Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-01 / 147. szám

2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 1. 147 szám. zott, — noha mondják, hogy a volt horvát bán nem éppen vékony bőrét a tövisek nem igen sebzik meg .... Kossuth Ferencz szólalt ez­után fel, nehány keserű pirulával traktálván meg az uj miniszterelnö­köt, nehogy csakugyan azt higyje, a mit némelyek tendencziózusan hiresztelni szeretnek, hogy a veze­tése alatt álló párt, ezüst tálczán fogja elébe hozni a visszavont ka­tonai javaslatokat, s hogy, akár ő, akár pártja végkép lemondott a nemzeti vívmányokról. Szó sincs róla : a függetlenségi Kossuth-párt- ezután is az utolsó csepp vérig harczolni fog e nemzet jogos kövei telései mellett, s melléje fog állani ismét az egész magyar nemzet. Ez nyílt, férfias beszéd volt, s Khuen- Héderváry megérthette belőle, hogy csalafintasággal, vagy erőszakkal itt ugyan semmire sem mehet; el­lenben ha ilyen tervei vannak Zág­rábba — visszamehet. Zichy János gróf, a néppárt vezére a szabadelvü-párt kudarczá­rói beszélt és — a konzervatív, keresztény irányzat hajnal ha­sadásának jelezvén a Héder- váry uj éráját, nagy örömmel üdvö­zölte az uj miniszterelnököt és mi­dőn kijelentette, hogy ő és pártja loyalisak lesznek, hűséget eskü­dött Hédervárynak. A látszatért csupán csak azt tette hozzá a ne­mes gróf, hogy azt óhajtja, hogy Héderváry a Széli Kálmán rend­szerét kövesse . . . No ez éppen elég a néppárt vezérétől, s igazán meg vagyunk hatva, hogy ennyire megtagadta önmagát. Szederkényi Nándor már más húrokat pengetett. 0 és elvtársai egy fikareznyi bizalmat sem előle­geznek a volt horvát bánnak, s folytatni fogjuk a harezot, mintha mi sem történt volna. Ok nem he­lyezik előnybe Héderváryt Széli Kálmánnak. Ha Széli ellen harczol- tak, százszoros okuk van Héder­váry ellen bar zolni, mondotta — 8 körül-beliil igaza van. A viharos ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A képviselőház mai ülésén Appo- nyi Albert gróf elnökölt. A beérkezett iratok felolvasása után belépett a te­rembe az uj kabinet, élén Khuen-Iíé- derváry gróf miniszterelnökkel. Az uj kabinetet jobbról zajosan megéljenez­ték, balról pedig gúnyos felkiáltásokkal fogadták. Pichler Győző felugrott he­lyéről és Tomassics horvát miniszterre mutatva, feléje kiáltotta: — Hogyan mer ez idejönni ? Hat héttel ezelőtt megsértette a magyar nemzetet, s most a magyar kormány tagja ! Erre élénk zajongásban törtek ki a baloldalon, a mi néhány perczig tar­tott. (Az uj miniszterelnök). Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök bemutatja a legfelsőbb kéziratokat a kormány kinevezéséről, valamint báni méltóságától való fel­mentésének királyi kéziratát. Amint az uj miniszterelnök a ki­rályi kéziratok olvasásába kezdett, mindjárt az első szavánál: Kelt Becs­ben, óriási zaj tört ki. Apponyi nagy- nehezen csendet csinált s Héderváry megkezdhette beszédjét. Khuen-Kéderváry gróf: Köte­lességének tartja — úgymond — kor­mányzati elveit, s különösen munka- programmját megismertetni. -- Hosz- szasan fejtegette ezután követendő rendszerét, majd programmját ter­jesztette elő, s midőn kijelen­tette, hogy a parlamenti béke érdekében szükségesnek tartja a kato nai javaslatokat egyelőre felfüggeszteni, nem folytathatta tovább beszédjét. A függetlenségi párton perczekig tartó lárma keletkezett s a méltatlan­ság tomboló vihara olyan elementáris erővel tört ki, hogy az elnök csenget­tyűjének éles hangja valósággal elve­szett a nagy zajban. Miután a zaj kissé lecsillapult az elnök többeket rendre utasított, s Hé­derváry folytatta beszédjét. Khuen-Héderváry gróf ki jen ti, hogy legelőször a legsürgősebb javas­latokat óhajtja letárgyaltatni, aztán a nyári szünet után a kiegyezésre kerü' a sor. A 67-iki kiegyezés alapján fog kormányozni, a mit a monarchia má sik államának biztonsága érdekében tart czélszerünek. Szabadelvű szellem­ben fogja az állam ügyeit vezetni. Csakis a szabadelvüséget tartja állam- fentartó és gyarapító tényezőnek. Kor­mányzása terén Széli Kálmánnyomán ha­lad Szélit szivvel-lélekkel követni akarja. A kormányzat vezérelvéül a tisztessé­get és becsületességet tartja és ez elve kifejtésében számit az egész Ház össz- müködésére. A hazafiasságot nem te­kinti frázisnak s jelzi, hogy a magyar­ságot meg kell erősíteni. A magyarság elleni izgatókat a legkíméletlenebbül megbünteti s az ilyen törekvéseket minden esetben megtorolja. Közgazda- sági politikájában a közművelődést, ipart és kereskedelmet egyaránt elő­mozdítani fogja, mert csak a közgaz­daság, a kultúra, a kereskedelem és ipar fejlesztésével lehet Magyarország erőssé és nagygyá. (Kossuth beszéde). Kossuth Ferencz erélyesen vissza­utasítja ama rágalmakat, mintha a ve­zetése alatt álló párt paktumot kötött volna az uj miniszterelnökkel, majd kijelenti, hogy ö és pártja ez után is a harezot olyan eszközökkel fogják folytatni, a hogy a helyzet megköve­teli. Ez után hosszasan foglalkozott az uj miniszterelnök programmbeszédével. (Szünet.) Apponyi Albert gróf elnök in­dítványozza, hogy a Ház egy fél órára függessze fel ülését, mig az uj kor­mány a főrendiházban bemutatkozik. (Zaj és ellenmondás balról) Holló Lajos indítványozza, hogy a Ház az ülés folytatását holnapra ha­lassza. Eötvös Károly, Olay Lajos, Ug­rón Gábor és Polónyi Géza az ülés folytatását kívánják. Nagy Ferencz szükségesnek tartja, hogy a királyi kézirat mindkét házban még ma olvastassák fel. Apponyi Albert gróf elnök az ülést felfüggeszti. (A néppárt loyalitása.) Szünet után, Zichy János gróf kijelenti, hogy gyönyörködve látja a szabadelvüpárt kudarczát és a konzervatív keresz­tény irányzat hajnal hasadásán ígéri, hogy ők (a néppárt) loyalisak lesznek a kormánnyal szemben, ha az uj kormány a Széli által meghonosított kormányzati rendszert togja követni. Szederkényi Nándor egyáltalán nem előlegez az uj kormánynak bizal­mat. Ö és elvtársai fenntartják nem­zeti követeléseiket. Nagy Ferencz Zichy gróffal szem­ben védi a szabadelvüséget. A nemzeti aspirácziók —- úgymond — fennálla- nak a szabadelvű pártban is. Barabás Béla kéri, hogy beszé­dét holnapra halaszthassa, annál is inkább, mert a miniszterelnök itt ki­fejtett programmjára nézve a függet­lenségi párt ma este párthatározatot akar hozni. Ezzel az ülés véget ért. A főrendiház ülése. A főrendiház ma délután három órakor ülést tartott. A királyi kéziratok felolvasása után Khuen-Héderváry kérte, hogy programmbeszédjét máskor mondhassa el, mert a képviselőházban ma még nem eshettek át a bemutatko­zás formaságain. Csáky Albin gróf. a főrendiház elnöke ezt tudomásul vette, egyúttal üdvözölte az uj kormányt, ama remé­nyének adva kifejezést, hogy az uj kormánynak sikerülni fog a parlamenti béke helyreállítása. TÁVIRATOK. A liarez folytatása. Budapest, junius 30. (Saját tudósitónktól) A képviselőház mai ülésén történtek után, politikai kö­rökben nagyon rövid életűnek jó­solják a Héderváry-kabinetet. Több függetlenségi képviső kívánságára Kossuth Ferencz ma estére sürgős értekezletet hivott össze, amely a késő éjszakai órákig tartott. Az ér­tekezleten, hir szerint, a párt meg­változtatta minapi határozatát és elhatározta, hogy folytatni íogja a harezot a bán ellen is• Merénylet a tárgyaló teremben. Budapest, junius 30. (Saját tudósítónktól) A budapesti egyik büntető járásbírósága előtt, ma egy válóper tárgyalása közben Nagy- eőszi Ferencz tanácsnok volt neje háromszor rálőtt volt férjére, azu­tán pedig annak védőjére. A védő, akit a golyó talált, súlyosan meg­sebesült. Gyűjtés a Tisza-Becsen felállítandó Rákóczi emlékoszlopra. Szatmár, junius30. A kétszáz év előtti fényes Rá kóczi kor emlékei a nevezetes évfor­duló alkalmából megindult országos ünneplés keretében szint és életet nyertek. A hazafiui érzéstől felbuzdult magyar polgárság milliói, egymással nemes versengésre kelve, lelkesedéssel állanak az ünneplők sorába. Az ünnep­lésből vármegyénk és városunk is ki­veszi a maga részét. Az ünnepségnek legkiemelkedőbb momentuma kétségkí­vül annak az impozáns emlékoszlopnak felállítása és leleplezése lesz, melyet Szatmárvármegye és Szatmárváros közönsége fog Tisza-Becsen emelni. Ez az emlékoszlop a közönség százezreinek filléreiből fog felépülni, annak költségeihez tehát kötelessége minden magyar embernek tehetségéhez mérten hozzájárulni. E tárgyban Nagy László alispán kérelemmel fordul most a közönséghez. A lelkes felhívás szószerint a kö­vetkező : Kérelem a vármegye közönségéhez! A vármegye közönsége folyó évi junius hó 12. napján tartott rendkívül, közgyűlésében egyhangúlag elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferencz nemzeti sza- badságharczának 200 éves évfordulója alkalmából Rákóczi emlékére ünnepet szentel, s II. Rákóczi Ferenczi 1703. évi julius 14-iki tiszabecsei győzelmé­nek emlékére emlékoszlopot állít. Midőn a vármegye ezen határo­zatát meghozta, nemcsak a múltak nagy emlékeinek akart adózni, hanem a jövő nemzedék előtt is bizonyságát akarta adni annak, hogy a kik a hazáért küz­denek, harczolnak, azoknak emlékét még századok múlva is szent tisztelet­tel említi. A vármegye közönsége nem fogja megtagadni anyagi támogatását sem. De szebbnek, illőbbnek tartaná, ha lako­sainak áldozatkészsége emelné fel na­gyobb részben legalább ezen emléket, mert ebben látja a hazaszeretet lobo- gásának bizonyságát az egyesek lelké­ben, mely mellett a hivatalosan emelt emlékek semmi értékkel nem bírnak. A vármegye közönsége a vár­megye fiainak és leányainak nemes szivére támaszkodik, midőn méltó em­léket akar állítani Rákóczinak, s azt rendelte el, hogy az emlék felállításá­hoz szükséges összeget gyűjtés utján hozzam össze. Azt mondja vármegyénk halhatat­lan fia, Kölcsey Ferencz: „Minden kő, régi tettek helyén emelve ; minden bokor, régi jámbor felett plántálva; minden dal, régi hősről énekelve ; min­den történetvizsgálat, régi századoknak szentelve : megannyi lépcső maga­sabbra emelkedhetni; . . . azért ke­ressetek alkalmat a hajdanra vissza­nézhetni. s érte melegülni. Nem köl­tői ábrándozás ez , hanem fennmara­dás, folyvást emelkedés érzelme.“ Az ő szavait idézem emléketekbe, midőn hozzátok szólok, hogy adakoz zatok a szent ezélra. Rákóczival szemben nagy adós­ságunk van. E tartozást leróni szólok hozzátok. És én érzem, hogy hangom nem lesz a pusztába kiáltó szó. Mondjam-e nektek, hogy ki volt Rákóczi ? kiről a költő király, Petőfi így énekel: „Óh, Rákóczi, szabadság vezére, Sötét éjben fényes csillagunk ! Kinek emlékére lángolunk És sírva fakadunk.“ Hisz hatalmas indulója nemzeti dalod : annak csodás, szivetrázó hang­jai lelkesítenek örömödben, vigasztal­nak bánatodban! Rajongó, szeplőtlen honszerelme intő példa életedben 1 Mert van-e csodásabb honszere­lem, mint a Rákóczié? Nála nem üres szó az, a mit az öröl$ igazsághoz aján­lott „Emlékiratai“ -ban mond, midőn azt írja: „Egyedül a szabadság szeretete és a vágy: hazámat az idegen járom alul felmenteni, volt czélja minden tetteimnek.“ S hogy az igaz, igazolja, hogy a felajánlott lengyel koronát is visszautasítja, következőleg indokolva meg „Emlékiratai“-ban e nemes lemon­dást : „Minthogy azonban a háborút enhazám szabadságáért kezdettem, s láttam az ország minden rendéinek ily nagy mozgalmát és izgatottságát: sem czélszerünek, sem becsületemmel meg­egyezőnek nem tartottam, idegen or­szág koronájáért és enhasznomért. ha­zám ügyét cserbenhagyni s elhagyni hazámat, kitévén azt a legnagyobb ve­szélynek, t. i. németek jármának: hogy szabadságának még annak árnyé­kát is elveszítse, mely eddig meg­maradt." Ennek a csodás, rajongó hon- szerelemnek akarunk mi emléket állí­tani ; emléket, mely hirdesse az ő nagy­ságát időtlen időkig; emléket, mely intő jelül szolgáljon a késő unokák unokáinak is, hogy a „hazáért mindent áldozni Kell, de a hazát feláldozni sem­miért sem szabad.“ Midőn az egész ország ünnepel, Midőn egy ország egy napot szentelve, Dicsénekével éltet egy nevet, E név nem ember, föld tűnő lakója, E név csak eszme, gondolat lehet. Ez eszme, e nemzeti gondolat Rákócziban testesült meg. „Istennel, a hazáért, és a szabadságért“ húzta ki azt a bűvös kardot, melyet a diadal első napjától a Golgotháig csak ez a gon­dolat vezet. A nagy idők legendás fénykorát Szatmárvármegye fiainak és leányainak megünnepelni kétszeres kötelessége; mert az a fényes nap, melyből a haza, a szabadság szeretet löveli szét fény­kévéit, itt a mi földünkön, sütött ki itt a mi földünkön áldozott le. A tisza- becsi győzelemmel kezdődő nagy tra- goedia Kis-Majtény mezejére visz! Kis-Majlény mezején a leáldozott nap emlékét ott hirdeti az emlékkő. A Gol- gothán ott a kereszt, mely a nagy tragoedia bevégeztét hirdeti. Hát az

Next

/
Thumbnails
Contents