Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-05 / 126. szám
2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 5. 126 szám. lelte a romok között halálát. A vihar a kertben és vetésekben óriási kárt okozott. JSÍagyértékü felfedezés. Szatmár. junius 4. (Saját tudósítónktól.) Szat- márvármegye hegyektől koszoruzott részében nagyértékü, érdekes geológiai leletnek jöttek nyomára a napokban. Kőszénérre bukkantak, a mely az eddigi ásatások szerint úgy t< rületre, mint mélységre nézve igen nagy kiterjedésű. Évezredek hatalmas őserdei íeküsznek ott a föld mélyében, a hova még az emberi kéz nem juthatott el, s a hosszú évek roskadó súlya formálta át az egykor zöldelő fákat azzá a becses tüzelő anyaggá, mely ma az ipari életnek egyik leghatalmasabb tényezője. A kőszén nélkül tudvalevőleg lehetetlen a gyárak, iparos telepek fenntartása és éppen ezért fontosnak és becsesnek mondhatjuk azt a nagyszabású, természet adományozta leletet, mely most került napfényre. Az eddig meghallgatott szakemberek rendkívül gazdagnak tartják a kőszénereket és a mi a legbecsesebb az, hogy a kőszén igen régi. E tulajdonsága folytán vetekedik a leghíresebb angol és porosz antracit szénnel, a mely tudvalevőleg bársony fekete szinü és nemcsak a durvább ipari, hanem a drágább és finomabb házi szükségletre is igen alkalmas. A nagybecsű természeti leletnek Bikszád fürdő mellett levő Tartolcz községben jöttek a nyomára, egész véletlenül és mint az eddigi nyomozások eredménye igazolja a Bikszád körüli hegységek javarésze bővelkedik az ilyen becses természeti kincsekben. A leletről tudósitónk a következőket jelenti: Bikszád fürdő mellett lévő Tartolcz községben a napokban kőszén érre bukkant két tartolczi gazdaember. Az egyiknek Szőcs Pál, a másiknak Várkoly Mihály a neve. A gazdaembereknek Tartolcz község határában egy dombos hegyoldalon van egy kis birtokuk, a melyek művelését nem régen kezdték meg, mivel a terület a múlt éven még ir- tatlan erdő volt. Az erdőt, mely a kincstár tulajdonát képezte, tavaly irtották ki, de a százados fák gyökerei még a földben maradtak. A területet két évvel ezelőtt az állam árverés alá bocsájtotta s azt Szőcs és Várkoly tartolczi gazdák vették meg közösen. A két gazda ez idén még nem használta a földet. A kivágott fák nyomán maradt tuskókat vágták ki a mélységből, mert ez akadályára volt a szántásnak, ügy tervezték, hogy ez év őszére teljesen készen lesznek a tüskék és gyökerek kiirtásával s a szeptemberi szántás idején bevetik a földet. A napokban is ott munkálkodtak a földeken. Ásták a fagyökeret, a melyek jó mélyen voltak a földben. A munka igen serényen folyt és a nagy területnek egy jó részét alakították már át eke alá művelhető földdé, a midőn Szőcs a napokban a dombos helynek tövében kezdett dolgozni. Ásója egyideig csak vájta a földet, ámde egyszerre megakadt és az éles vas sehogy sem fogta a földet. Szőcs végre is segítségül hívta Várkolyt és igy együttesen próbálkoztak meg az akadályt legyőzni, ami kettőjüknek sem sikerült. A két gazda figyelmesebben nézett utána a dolognak s ekkor látták, hogy valami tömör földréteg állja útját munkájoknak. Eleinte azt hitték, hogy közönséges szikládarabbah akadtak meg, de midőn jó! megnézték akkor vették észre, hogy a kőkemény réteg valami fekete tömeg, a mely a napfényben aranyba játszó színeket sugároz. Nagy nehezen letörtek egy darabot a szilárd tömegből s bevitték a faluba, a hol kitűnő kőszénre ismertek az ásványban. Másnap ugyanott hosszú területen tovább ásták és mindenütt kőszén réteget találtak. A szén egészen fekete bársonyos szinü, a mi onnan ered, hogy igen régi. A leletről a gazdák jelentést tettek a körjegyzőnél, a ki nyomban kiment a helyszínére s több szakértővel együtt mégállapitották, hogy az egész terület dús szénerekben bővelkedik. A körjegyző a járási főszolgabírónak is jelentést tett, a ki viszont Nagy László alispánnak hozta tudomására a becses leletet. A napokban egy szakértői bizottság fog megjelenni a helyszínén, a mely telepfelvéleleket készit a helyről és az észlelt tüneteket tudomására hozza a geológia társaságnak is. MEGYEt KÖZELET. ■Rendkívüli megyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága e hó 12-én a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyen a többek közt tárgyalás alá kerül Nagy Sándor tb. főjegyzőnek indítványa a vármegye által rendezendő Rákóczi- űnnep. A főjegyző ugyanis — mint már említettük — azt indítványozta, hogy a tiszabecsi csata évfordulója alkalmából a vármegye emlékünnepet rendezzen és a győzelmes csata helyét emlékoszloppal jelölje meg, az emlékoszlopra való gyűjtést pedig Nagy László alispán indítsa meg. Hisszük, hogy a vármegye hazafias törvényhatósága az indítványt egyhangúlag magáévé teszi. SZÍNHÁZ Karteli a színigazgatók között. Hat pont. Lapunk tegnapi számában megemlékeztünk a vidéki színigazgatók értekezletéről, melyen részt vett Krémer Sándor a szatmári színház igazgatója is. Kartellt kötöttek a vidéki színigazgatók, de nagyon helyénvaló, hasznos és becsületes kartellt. Most került nyilvánosságra az a hat pont, melyben a vidéki színigazgatók megállapodtak Ez a hat pont a következő: 1. Kötelezik magukat a vidéki igazgatók, hogy színházaikban első sorban a hazai drámairodalmat művelik és pedig úgy a régibb, mint az uj hazai darabok előadása által. 2. Állást foglalnak a frivol irányú színpadi müvek ellen. 3. Szigorú ellenőrzés alá fogják az előadások művészi színvonalát és színpadjaikon szerepnemtudást, művészi rendetlenségeket nem tűrnek. 4. Olyan színészt, vagy színésznőt, a ki szerződést szegve hagyja el helyét, nem szerződtetnek. 5 A darabok előadási jogát csakis az Országos Színész Egyesület által létesitett színházi ügynökség utján szerzik meg. 6. Tagokat csakis a színész Egyesület ügynöksége utján szerződtetnek. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az igazgatók közvetlenül is ne szerződtessék tagjaikat. Ezeknek a kötelezettségeknek a betartására, amelyek 1903. október 1-éü lépuek érvénybe, az igazgatók 200 koronától 5000 koronáig terjedhető bírságot szabtak. Ezt a bírságot az igazgatók által titkos szavazás utján választott háromtagú bizottság szabja ki, melynek határozata ellen, az igazgatók plénumához lehet feleb- bezni. Ezt a hat pontot a Szinészegye- sület igazgatótanácsa is tudomásul vette már. így a kartell életbelépésének nincs semmi akadálya. Különösen fontos a színészek szerződtetésére vonatkozó két pont. Ezután nem Hezitálhatnak őrülten magas primadonna-fizetésekkel egymásra a színigazgatók s nem szerződtethetnek szerződésszegő tagokat. A kartell többi pontja is — csak túlzásba ne essenek a színigazgatók — helyeslésre méltók. ÚJDONSÁGOK. Adósok védegylete. Nem ismerem azt a becsületes embert, a ki védőegyletet tervez az adósok javára. Uj ötlet, nemes ötlet abban az országban, a melynek minden törvénye alkottatot a hitelező javára. A hol a hitelező kezében ezer módja az adós üldözésnek. — Én magam láttam egy ilyen üldöztetésben kifáradt páriát összeesni. Szétmarczangolták a hitelezők és ötezer forintos adósága megnövekedett húszezer forintra egy esztendő alatt. Annyi esett már a perköltségre. Nem tudom, hogy adós kereskedők számára szerveztetik-e a védegylet kizárólag. Nagyon egyoldalú volna, ha a keresetágak másfajtáit kirekesztenék áldásaiból. Az iparos, a hivatalnok adós rászorult a védelemre jobban, mint a kereskedő, a kinek az élete változik.Hitelező egyszer, adós másodszor. Ám az iparos — a kisiparost értem — és a hivatalnok adóssággal születik végrendeletét is a hitelezők hajták végre. A hivatalnok adós, kezdi a részletfizetésen. A ruhája részletesé. Ha betegség a gyógyszertárba kényszeríti a ruháért szánt részletet, megszületik az alperes, boldog étvágyingerlője a tekintetes ügyvéd urnák. Most már akár ne is csináltasson soha ruhát. — Bizonyos, hogy alperes sorából soha ki nem kecmereg. De minek a példa. Méltóztassék egyszer razziát rendeztetni Magyar- országon az adósok közt és kifog derülni, hogy igen nagy, az önhibájukon kívül adósságba esett bűnösök száma. Jelentéktelen azoké, a kiket ősüktől öröklött szenvedelmek kergettek a hitelezők prédájává. A mivel nem azt mondtam, hogy a hitelező nem ember. A hitelező érdeke az adós érdeke is. Hisz a hitelező az erős; az adós a gyönge. Védjük hát a gyöngét az erős ellen, a ki úgy is megtudja védeni magát. Szatmár gyámpénztára. A kezelés egyszerűsítése. Szatmár város árvapénztárának a kezelése az ország más városi árva- és gyámpénztárainak kezelésével együtt gyökeres átalakuláson megy át julius 1-től kezdve. A belügyminiszter kibocsátotta az árvapónzek kezelésére vonatkozó szabályzatát, mely az egyszerűsítési törvény végrehajtási munkálatainak sorában kiváló helyet foglal el. A julius 1-én életbelépő kormányrendeletek az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városok, valamint az árvapénzek kezelésére feljogosított községek gyámpénztári kezelését — a városok és községek eltérő szervezetének figyelembe vételével — az egész országban egységesen az egyszerűség követelményeinek megfelelően szabályozzák és ezzel véget vetnek annak az áldatlan állapotnak, hogy minden város és minden község más-más elvek szerint kezelje a gyámpénztárat. Az eddigi eltérő és folytonosan módositgatott helyhatósági szabályrendeletek nyomán a gyámpénztárak kezelése körül a kiskorúak és gondnokoltak kárára sok helyen törvényellenes gyakorlat kapott lábra; a szabályellenes, hanyag eljárás miatt a kiutalványozandó árvapónzeket évek hosszú során önkényesen visszatartották ; a kamatokat helytelenül állapították meg, de a rendszer nélkül való pénzkezelés, a helytelen naplózás és könyvelés gyakran a gyámpénztár megkárosítását is eredményezte, az ellenőrzés és a felügyelet pedig nem volt megbízható alapon teljesíthető. Az egységes uj szabályzatok megállapítják a munka- beosztást, a hatásköröket és a felelősséget ; rendelkezéseket foglalnak magukban a pénztári kezelésre, az utalványozásnál, a naplók és a főkönyvek vezetésénél, az árvapénzek gyümölcsöz- tetésénél és a pénztárvizsgálatnál követendő eljárásra nézve; mindamellett az önkormányzati testületek törvényes jogait nem érintik; tehát az árvapénzek elhelyezési módozatait a helyi viszonyok figyelembe vételével jövőre is maga a város vagy község határozza meg. A múltban szerzett tapasztalatok tanulságai alapján a szabályzatok sok tiltó rendelkezést is tartalmaznak, mig az az intézkedés, mely a rendezett tanácsú városok és községek gyámpénztári számadásainak felülvizsgálatát a vármegye kötelességévé teszi, a gyámtörvények régóta érzett hiányát pótolja s az állami számvevőségek ellenőrzési munkáját e téren is hasznosítja. Mivel pedig a gyámpénztári tartalékalapoknak más czélokra le nem kötött jövedelmét ezentúl a két éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire rendes kezelése közvetve a városok és a községek szegényügyi terheit is csökkenteni fogja. Róth Füíöp k árlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevtlközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! $ Szalunál» és videós Iegaaggobb czipőra^ápa. WíorTÓrií/ovfioIr ! tavaszi és nyári Idényre rnegrendelt összes úri női és gyermek ululjcl ÁdLuun. • ® @ # H valódi francacia sehewró borii lábbelik, # # i jt Kőszénbánya a vármegyében.
