Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-01 / 147. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 1. 147 szám. zott, — noha mondják, hogy a volt horvát bán nem éppen vékony bőrét a tövisek nem igen sebzik meg .... Kossuth Ferencz szólalt ezután fel, nehány keserű pirulával traktálván meg az uj miniszterelnököt, nehogy csakugyan azt higyje, a mit némelyek tendencziózusan hiresztelni szeretnek, hogy a vezetése alatt álló párt, ezüst tálczán fogja elébe hozni a visszavont katonai javaslatokat, s hogy, akár ő, akár pártja végkép lemondott a nemzeti vívmányokról. Szó sincs róla : a függetlenségi Kossuth-párt- ezután is az utolsó csepp vérig harczolni fog e nemzet jogos kövei telései mellett, s melléje fog állani ismét az egész magyar nemzet. Ez nyílt, férfias beszéd volt, s Khuen- Héderváry megérthette belőle, hogy csalafintasággal, vagy erőszakkal itt ugyan semmire sem mehet; ellenben ha ilyen tervei vannak Zágrábba — visszamehet. Zichy János gróf, a néppárt vezére a szabadelvü-párt kudarczárói beszélt és — a konzervatív, keresztény irányzat hajnal hasadásának jelezvén a Héder- váry uj éráját, nagy örömmel üdvözölte az uj miniszterelnököt és midőn kijelentette, hogy ő és pártja loyalisak lesznek, hűséget esküdött Hédervárynak. A látszatért csupán csak azt tette hozzá a nemes gróf, hogy azt óhajtja, hogy Héderváry a Széli Kálmán rendszerét kövesse . . . No ez éppen elég a néppárt vezérétől, s igazán meg vagyunk hatva, hogy ennyire megtagadta önmagát. Szederkényi Nándor már más húrokat pengetett. 0 és elvtársai egy fikareznyi bizalmat sem előlegeznek a volt horvát bánnak, s folytatni fogjuk a harezot, mintha mi sem történt volna. Ok nem helyezik előnybe Héderváryt Széli Kálmánnak. Ha Széli ellen harczol- tak, százszoros okuk van Héderváry ellen bar zolni, mondotta — 8 körül-beliil igaza van. A viharos ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A képviselőház mai ülésén Appo- nyi Albert gróf elnökölt. A beérkezett iratok felolvasása után belépett a terembe az uj kabinet, élén Khuen-Iíé- derváry gróf miniszterelnökkel. Az uj kabinetet jobbról zajosan megéljenezték, balról pedig gúnyos felkiáltásokkal fogadták. Pichler Győző felugrott helyéről és Tomassics horvát miniszterre mutatva, feléje kiáltotta: — Hogyan mer ez idejönni ? Hat héttel ezelőtt megsértette a magyar nemzetet, s most a magyar kormány tagja ! Erre élénk zajongásban törtek ki a baloldalon, a mi néhány perczig tartott. (Az uj miniszterelnök). Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök bemutatja a legfelsőbb kéziratokat a kormány kinevezéséről, valamint báni méltóságától való felmentésének királyi kéziratát. Amint az uj miniszterelnök a királyi kéziratok olvasásába kezdett, mindjárt az első szavánál: Kelt Becsben, óriási zaj tört ki. Apponyi nagy- nehezen csendet csinált s Héderváry megkezdhette beszédjét. Khuen-Kéderváry gróf: Kötelességének tartja — úgymond — kormányzati elveit, s különösen munka- programmját megismertetni. -- Hosz- szasan fejtegette ezután követendő rendszerét, majd programmját terjesztette elő, s midőn kijelentette, hogy a parlamenti béke érdekében szükségesnek tartja a kato nai javaslatokat egyelőre felfüggeszteni, nem folytathatta tovább beszédjét. A függetlenségi párton perczekig tartó lárma keletkezett s a méltatlanság tomboló vihara olyan elementáris erővel tört ki, hogy az elnök csengettyűjének éles hangja valósággal elveszett a nagy zajban. Miután a zaj kissé lecsillapult az elnök többeket rendre utasított, s Héderváry folytatta beszédjét. Khuen-Héderváry gróf ki jen ti, hogy legelőször a legsürgősebb javaslatokat óhajtja letárgyaltatni, aztán a nyári szünet után a kiegyezésre kerü' a sor. A 67-iki kiegyezés alapján fog kormányozni, a mit a monarchia má sik államának biztonsága érdekében tart czélszerünek. Szabadelvű szellemben fogja az állam ügyeit vezetni. Csakis a szabadelvüséget tartja állam- fentartó és gyarapító tényezőnek. Kormányzása terén Széli Kálmánnyomán halad Szélit szivvel-lélekkel követni akarja. A kormányzat vezérelvéül a tisztességet és becsületességet tartja és ez elve kifejtésében számit az egész Ház össz- müködésére. A hazafiasságot nem tekinti frázisnak s jelzi, hogy a magyarságot meg kell erősíteni. A magyarság elleni izgatókat a legkíméletlenebbül megbünteti s az ilyen törekvéseket minden esetben megtorolja. Közgazda- sági politikájában a közművelődést, ipart és kereskedelmet egyaránt előmozdítani fogja, mert csak a közgazdaság, a kultúra, a kereskedelem és ipar fejlesztésével lehet Magyarország erőssé és nagygyá. (Kossuth beszéde). Kossuth Ferencz erélyesen visszautasítja ama rágalmakat, mintha a vezetése alatt álló párt paktumot kötött volna az uj miniszterelnökkel, majd kijelenti, hogy ö és pártja ez után is a harezot olyan eszközökkel fogják folytatni, a hogy a helyzet megköveteli. Ez után hosszasan foglalkozott az uj miniszterelnök programmbeszédével. (Szünet.) Apponyi Albert gróf elnök indítványozza, hogy a Ház egy fél órára függessze fel ülését, mig az uj kormány a főrendiházban bemutatkozik. (Zaj és ellenmondás balról) Holló Lajos indítványozza, hogy a Ház az ülés folytatását holnapra halassza. Eötvös Károly, Olay Lajos, Ugrón Gábor és Polónyi Géza az ülés folytatását kívánják. Nagy Ferencz szükségesnek tartja, hogy a királyi kézirat mindkét házban még ma olvastassák fel. Apponyi Albert gróf elnök az ülést felfüggeszti. (A néppárt loyalitása.) Szünet után, Zichy János gróf kijelenti, hogy gyönyörködve látja a szabadelvüpárt kudarczát és a konzervatív keresztény irányzat hajnal hasadásán ígéri, hogy ők (a néppárt) loyalisak lesznek a kormánnyal szemben, ha az uj kormány a Széli által meghonosított kormányzati rendszert togja követni. Szederkényi Nándor egyáltalán nem előlegez az uj kormánynak bizalmat. Ö és elvtársai fenntartják nemzeti követeléseiket. Nagy Ferencz Zichy gróffal szemben védi a szabadelvüséget. A nemzeti aspirácziók —- úgymond — fennálla- nak a szabadelvű pártban is. Barabás Béla kéri, hogy beszédét holnapra halaszthassa, annál is inkább, mert a miniszterelnök itt kifejtett programmjára nézve a függetlenségi párt ma este párthatározatot akar hozni. Ezzel az ülés véget ért. A főrendiház ülése. A főrendiház ma délután három órakor ülést tartott. A királyi kéziratok felolvasása után Khuen-Héderváry kérte, hogy programmbeszédjét máskor mondhassa el, mert a képviselőházban ma még nem eshettek át a bemutatkozás formaságain. Csáky Albin gróf. a főrendiház elnöke ezt tudomásul vette, egyúttal üdvözölte az uj kormányt, ama reményének adva kifejezést, hogy az uj kormánynak sikerülni fog a parlamenti béke helyreállítása. TÁVIRATOK. A liarez folytatása. Budapest, junius 30. (Saját tudósitónktól) A képviselőház mai ülésén történtek után, politikai körökben nagyon rövid életűnek jósolják a Héderváry-kabinetet. Több függetlenségi képviső kívánságára Kossuth Ferencz ma estére sürgős értekezletet hivott össze, amely a késő éjszakai órákig tartott. Az értekezleten, hir szerint, a párt megváltoztatta minapi határozatát és elhatározta, hogy folytatni íogja a harezot a bán ellen is• Merénylet a tárgyaló teremben. Budapest, junius 30. (Saját tudósítónktól) A budapesti egyik büntető járásbírósága előtt, ma egy válóper tárgyalása közben Nagy- eőszi Ferencz tanácsnok volt neje háromszor rálőtt volt férjére, azután pedig annak védőjére. A védő, akit a golyó talált, súlyosan megsebesült. Gyűjtés a Tisza-Becsen felállítandó Rákóczi emlékoszlopra. Szatmár, junius30. A kétszáz év előtti fényes Rá kóczi kor emlékei a nevezetes évforduló alkalmából megindult országos ünneplés keretében szint és életet nyertek. A hazafiui érzéstől felbuzdult magyar polgárság milliói, egymással nemes versengésre kelve, lelkesedéssel állanak az ünneplők sorába. Az ünneplésből vármegyénk és városunk is kiveszi a maga részét. Az ünnepségnek legkiemelkedőbb momentuma kétségkívül annak az impozáns emlékoszlopnak felállítása és leleplezése lesz, melyet Szatmárvármegye és Szatmárváros közönsége fog Tisza-Becsen emelni. Ez az emlékoszlop a közönség százezreinek filléreiből fog felépülni, annak költségeihez tehát kötelessége minden magyar embernek tehetségéhez mérten hozzájárulni. E tárgyban Nagy László alispán kérelemmel fordul most a közönséghez. A lelkes felhívás szószerint a következő : Kérelem a vármegye közönségéhez! A vármegye közönsége folyó évi junius hó 12. napján tartott rendkívül, közgyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferencz nemzeti sza- badságharczának 200 éves évfordulója alkalmából Rákóczi emlékére ünnepet szentel, s II. Rákóczi Ferenczi 1703. évi julius 14-iki tiszabecsei győzelmének emlékére emlékoszlopot állít. Midőn a vármegye ezen határozatát meghozta, nemcsak a múltak nagy emlékeinek akart adózni, hanem a jövő nemzedék előtt is bizonyságát akarta adni annak, hogy a kik a hazáért küzdenek, harczolnak, azoknak emlékét még századok múlva is szent tisztelettel említi. A vármegye közönsége nem fogja megtagadni anyagi támogatását sem. De szebbnek, illőbbnek tartaná, ha lakosainak áldozatkészsége emelné fel nagyobb részben legalább ezen emléket, mert ebben látja a hazaszeretet lobo- gásának bizonyságát az egyesek lelkében, mely mellett a hivatalosan emelt emlékek semmi értékkel nem bírnak. A vármegye közönsége a vármegye fiainak és leányainak nemes szivére támaszkodik, midőn méltó emléket akar állítani Rákóczinak, s azt rendelte el, hogy az emlék felállításához szükséges összeget gyűjtés utján hozzam össze. Azt mondja vármegyénk halhatatlan fia, Kölcsey Ferencz: „Minden kő, régi tettek helyén emelve ; minden bokor, régi jámbor felett plántálva; minden dal, régi hősről énekelve ; minden történetvizsgálat, régi századoknak szentelve : megannyi lépcső magasabbra emelkedhetni; . . . azért keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni. s érte melegülni. Nem költői ábrándozás ez , hanem fennmaradás, folyvást emelkedés érzelme.“ Az ő szavait idézem emléketekbe, midőn hozzátok szólok, hogy adakoz zatok a szent ezélra. Rákóczival szemben nagy adósságunk van. E tartozást leróni szólok hozzátok. És én érzem, hogy hangom nem lesz a pusztába kiáltó szó. Mondjam-e nektek, hogy ki volt Rákóczi ? kiről a költő király, Petőfi így énekel: „Óh, Rákóczi, szabadság vezére, Sötét éjben fényes csillagunk ! Kinek emlékére lángolunk És sírva fakadunk.“ Hisz hatalmas indulója nemzeti dalod : annak csodás, szivetrázó hangjai lelkesítenek örömödben, vigasztalnak bánatodban! Rajongó, szeplőtlen honszerelme intő példa életedben 1 Mert van-e csodásabb honszerelem, mint a Rákóczié? Nála nem üres szó az, a mit az öröl$ igazsághoz ajánlott „Emlékiratai“ -ban mond, midőn azt írja: „Egyedül a szabadság szeretete és a vágy: hazámat az idegen járom alul felmenteni, volt czélja minden tetteimnek.“ S hogy az igaz, igazolja, hogy a felajánlott lengyel koronát is visszautasítja, következőleg indokolva meg „Emlékiratai“-ban e nemes lemondást : „Minthogy azonban a háborút enhazám szabadságáért kezdettem, s láttam az ország minden rendéinek ily nagy mozgalmát és izgatottságát: sem czélszerünek, sem becsületemmel megegyezőnek nem tartottam, idegen ország koronájáért és enhasznomért. hazám ügyét cserbenhagyni s elhagyni hazámat, kitévén azt a legnagyobb veszélynek, t. i. németek jármának: hogy szabadságának még annak árnyékát is elveszítse, mely eddig megmaradt." Ennek a csodás, rajongó hon- szerelemnek akarunk mi emléket állítani ; emléket, mely hirdesse az ő nagyságát időtlen időkig; emléket, mely intő jelül szolgáljon a késő unokák unokáinak is, hogy a „hazáért mindent áldozni Kell, de a hazát feláldozni semmiért sem szabad.“ Midőn az egész ország ünnepel, Midőn egy ország egy napot szentelve, Dicsénekével éltet egy nevet, E név nem ember, föld tűnő lakója, E név csak eszme, gondolat lehet. Ez eszme, e nemzeti gondolat Rákócziban testesült meg. „Istennel, a hazáért, és a szabadságért“ húzta ki azt a bűvös kardot, melyet a diadal első napjától a Golgotháig csak ez a gondolat vezet. A nagy idők legendás fénykorát Szatmárvármegye fiainak és leányainak megünnepelni kétszeres kötelessége; mert az a fényes nap, melyből a haza, a szabadság szeretet löveli szét fénykévéit, itt a mi földünkön, sütött ki itt a mi földünkön áldozott le. A tisza- becsi győzelemmel kezdődő nagy tra- goedia Kis-Majtény mezejére visz! Kis-Majlény mezején a leáldozott nap emlékét ott hirdeti az emlékkő. A Gol- gothán ott a kereszt, mely a nagy tragoedia bevégeztét hirdeti. Hát az
