi városi óvodának az utczára eső három szó báját bocsájtják a városi zenede ren­delkezésére díjtalanul, három havi felmondással. Elhatározták egyúttal, hogy az óvólakást Hatvani Péternek, aki csak a napokban ment nyugdíjba, jövő év május hó 1-ig ingyen rendel­kezésére bocsájtják. * Kiss Gedeon emlékszobra. Igen csekély akadálya van már a Kiss Gedeon emlékezetének szentelt mell­szobor megvalósításának. A szobor, me­lyet Horvay János szobrászművész készít, kétezer koronába kerül, eddig azonban közadakozásból csak 1400 ko róna folyt be és igy 600 korona még fedezetlen. A gazdasági szakbizottság e tárgyban azt a helyes határozatot hozta, hogy a hiányzó 600 koronát a város pótolja. A város közgyűlése bizonyára hozzájárul e határozathoz annál is in­kább, mert Kiss Gedeon, Szatmár vá­rosának volt rendőrfőkapitánya, aki a közügyek élén figyelemreméltó alkotá­sokat produkált, s igy, ezt a csekély áldozatot megérdemli a várostól. * Utczakövezések. Az Istvantér déli oldalának és a Józsika utczának kikövezési kérdésével tegnap délután foglalkozott a gazdasági szakosztály. A tanácsnak a kikövezésre vonatkozó ja­vaslatát a szakbizottság nem fogadta el, mert az érintett útvonalak kiköve­zése a belkövezési programmba nincs felvéve. A javaslatot visszaadták a ta­nácsnak azzal, hogy amennyiben a vámbevételekből megtakarítás mutat­kozik, úgy a felesleget készséggel fog­ják a jelzett kövezési munkálatok ke­resztül vitelére fordítani. * A közvágóhíd telkének kö­rülkerítése. A közvágóhidak rendesen a város végén nyernek elhelyezést, a minek közegészségügyi szempontból megvan az érthető oka. Nehogy azon­ban, mint valami tanyai épület, egy száraz kutgémmel ott meredezzék a síkság közepén, a közvágóhidat rende­sen körül szokták keríteni, Nálunk csak most kerül sor a közvágóhíd körülke­rítésére, amennyiben a tanács a gaz­dasági szakosztály határozata alapján erre vonatkozólag a hétfői közgyűlés nek javaslatot fog tenni. * Egy úri leány tragédiája. Meg­halt egy gyönyörűséges, szép leány. A szive ölte meg! Az a csodás alkotásu szív , mely a serdülő leány kebelében egyszer csak hangosabban kezd dobogni és boldog, tündérvilágot varázsol az áb­rándozó, tapasztalatlan leánygyermek elé. És szövődik az édes álom, a csil­logó jövő arany zománczu képe! Csupa derű, csupa fény minden ! És boldogság sugárzik a leány arczárói, ábrándos szép szemeiből. Mikor hódolattól övezve tán­czol a báltermek fényes parkettjén és könnyed libbenéssel siklik tova a sima jégpályákon, a szerelem glóriája sugár­zik le irigyelt, formás alakjáról. Unger Juliskát szeretet és tisztelet vette körül, a kiért a fiatalság valósággal verseny­zett, — de hiába. A szép úri leány ott élt a magasban, a szerelem tisztább légkörében, mig a többiek, a környezet itt járt lenn a sáros földön. És itt ma­radt lenn az is, a kiért a szép úri leány nagy szive olthatatlan lángra lobbant. Mikor a szerencsétlen leány megtudta rettentő csalódását, belebetegedett a nagy fájdalomba. És ezt a fájdalmat az idő sem gyógyította meg. Nőtt a kínzó szenvedés, mig végre hatalmába kerí­tette az agyat és ráborította az öntudat­lanság sürü fátyolát. Az ünnepelt szép leány oda került az élőhalottak szomorú házába, Budapestre. A lelke már régen elszállt, most végre a könyörületes ha­lál megölte az anyagot is. Halálát Szat- máron nagy és igaz részvéttel fogadják. Az elhunytban Unger István, az Osz­trák-Magyar Bank főnökhelyettese, test­vérét, több előkelő szatmári család pe­dig rokonát gyászolja. * A szatmár—udvari-i ut ki­építése. A szatmár—udvari-i ut kiépí­tésére a város közgyűlése 3600 koro nát engedélyezett. Ez az összeg azon­ban nem elegendő az útépítés költsé­geinek fedezetére, miért is az útépí­tést oly módon fogják eszközölni, hogy egyelőre csakis az enggdélyezett 3600 koronát fogják erre a czélra felhasz­nálni és a teljesítendő munkálatok költsége nem fogja a 3600 koronát meghaladni. Minthogy azonban a ren­des alapozással kiépítendő útvonalból ilyen formán csak egy részt készíthet­nek el, elhatározták, hogy az útvonal többi részét csak fokozatosan fogják megcsinálni. * * A szatmári kertészeti ki­állítás. Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy a szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület által rendezendő kertészeti kiállítás előkészületei nagy­ban 1'olyna.k. A kiállítási bizottság teg­nap küldette szét a bejelentési lapo- katj* a mely a kiállítás szabályzatát is közli a kiállítókkal. A szabályzat sze­rint a kiállításnak ezélja a vármegye kertészet gazdasági fejlettségének, tö­megtermelésének, a kertészeti termé­nyek piacz és versenyképességének be­mutatása. A kiállítás tudvalevőleg a Kossuth kerti kioszkban lesz és 8 cso­portra fog oszlani. A gazdasági egye­sület a térdijakat a következőleg álla­pította meg. A zárt helyiségben alapterület négyszög m-ként 4 korona asztal terület 6 korona, falmentén 8 kor., falterület 2 kor. Fedett helyi­ségben 3 kor., asztalterület 4 kor., szabadterület 1 kor. Azon gazdák, kik a kiállított terményeket a gazdasági egylet rendelkezésére bocsájtják, tér dijat nem fizetnek. Bővebb felvilágo­sítással a gazdasági egylet szolgál. * Az elhagyót gyermekek vé­delme. Azok a szegény ártatlan lel­kekkel, a kik csecsemő korukban szü­lői támogatás nélkül állanak a nagy­világon, eddig alig-alig, vagy egyálta­lán semmit sem törődött a kormány. Elhelyezésükről, neveltetésükről csak azok az egyesületek gondoskodtak, a melyek a jószivü emberek adakozásai­ból létesültek és állanak fenn. Az 1891. évben volt először szó a parlamentben az elhagyott gyermekek védelméről s akkor törvényt is alkottak, mely azon­ban csak különös esetekben érvénye­sült. A belügyminiszter nem régiben terjedelmes rendeletet alkotott a sze­gény elhagyott gyermekek védelméről. A rendeletet, mely nagyon sok üdvös dolgot tartalmaz, a belügyminiszter megküldte Szatmárvármegye alispán­jának, a ki tegnap utasító sorok kísé­retében megküldte a szatmári járás főszolgabirájának is, hogy a körrende­letben foglaltakat minden egyes alka­lommal szigorúan tartsák be. Az üd­vös rendelet részletezésére legközelebb visszatérünk. * Magyar név. Wallerton Imre szatmári lakos nevét belügyminisz­teri engedélylyel „Vámos“-ra változtatta. K Jönnek a tartalékosok. A jövő hét végén újra népes lesz a korzó. Csupa idegen arezokat fogunk látni a császár mundérjában. Jönnek a tarta­lékosok, a szakállas képű hadfiak, a kik már el-el feledték a hadkötelezett­ség keserves napjait. Most újra bevo­nulnak 13 napra, a mely idő alatt részt vesznek az őszi gyakorlatokon. A szatmári 5. gyalogezred tartalékosai e hó 17-én vonulnak be. Szám szerint 432-en. A tartalékosokat a régi hon­véd laktanyában szállásolják el, a mely­nek barakká való átalakítását tegnap kezdték meg. * Az orszgy. képviselőválasz­tók névjegyzéke. Szatmár város or­szággyűlési képviselő választóinak 1904 évre szóló névjegyzéke julius hó 20-tól julius 30-ig közszemlére volt kitéve. E határidő alatt a névjegyzék ellen senki sem adott be felebbezést s igy a névjegyzék megállapításába vonatkozó határozatok jogerőre emelkedtek. A képviselő választók névjegyzéke most újra a központi választmány elé kerül, a mely a szeptember hóban megtar­tandó ülésén végleges határozatot fog hozni. * A szatmári vészkerűletek. A közönséges ember előtt is különös­nek hangzik a „vészkerület“ szó, de még különösebb és nagyobb értelme van a gazdálkodó ember előtt. Az állatjárványok alkalmával szokott ez a szó forgalomba kerülni s azt jelenti, hogy az olyan helyeken, melyet vész­kerületnek nyilvánítanak sem állatot, sem pedig takarmányt be vinni, vagy elhozni nem szabad. Szatmárvármegyé- ben a legutóbb fellépett nagyszámú állatkórok folytán minden 6 km-nyire fekvő község vészkerület. A ragadós állatbetegségek most már alább hagy­tak s igy a vészkerületekre vonatkozó szigorú intézkedéseket is enyhítették. A földmivelésügyi miniszter ugyanis értesítette a vármegye alispánját, hogy a megye területén lévő vészkerülete­ken az átutazó gazdák takarmányát nem kell elkobozni. A rendelet további intézkedésig marad érvényben. irodalom! — A mayerlingi dráma. Leg­újabb históriánknak ezt a szomorú eseményét még mindig mélységes titok borítja. Magyarázták és kiszínezték azt annyiféleképpen, hogy egyik előadást sem fogadhatjuk el authentikusnak. Egész irodalma támadt már a mayer- lingi tragédiának és ez az irodalom most egy uj könyvvel szaporodott is­mét valami Aderer Adolf tollából, a melyet a beavatott körökben igen meg­bízhatónak mondanak. Külföldön jelent meg a könyv — természetesen nem fog nálunk elterjedni, mert olyan inti­mitások vannak benne, melyeket nem szívesen hagyhat elterjedni az érde­keltség. A tragédia lefolyását igy adja elő Aderer : Rezső trónörökös búcsú reggelit adott a mayerlingi vadaskastélyban. A reggeli a legszűkebb társaságban volt s a meghívottak Veesera bárónő és a vőlegénye, Bataggi, továbbá még há­rom személy : Hoyos, Waldstein és a Bataggi nagybátyja. Rezső trónörökösnek kissé fejébe szállott a pezsgő és tréfálkozott a bárónővel. Ez nem esett kellemesen a vőlegénynek, a ki nem is hagyta szó nélkül a dolgot. — Milyen féltékeny ! — kiáltott fel Rezső, — nem részesítem kellő tiszteletben a nőt, a menyasszonyt!.. . Ide nézz hát! . . . Ezzel jobbjával átkarolta Veesera bárónőt, a baljával pedig lefogta a kar­jait és csókolni ölelni kezdte . . . — Lram ! — kiáltotta a fiatal Bataggi, hagyja abba! ön részeg! . . . hagyja abba . . . — Védelmezz meg ! kiáltott Ve­esera bárónő. — Azt ugyan nem fogja meré­szelni ! — felelte erre a herczeg. Lás­suk csak. Hiszen azt jól tudja, nemde, hogy én a kedvesed voltam és hogy az leszek ezután is, ugy e kis Mary ? — De védjél meg hát! kiáltozott tovább is Mary. Valamennyien zavart tekintettel álltak fel. Bataggi nagybátyja el akarja hagyni a helyét, hogy megvédelmezze és kimentse a herczeg vad öleléséből a bárónőt. De Holyos elébe toppan. A nagy­bácsi lekap egy fegyvert a falról, Ho­yos szintén egy vadászkést ragad és mielőtt az öreg ember egy lépést is tett volna, a hasába döfi azt. Ebben a pillanatban a fiatal Ba­taggi, kiszabadítva karjait Waldenstein karjai közül és felkapta a jéghütöből a pezsgős palaczkot, azt Rezső felé hají­totta ... a palaczk vad erővel épen fején találta a trónörököst, a kinek a csapás a halálát okozta. Kiadó laptulajdonos: A -Szatmári Hirlap-kiadó r.-t.“

Next

/
Thumbnails
Contents