Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-01 / 147. szám

147 szám. Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 1. 3 első győzelem napja hogy maradjon akkor emléktelen ? A határkőt jelző emlékkő mellé kell helyezni a kuruczok földjén az első győzelem emlékét hirdető emlékkő jelet is, hogy Álljon e kő, mig csak anyag állhat, Szelleme éljen, mig magyar él!“ Én hiszem, hogy nem hiába szól­tam, ismerem vármegyém fiainak és leányainak lángoló honszerelmét, s szivük verésével együtt érezve fordulok hozzátok, hogy állítsunk emléket Rákó­czinak, mert illő, hogy a Golgotha ke­resztje után jöjjön el a feltámadás, s ez az apotheosis a liszabecsi harcz- mezőn hirdesse a hazaszeretet. Ehhez az apotheosishoz hozza el ajándékát szegény és gazdag egyaránt! A befolyó adományokat a csatolt gyüjtő-iv felhasználása mellett f. évi julius hó végéig az alispáni hiva­talhoz kérem eljuttatni. A gyűjtő-iveket eredménytelenség esetén is kérem az alispáni hivatalhoz folyó évi julius hó 31-ig visszajut­tatni. Nagykároly, 1903. junius 25. Alispán helyett: Nagy Sándor, tb. vm. főjegyző. ÚJDONSÁGOK Szeőke Ödönt megtalálták. Szeőka Ödön szatmár-udvarii földbirtokosnak rejtélyes eltűnése na­pok óta izgalomban tartotta a közön­séget, mert egyáltalában nem tudták megállapítani, hogy az eltűnt fiatal földbirtokos öngyilkos lett-e vagy nem ! A rejtélyes ügyben a szőke Sza­mos megadta a feleletet. Ez a felelet a milyen megdöbbentő, éppen olyan határozott is. Hétfőn d. u. fél 4 órakor a Szeőke Ödön holttestét kifogtak a Szamosból. Minden kétséget kizárólag meg lett immár állapítva, hogy Szeőke Ödön öngyilkos lett. A viz felszínén úszó holttestet Város János rendőr vette legelőször észre. A folyó árjában úszó hulláról azonban még nem tudta, hogy az a Szeőke Ödön holtteste. A holttestet a Szamos túlsó oldalán, a part közelébe vitte a viz. A jószemü rendőr azonnal értesítette a közúti vashidnál álló Tar András rendőrt is, a kivel nyomban csolnakba szállt és a Fink-uszoda al­kalmazottjaival, a kik külön csolnakba szálltak, sürgősen utánna látott a holt­test kifogásának. A hullát a Fuchs- féle „Erzsébet“ gőzmalom tájékán Muntyán Kálmán úszómester többek segítségével kifogta. A kifogott hullában azonnal ráismertek az eltűnt Szeőke Ödönre. A hullát, mikor kifogták, teljesen ép volt, a mint azonban a levegőre emel­ték, az egész test megkékült, majd megfeketedett. A holttestet a hullaházba szállí­tották és miután a rendőrség konsta­tálta, hogy öngyilkosság esete forog fenn, a kir. ügyészség megadta az en­gedélyt a holttest eltemetésére. A holt­testet még aznap éjjel beólmozott kettős koporsóban elszállították ud­variba, a hol a közönség rendkívüli részvéte mellett tegnap temették el a családi sírboltba. A közönség részvéte az öngyilkos földbirtokos családja iránt igen nagy mértékben nyilatkozott meg. A teme­tésre városunkból is igen sokan utaztak ki Udvariba. A temetésen Szatmár városa hi­vatalosan képviselve volt Péchy Antal tb. főkapitány és Lénárd István dr. személyében. Az elhunytban Vajay Károly dr. tiszti főügyész sógorát gyászolja. Mertz Józsefné temetéss. Az oly váratlanul és fiatalon el­hunyt Mertz Józsefné temetése váro­sunk intelligens közönségének óriási részvéte mellett vasánap délután ment végbe. A halottas szoba, a gyászház, az udvar, az egész Petőfi utcza zsúfolásig megtelt közönséggel, sőt a közönség jelentékeny része már a Deák-térre szorult. A részvétnek ez az impozáns megnyilatkozása bizonyítja, hogy mily közszeretetben állott a megboldogult fiatal uriasszony, a kinek megrendítő, hirtelen halál esete általános részvétet, megdöbbenést keltett. A gyászszertartás lefolyása hosz- szabb időt vett igénybe. Az iparos ifjak dalegyesülete megható gyászének­kel vezette be a szomorú szertartást, melynek elhangzása után Biky Károly esperes tartotta meg magas szárnya- lásu gyászbeszédét. A gyönyörű, tarta- loindus beszéd hatása alatt nem ma­radt szem szárazon, sirt ott mindenki. A gyászbeszéd befejeztével a halottas kocsira emelték a koporsót. És megmozdult az ezernyi közönség, hogy utat nyisson a szomorú menetnek — ki a temetőbe. A férfiak kalaplevéve, gyalog, a nők pedig kocsin kísérték ki utolsó út­jára azt a fiatal úri asszonyt, a kit mindenki csak szeretett és becsült. A közönség zöme pedig beláthatlan hosszú sorban csatlakozott a menethez. A temetőben Rácz István lelkész becsuztatta el a halottat meghatóan szép beszédben, melylyel a gyászszer­tartás véget ért. A ravatalra helyezett koszorúkból a következőket sikerült följegyeznünk : A pótolhatatlan nő és anyának — szerető férje és gyermekei. Felejthetetlen Műikének — János és Margit. Kedves húgának — Mari néni és Benő bácsi. Szerető unoka testvérének — Gi­zellád és férje. Szeretett menyemnek — Felejthe­tetlen Milikénknek Gábor és Zsizsi. Szeretett sógornénknak — Ferdi és Juliska. Igaz részvéttel — Vuja János. A kedves unokatestvérének — Szeréna, Béla és családja. Tisztelettel és őszinte részvéttel — Reiser Jánosné. A legjobb sógornőnknek — Károly és Margit. Szeretett sógornéjának — János és Emilia. Felejthetetlen unokatestvérének — Ilona néni és Gyermekei. Őszinte részvéttel — Beer Mór és családja. Szeretetem jeléül — Juliska néni. A kedves Milikénknek — Pista és Vilma. Igaz szeretettel és bánattal — Ká­roly és Irén. Felejthetetlen főnöknőnknek — a személyzet. Őszinte részvéttel — Halász Mór és neje. Felejthetetlen Milikának — a Som- lyai család. * Szomorú nagyvásár. A nagy mérvben fellépett száj és kö­römfájás egyik sajnálatos következ­ményeként a mai országos állatvá­sár városunkban nem volt megtart­ható. A vásár elmaradása úgy a városnak, mint a közönségnek és az iparos és kereskedői osztálynak igen érzékeny veszteségeket okoz. A legszomorubb azonban a dolog­ban az, hogy a városra elrendelt állatzárlat egyhamar nem is old­ható fel, mert újabban is nyolcz udvaib&n konstatáltak megbetege­dést. A veszedelmes állatbetegség tehát nemhogy szűnne, hanem még egyre terjed. * A szatmárhegyi állami iskola. A régóta húzódó szatmárhegyi állami népiskola czéljaira szükséges uj iskola- épület építésének kérdése a mai napon végre dűlőre jutott. Ma adják át ugyan­is Radnai és Csimár budapesti épi- tővállalkozóknak az állami iskola czél­jaira megvásárolt telkeket. Az átadást a város részéről Erdélyi István városi főmérnök és Soltész Miklós városgazda eszközük. Az átadás . megtörténtével a vállalkozók nyomban megkezdik az épi tési munkálatokat s ha igyekeznek, az iskola szeptemberre tető alá kerül. Ezzel azonban még mindig nem lesz megoldva azon kérdés, hogy addig is, mig az uj iskola rendeltetésének átad­ható lesz, hol kap hajlékot a most fedél nélkül maradt állami népiskola ? * Baleset kocsitolás közben. A „ Szatmár—erdődi h. é. vasút gőz- fürész telepi állomásán, csaknem éle­tével fizette meg Nagy Sándor nevű kalauza a saját vigyázatlanságát. Teg­nap, hétfőn délután 4—5 óra között, midőn a villanyos kocsihoz egy teher kocsit akartak kapcsolni, Nagy Sándor kalauz oly vigyázatlanul végezte dolgát a két egymáshoz közeledő kocsi között, hogy az ütközők közzé került s bal felső karja erősebb természetű zuzó- dást szenvedett. A megsérült embert gyorsan orvosi ápolás alá vették. Sé rülése elég súlyos, de nem veszélyes; egy-két hét alatt kiheveri a bajt. A vasút igazgatósága nyomban megindí­totta a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy — a körülményekhez képest — eléggé szerencsés kimenetelű balese­tért kit terhel a felelősség. A vizsgálat kiderítette, hogy a baleset egyedül Nagy Sándor gondatlanságából eredt. * A szigorú segélypénztár. Az, országos gazdasági munkás és cseléd- segélyzö pénztár intézősége átiratban értesítette a várost, hogy azon szat­mári tagokat, a kik fél évi tagsági díj­jal hátralékban vannak, a segélyző pénztár tagjai sorából törölték. Igaz, hogy Szatmáron mindössze csak 17 tagja van a munkás és cselédsegélyző pénztárnak és hogy a szigorú rendel­kezés folytán ez a szám is most ala­posan megcsappant, de ez eljárás még smes összhangban azzal a humanitás­sal, melyet oly hangosan hirdetnek. A tagok lajstromából töröltek összes be­fizetett dijaikat most elvesztik és ha kedvük van hozzá, úgy újból kezd­hetik a fizetéseket, hogy jogaikat él­vezhessék. Nem szenved kétséget, hogy a tagsági dijakat meg kell fizetni, de ha egy munkás ember bármely ok­nál fogva fél évig nem fizethet, ezért még nem szolgált arra reá, hogy összes jogait elveszítse. Ezzel az el­járással semmi esetre sem lehet a kü­lönben nemes czélt szolgáló hivatalos intézményt népszerűvé tenni! * Közkutak a Szatmárhegyen. A megfelelő és kielégítő közegészségügyi viszonyoknak legfontosabb eszköze a kifogástalan jó ivóviz. Szatmár város is sok minden rosszal rendelkezik, de a sok mindenféle rossz között mégis csak a legrosszabb a viz. Az a ho­mályos, salaktól, piszoktól átláthatlan viz, a mit fanyalogva bár, de mégis megiszunk, mert muszáj. A városunk hoz, ragasztott Szatmárhegy — úgy látszik — nemcsak közigazgatásilag, de botrányosan rossz ivóviz tekinteté­ben is hűségesen simul az anyaváros­hoz. A hegyen épen úgy nincsen jó ivóviz, mint a mi szép városunkban. Igaz, hogy ott legalább van bor. De borral még sem szoktak főzni és az iskolás gyermekek sem borral szokták szomjúságukat oltani. Már pedig a Szatmárhegyen sok az iskolás gyermek a kik részére jó ivóvizről gondoskodni kell. Szatmár városának egy régebbi közgyűlési határozata értelmében a Szatmárhegyen két közkút építésére nyert a tanács felhatalmazást. Most, hogy hozzáfognak az állami iskolaépí­téséhez, a tanács időszerűnek találta a két közkút építésének a megkezdését. Vinkler Ferencz városi kutmester a tanács utasítása alapján tegnap kezdte meg a kutak fúrását. A kutak szep­temberre fognak elkészülni. * Pénztárvizsgálat a városnál. A városnál tegnap délután tartották meg a szokásos pénztárvizsgálatot. A vizsgálatot egy bizottság ejtette meg, a melynek tagjai, a polgármester, a főügyész, a főjegyző, a közgyám és két törvényhatósági tag volt. A vizsgálat, mint mindig ezúttal is mindent rendben talált. * A keresk. és iparkamara köz­gyűlése. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara, a melynek körébe Szat- márvármegye is tartozik, holnap, csü­törtökön délután három órakor rendes közgyűlést tart, Szabó Kálmán, a ka­mara elnökének elnöklete alatt. A köz­gyűlés napirendjén, mint a lapunkhoz beküldütt tárgysorozatból látjuk, több fontos tárgy szerepel, a melyek között vármegyénket közelebbről érdeklő tárgy Mátészalka házalási szabályrendelete, melyet a miniszter a napokban küldött le a debreczeni kereskedelmi és ipar­kamarához. * Alkalom szüli a tolvajt. Gáb­ris Flóri napszámosnő emberségesen meg tudott élni becsületes keresmé­nyéből Nem is fogamzott meg benne a bűn gondolata sohasem. Tegnap azonban mégis lopott, a mi úgy esett meg vele, a mint bement gazdájának, Lukács Ferencznek a szobájába, a szekrényt nyitva találta. A szek­rényből pedig nagy csomó pénz csillo­gott felé hivogatólag, csalogatólag. Egy darabig csak nézte a nagy summa pénzt, mig végre is nem bírt ellen­állni az erős vágynak és kimarkolt belőle őtven koronát. Persze, ügyetlen tolvaj volt. A lopást észrevették és Gábris Flóri bűne kitudódott. Tettét nem tagadta. A szegény asszony most remegve várja a bíróság ítéletét. * A szatmárhegyi nyaralók és a Sz. E- H. E. vasút. A „Szatmár—er­dődi h. é. vasút“ a következő sorok közlésére kérte fel lapunkat. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a Szat­márhegyen nyaralók kényelme érdeké­ben a 10 és 11. számú vonatok f. é. julius és augusztus hónapokban nem a menetrendszerű időben hanem 25 pereznyi késéssel fognak minden állo­másról illetve megállóhelyről indulni, így a 10. számú vonat nem reggel 3 óra 50 perczkor, hanem 4 óra 15 perczkor fog a Szamoshidtól Károlv- Erdőd felé és 6 óra 41 perczkor fog Szatmárhegypiacz állomásról Kossuth- kert felé indulni. Az üzletkezelőség. * Eltűnt tanuló. Stefanovszky Gyula helybeli vasúti őr fia, ki az ev. ref. főgymnasium V.-ik osztályának volt a növendéke, pár nap óta eltűnt szüleinek a házából. Az aggódó szü­lők fiuk eltűnését bejelentették a rend­őrségnél, a mely most körözi. A szü­lők állítása szerint nem lehetetlen, hogy a fin öngyilkos lett, mert most meg­bukott a vizsgán. De az is lehetséges, hogy csak a szülői dorgálás elöl kó­szált el valamerre. * Franczia előadás a Kossuth­kerti kioszkban. Szatmár város fran- cziául értő közönségének kellemes mű­élvezetben volt része vasárnap d. u., a mikor Gorel Lujza franczia tanárnő növendékeivel egy franczia színdarabot adatott elő. A vállalkozás igen szépen sikerült, mert a szereplők mindegyike játszi könnyedséggel oldotta meg nehéz feladatát. A hangverseny termet szi- niiltig megtöltő előkelő közönség lelke­sen megtapsolta a szereplőket. Az elő­adásban részt vettek: Kovács Margit és Kovács Leona, Literáty Ilonka, Jéger Rózsika, Krassó testvérek, Sar- kadi Samu, Pista és Sándor. Matolay Irénke és Tinike. Boruss Ferencz egy monolog ügyes előadásával keltett nagy hatást. A hálás tanítványok Gorel Lujza tanárnőt virágokkal és egyéb ajándékokkal lepték meg, a közönség pedig melegen üdvözölte a fényes si­kerhez. * Huszonötéves találkozó. Hol­nap, csütörtökön igen érdekes találko­zásra jönnek össze mindazok, a kik a szatmári kir. kath. főgymnasiumban, ezelőtt huszonöt évvel, 1878-ban tettek érettségit. Holnap délelőtt fél tizenegy

Next

/
Thumbnails
Contents