Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-02-20 / 42. szám

Szatmár, 1903. február 20. Péntek. ,A A \\ * f ) Második évfolyam, 42;vá|im Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP.-r. •/ * j ■Megjelenik/ naponta /j IhétÖyíívételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-U. 6, hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. A megyei tisztviselők. Szatmár, febr. 19. (*) Az állami alkalmazottak fizetésrendezéséről benyújtott tör­vényjavaslat — bár a kérdést a maga egészében meg nem oldotta, — mégis nagyjában megfelel a hoz­zá fűzött várakozásoknak. Az egyes hiányok és hézagok egy békésebb és termékenyebb időben később is pótolhatók lesznek; ámde vannak a törvényjavaslatnak olyan kapcsola­tai, melyeknek rövid időn való elintézése mulaszthatatlan teendő a megyei tisztviselők fizetésének párhuzamosan végzendő rendezése, illetőleg emelése. Nem ok nélkül és nem ötlet- szerüleg merül fel ez a dolog. A megyei tisztviselők tevékenysége mintegy önkéntelenül jut kapcso­latba az állami közegek hivatásával. A megyei tisztviselők tulajdon­képen állami funkcziókat is végez­nek legnagyobb részt; az adóbehaj­tás, ujonczozás, nyomozás és bírás­kodás, rendészet és közegészségügy . . . mind sajátkép az állam teen­dői közé tartoznak, mégis a megyei tisztviselők végzik. Ha az állam el­vette a megye jogait, pénzét, te­kintélyét, vegye el a koldusbotot is a tisztviselőktől, a kiktől a tiszta választások legendájával szemben még a legkényesebb és diszkrétebb politikai szolgálatokat is követeli. Több ízben megesett, hogy a mikor a megyék az állami dotáczió felemelését kérték, kosarat kaptak. Ha jól tudjuk, ily értelmű választ kapott nemrégiben Aradmegye is, a mikor pedig csak a tisztviselők létszámának szükséges felemelésé­ről volt szó. Ha a törvényhozás, a mi most már kétségtelen, megszünteti az ál­lami tisztviselők nyomorúságát, anya­gi gondjait, ki kel/terjeszteni ezt a megyei tisztviselőkre, a kik sem a hivatás fontossága, sem a lelki­ismeretesség, sem pedig a szorga­lom tekintetében nem állanak alul az állami tisztviselőknél: a mi pe­dig a javadalmazást illeti, az állami tisztviselők eddig is irigylendőén jobb helyzetben voltak náluk. Semmi ok nincsen, a melynél fogva a me­gyei tisztviselőktől meg lehetne ta­gadni azt, a mi az állami tisztvise­lőket megillette s a mit meg is kaptak. Tegye lehetővé a belügymi­niszter és a pénzügyminiszter, hogy a megyék az állami dotáczió fel­emelése által jobb javadalmazásban részesíthessék tisztviselőiket, s ehhez képest jobb közigazgatást végezhes­senek. Az állami tisztviselők moz­galmának során több ízben hangoz­tatták és beigazolták, bogy a mig egy pálya gondtalan jövőt és életet nem biztosit, addig a kiváló erőket nehezen csőditi magához. A megyei tisztviselői állások nagy része' jogi kvalifikácziót kivánnak s nem jár kü- lömb fizetéssel, mint a minőt egy­szerű érettségi bizonyitványnyal a legtöbb magántisztviselő ha csak va­lamennyire ügyesebb, el tud érni. Úgy halljuk Aradmegye tör­vényhatóságának körében már fog­lalkoznak ezzel a körülménynyel, a melynek konzekvencziáit a méltá­nyosság és az igazság támogatják. Hogy a mozgalom, ha komoly, ön­érzetes és igazságos eredményeket tud produkálni: az állami tisztvise­lők példája mutatja. Legyen ilyen a megyei tisztviselők érdekében meg­induló akczió is, terjeszkedjék ki az országra, s a megyei törvényható­ságok összesége emelje fel szavát a kormány és a törvényhozás előtt azért, melyet a közigazgatás érdeke égetően sürget. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, február 19. (Saját tudósítónktól) A Ház mai ülésén Apponyi Albert gróf elnökölt. Az első szónok Babó Mihály volt, aki az ujonczjavaslat ellen beszélt. A német vezénynyelvről szólva, kétség­bevonja, hogy a király a legalkot­mányosabb fejedelem volna. Erre Apponyi gróf elnök fél­beszakította a szónokot. Nem en­gedi — úgymond — a király al­kotmányosságát kétségbevonni. Babó Mihály most azt kérdezte, mondaná meg a Ház, hogy hol van a legnemzetibb király? Apponyi gróf, elnök szigorú­an megtiltja a szónoknak, hogy a király személyét a vitába belevonja. Babó Mihály után Barta Fe- rencz beszélt a javaslat ellen. Barta az ülést kibeszélte. A Fejérváry-Lengyel párbaj. Budapest, febr. 19. (Saját tu­dósitónktól.) Fejérváry Géza bá­ró, honvédelmi miniszter és Len­gyel Zoltán országgyűlési képviselő között a párbaj ma délelötjp-förtént meg a Ferencz-Józseflaktanyá­ban. A felek karddal mérkőztek és háromszor csaptak össze, igen he­vesen. Az első összecsapásnál Fe­jérváry báró kezéből kiesett a kard, mire a vezető segéd ,,haltl‘-ot ki­áltott 8 Lengyel Zoltán leeresztette karját. A második összecsapás oly he ves volt, hogy mindkét fél kardja elgörbült. A segédek kicserélték a kardokat és a felek újból vívó ál­lásba helyezkedtek. A harmadik ösz- szecsapásnál a Fejérváry báró kardja eP"rött, miközben jobb keze fején könnyebb természetű sérülést szen­vedett, mire a segédek beszüntették a viaskodást, Lengyel sértetlen ma­radt. Párbaj után a felek nem bé- kiiltek ki. A honvédelmi miniszter a párbaj után nyomban a képvise­lőházba hajtatott, a hol a szabad- elvüpárt nagy ovácziókban részesí­tette. A miniszter jobb kezén ta­pasz van ; sérülése oly könnyű, hogy 2—3 nap alatt begyógyul. A füg­getlenségi képviselők Lengyel Zol­tánt, midőn a párbaj után a Házban megjelent, lelkes éljenzéssel fo­gadták. Jókai üdvözlése. Budapest, február 19. (Sa­ját tudósítónktól.) A Kistaludy- Társaság elnöksége ma küldöttsé­gig fölkereste Jókai Mórt, akit 78-ik születésnapja alkalmából me­legen üdvözölt. Az üdvözlőszavakat a Társaság nevében Beöthy Zsolt tolmácsolta. Az ősz költőfejedelem mélyen meghatva válaszolt a be­szédre és meleg szavakban köszönte meg az üdvözlést. Á fizetésrendezés. Szatmár, február 19. Előkelő helyről vesszük az alábbi czikket, a mely az állami tisztviselők fizetésrendezóséről szóló törvényjavas­lattal foglalkozik és reámutat a javaslat hibáira, A higgadt, tárgyilagos czikket minden kommentár nélkül készséggel közreadjuk, mert irója — előkelő állami tisztviselő — úgy látszik, tökéletesen ismeri a tisztviselők által oly régóta várt javaslatot, a mely különösen a bírói karra nézve sérelmes. íme, az ér­dekes czikk: E törvényjavaslat az állami tiszt­viselők rég várt óhajainak csak részben tesz eleget ; kívánságaiknak nagy ré­szét azonban figyelmen kívül hagyja, mert általánosságban tekintve annak rendelkezéseit ha momentán nyújt is némi anyagi előnyt, de a későbbi időben a tisztviselő csakis hátrányait fogja szenvedni :— s maga az állam fogja annak előnyeit élvezni. Ezen tör­Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint leaolesóbb bevásárlási forrást. ® ® @ • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • ® $ # Q Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Já------------ ................................. Di namit merényiét. Resicza, február 19. {Saját tudósítónktól.) A resiczai főszol­gabíró ellen egy ismeretlen tettes dinninit merényletet követett el. — Ugyanis Dellewi&j'B^Ift re’éjczai főszolgabíró lak^xaW^kába' -c^ina- mittal telt hornlto^, ^ bamba felrobbant és ,h?ázat. Emberben szereneb^M-^-okozott kárt a veszedalmes jószág. A me­rénylő elmenekült. Frigyes Keresztéiy herezeg áilapota. Drezda, február 19. (Saját tudósítónktól.) A kis k vigyes Keresztály herczeg, Lujza her- czegnő fiának állapota változatlanul jelentékenyen rosszabodott. A be­teg herczeg atyja folyton gyermeke betegágyánál van. Az orvosok ma nagyon kedvezőtlenül nyilatkoztak. A Deekert és Homolka- ezég sikkasztója. Zürich, február 19. (Saját tudósítónktól.) Az itteni rendőr­ség ma letartóztatta Metz Jenőt,, aki a Deekert és Homolka-czég budapesti elektrotechnikai gyárából tizenháromezer korona elsikkasztása után, megszökött. A sikkasztót már útnak indították Budapest felá.

Next

/
Thumbnails
Contents