Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-05 / 126. szám
Péntek. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a tfladóhivatal, Kazinczy-U.6. .. v Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. , .. POLITIKAI NAPILAP. .. .. A SZATMÁRI FUGGETLENSEGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. reiet.-.ioe Főszerkesztő: ßARTHA KÁLMÁN. hanyagolásának — ismételve hangsúlyozzak, — soviniszta szempontunkból azokat igazoltaknak elfogadni nem tudjuk. Ámde van egy szempont, a mely elől hiába burkolódzunk az ideális honimádás köpenyébe, melyet — hacsak struczcz-politikát nem iizünk, — meglátni kénytelenek vagyunk. E szempont: a nénzkérdés. Nem lehet ugyanis eltagadni, hogy fürdőink mostani berendezkedésük mellett a külföld hasonló értékű gyógyhelyeivel sikeresen nem versenyezhetnek. Egy négyheti magyar- országi fürdőzés költségei — ezt a nap-nap mellett felmerülő tények bizonyítják — nem állnak hátrább a külföldi fürdőzéssel egybekötött költségeknél, sőt gyakran meg is haladják azokat. A mi fürdőhelyeinkben pedig rendszerint nem kapja meg a vendég az ellenértéket, melyet pénzéért joggal megkövetelhet. Nincs meg a fürdőtulajdonosokbnn, a vállalkozókban az érzék az iránt, hogy kényelmet, a mint nemzetközi nyelven mondják, confortot nyújtsanak a méregdrága árak némi kiegyenlítéséül. Szakítani kell hát e téren is a régi, hagyományos nemtörődömséggel. Az egészségre oly áldásdus természeti kincseket könnyebben hozzáférhetővé tenni, megadni a lehetőséget, hogy azokat a kevésbbé vagyonos osztály is élvezhesse, a fürdőforgalmat és látogatottságot olcsóbb árak segélyével fokozni és élénkíteni: ez volna a feladata fürdőink vezetőségének. És hiába fognak a balneolo- giai kongresszusokon elméleti és szép fejtegetések pezsgős pohárcsengés kíséretében felhargzani, addig, mig a pénzügyi és kényelmi kérdést az intéző körök a kellő összhangzásba nem hozzákN<^|^3r$rjírézág e versenyben is le ío'^Tfíaradni. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, junius 4. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Tallián Béla elnökölt. Napirend előtt Kecskeméthy Ferencz szólalt fel To- rontál vármegyének obstrukczióellenes feliratára. E kérdésben rövid vita keletkezett, melyben a miniszterelnök is részt vett. A Ház a feliratot a bizottságnak adta ki. Ezután Rátkay László ^zólalt fel, a ki kifogásolta, hogy a király a mosoni főispán előtt elitélte az obstrukcziőt. Széli Kálmán kijelentette, hogy nem tudja vájjon igaz-e az a nyilatkozat, de a király bizonyára csak azt mondhatta, a mit a kormány mond. A miniszterelnöki jelentés ellen Bakó József beszélt. A Ház ülése két kisebb interpelláczióra adott válasz után véget ért. Fény vessy főispán temetése. Budapest, junius 4. (Saját tudósítónktól.) Fenyvessy Ferenczet, Veszprémvármegye főispánját, ki tegnap hunyt el Budapesten, ma temették el nagy részvét mellett. A temetésen Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. EJyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, Lapvezér: URAY GÉZA. Fürdőzés. Szatmár, junius 4. Junius hónap elejével eljutottunk ismét ahhoz az időponthoz, a midőn a jelszó: „ fürdőre magyar k Itt azonban egy kissé meg kell állanunk És önkénytelenül élénkbe tolul a nagy kérdés . . . hová? A hazafias érzés, a mindig tiszteletreméltó magyar sovinizmus természetszerűleg csak egy választ adhat, a mely kielégítő lehet s ez az, hogy pártoljuk a hazai gyógyhelyeket, A magyar föld gazdagon, bőkezűen egyesíti magában a hygiéna által előirt összes követelményeket. Yan — csak fel kell keresni — ózondus levegője, vannak gyógyforrásai, melyeknél hathatósabbakat az egész világ sem tud felmutatni, er- dőkoszoruzta bérczei közt egyaránt megtalálja a test az ő gyógyulását, a lélek az ő nyugalmát, a szív az ő gyönyörűségét. És mégis, a statistika hideg számaiból azt a tanulságot vonjuk le, hogy jómódú lakosságunk egy tekintélyes része a külföldi fürdőhelyeket kultiválja. Teszi ezt, hol orvosi tanácsra, hol a kikiáltott tekintélynek hódolva, máskor utánzásból, gyakran a lépten-nyomon felhangzó reklámok csábitó befolyása alatt. De bármelyike ezeknek képezze is indokát a hazni fürdők elSzatmár, 1903. junius 5. TÄRCZA. A KIVÁNDORLÓKHOZ! Magyarok, honfiak! Szavam van hozzátok: Mi ok indít rája Elhagyni hazátok ?! Messze idegenben Tán könnyebb az élet: Távol a hazától Jobb jövőt reméltek ? ! Messze idegenben Jobb jövendőt vártok ? — Higyjétek, hamarabb Virrad itt reátok! Ezer éves múlt köt Minket e hazához, S most, ezer év után Ti meg itt hagyjátok ?. .. Tévedtek, mert ott is Bajjal jár az élet: Ki dolgozni szeret Itthon is megélhet! Baka Elek Székely véreink pusztulása. Irta: Székely Ferencz. Fölösleges volna bizonyítani, hogy az újabb alkotmányos korral nálunk is beköszöntött a hazafias munka és a haladás ideje. Ez a munka évtizedek óta lázasan foly szellemi és anyagi téren egyaránt, de azért még mindig tenger sok a kívánni, helyrehozni való. — Kiváltképen hátra vagyunk, mondhatni saját hibánkból, a közgazdaság terén. Közel- ismérés szerint nemzetünknek két milliárd korona körül járó évi jövedelme van, de mivel még belső szükségleteinket is legnagyobb részt a külföld látja el, jövedelmünk minden hazafias buzgólkodás mellett is többnyire más államok polgárainak zsebébe vándorol. Sokszor meg volt Írva, sokszor el lett mondva, hogy ez az állapot nem fordulhat jobbra, mig meg nem becsüljük a magunkét s a hazai forrást elébe nem helyezzük az idegennek. Az utóbbi időkben pláne divatos szálló igévé vált a honi czikkek pártolása. A száraz tények, a csalhatatlan jelek mindazáltal azt mutatják, hogy minden rendű szükségleteinket jobbára ma is idegenből szerezzük be. Az még csak hagyján volna, ha pénzünket csupán oly árukért, czikke- kért dobnók ki a külföldnek, a milyen vagy a melyhez hasonló itthon nincs, de hát épen az a bajunk, hogy még olyan idegen áruk után is kapunk, a melyekből itthon válogatnunk lehetne, a melyekből mi magunk meríthetnénk jövedelmet bőven. Ilyenek a többek között a székely házi-iparczikkek, a székely fürdők, a székely ásvány- és gyógyvizek. Mind kitűnők, de ezek helyett a divatosabb külföldi iparczikkek, fürdők járják, a kevésbbé értékes és drágább külföldi ásvány- és gyógyvizek vannak forgalomban. Hogy ez a rossz szokásunk mire vezet senki előtt sem titok. Más müveit nemzetek gazdasági ereje egyre fokozottabb mérvben gyarapodik. Nálunk a nyomor pusztító hatását látjuk mindenoen és mindenütt. Ha egyszer már úgy fordulhatna a koczka, hogy az idegen helyett a magunkét becsülnők, fogyasztanék és azt a pénzt a mit az idegenek vágnak zsebre tőlünk, a mi hasznunkra fordíthatnék : de más, jobb világot élhetnénk l Menten eloszlanának azok a veszedelmek, a melyek oly sok oldalról környezik és állandóan fenyegetik úgy állami, mint nemzeti életünket. Mindjárt meglehetne itten is élni mindenkinek becsületes munkával. És nem kellene keseregni azon, hogy már a székelyek is tömegesen, sűrűn, csapatokban kivándorolnak Amerikába. Szándékosan fejeztem ki magam úgy; hogy már a székelyek is. Mert hát annak a maroknyi vitéz, derék munkás népnek, mely országunk keleti határán egy évezred óta azt a fontos hivatást töltötte be dicsőséggel, hogy őrt állott és minden ellenséggel szembe megvédelmezte Erdélyt, még további rendeltetése is van, nevezetesen az, hogy időtlen időkig megőrizze és megvédelmezze egyrészt a saját földjét, másrészt Erdélyt, hazánk keleti bástyáját, mert, ha ők elpusztulnak és helyüket az oláhság foglalja el, akkor Erdély is megszűnt magyar lenni, sőt a magyarságra nézve végleg el is veszett. Ebben rejlik az értelme fötjajdu- lásomnak és nem a szükebb hazafiság sugallja vészkiáltásomat, hogy: ne engedjük a székelységet pusztulni, hanem támogassuk. Második évfolyam, 126. szám Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Veszprémvármegye küldöttségén kívül igen sok főispán és országgyűlési képviselő jelent meg. Nagy lopás a postán. Budapest, junius 4. (Saját tudósítónktól.) A budapesti főpostán tegnap nagy tolvajlás történt Micsinai Mihály postakocsis egy reábizott postakocsival, melyben közel egy fél millió korona volt, megszökött. A lopást tegnap este 9 órakor vették észre s a rendőrség erélyes vizsgálatot indított meg, mely azonban nem vezetett eredményre. Az eddigi nyomozás kiderítette, hogy a nagy lopást nem egyedül követte el, hanem czinkostársával, a kivel régen készülhetett a lopásra. Egy Leár nevű posta kocsis ma jelentkezett a rendőrségnél és elmondta, hogy Micsinai őt már két évvel ezelőtt akarta a lopásra rá birní, de ő nem volt hajlandó vele szövetkezni. A rendőrségnél egy lakatos inast is kihallgattak, a kivel Micsinai a postakocsihoz való kulcsot csináltatta. * A késő esti órákban telegra- íálja tudósítónk, hogy a rendőrség Micsinai Bélát, ki a huszároknál közlegény, elfogták s a kihallgatás során kiderült, hogy tudott a lopásról. Arról azonban nem akart tudni, hogy bátyja hová menekült. Halálthozó jégeső. Eszék, junius 4. (Saját tudósítónktól.) A közeli India községben ma óriási felhőszakadás vonult végig. A hatalmas szélvész a házak tetejét szakította le, a fákat csavarta ki a földből. 20 ház bedült s több ember Igaz, eddigelé is volt székely kivándorlás a vagvontalanság és munkahiány miatt. De hát az csak a szomszéd Romániába irányult. Szó sincs róla, ennek is roppant káros következményei voltak, mert a kivándorlóknak csak kisebb része boldogult valahogyan sok lenézetés, megvetés és üldöztetés között; ellenben a nagyobb része a kivándorlóknak bizonyos idő múlva lelkileg és testileg elnyomorodva, elzülve tért vissza; mig másik része nyomtalanul elveszett. Mióta azonban Romániával vámháboruban vagyunk Románia minden uton-módon gátat vet a székelyek beözönlésének, mivel bennük a benszülött munkások konkurenseit látja. Ez okból változtatták meg tehát ők is az ut irányát s ma már Amerikában keresnek boldogulást, a hol közhiedelem szerint keresettebb, bizonyosabb és értékesebb a munka, de a hol még több megpróbáltatásnak, viszontagságnak vannak kitéve. A székelység kivándorlása tehát nemzeti szempontból is felette aggas/.tó. Komolyabb, veszedelmesebb jellegű az alföldiek, avagy a felvidékiek kivándorlásánál, mert a Székelyföldön állami és magyar nemzeti érdekből szükség van minden magyar jellegének fentar- tásáért. Segítő kart kell tehát nyújtani a haza javára oly hosszú időn keresztül vagyont és vért áldozott a székelyeknek, hogy az ősi otthonban találják meg a megélhetést, sőt elő kell mozdítani annak lehetőségét is, hogy a már kivándorlónak is visszatérhessenek.
