Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-02-20 / 42. szám
Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP. 1903. február 20. 42 szám. vényjavaslat pénzügyi szempontból egy valóságos remekmű, mely látszólag a tisztviselők érdekében, de valósággal s végeredményében az állam javára készült. Nem czélom a törvényjavaslat hátrányainak taglalását illetőleg, az összes állami tisztviselőkre tekintettel kiterjeszkedni, csak azt említem meg, hogy az egyes fizetési osztályokban való előléptetés, — miután most már az meghatározott idő után 4—5 év alatt történik, az eddigi állapottal szemben határozottan hátrányos, — hanem az uj javaslat folytán csupán az első fo- lyamodásu bíró helyzetét kívánom kiemelni. Eltekintve attól, hogy a törvényjavaslat arra az általánosan emlegetett bírói függetlenségre, arra a díszes előkelő állásra, — annak a bírónak állásra, ki polgártársai személyes szabadsága, vagyona, sőt élete felett van hivatva bíráskodni, nem fordít semmi figyelmet, mert a bírót minden fizetési osztályban, a legutolsó sorban említett állami alkalmazottak közé sorozza, — az első folyamodásu biró előlépési viszonyaira felette hátrányos és sérelmes s az eddigi törvénynyel ellentétes, mondhatni jogfosztó intézkedéseket tartalmaz. Az 1893. évi IV-ik törvényczikk rendelkezése szerint a törvényszéki biró a VIIl-ik fizetési osztály 2-ilc fokozatába volt csak kinevezhető, hol a fizetés 3200 koronában van megállapítva, a javaslat az ezen fizetési osztály jelzett 2- ik fokozatában most a fizetést 4000 koronában állapítja meg, tehát ha a törvényszéki biró, vagy járásbiró ezen törvény szerint már megszerzett helyén hagyatnék, helyzete még csak tűrhető lenne, azonban a javaslat ezen szerzett jogától megfosztja s a Vili ik osztály B-ik fokozatába fokozza le, oda, — hol soha sem volt, —- s ha bár itt a fizeLést 2800 korona helyett 3600 koronában állapítja meg, —- mi az előbbi állapothoz képest a törvényszéki vagy jbirót illetőleg 400 korona emelkedést mutat, annak daczára ez csak pillanatnyi előnynek tekinthető, mert miután a javaslat 2-ik §-a rendelkezése szerint a VIII-ik osztályban egyik fokozatból a másikba 5 év múltán lehet előlépni, az az a biró, ki a VIII-ik fizetési osztály 3- ik fokozatába lesz lefokozva, a 2-ik eredeti fokozatába csak akkor lép vissza, hogy ha az 5 évi szolgálati időt eléri, — igy van ez azon birákkal is, kik szerzett jogaiknál fogva a VIII-ik osztály első fokozatában vannak benn, ha nincs meg az 5 évi szolgálati idejük az első fokban, — lefokoztatnak a 2-ikba addig, mig az 5 évet el nem érik, miből nyilvánvaló, hogy a javaslat szerint egy törvényszéki bírónak 15 évig kell szolgálni, míg a VIII- ik osztály minden fizetési fokát átéli, holott eddig legfeljebb 9—10 év alatt már a VII-ik fizetési osztályba lett sorozva, illetve kinevezve. A VII-ik fizetési osztályba sorozott biró hasonló jogfosztásban részesül, mert miután a javaslat ezen osztályban is a fokozatokban való előmenetelre 5 évi szolgálati időt állapit meg, szintén 15 év fog kelleni arra, hogy a biró ezen időt átélje. A mai állapotokat tekintve azonban az a biró, ki a VII-ik fizetési osztályba került, egyik fokozatból a másikba 1 és fél vagy 2 év múlva előlépett s igy 3, legfeljebb 4 év múltán már az 1-sö fokozatban volt, inig most 10 év után juthat csak az 1-sö fokba s ha a javaslatból törvény lesz, megtörténik, hogy az a VII-ik osztály első fokában levő biró, ki még ezen osztályban az 5 évet el nem töltötte, a 3-ik fokba lesz sorozva, lefokozva. Ily körülmények között megTlohet állapítani, mert kétségen kivid áll, hogy egy albiró, ki a jelenlegi viszonyok között is rendszerint 34-től 37 éves korában tudja a törvényszéki bírói, vagy járásbirói állást elnyerni, a VIII. és VII-ik rangosztályban 30 évig van ideje szolgálni, hogy a jól megérdemelt nyugalomba clküldhessék, de vájjon hány biró éri meg ezen időt a komoly, nehéz, lélekölő munka közepette. Különben a javaslatban arról is tétetik intézkedés, hogy a vidéki biró egyhamar a VII-ik osztályba ne kerülhessen, mert eddig az összlétszám ^-de soroztatott be a VII-ik osztályba, az uj javaslat szerint most a budapesti ' bírák 4íle-ed része első sorban fog soroztatni, a vidéki bíráknak hely alig fog jutni, — hiábavaló tehát a javaslat további azon intézkedése, hogy most már az összlél- szám 310-ed része sorozandó a VII-ik osztályba, mivel, mint fentebb jeleztem, a budapesti birák a többlet helyet teljesen elfoglalják, igy megtörténhetik, hogy a vidéki biró, — mert a VII-ik fizetési osztályba kinevezés által lehet jutni, a VIII-ik rangosztályban nem 15, de 20 évig is benn maradhat. Végül a mi a Vl-ik osztályba sorozott táblabirói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki és járásbiró- kat illeti, a sérelem itt is szerfelett nagy, s a jogfosztást illetőleg talán páratlan a javaslatban. Ugyanis az ilyen első folyamodásu birák a jelzett osztály 2-ik fokozatába lettek kinevezve, mert ezen osztálynak 3-ik fokozata nem is volt, — most a javaslat teremt egy uj fokozatot s ezen bírákat oda fokozza le, igaz, hogy javadalmazásukat 64000 koronára felemeli, de kimondja, hogy ily minőségükben többé elő nem lép- tethetők, tehát életük fogytáig élvezhe tik a felemelt fizetést, holott az eddigi törvény szerint ezek is az I-sö osztályba léphettek elő 6000 korona fizetéssel, tehát ambitiójuk fokozására alkalom volt nyújtva; most azonban majd pihenhetnek babérjaikon, mert hiszen a törvény szerint ide csakis oly jeles szakképzett birák voltak kinevez- helők, a kik a jogszolgáltatás torén kiváló érdemeket szereztek, s ezért találtatott az állam érdekében állónak, hogy az ily birák az első folyamodásu bíróságnál megmaradjanak, azonban miután a javaslat szerint az 5-öd éves működési pótléktól megfosztatnak, könv- nyen kiszámíthatják maguknak, hogy mi előnyt nyújt részökre a törvényjavaslat s azt hiszem, könnyen reájöhetnek arra, hogy előnyt nem, — hanem az részükre csak kárt és megaláztatást hoz. Végeredmény gyanánt tehát az áll, hogy mig az eddigi gyakorlat szerint egy törvényszéki biró vagy járásbiró 13 év alatt a VII-ik osztály 1-ső fokozatába jutott, ezután ide esetleg 25 év mulvn juthat be, miből tehát az is bizonyos, hogy az egyes osztályok fokozataiban észlelhető, emelkédés egyáltalán nem áll ban azon idővel, mely eltelik mig a biró abba bele jut, — állítom azt, hogy végeredményében a javaslat nem a tisztviselő, hanem az állam részére fogja az előnyöket biztosítani. Egy biró. fizetés- arány- addig, - ezért SZÍNHÁZ. — (Lili.) Hervé gyönyörű operet- téje, Lili, örök dísze lesz az operette irodalomnak. A mese poetikus szépsége és fülbemászó zenéje sohasem tévesztik el hatásukat. A közönség mindenkor élvezettel hallgatja Lili édes dalait és mohón szívja magába azt az üde légkört, amely Lili szerelmének csodás megnyilatkozásából árad feléje. És ezt a bájos operettet tegnap majdnem üres ház elötl adták. Az előadás jó volt. A szereplők mintha erőt és költészetet merítettek volna a darab szívhez szóló meséjéből. Különösen Lónyay Piroskát illeti elismerés a czimszerep kreálásáért. Szép volt és temperamentumos, csak énekéből hiányzott egy-egy helyen a melegség. Ferenczy József Plinchardjával eddigi sikereinek számát szaporította. A folyton fiatalodó Hipothese szerepét Kré- mer Sándor alakította, bár a szinlap Szentes Jánost jelezte. A csere hátrányára vált az előadásnak, mert Kréméi’ csak kópiája volt az igazi Hipot- hesenek. ÚJDONSÁGOK. A mozgósítás szele Szatmáron. A Balkán forrongása hetek óta izgatja a nagy európai konczertet dis- sonancziára, a maczedon lázadása háborús szeleket támaszt a nagyhatalmaknál. Úgy jósolják egyes beavatott körök, hogy a balkáni háború kitörése csak rövid idő kérdése. Hogy lesz-e háború, vagy sem, azt bajos határozott formában megállapítani, de hogy készülnek reá, az bizonyos. Megmozdult a hadügyi és a honvédelmi minisztérium, dolgozik a vezérkar, készülnek a mozgósítási tervek. Minden katonai, közlekedési, köz- igazgatási hatóság kiveszi részét a mozgósítási munkálatokból, melyek keresztülvitelére szigorú, bizalmas rende let jött felsőbb helyekről. A katonai hatóságok között Szatmáron az 5-ik hadkiegészítő parancsnokság végzi legfontosabb részét a mozgósítási munkálatoknak. Erősen dolgozik valamennyi csapattest is, nemkülönben a népfölkelö parancsnokágok sorban készítik a csapataik kiegészítését, vonalaikat, az elhelyezéseket, az egész mozgósítási tervezetet. Mint értesülünk, az állomásfőnökség is kapott utasítást a mozgósítás esetére szükséges intézkedések előkészítésére. Gondoskodnak, hogy esetleges gyors mozgósítás ne találja az állomást készületlenül, a kellő számú kocsik rendelkezésre álljanak. Ugyancsak igénybe veszik a háborús készületek a közigazgatás gépezetét is. A katonai ügyosztályban kettőzött erővel dolgoznak, a rendőrség pedig úgyszólván tisztán mobilizál. A honvédelmi miniszter elrendelte bizalmasan, hogy az összes kocsikat, személy vagy teherszállítókat, igás jószágot, lovat sürgősen Írjanak össze s a pontos létszámot haladéktalanul terjesszék fel hozzá. A kormány tehát készül a háborúra. Ellenzéki körökben tisztán taktikának tartják ezt, melyet a kormány a katonai javaslatok érdekében folytat. * Zugnak a harangok. Midőn e sorokat Írjuk, harangok zúgása tölti be a léget, hirdetve, hogy a katholikus világ tüneményesen szép ünnepély előestéjén áll. A hívek millióinak lelke megtelik szent áhítattal és magasztos érzéssel, melyben az Isten imádata mellett ég felé száll a szivekből föltörő szeretet imája is, hogy az ur véghetetlen hatalma XIII. Leo pápának oly ritka szép bibliai életkort adott. És a hívek ájtatos imájába belevegyül a felvilágosodott, müveit emberiség meleg kívánsága, hogy az Ur legyen továbbra is irgalmas a szeretet vallásának fejedelmével szemben és hogy Krisztus földi helytartójának tüneményesen edzett szellemi képességéhez adjon továbbra is erős, az idők viharaival daczoló fizikumot. A szivek szcretetének és a felvilágosodottság szellemének együttes ünnepe a pápa negyedszázados jubileuma, mely eltünteti a térbeli távolságokat és egyesiti az emberiséget, hogy hirdessék ma és mindenkoron az Urnák dicsőségét! * A Lövésztársulat kérelme. A Kossuthkert felépítésével a régi lövöldében betiltották a lövögyakorlatokat és versenyeket, mivel a hatóság ezen lövögyakorlatokban a közönségre nézve veszélyt látott. A „Lövésztársulat“ részére a régi magisztrátus az indóház- zal szemben jelölt ki helyet az építkezésre. Minthogy azonban későbbi tervek szerint erre a helyre a huszárkaszárnyát kellene építeni, a Lövésztársulat itt sem telepedhetett meg. A jogaiban érzékenyen megbántott „Lövésztársulat“ nevében Uray Géza fö- lövészmester kérelemmel fordult most a városhoz, hogy kárpótolja a veszteségeket és hogy a homoródi csárdánál, a kőrtvélyesen, engedje át részére az általa kijelölt negyven holdnyi területet és hogy a hetvenezer korona értéket kitevő építkezéseket a város a bemutatott tervek szerint eszközölje. A kérelemmel tegnap foglalkozott a gazdasági szakbizottság és akként határozott, hogy bizottságot alakítanak, mely a felvetett érdekes kérdés részleteit alaposan megvitatja és erről a tanácsnak jelentést tesz. A felvetett terv megvalósítása rendkívül sok akadályba ütközik, a miket ezúttal nem részletezünk, de viszont a méltányosság azt diktálja, hogy a „Lövésztársulat“ kérelmét valamely formában teljesíteni kell. * A legeltető társaság bérleti Ügye, A város tulajdonát képező 220 holdnyi legelő földeknek ujabbi hat évre terjedő bérlete tárgyában Virág András, a legeltető társaság elnöke ajánlatot tett a városnak. Pethő György gazdasági tanácsos ezen ajánlat alapján, minthogy a közcsordák létesítése a gazdaközönségnek nemcsak köz, hanem létérdeke is, az ajánlatot azzal a módosítással ajánlotta a gazdasági szakbizottságnak elfogadásra, hogy a szerződés nem hat, hanem csak három Schréter Sz. divatáru üzletében a (Bossin-féle gyógyszertár mellett) férfi és női fehérnemüek, férfi, női és gyermekharisnyák, kartonok, vásznak alkalmi vétel folytán, úgyszintén téli alsó ruhák ~ az előrehaladott idény miatt ~ jóval a bevásárlási áron alul szerezhetők be.
